Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-25 / 71. szám

Torzó voltában is fenséges Vár vármúzeum Nyitás: április 2-án Néhány olvasónk az elmúlt hetek tavaszias vasárnapjai után türelmetlenül érdeklő­dött, hogy mikor bocsáttatnak be a látogatók a diósgyőri vár területére. Érthető, hogy a közönség érdeklődik, hiszen a múlt év decemberében meg­nyílt várbeli kiállítást csak nagyon kevesen láthatták. lé­vén a vár egyelőre amolyan tavaszi—nyári kiállítási intéz­mény. Elárulhatjuk, hogy a láto­gatóknál csak a muzeológu­sok szeretnék jobban, ha mi­nél hamarabb és minél több nézője és értékelője akadna munkájuknak. A vár es a várban levő kiállítás 2-án nyílik meg. Ez a tavaszi megnyitó jó alkalom arra, hogy beszélgessünk Bárdos Edit muzeológussal, a kiál­lítás rendezőjével — egy ki­csit a múltat is felelevenít­ve — erről a régészetileg jelentős objektumról, s mos­tani funkciójáról. — A kalauzoló publikációk-' ban már úgy szokás, hogy néhány századra visszatekin­tünk ... — Talán csak annyit, hogy a diósgyőri vár torzó voltá­ban is (mert egyesek leki­csinylőén emlegetik rom­ként) királyian fenséges. A látogató a csonka falak kö­zött sétálva is érzékelheti a vár hajdani szépségét. A di­ósgyőri vár történetéről Czeglédy Ilonának kitűnő összefoglaló kiskönyve jelent meg, ezenkívül műsorkalau­zunkban is igyekszünk be­mutatni. Ezért inkább a vár utótörténetéről beszélnék. Annál is inkább, mivel ki­állításunk erről már nem ad tájékoztatót. A pusztuló vár ügyében az első hivatalos intézkedés 1894-ben törté­nik, mikor is a Műemlékek Országos Bizottsága megbíz­za Sztello Ottót a vár alap­rajzának felmérével. ö az, aki 1921-ben elkészíti az első helyreállítási tervet. Sajnos, az 1934—36-os ásatások nemhogy segítettek volna a vár állapotán, hanem ron­tották azt. 1953-ban Miku- leczky István építészmérnök kétségbeesett hangon írja: „Európa legnagyobb gótikus termének maradék köveit is ellopták, s a kápolna diadal­ívének lábazati kövén jár­nak át a várárok vizén a környék lakói.” — Mint is­meretes, 1953-ban indult meg a bozóttal, fákkal be­nőtt romhalmaz tudományos igényű feltárása, majd hely­reállítása az Országos Mű­emléki Felügyelőség vezeté­sével. Nem részletezem. A diósgyőri vár 1968. augusztus 28-án nyílt meg a látogatók előtt, s ugyanakkor intéz­ményi rangra emelkedett, A Diósgyőri Vármúzeum címet kapta. Az eredeti tervek sze­rint ekkor nyílott volna meg Nagy Lajos korából származik ez a zsírkőpalából készült ikontöredék, mely öt bibliai jelenetet ábrázol. a várostörténeti kiállítás a rondellában, mely az ásatá­sok során felszínre került leletanyag alapján mutatta volna be a vár történetét, ez az elképzelés azonban csak az elmúlt év végéré. re­alizálódott. — S most már szóljon a kiállítás rendezője, akinek legszemélyesebb ügyévé vált a vármúzeum sorsa. — Vártörténeti kiállítá­sunkból csak egyes tárgya­kat szeretnék kiemelni, hogy az itt előkerült anyag gaz­dagságát érzékeltessem. Itt láthatók a sokat emlegetett XIV. t századi gótikus záró­kövek. Szép és értékes lelet az a zsírkőpalából készült ikontöredék, amelyen öt bib­liai jelenet ábrázolása lát­ható. Fontos leletek a csont­ból készült sakkfigurák, me­lyekhez hasonlók csak Nagy- vázsonyban kerültek elő. S hosszan lehetne még beszél­ni a XIV—XVI. századi kályhacsempékről. — A vár gazdagságát azon­ban nemcsak a meglevő anyag bizonyítja.., — A Magyar Nemzeti Mú­zeumba került az 1890-ben talált aranyserleg, egy lel­tárkönyvi leírás alapján tu­dunk Erzsébet ezüst szelen­céjéről, az avasi templomban levő stallum is feltételezhe­tően a diósgyőri vár kápol­nájában állott. Reneszánsz szobrászművészetünk egyik legszebb darabja az úgyne­vezett Diósgyőri Madonna. A márványból faragott dom­bormű két részben került elő. Egyik része a vár tu­lajdona, a másik Magyar Nemzeti Galériáé. Nem két­séges, hogy a két összetarto­zó töredéket együtt kell ki­állítani. Mivel ez nem áll módunkban, kiállításunkon csak a Madonna fotója sze­repel. Reneszánsz kőanya­gunknak is csak kis része látható most, a faragott kö­veket az északkeleti torony első emeletén egy építészet­történeti-hadtörténeti kiál­lítás keretében szeretnénk bemutatni. A vár es kiállítása április 2-től — hétfő kivételével — mindennap várja a látoga­tókat. A múzeum szakszerű tárlatvezetésről is gondosko­dott. Gy— A forradalmár nem alkudhat Minden ünneplésnél többet adhat a tévé a történelem alakjainak a jelidézésével, az események bemutatásával. Csak az a mienk, azzal tu­dunk azonosulni is, akit, amit ismerünk. Különösen áll ez a fiatalabb korosztá­lyokra, akik csak a tanköny­vekből, elbeszélések alapján ismerik a történelmet és a félmúltat is. Stromfeld Aurél­ról a száraz adatokon, ténye­ken kívül keveset tudhat meg az érettségiző diák, ha csak a tankönyvekre hagyat­kozik. Hogyan lett ez a ludo- vikás, törzskari tiszt a forra­dalmi hadsereg fővezére? Milyen tényezők és hogyan érlelték meg benne az elha­tározást? Fülöp János tévéjátéka nem ezeket a kérdéseket boncolgatja. Nem az a meg­lepő, hogy egy tehetséges ka­tona meghallja a történelem hívó szavát, hanem az a tisz­teletet parancsoló, hogy ki is tartott a felismert igazsága mellett. Fülöp János a/ leg- próbálóbb, legnehezebb pilla­natot mutatta meg választott hőse életében: a forradalom árapályáét, amikor a kétség- beesés és tétovaság gyengí­tette még az elszántak sorait is. Aki csak tehette, elmene­kült, visszahúzódott, várt. Várták az alkalmat, amikor újrakezdhetik. Ezekben a ne­héz években: Horthy diadal­mámorának, az éleződő na­cionalista hisztériának az éveiben sokan elcsüggedtek, s különösen nagy hatású volt a hűség, a példa ereje. Strom­feld leül a volt katonái közé és magyarázza a vereség okát. Azt, hogy mit, hol csi­náltak rosszul. Mert aki ele­mez, az már nem fogadja el a vereséget, csak a harc szü­netének tekinti azt. A forra­dalmár soha nem eshet két­ségbe. A szereplőgárdából két jól megformált arcot emeljünk ki csupán: Bessenyeiét (Strom­feld) és Soós Lajosét (Dabasi Mihály). Az indulatos, csak az ösztöneire hallgató mun­kás megrendültén döbben rá Stromfeld igazára, arra, hogy a forradalomban nemcsak az erőnek van szerepe, hanem az észnek is. Arra, hogy mindenkit tisztelni kell, aki önként vállalja az ügyet — függetlenül attól, hogy hon­nan jött (melyik társadalmi osztályból, rétegből). Nem hibátlan alkotás ez a tévéjáték, bár igyekezett kerülni a hasonló témájú fil­mek sablonjait. Mégis — mi­ért? — ebben is „visszakö­szönt” néhány kép, rendezői megoldás (ez Horváth Tibor munkája). Kár, mert ezek lerontják a mondanivaló hi­telét. (horpácsi) Mikes Liila előadói estje Felszabadult nevetés cím­mel 30 év humorából ad vá­logatást előadói estjén Mi­kes Lilla. A Kossuth Műve­lődési Házban ma este hét órakor kezdődő rendezvé­nyen a népszerű zeneszerző, Hajdú Júlia működik közre. Író -olvasó találkozó író—olvasó találkozót ren­dez holnap délelőtt fél 10- kor a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban. Kopácsy Margit írónő beszél munkásságáról; műveiből részleteket ad elő a 2. sz. szakközépiskola iro­dalmi színpada. Bányászfiatalok kiállítása A Borsodi Szénbányák Vállalat központjában teg­nap délután két órakor Ló­ránt Miklós FMKT-elnök nyitotta meg a bányászfia­taloknak az Alkotó ifjúság pályázatra készült munkái­ból rendezett tárlatot. A kiállításon látható működő modellek, makettek, képző- művészeti alkotások, fafara­gások, intarziák mind azt bizonyítják: a vállalat fia­taljai jól használják ki sza­bad idejüket. A tárlat meg­nyitása után pályadíjakat és jutalmakat adtak át a leg­jobb amatőr bányászképző­művészeknek. ff Egy tarajos edény (diszkorsó) a 15. századból. Harminc évvel ezelőtt, 1945. március 25-én jelent meg a Szabad Nép első legális száma. A második világháború harmadik évében, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának illegális központi lapja. Megjelenésé­nek időszaka a magyar kommunista sajtó harcokban gazdag történetének kiemelkedő fejezete. Harminchárom évvel ez­előtt, amikor a fasiszta háborús kalandorok a nemzet létét vetették kockára, az illegális kommunista párt a Szabad Néppel magasra emelte a tömegek előtt a független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaját. A háború körülményei között még hét alkalommal jelent meg és szólt a legaktuáli­sabb, a tömegeket leginkább érintő kérdésekről, közvetítve a párt álláspontját. Budapest felszabadulása után, 1945. március 25-én kerül­hetett a Szabad Nép először legálisan az utcára, mint az MKP központi lapja. Az újság a felszabadulás után fontos szerepet töltött be az újjáépítés, a földosztás végrehajtásá­ban, a reakciós erők támadásainak szétzúzásában, a proletár- diktatúráért folytatott harc győzelemre segítésében, az új társadalmi rend építésében. 1949 után azonban fokozatosan a személyi kultusz propagálásának, az ideológiai dogmatiz- mus eluralkodásának eszközévé vált, s ezért 1956 novemberé­ben — az MDP-vel együtt — megszűnt. Forradalmi hagyo­mányait utóda, pártunk központi napilapja, a Népszabadság folytatja. rmimi KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.38: Melódiákoktól. — 13.47: Tör­vénykönyv. Törvényt tanulunk. — 14.02: A karcsútornyú vár. Rá­diójáték gyermekeknek. — 14.40; Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Bartók: Két arckép. — 15.24: Rádióiskola. A lefényké­pezett molekulák. Művészeti kis­lexikon. — 16.00: A világgazda­ság hírei. — 16.05: Az élő nép­dal. Soroksár. — 16.15: Kórus­pódium. — 16.26: Fúvószéne. — 16.34: Olvastam egy novellát. Mátyás István műsora. — 17.00: Hírek. — 17.05: Volt egyszer egy vadnyugat. Filmzene. — r7.12: Munkásklub. — 17.42: Helsinkiről — muzsikával. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Nótaest. — 20.12: A debre­ceni újjászületés. Dokumentum- műsor. — 20.52: Hírek. — 20.55: Házimuzsika — Bécsben. — .12.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 27.30: Fél óra sanzon. — 23.00: L^a Paz-i elégia. Egy bolíviai költőnő versei. — 23.15: Zene­kari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.) 0—0.25: Nóták. Petőfi rádió: 12.00: Faust. Rész­letek Gounod operájából. — 13.00: Hírek. — 13.03: Kórusok, hangszerszólók. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek — 18.10: A színpadi szöveg szü­letése. Jegyzet. — 18.25: Ifjú Ze­nebarátok Híradója. — 18.47: A? NBC szimfonikus zenekara ját- szik. — 19.38: Mi lenne, ha?.. Közgazdasági műsor. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj köny. vek. — 20.28: Népdalok. — 21.05 Színészhistóriák. Jelenetek Cse­hov novelláiból. — 22.00: Opera- részletek. — 23.00: Hírek. — 23.15 Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Egyiptomi tanulmányút után. Be­szélgetés Plesz Antal építésszel. — Szívesen hallgattuk... — 18.00: Borsodi Tükör. (Ülést tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsága; Munkaszerződést kö­töttek a MAv Miskolci Igazgató­ságán; Az „Alföld" szerzői estje Miskolcon; Tanácskoztak a mis­kolci járás cigánylakosságának helyzetéről.) — 18.15: Operarész­letek. — Emberek, arcképek. Egy előmunkás csoportvezető és egy nyugdíjas a Lenin Kohászati Mü­vekből. — Egy kis dixiland. Televízió, 1. műsor: 17.33: Mű­sorismertetés. — 17.35: Hírek. — 17.40: Tánczene innen-onnan. — 18.05: Falujárás. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradő. — 20.00: Té­vétorna. — 20.05: Bemutatjuk az APN hírügynökséget. — 20.25: Hogy érzi magát, elvtárs? Do­kumentumfilm. — 21.15: A Szov­jet Állami Akadémiai Szimfoni­kus Zenekar játszik. — 22.05: Tv- híradó 3. — 22.15—22 45: Nyitott ajtó. A Családi kör különkiadása. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Rostocki dalfesztivál ’74. — 21.00: Az én apám. Szovjet rövidfilm. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.40—23.35: A? aranysarkantyús lovag. Spanyol tévéfilm. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Kelet felől — do­kumentációs tárlat. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Hogyan mondjam meg gyermekemnek? Mb. szi. NSZK-film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HlRADÖMOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig. Egységes 3 forintos helyári KOSSUTH Lányok az aknamezőn Szi. szovjet film Kezdés: 13 órakor Eper és vér Szí. amerikai film Kezdés: hnö és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A kis lovag I—II. Mb. szí. lengyel film Kezdés: 5 órakor Dupla helyár! FÁKLYA A. A 22-es csapdája Mb. szí. amerikai film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI A fenevad Szi. szovjet film Kezdés: 15 és f7 órakor SZIKRA Fél évszázad korkűlönbség Mb. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor •Wfí TÁNCSICS Isten hozta, őrnagy úr! Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor SAGVARI 141 perc A befejezetlen mondatból I—IL Szí. magyar film Dupla helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: f6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hirek. 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Fúvószene. — 8.34: Bellini: Az alvajáró. Két- felvonásos opera. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05—10.40: ,,Nyit- nikék". Kisiskolások műsora. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hirek. — 9.03: Verbunkosok. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. Riport. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben H.OO: Hirek. — 11.35: Néhány perc tudomány. Televízió: 8.05—8.30: Földrajz. — 9.15—9.35: Orosz nyelv. — 9.55: Német nyelv. — 10.21: Delta. Tu­dományos híradó. — 10.45: Alva­járó Bonifác. Francia film. — 12.15—12.40: Játék a betűkkel. Adatfeldolgozó Központunk lyukasztógépkezelőnek. Jelentkezést levélben: Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat 3515 Miskolc-Egyetemváros címre kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents