Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-24 / 70. szám

Szív infarktus ellen: joghurt Csak svájci figurákkal kelendő # Kemping-kuli Üjabban csak a gyártmány megjelölésére használják a kifejezést, de volt idő, mikor minden nyitott gyermekko­csit kulikocsinak hívtak. Vi­lágos, hogy honnét származott ez az elnevezés. Csakhogy a mama semmiképpen ' nem rabszolgája a csemetének, és természetes terheit is egyre inkább csökkenteni igyekszik az ipar. A modern vonalú, úgynevezett „mély” kocsik mellett pár éve megjelentek a praktikus, összecsukható „babajárművek” 'is. Jelenleg két típust forgalmaz belőlük a TRIÁL. A hazai gyártmányú „kem­ping kuli” méretei sem nyit­va, sem csukva nem halad­ják meg az egy métert. Anya­ga nagy szilárdságú alumí­nium cső és műszaki vászon. Páros lengőkerekei között ..lengőszem” van; ez bizto­sítja a rugózásár. Az egész ko­csi összecsukható, mint az esernyő, karra akasztva vi­hető. Az ára 450 forint. Az import „napellenzős kuli” kocsi méretei is innen vannak az egy méteren. Ülő- , kéjének anyaga szintén mű­szaki vászon, acélcsőből ké­szült váza krómozott. Toló­karjára napernyő erősíthető. Üjszerű formája mellett az ára is tetszetős; 500 forintba kerül. Mindkét kocsi jó minősítést kapott a Nagyítóban a szak­emberektől. A városokban 2—5 éves kisgyerekkel köz­lekedő szülők biztosan igazol­ják ezt. Semmi kétség; az ördög bibliái közül hazánkban leg­többen a magyar kártyát forgatják. Ugyanakkor ezt a kártyatípust gyakorlatilag csak magyarlakta területe­ken használják. Sokakban merül fel a kér­dés, hogy ha valóban magyar ez a játékkártyatípus, miért ábrázolnak egyes lapjai sváj­ci személyeket? Nos, a fő ok az, hogy születésekor — 140—150 évvel ezelőtt —, a Habsburg-abszolutizmus ide­jén magyar szabadsághősök alakjaival nem lehetett be­népesíteni a kártyalapokat, így azután Schneider József pesti kártyafestő grafikus a svájci szabadságharc alakjait örökítette meg az általa fes­tett kártyákon. A magyar kártya apja Schiller Teli Vilmos című drámájából 8 alakot válasz­tott ki: hat lapon a svájci szabadsághőst, Teli Vilmost és társait, kettőn pedig Gess- lert és csatlósát ábrázolta. (A király és ász lapok rajza nem eredeti ötlete Schneidernek, használták már előtte is ma­gyar kártyakészítők.) A Schneider-kártya útja 1848-ig követhető, a Bach- korszakban valószínűleg el­kobozták és csak 1865-ben kezdték újra gyártani átraj­zolt formában és szebb kivi­telben, de kétségtelenül Schneider lapjainak mintája alapján. A magyar kártyát napjaink­ban a Budapesti Játékkártya­gyár készíti. Másfél százados ősétől küllemben nem sok­ban különbözik. Pedig több­ször próbáltak már változ­tatni rajta; például magyar királyokkal helyettesítették a svájci figurákat. így azon­ban alig-alig találtak vevőre a paklik.., A régi Abaúj északkeleti csücskében, a Tolvaj-hegy, a Tilalmas és a Hársas-hegy horpadásszerű völgyében van hazánk legészakibb fekvésű községe, várostól, vasúttól, ahogy mondani szokták, a vi­lágtól elzárt kicsi falu: Pusz­tafalu. Lakói tatár szárma­zéknak tartják magukat, a szomszédos községekben is így emlegetik őket. Lehet, hogy ennek zárkózottságuk, csavaros észjárásuk, kemény- fejűségük adta az okát, Ami abban is megnyilvánul, hogy a legutóbbi időkig nem vol­tak hajlandók sehová elmenni dolgozni, a bányákba vagy a gyárakba, mint a többi tele­pülések lakói, csak a földből meg az erdőből éltek, még házasodni sem házasodtak más faluból. Hagyományt őrző emberek, de tanulékonyak, s mindazt, amit bárhol elleshettek, ott­hon igyekeztek alkalmazni az erdei munkánál. Nagyszerűen értenek a famegmunkáláshoz, -faragáshoz is. Nemcsak nép­viseletüket, hanem népszoká- saikát is szinte mostanáig megtartották. Utóbbiak közül különösen a pusztafalui la­kodalom híres. Három napig tart. Ha rövidebb, az nem számít lakodalomnak... Rendszerint vasárnap kez­dődik, a menyasszony házá­nál, a konyhatánccal. De ez csak a bemelegítő. A máso­dik nap, a hétfő az igazi, hi­szen ezen a napon délelőtt kezdetét veszi a vigasság. Az örömszülők házainál tartják a búcsúztatót. Huncutkodó rigmusokat mondanak a násznagyok és a vőfélyek, és ezt követően kíséri el a nász­nép esketésre a fiatalokat. Az esketés után az új pár el­válik egymástól és két külön menetben a két szülői házhoz kísérik őket, ebédelni. a vőlegény szüleinek házá­hoz. Ők az ifjú asszonyt „be- köszöntik” a házba és csak ezután kerül s..- a menyasz- szonytáncra, amikor már az este borul rá a falura. A tánchoz azonban a menyasz- szonynak sajátos népi öltö­zetükben kell megjelennie, ugyanígy a vőlegénynek, il­letőleg a fiatal férjnek. Gyor­san kialakul a táncolók szé­les köre, nemcsak a fiatal lá- ny9k, fiúk ropják, hanem még az idősebb asszonyok és férfiak is. ízes népdalok szállnak az éjszakába: „Megérett a paprika, meg Hol háljunk az éjszaka meg”?... A legények virtuskodva be­mutatják a sarkantyús tán­cot. Ez tréfás rigmusok el­mondásával kezdődik,. majd a zene és a sarkantyúk han­gos pengése közben kezdődik a bokázó. Keményen csattan utána a tapsos figura, gyors ritmusban pereg a csapásoló. Három-négy rigmus után be­állnak a leányok is és most már csárdásra csapnak át a táncolók. Később még sorra kerül a válltánc, a bojnyik- tánc is. / jaj a tvúbknak Ahogy közéledik a hajnal, úgy lesz egyre hangosabb a vigalom. A visongó lányokat bekormozott arcú, maskarát öltött legények üldözik. Elő­húzzák még a kocsikat is a csűrökből és vidám sikkantá- sok közepette huzigálják raj­ta egymást az udvaron, vagy az utcán. Aztán amikor rá­döbbennek, hogy megfogyat­kozott a társaság, az^észre- vétlenül távozók után ered­nek és jaj a hazaszökött vendég tyúkjainak, mert bi­zony ezeket összeszed \ és a tyúkok árából isznak még egy jó nagyot a kocsmában. A harmadik nap reggelén az ifjú férj még vidám batyu­bálra „pótolni” hívja a nász­népet. Ahogy mc.idani szokf ták, ekkor még a pusztafalui kakasok is tudják, hogy, ’nkodalom volt ■” M?zaka! H. SZABÓ BÉLA # Napellenzős kuli Áh hí - mosó ff ép A francia Jean Bildet öt­letes ablakmosó villamos háztartási gépet talált fel. „Vízzel és mosószerrel — jelentette ki Bidet —" so­hasem jelentett problémát az ablakmosás. De mi történt azután ? Az ab­laktáblákat speciális ruhada­rabokkal szárazra kellett tö­rölni, ellenkező esetben víz- csenpek vagy anyagfoszlá­nyok' maradtak az üvegtáb­lán. Elmondhatjuk, hogy az ablaktisztítással járó munkák kétharmadát éppen a fénye- sítés tette ki.” Az új villamos háztartási készülék nem egyéb, mint egy felforrósított lemez egv kar végén. A lemezt egy állan­dóan nedvesen tartott ruha­darabbal borítják. Ablaktisz­tításkor elegendő, ha a lemezt rányomjuk az üvegre, azon­nal gőz keletkezik, amely be ~ s Ív sí'i az ablaktáblát. A í'véleménye szerint r' oljjan szennyeződés f. y ellenállna ennek a hő­íve.. w üs/ieiv. Nő három gyerekkel és sok csomaggal Ha nem félnék egy jó költő jó írásának emlékétől, akkor így kezdeném: Reggeli kar­ének. A lopás jogos. A hajnali karéneket a hideg északi szél kezdte, emeletmagasságig sodorva fel az eldobált papírokat. Vártuk a buszt. Topogva, rosszkedvűen. Jött. Már messziről láttuk. Helyezkedtünk, mert sokan voltunk, meri a többi megálló­ban is sokan vannak, mert csúcsforgalom­ban így szoktuk meg. Ilyenkor nem szeret­jük egymást. A busz jött. De nem állt meg. A félig üres gyorsjárat csak rontott a kedveinken. Kifeszítettük a könyökünket és ellenségesen néztük azt az asszonykát, akinek a karján egy parányka, kezeslábasba bújiatott ember­ke didergett, a kezében levő cérnaszatyrot egy másik, alig nagyobb emberke fogta. Hogy teljes legyen a kép: hozzájuk tarto­zott egy harmadik, immár önállóan járó emberke is. — Nőpolitika — mondta valaki félhalkan. — Hogy fog ez felszállni.... Az aszonyka mellénk ért. Nem húzódtunk félre. Nem adtuk át a könyökkel kiharcolt „első vonalat”. A második busz megállt. Tele yolt, mint ilyenkor mindig. Ha nincs leszálló, talán meg sem áll. Elkezdődött a mindennapi ut­cai csata. A hétéves forma kislegényke, akár a csík, olyan fürgén került elő. Az asszonyka, most már karján a két gyerekkel, kétsegbeesetten Igyekezett volna. De ebben a pillanatban el­szakadt a szatyor füle. Az féloldalra borult, s potyogni kezdett belőle a. cumitól az iga­zolványig minden. A gyerek fent a buszon, az asszonyka :neg a megállóban. Az ajtók felett már berregett a csengő. — Várjanakl Az első csoda: elhallgatott a csengő. A második: egy lobogó hajú ifjú, már a lépcsőről visszalépett, hogy segítsen felkap- dosni az engedetlenül szertegurult holmit. A harmadik: — Adja ide! — egy nő nyúlt az egyik gyerek után, aki lefelé görbülő szájjal vette tudomásul a pillanatnyi mamaváltozást. A negyedik: egy férfi szó nélkül elvette a másik gyereket és nyújtotta felénk, akik már a buszon álltunk: — Fogják meg már egy pillanatra! Maga meg lépjen fel! Egy gondolatnyi ideig, amíg a gyereket egy néni ölébe továbbítottam, én is fogadott apa voltam. A csengő már újra berregett. De az asszonyka ott állt közöttünk és sajá­tos módon a tömöttnek látszó buszon kide­rült, hogy az nem is olyan tömött, hogy ő is felfér, a három gyerek is felfér, de még a csomag is, amit vagy hárman szedtek ösz- sze a megállóban a földön. — Jaj, köszönöm. Utazunk és a férjem hatig dolgozott,' csak kint találkozunk. — Ugyan asszonyom, ez természetes! Bocsáson meg nekem minden utazótársam, ■ hogy én ebben a természetesben nem va- I gyök egészen bizonyos. Ha nem szakad el I a szatyor füle, az asszonyka talán lekéste I volna a vonatöt, ha nincs valami rendkívüli j történés, akkor mi körülötte olyanok let- I tünk volna, mint minden más hétköznapon, f így viszont egy nagyszerű ajándékot kap- tunk. Hideg volt. Szé’ fújt: Siettünk, de jó-: kedvünk lett attól, hogy emberek voltun' négy megálló között. BARTHA GABOR I /V koo\ hatánccal kezdődik Négvökrös szekéren o Az ebéd után indul el a v'legény násznagya a meny­asszonyért, pántlikákkal dí­szített négyökrös szekéren, A menyasszony házánál eltor­laszolt kapu fogadja. Agya­fúrt kérdéseket tesznek fel a lánykérő násznagynak, aki­nek nemcsak ezekre kell megválaszolni, hanem sokszor még pénzt is kell kiguberál­nia a^bukszábói. Miután ki­adták a fiatalasszonyt, a ,vi- háncoló násznép elkíséri őket hatra akasztva vihető könnyű Csak a neve „kuli Van egy afrikai törzs, amely nem ismeri sem az ér­elmeszesedést, sem a szívin- fraktust. Pedig a törzs ét­rendje. amely majdnem kizá­rólag tejből, vajoól és sajt­ból áll. igen sok koleszterolt tartalmaz. A törzs tagjai na­ponta majdnem kétszer anv- nyi koleszterolt vesznek ma­gukhoz. mint az amerikaiak. Íj mégsem érzik meg a ha­tását. Miért? George V. Mann kutató véleménye -zerint a dolog magyarázata abban rejlik hogy az afrikai törzs tagjai igen nagy mennyiségű joghurtot fogyasztanak. A nrtban lévő baktériumok olyan anyagot termelnek, amely a májra hatva meg- a’-uáalyozza a koleszterol szintetizálását. Ha ezt az anyagot sikerülne elkülöní­teni, az. orvostudomány ke­zébe kerülne e«v igen hatá­sos, szívinfarktus elleni szer. Leánykoszorú ... Próbál a zaporozsi transzformátorgyár táncegyüttese. Magyar-e a magyar kártya? Borsodi barangolások i Pusztafalui lakodalom

Next

/
Thumbnails
Contents