Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-10 / 58. szám

Barangolás Borsodban Ismérjiik-e a füveket? # Próba a „butikban”. Ebből a farmeranyagból készített nadrágos-kabátos szerelésből csak 200 lesz Miskolcon. (Kerényi László felvétele) Helybe mennek a szakemberek Labdarúgó tehetségeket keresnek Az igazi sportrajongó szá­mára minden verseny és mérkőzés elsősorban szóra­kozás. Ezt erősíti a Rádió szórakoztató osztályának jó néhány műsora, amelyek a sportot a kellemes hangulat- keltéssel ötvözik egybe. Or­szágos akciókat is szervez­nek, pl. a kocogni vágyók­nak, s ugyancsak tőlük pat­tant ki a hangulatos című Bácsi kérem, hol lehet itt focizni?, kezdeményezés amely fiatal labdarúgó-tehet­ségek felfedezésére hivatott. — Rájöttünk arra az egy­szerű megoldásra — mondja László György rovatvezető, az ötlet szülője —, hogy a labdarúgás sokat emlegetett még mindig vannak, akik úgy vélik, hogy egy fiatal számára a futball a karrier egyetlen lehetősége. Ahogyan manökenek, fotóriporterek, kozmetikusok szeretnének lenni, úgy az „albertflórián- ság” is a sóvárgások neto­vábbja. — Mi történik a jelentke­zések feldolgozása után? — Szétszélednek a szak­emberek, mindenütt a hely­színen vizsgáztatják a jelöl­teket. A legjobbak először Tatára kerülnek. Tavaly csaknem ötvenen jutottak a kiválasztottak közé. Indultak igazolt játékosok is, ám a zöm, amely csak a játék öröméért focizott, semmiben A legismeretlenebbek a táj értékanyagából a ritka nö­vények, hiszen a legtöbb ember értéktelen gyomot, „füvet” lát bennük. Nem ok nélkül viselik századok óta címükben növénytani szak­könyveink a fű, füvész- szavainkat. Nem ok nélkül vonja össze népünk a fű gyűjtőfogalom körébe a szo­ros értelemben vett pázsit­füvektől kezdve minden vi­rágos növényünket, ezektől csak a cserjéket és fákat el­választva. Sokszor nem is sejtjük, hogy milyen látszólagos tit­kot, hasznos tudnivalókat rejtenek ezek a növények, ha úgy tetszik „füvek”. Például az Ambulia Kevesen tudják, hogy Mis­kolc-Tapolca tórendszerének van egy olyan ritka vízinö­vénye, amely egyedül még Jáva szigetén tenyészik. Ez a különös, fonalas sallangú leveleivel a vízben úszó nö­vény: az Ambulia. Csak ke­vesen figyelnek fel bronzos fejére, pici virágaira, s arra, hogy a téli időszakban gőz- felhőben úszó csónakázótó vizén úszó levelei mily cso­dás mértanisággal háromsze- letűek, örvösen állók. Így vannak a Bükk-járók is, akik a Nyírmező, Gyer­tyánvölgy, Feketesár vidékén alig figyelnek fel arra a sö­tétsárga fészkesvirágú nö­vényre, a Teleki virágra, amit valamikor Herman Ot­tó oly sokra becsült, hogy mint a Bükk növényvilágá­nak, ritkaságainak egyik legmegbecsültebb faját ké­pes volt megtelepítenj lakó­házának, a Pelle-háznak a kertjében is. Az ' őszi lombhullás utón különös, ciklámenlila színű bogáncs hívja magára a fi­gyelmet. Az egyik változatá­ról kevesen tudják, hogy ezt Budai tanár úrról, a botani­ka nagy tudósáról nevezték el. Kevesen tudják, hogy tör­ténete van egy ilyen lila színű virágú bogáncsnak is, ugyanúgy, mint ahogy lehet egy embernek, épületnek, vagy bármily művészi alko­tásnak. Kevesen tudják, hogy amikor Jávorka értesítette Budait, hogy róla kívánják elnevezni ezt a bogáncsfajt, akkor soha eléggé nem mél­tatható szerénységgel tilta­kozott az elnevezés ellen, mondván, hogy arra vannak méltóbbak, ne legyen az Carduus Budaianus, hanem inkább Kovácsii, mondván, „érdemesebb ember, mint én”. Pedig neki köszönhet­jük, hogy a Bükk hazánk­nak egyetlen olyan hegysé­ge, mely botanikai szem­pontból tudományosan fel­dolgozottnak mondható. Reszkető kézzel tépik le A Kis- és Nagymező töb- rei a Bükk-fensíkon az észa­ki pof okával, sárkány fű vei, szibériai nőszirommal, kar­csú sisakvirággal, réti dá- doskával, kardvirággal több százezer esztendős múltba, sőt évmilliók távlatába visz­nek bennünket vissza, hiszen a jégkor reliktum-növényei másfelé alig találhatók ilyen alpesi és kárpáti fajokkal. De nemcsak Miskolc-Ta­polca és a Bükk őrzője a rit­ka fajoknak, híres „füveink­nek”, bármelyik részén já­runk a megyének, felbecsül­hetetlen értékű füvekkel is­merkedhetünk meg. Nem ok nélkül járják amerikai, svéd botanikusok a tokaji Nagy- Kopasz hegyet, vagy a fű­zéri vároldalt, ahol a ma­gyar nőszirom bontja virá­gait évről évre. Reszkető kézzel tépnek le belőle pár szálat távoli országok, világ­részek fiai, hogy saját nagy nemzeti növénygyűjtemé­nyeik, füvészkönyveik szá­mára valóságos példány alapján örökíthessék meg. A füzéri vároldal magyar kő­húrja, rózsás kövirózsája, pongyola harangvirága és parlagi rózsája az Árpádok­tól kezdve napjainkig gyö­nyörködteti a tájon járó nö­vénykedvelőket. * Füvek, látszólag semmik; parányi, könnyen elpusztít­ható élőlények, eltiporható növények. Születésük a földtörténeti múlt homályá­ban kereshető, elmúlásukat pedig még csak megjöven­dölni sem lehet. Voltak és vannak — ezért érdemes megismerni őket, és lesznek — ezért illik megbecsülni őket még akkor is, ha csak „füvek”. Hiszen a táj. Föl­dünk értékeihez tartoznak ők is. Csipke, háromszor S hölgyek lebegni fognak! Ml tagadás, az idei divat túlságosan is rendhagyónak, egyszersmind konzervatív­nak is tűnik. Rendhagyónak; mert nem ízléstelen az, ha valaki kék blúzhoz zöld szoknyát húz, s a sok csip­ke, fodor, s nem utolsó sor­ban a térden alúl érő ruha­hossz a harmincas évek mó­diját idézi. Szavahihető divatkreáto­rok szerint „ az új divat vi­dám atmoszférát teremt, van benne valami kedvesség, di­vat, a bő kabát, a puffos úij, és persze a csipke, a csipke és harmadszor is' a csipke.” A nadrágot és nadrágkosz­tümöt csak a tinédzsereknek ajánlják a kreátorok. Ilyen ismeretekkel fel­fegyverkezve tettünk egy kis sétát a miskolci üzletekben. A Centrumban nemrég tar­tottak közvéleménykutatást, s ez bizony nem esett telje­sen egybe a vájtfülü divat­értők prognózisával. Éppen ezért — bár a divatbemuta­tókról már teljesen száműz­ték a minit — a beszerzők bőven vásároltak rövid szok­nyát is, hogy ne maradjanak szoknya nélkül a konzerva­tív mini-pártiak sem... A butikban — ahogy a vásárlók a miskolci Női Sza­R. r m a# Csúszdán bő Szövetkezet üzletét hív­ják — már kizárólag az új divat hódít. A szoknyák tér­den alul érnek, s alapköve­telmény, hogy a színek mi­nél harsányabbak és élén- kebbek legyenek. A gallér széless, a ruha- és kabátujj puffos, különösen a mintás jersey a kelendő. Az új divat legnagyobb erénye, hogy elrejti a „hibá­kat”. A csipkék, fodrok között — milyen finoman fogalmaz a divatszakértő! — láthatat­lanná válnak a hátrányok és finomodik a mozgás. A hölgyek — ígéri a prognózis — az űjvonalú nem testhez simuló, laza ruhákban lebeg­ni fognak... a zseniális pÉtl? Ha zseniális utódot szeret­ne valaki, jól válassza meg a fogamzás időpontját. Leg­helyesebb, ha az apa 30—40 éves, az anya pedig Semmi­képpen sem idősebb 29 éves­nél. Egy felmérésből kide­rült, hogy a legnevesebb em­berek általában akkor szü­lettek, amikor szüleik az em­lített életkorban voltak. Sta­tisztikai adatokra támasz­kodva két dnyepropetrovszki tudós szögezte le a fentieket. Megállapításuk csak igen kis mértékben tér el az Egész­ségügyi Világszervezet sta­tisztikájától. A szervezet vé­leménye szerint ugyanis az apa optimális életkora nem haladhatja meg a 35 évet. A két szovjet tudós tanul­mányában egyebek között közli, hogy Albert Eintstein édesapja 32, édesanyja 21 éves volt, amikor a gyermek született. Ludwig van Be­ethoven szüleinek életkora: 32, illetve 22,’Csehov szüleié pedig 36, illetve 25 év. bajain frissítéssel lehet a legjobban segíteni. Az ak­ciót — a Képes Sporttal kar­öltve — tavaly hirdettük meg első ízben. A legbizako- dóbbak is csupán néhány száz jelentkezőre számítot­tak, a végén nyolcezer ajánl­kozó kért bebocsátást. — Honnan? — Az ország minden tá­járól, olyan helyekről is, melyeket úgy szoktunk emle­getni: a térképen sem ielö- lik. Nemcsak a gyerekek ír­tak: tornatanárok, szülők is javasoltak. Emlékszem, egy édesanya felhívta a figyel­münket, hogy a fia „kétlá­bas”, azaz jobbal és ballal egyformán ki tudja cselezni az ellenfél védelmét. Mi csupán néhány adatot kér­tünk, legtöbben azonban részletes életleírást küldtek. A levelek zöme egy szocio- lógi tanulmány megírásához is alapul szolgálhatna. Saj­nos, a természetes érvénye­sülésvágy, a sportszeretet, a nemzeti önérzet mellett han­got kapott a „nagy álom” is: sem maradt le az előbbiek mögött. — Mi volt az „első felvo­nás’’ eredménye? — Több fiatalt szerződtet­tek a klubok, közülük nem egy már az NB I-ben is szó­hoz jutott. — Mit vár az idei akció­tól? — Még több levelet. Min­den effajta kezdeményezé­sünknek pz a célja, hogy a tömegeket mozgósítsuk, hogy talán egyetlen lehetőséget kínáljunk az arra érdemes tehetségeknek. Egyébként labdarúgó-kollégiumok is lé­tesültek már, jó volna, ha országszerte minél több ala­kulna. hogy a kisebb telepü­léseken élők se kallódja­nak el. * * Hamarosan vizsgáznak fo­ciból az 1960. január 1 és 1961. augusztus 31. között született fiatalok... SIMON EMIL H. SZABÓ BÉLA (Farkas l ’a felv.) Kávé, Sándor, József, Benedek Mikor tank Szentenciák márciusról A bebalzsamozott hitves koffein nélkül Az Indiai-óceánon elterülő Comore-szigetek egvikén, a Khartula vulkán lejtőin fran­cia kutatók vadon termő ká­vécserjét találtak, amelynek termése nem tartalmaz kof­feint. A magvakból készített főzetnek változatos íze van. Van olyan főzet, amelynek íze a közönséges kávéra em­lékeztet. de van olyan is, amely nem hasonlít rá. Je­lenleg mesterségesen ter­mesztik a bozótot, melynek terméséből koffeinmentes, ká­vé ízű ital főzhető. Március hó a római Mars istenről nyerte nevét. A Kin­cses Kalendárium ezenfelül még három elnevezését is­meri : Kos hava, Tavaszelő, Bőjtmás hava. Március 31 napja alatt a nappali időszak 1 óra 44 perccel növekszik az éjszaka rovására. A hónap legneve­zetesebb napja pedig 21-e: erre a napra esik a tavasz kezdete. A százéves naptár szerint március 21-ig zordon az idő­járás, 22. és 23. igen hideg, végre enyhül, de reggelen­ként fagy. A magyar nép márciushoz fűződő regulái — évszázados tapasztalatok alapján — így szólnak: Márciusi hó még ükkor sem jó, ha zsákban viszik ke­resztül a határon, (a regula ezen a falu határát érti), mert a hóesés ebben a hó­napban ártalmas a véle­ménynek. Ha böjthava száraz, (az­az márciusban nem esik), Szent-György hava (április) nedves, pünkösd hava (má­jus) hűvös: bő bor, búza lé­szen. Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen a nyárban; Mennyi harmat húsvét előtt, annyi ' fagy lészen húsvét után. Gergely napja ritka, ha jó, Hideg, szeles, sokszor van hó. Sándor, József, Benedek Zsákkal hozza a melegei. Virágvasárnapján, ha szép az idő: a gyümölcsfának hasznos, ha pedig rút — ár­talmas. A 84 éves, Argentínában elő japán biológus, Mijamoto Kacuszaburo tíz éve minden éjszakát bebalzsamozott fe­lesége társaságában tölt. Amikor neje, Carmelina Co­lombo tíz évvel ezelőtt meg­halt, az orvos nem tudott belenyugodni elvesztésébe. Saját tanulmányú módszeré­vel bebalzsamozta feleségét, s azóta minden éjszakát együtt töltenek a hitves ágyában. A biológus azon­ban elkövetett egy „apró” hibát: elfelejtette bejelente­ni a hatóságoknak felesége halálát. Ezért komoly össze­gű pénzbírságra ítélték. Te­kintettel arra. hogy a bír­ságot sohasem fizette meg, az ma már a kamatokkal együtt 30 000 pesót tesz ki. Mijamotónak természetesen nincs ennyi pénze, ezért a házát elárverezik Barátai azonban a hírek szerint haj­landók áldozatot hozni a ház. megmentésére.

Next

/
Thumbnails
Contents