Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-24 / 70. szám
870 résztvevővel Erő és líra Diáknapok Miskolcon # A díszkut környékén még munkások dolgoznak, a szobor azonban, melyet felszabadulásunk 30. évfordulóján avatunk fel, már felállíttatott. Varga Miklós Emberpár című térplasz- tikája a két miskolci nagyüzem, az L KM és a Dl GÉP dolgozóinak segítségével készült. (Farkas Ida felvétele) Kapuk előtt Tegnap délelőtt kezdődteK meg az országos diáknapokra készülő középfokú oktatási intézmények szólistáinak és csoportjainak művészeti bemutatói Miskolcon. A kétnapos versenysorozat mezőnye rendkívül népes. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 58 középfokú tanintézetéből 40 iskola jelentette fce részvételét. Vers- és prózamondók, szólisták Kilenc művészeti ágban összesen 870 diák méri össze szellemi erejét. A legnépesebb az idén is a vers- és prózamondók tábora; ebben a kategóriában 108-an indulnak. Őket közvetlenül a diákszínpadok követik, de igen sokan jelentkeztek a szólóénekesek versenyébe is. Ami pedig a hangszerszólistákat illeti, főleg zongoristákat kell majd meghallgatnia a zsűrinek. Egvetlen művészeti ág van csupán, melyet nem több csoport kép- f visel. Ez a bábjátszás, mely a diáknapok programjában most szerepel először. A művészeti bemutatók hivatalos megnyitója vasárnap reggel kilenc órakor volt a Molnár Béla Ifjúsági Házban. Ezután több helyszínen és több kategóriában megkezdődtek a versenyek. A vers- és prózamondók az ifjúsági házban, a szólóhangszeresek és a kamaraVisszatért Norilszkba a szovjet zeneszerzők zene- és népművészeti munkacsoportja, amely több mint 200 népdalt, népmesét, mondát, népi rigmust, találós kérdést gyűjtött a dolganok, tiye- nyecek, evenkek és a ketok, zenekarok a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában léptek, illetve tépnek fel. A versenyben -észt vevő egyetlen bábcsoport ugyancsak az ifjúsági házban kapott helyet. Pol-beat. folk-beat Ma délelőtt folytatódott a vers- és prózamondók versenye, délután pedig a diákszínpadok (16 együttes) bemutatóira került sor Az ének. zene kedvelői a zene- művészeti szakiskolát, míg a néptánc iránt érdeklődők az Ady Endre Művelődési Házat kereshetik fel. Egyébként a mai nap nagy népszerűségre számot tartó bemutatói között első helyen említhetjük a „városi népzenei együttesek”, a pol- beat és a folk-beat csoportok bemutatkozását. A zsűrik egy-egy művészeti ág bemutatkozása után azonnal minősítik a fellépő szólistákat, illetve együtteseket. A legjobbak arany, ezüst, illetve bronz fokozatú kitüntetésben részesülnek. Közülük kapnak majd meghívást a május 29—június 1. között tartandó sárospataki diáknapokra a legjobbak. A művészeti bemutatók értékelésére, illetve az eredmények ismertetésére visz- szatérünk. Gy — vagyis Kelet-Szibéria népei között. Több, eddig ismeretlen, vagy igen ritka hangszert is sikerült felkutatni, köztük szarvasagancsból készített fuvolákat, fa- és rozmáragyar zümmögőket, halbőrös dobokat és érdekes, húros hangszereket. „Megszülettem a történelembe vályogfalak repedéseiből” — írja tizenkilenc évesen Balogh Attila, akiről azt közli versei előtt Békés Gábor, hogy „az 1957-es Heine- Medin járvány áldozata”, ez „meghatározza élményvilágát, életérzését”. Hozzátehette volna még: továbbá azoknak a készen vett mondatoknak alkalmazása, amelyeket állandóan hall, olvas, érzékel. Valahogy hasonlóan vélekedhetünk a novellista Bereti Gábor írásáról, amely a hangzatos „A szivárvány fekete színű, címet viseli, vagy Galyó Géza, Cseh Károly, Darvasi Szab. Ede, File József és Fehér Miklós verseiről. Fiatal emberek írásait közli a Molnár Béla Ifjúsági Ház kiadványa, a Kapuk előtt 8. füzete,1 de ezek a fiatalok máris modorosak, mégpedig a „befutott” írók manírjait utánozzák. Tehetséges embereknek vélné őket az olvasó, ha nem lenne egyformán csengő, egyfajta színre festett minden írásuk, ha nem viselné magán — teszem azt — Bereti novellája a Gelléri Andor Endre kezdte és az utóbbi időben Fejes Endre utánozta „mélyhúrú” stílust, ha nem lennének a versek is könnyedén odavetett „utánérzések”. Nem akarnám kedvét szegni fiatal embereknek, de a Kapuk előtt nyolcadik füzetének termése csak akkor hasznos, ha szerzőik nem szánják másnak, mint ami: szépreményű ujjgyakorlatnak ugyanazon a zongorán. MATE IV AN Szovjet népi mondák, hangszerek Vörös Csorna Jó órája beszélgetek már vele Kulich Gyuláról, az 1937—Í0. közötti évek ifjúmunkás-mozgalmának egyik legjelentősebb vezetőjéről a róla elnevezett fővárosi kollégiumban, amikor rádöbbenek: Csorna Gyula is nagy szerepet játszott az 1945 januárjában Dachauban meggyilkolt kommunista ifjúsági vezető jellemének alakításában. Nem ő hozakodott elő ezzel, úgy kell „kiszedegetnem” belőle, a 73 éves pedagógusból. — A tanára voltam, ám a tanítványává váltam — összegezi kettejük viszonyát. Nem akármilyen múlttal a háta mögött indult el pedagógusi pályáján. Addig megjárta a lelkesedések, tenniaka- rások — és a félelmek útját. Egy hét híján 17 esztendős, amikor kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot, a proletariátus veszi kezébe a hatalmat. S ő, a máramarosszigeti tanítóképző harmadéves növendéke már az első napokban érzi. tudja: övéi. a kiszipolyozottak fogtak hozzá új világ teremtéséhez, amelyben nincsenek születési előjogok, hanem az érdem a munkáé, a becsületé. Az övéi — hiszen milyen sors jutott részül neki is? Hatéves, amikor tbc-ben meghal édesanyja, s tizennégy, amikor két ember életének megmentése következtében teljesen nyomorék, félvak emberré lett hivatalszolga édesapja is eltávozik az élők sorából. (Akinek a nagyapja egyébként unokatestvére volt Körösi Csorna Sándornak.) A még jóformán kamasz azokban a hitet, lelkesedést szülő és cselekvésre ösztönző napokban városa forradalmi diákbizottságának vezetője, s szerkesztője a Diákszó című, szintén forradalmi lapnak. Most is könnybe lábad a szeme, ha azokra a napokra, arra a 133-ra gondol. S akkor is, ha a proletárdiktatúra leverését idézi fel. Kétféle indítéka van könnyeinek: a büszkeség és a gyász. Ám megkeményedik ismét, ahogy ecseteli további sorsát. Menekülés, bujkálás, nyolc hónapon át béreskedés egy tanyán, majd átszökés az országhatáron, á tanítóképző befejezése Kiskunfélegyházán, a polgári iskolai tanárképző elvégzése Budapesten, — 22 éves koráig ezek életének főbb állomásai. A békéscsabai polgári iskolába kerül, de — mert kiderül, hogy minek a szolgálatában állt diákkorában — öt és fél esztendőn át csak évről évre kap tanári megbízatást, holott nem egy protekcióst oklevél nélkül is kinevez a minisztérium. Neki ez a titulus jut: a vörös Csorna. De büszke rá. S ha fennhangon nem hirdetheti is a legszentebb eszmét, mint történelemtanár a pedagógia eszközeivel beleplántálja fogékony tanítványaiba. Elsősorban a legfogékonyabba. az élénk eszű, jelesen tanuló, félárva Kulich Gyusziba, aki lígy megy mindig az iskolába, hogy előbb odahaza segít mosónő édesanyjának a szoba- konyhás lakás és a három kisebb testvér rendbe hozásában. Kapcsolatuk 1938-ig áll fenn. Gyula — amikor már a fővárosban az illegális kommunista párt egyik vezetőjeként tevékenykedik — valahányszor felkeresi édesanyját, mindig meglátogatja nád- fedeles házban lakó tanárát is. Ám — a konspiráció szigorú szabályainak megfelelően — még neki sem ejt egyetlen szót sem a föld alatti mozgalomról, noha a sok mindent sejtő Csorna Gv' már évekkel ezelőbb részletesen feltárta előtte a proletárdiktatúra alatti tetteit. Az említett esztendőben Mezőberény- be, majd Marosvásárhelyre helyezik a forradalmár tanárt, 1944-ben azonban fasiszta- és háborúellenes kijelentései miatt menekülni kényszerül Budapestre, onnan Balatonfüredre. S vinnék ki Németországba, de az országhatáron töb- bedmagával megszökik, szovjet katonák segítségével hazatér. Pihennie kellene már, hiszen 15 éve szívbeteg. De nem... — Amikor megtudtam, hogy Kulich Gyula, akit pártunk nevelt forradalmárrá, soha nem térhet haza, úgy éreztem, legkedvesebb tanítványom helyett is csatasorba kell állnom. Helytállásával nekem is példát mutatott — mondja. Es Szegeden 1945-től részt vesz a pedagógusok szakszervezetének szervezésében, a dolgozók oktatásának kibontakoztatásában, polgári, majd általános iskolai igazgató, szakfelügyelő és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára. Hét évvel később már a fővárosban vezetője az egyik diákotthonnak, amelyet elsőként avatnak kollégiummá, s az ő kezdeményezésére felejthetetlen tanítványáról neveznek el. Naponta 10—12 órán át pedagógusi, négy órán keresztül pedig pártmunkát végez. Már 66 éves, nyolc kitüntetés tulajdonosa, és hévvel folytatná két átlagembernek sem kevés ténykedését — szívinfarktusa miatt' azonban megálljt parancsolnak neki, nyugdíjazzák. Ennek hét esztendeje. De búcsúzásunkkor, mielőtt frissen, fiatalosan felszáll a Máriaremetén levő Nyugdíjas Pedagógusok Otthonáig vivő autóbuszra, most is ezt mondja: „Néhány, a szocialista emberformálás segítésével kapcsolatos feladatomat szeretném még elvégezni.” Miközben alázatos tisztelettel nézek utána, a magamnak feltett kérdésen tűnődöm: hány élete van a forradalmárnak? TARJÁN ISTVÁN Alekszandrovék Utoljára 1965-ben jártak itt. Most újra eljöttek, ünnepelni a felszabadulás 30. évfordulóját, köszönteni a jövő évtizedeket tervező XI. kongresszust. Alekszandrovék — úgy emlegetjük őket, mint jó szomszédokat, közeli barátokat. Ügy fogadjuk őket, mint ünnepre érkezett kedves rokonokat. Szíves fogadtatásban, persze, másutt sincs hiány. Párizsban, ahol most voltak hatodszor, egyvégtében 63 előadást tartottak. Egyszer, évekkel ezelőtt a francia tengerparton gazdag, előkelő publikum nézte az előadásukat. Egy újságíró kérdésére — „Hogy tetszenek a daloló, táncoló vöröskatonák?” — azt válaszolta valamelyik milliomos, hogy félelmetesek, annyi erő árad belőlük, hogy az már ijeszt. Mégis miért jöttek el, miért hallgatják végig a műsort? „Mert lenyűgöző. Soha ennél szebb félelem nem volt!” — hangzott a válasz. Nekünk ugyanez az erő — a megnyugvás. Mindnyájunkat sodor magával. Az Er.tel Színház, az Opera, Salgótarján, Fehérvár, Kecskemét közönsége derűs, szép élménnyel lesz gazdagabb ezekben a napokban. Már az a néhány ezer szerencsés, aki nézőjük lehet. Hiszen nálunk is szerepelhetnének sorozatban hónapokig, akkor sem fogyna el az érdeklődés. Lassan fél évszázada már, hogy a parasztfiúból lett moszkvai karmester és zeneHÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népzene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Szabó Ferenc: Három dal Radnóti Miklós verseire. — 14.21: Sztambui rózsája. Operettrészletek. — 14.39: Emlékezés a leiszabadulásra. Rádiókompozíció Füst Milán írásaiból. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Dalok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Gyermekdalok. — 16.21: A magunk érdekében, a magunk védelmében. Kapusi Rózsa műsora. — 16.41: Ravel: Couperin emlékezete — szvit. — 17,00: Hírek. — 17.05: KülpoUtlkal ílgyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Filmklub. — 18.00: Fiatalok Vá- mosorosziban. Riportműsor. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Népdalok. — 20.00: Országos zenei műveltségi verseny. Liszt és kora. — 21.30: Mikrolánc. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: A1 Bano énekel, Tony Osborne zenekara játszik. — 22.40: Tudósítás helyett . . . Evilági papok. — 23.00: Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.25: Dzsesszfeívételeinkböl. Petőfi rádió: 12.00: Kamarazene. — 12.43: Filozófusok a közoktatásért. Jegyzet. — 13.00: Hírek. — 13.03: Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia. — 14.00: Kettőtől ötig ... Kívánságműsor. — 17.00: Senki többet? Harmadszor! Szellemi árverés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kálmán Imié: Cigányprímás — keringő. — 18.30: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. — 10.00: Schumann: Gyermekjelenetek. — 19.19: A rock mesterei. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Uj könyvek. — 20.13: A szivattyú. Rádiójáték. — 20.54: Nyolc rádió nyoi: dala. Közös szórakoztatózenei műsor. — 21.24: Gésák. Operettrészietek. — 21.53: Oj lemezeinkből. — 22.30: Bartók: Hegedű szólószonáta. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Képek — községeinkből. — Megyeszomszédoknál. — Népdalok — Borsodból. — 18.00: Borsodi tükör. (A földekről jelentjük: Az „Alkotó Ifjúság” pályázati kiállítása a Borsodi Szénbányáknál; A Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat KISZ-bizottságánál.) — Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései. Pillanatképek a kongresszusról. Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 15.20: Hírek. — 15.25: Pedagógusoknak. — 16.25: Csehszlovákia—Finnország jégkorongmérkőzés. — 19.00: Híradó. — 20.00: A mi fiaink. Tv- film, 2. rész. — 21.05: Híradó, sport. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): „Kelet felől” — dokumentációs tárlat. ■ T tanár, Alekszandr Vaszilje- vics Alekszandrov megalakította a Vörös Hadsereg házában kis együttesét. Nyolc dalos, két táncos, egy har- monikás és egy prózai előadóművész mutatta be a krasznodári katonákról szóló első összeállítást. Akkor született meg utánozhatatlan és eredeti előadói stílusuk. Tíz év múlva a világsajtó is lelkesedett értük, Pavlova és Nizsinszkij, Saljapin és Sztravinszkij feltűnéséhez hasonlították berobbanásu- kat a világ előadóművészetébe. A. V. Alekszandrov ekkor már a Szovjetunió népművésze volt. Néhány év múlva ő komponálta a szovjet népek közös himnuszát. A háború alatt 1200 alkalommal szerepeltek, jórészt a fronton küzdő katonák előtt. Alekszandrov mellett ott dolgozott fia, Borisz. S amikor elhunyt, 1946-ban ő vette át az együttes vezetését. Borisz Alekszanárovícs Alekszandrov vezérőrnagy kiváló muzsikus. Kompozícióiban egyszerűségre és világosságra törekvő. Azt vallja, hogy minden műfajban, a legnépszerűbbekben is alkalmazkodni kell a változó korok változó igényeihez — de mindig a hagyományok szilárd bázisán. 1950-ben lett állami díjas, 1958 óta a Szovjetunió népművésze. Biztos kézzel irányítja az együttes pedagógiai és művészi munkáját, őrzi a nemes hagyományokat, és gondoskodik megújításukról. F. L FILMSZÍNHÁZA* BAKÉ: Hogyan mondjam meg gyermekemnek? Mb. szí. NSZK-film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hn6 és 8 órakoiKOSSUTH: Lányok az aknamezőn Szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor Eper és vér Szí. amerikai film Kezdés: hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: A kis lovag I—II. Mb. szí. lengyel film Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor FÁKLYA: A 22-es csapdája Mb. szí. amerikai film Kezdés: f5 és Í7 órakor 18 éven felülieknek! PETŐFI: A fenevad Szí. szovjet film Kezdés: Í5 és Í7 órakor SZIKRA: Fél évszázad korkülőnbség Mb. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TANC8ICS: Isten hozta, őrnagy úri Szí. magyar film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TAPOLCA, ADY: A látogatók Szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ÉS CTTÖRÖMOZI: Háry János Magyar film Kezdés: 4 órakor Húsz óra Magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR: Vltya iskolába megy! Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15 - Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Harsán a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 8.57: Budapesti tavasz. Részletek Karinthy Ferenc regényéből. I—II. — 9.17: Népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Is- kolarádló. Énekóra. Orosz társalgás. — 10.33: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Legénybúcsú. Operettrészletek. — 9.00: Hírek. — 9.05: Gordonkamuzsika. — 9.50; Kritikusok fóruma. — ÍO.OO: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.43: Expedíció az időben. I. Kőhíd a völgy felett. Televízió: 8.05—8.40: Élővilág. — 9.05: Környezetismeret. — 9.53—10.30: Történelem. — 11.dőli. 35: Földrajz. Illüii Ml'liBMIIil
