Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-17 / 40. szám
jk A táncházban (Kerényi László felvétele) Lehet olcsóbban is..® Tanuljunk hanglemezről Viták és tanácsok Felfigyelek rá, hogy kollégám hosszas telefonbeszélgetést folytat a megyei könyvtárral. Egy nyelvlecke átjátszása ügyében egyezkednek. Ügy is mondhatnám, hogy alkudoznak. Később engem is bevon a számítgatásokba; a végeredmény az, hogy & lecke magnószalagra való átjátszásáért 210 forintot kell fizetnie. Azaz hogy kellene, mert kétszer is meggondolja az ember azt a kétszázat. Még akkor is, ha nem haszontalanságró! van szó, hanem... De hisz éppen itt a bökkenő. Ha — tegyük fel — valami beat-különlegességet (amit ugyancsak nem nevezek haszontalanságnak, de mégsem tartom olyan fontosnak, mint a nyelvleckét) kért, volna munkatársam, s azért fizettetik meg, egy szót sem szólnék. így azonban — néhány segítőkész szakember bevonásával — a város határain túl is kutatni kezdtünk az ügyben. * A foDotéka mint üzem íme az eredmény. A mi megyei könyvtárunk — valami egészen sajátos merkantilista szellemnek engedve — az országban a legdrágább fonotékát „üzemelteti”. (Az utolsó szó azért került ide, mert kollégámmal azt is közölték, hogy csak több jelentkező esetén játszanak át — nem lemezről, hanem egy másik szalagról?! — tudniillik így gazdaságos az üzemeltetés.) Nos nézzük, hogy van ez másutt? Szombathelyen és Egerben például a lemez (lemezek) értékének — de ott lemezről játszanak át! — 10 százalékát kell külcsöndíj- ként fizetni. (Ez nyelvleckéknél 40—50 forint.) A budapesti Gorkij Könyvtár lemezoldalanként 10, illetve (kislemeznél) 5 forintot kér. A debreceni városi könyvtár fonotékájában évi 10 forintos tagdíjért minden szolgáltatás — az átjátszás is — igénybe vehető. Eoy lemez — egy forint Hát bizony Miskolcon minden másként van — jön a nyelvünkre a lokálpatriótákhoz nem illő mondat, de nem mondjuk ki, amíg a városi könyvtárat is meg nem kérdezzük. — A nyelvleckék átjátszása nálunk díjtalan — kapjuk a választ. — És miről játszanak át? — Hogyhogy miről? ... Hát természetesen lemezről. — Kölcsönözni is lehet ezeket a lemezeket? — Igen, darabját két hétre 1 forintért. — Eszerint 'mennyi egy nyelvlecke-,, garni túra”? — Ez nyelvenként változik, de 6 forintnál nem kevesebb és tíz forintnál nem több. Nem élhetünk a gramofon-tanárral o Eddig jutottunk, mikor Kaderják Gittától kaptunk egy nagyon szellemes levelet. „Boldogan vittem haza a városi könyvtárból (a Szabó Lőrinc fiókkönyvtárról van szó) a drága német nyelvű hanglemezt és a hozzá tartozó tankönyvet — írja. — Addig fog peregni a lemez, míg a tudás a könyökömön jön ki.” Aztán feltűnt olvasónknak, hogy a tankönyv csak a 20. leckéig viseli a használat nyomait; sajnos három hónap után már nincs mód további hosszabbításra, vissza kell vinni, a hasznos gramofon-tanárt. Néhány hónap alatt bizony nem lehet egy nyelvet elsajátítani. De hát egy ember sem sajátíthatja ki a lemez-leckét, mikor abból csak két garnitúra van. Nagy hallgatások után (ami ugyebár a gondolkodás jele) ezt sütöttük ki a könyvtár illetékeseivel. Az első adandó alkalommal beszereznek még (ez nemcsak pénz kérdése) egy-egy garnitúrát, amit senkinek sem kölcsönöznek. Viszont a tanulni vágyók — díjmentesen — hallgathatják a könyvtárban akár mindennap. Persze az átjátszás mégis kényelmesebb. Igen, de akkor fizetheti az ember a megyei könyvtárnak... Nem tudjuk, hogy a megyei könyvtárt sikerült-e orientálnunk a fenti példákkal? Ez majd elválik. Addig sincs azonban a miskolciaknak kétségbeesésre okuk. A Bartók Béla szakszervezeti könyvtár és az ifjúsági ház könyvtára — ugyanúgy, mint a Szabó Lőrinc fiókkönyvtár — térítés nélkül játssza át a lemezeket. S persze az említett két intézmény is birtokában van a nyelvleckéknek. Egyszóval Miskolcon tényleg másként van a lemezkölcsönzés, átjátszás, mint a többi városban. Itt veszik leginkább figyelembe — persze a megyei könyvtár kivételével —, hogy a közművelődést elősegítő (az átjátszás, és kölcsönzés a komolyzenei lemezekre is érvényes) szolgáltatásról van szó. Valamelyes áldozatot persze a tanulni vágyóknak is kell hozni. Ilyen lehet a szalagvásárlás vagy a magnókölcsönzés díja, esetleg az a kis séta a könyvtárig. (gyarmati) Érdekes arcok a ..Kezdőkörben ■s Boldog az az ember, aki fiatalon, a kellő Időben jut erőt próbáló, szép feladatokhoz, ér el munkával, a munkájában sikereket! Hány tehetség, hány értékes év porlad el meddőn, mert a féltékenység vagy a hozzá nem értés idő előtt koptatja el a fiatalos lelkesedést, hivatástudatot azzal, hogy rutin, robotmunkával gyilkolja a többre is képes fiatalokat! Igaz, a hivatástudatot nem Ifehet végképp kiölni abból, akiben valóban van, aki eléggé elszánt és szívós, de meg lehet keseríteni, félre lehet siklatni. Szerda egte hét boldog, mert bolduguló fiatalt láthattunk a tévé Kezdőkör -című műsorában. Nyáriné Taj- ti Anna (tanácselnök 20 évesen! Üllés községben) és Sárospataky István (fogorvos) drámaíró pályakezdése mindenképpen rendhagyó. Tajti Anna egyhónapi tanácsi munka után, a szolgálati idő — a tulajdonképpeni tanulóévek — kihagyásával lett egy község közéleti, hivatali elöljárója, a falu „első embere”: Sárospataky István pedig — ebben a műJ! fajban szintén ritka! — fiatalon könnyezhetett boldogan tragédiája színházi premierjén. Hozzá- is tehetjük, hogy ez a siker valóban megérdemelt és fényesen cáfolja azokat, akik sommásan negatív véleményt hangoztatnak a fiatalokról. A meggyőzőbbnek Sárosoataky „befutását” érezzük. Ennek a fiatal (ám korántsem „kecelő”) drámaírónak máris határozott — és elkötelezett — mondanivalója van, meglepően érett és rokonszenves ars poeticája. Messzemenően * igazat kell adnunk neki, amikor azt vallja, hogy a néző a saját kora sorskérdáseit, a saját életét, gondjait akarja látni a színpadon, a saját kérdéseire vár választ a katharzi- son keresztül. Az a színház, amelyik megkerüli vagy elsikkasztja ezt akár azzal, hogy klasszikusokat „porol le”, vagy éppen beatesit, vagy éppen kiszolgálja ^..közönség (vélt) ízlését, az meg tud ugyan tölteni néhány házat, de igazi közönsége nem lesz! S itt nem a téma a döntő, hiszen Sárospataky drámája is a középkorban játszódik, ám Zóra és Petar tragédiájában mai és valós konfliktusokat mutat be: az eszmét kisajátítók és önös érdekeiknek alárendelők, va- I lamint a közösség konfliktusát. A közönség (jobbik része) valóban az effajta drámára, színházra van „kj- -éhezve”. Sárospataky és Feledy is utalt arra, hogy a drámairodalom „gyenge” ága a -magyar irodalomnak, s hogy ennek történelmi, társadalmi okai vannak. A dráma, a színház közönséget igényel, értő közönséget. S ha ez az igény most vetődik fel, fogalmazódik meg, akkor örülnünk kell ennek, mert ez már a mi eredményünk! Csak igény, tehetség, munka, szorgalom és szívós elszánás hozhat valós eredményt. Ne sikert kívánjunk tehát ennek a két rokonszenves fiatalnak (azért majd dolgoznak, küzdenek ők), hanem azt, hogy még sokáig megőrizhessék hitüket, lendületüket, elhivatottságukat, s hogy legyen egyre több ilyen fiatal! De ez már nemcsak a fiatalokon múlik! (horpácsi) I HÉTFŐ Kosuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. *— 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Szatirikus dalok. 14.18: Offenbach-ope- rettdalok. — 14.33: Jókai és korunk Hl. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Osztályfőnöki óra után . .. Történelmi társasjáték. — 15.50: Fúvószene. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bemutatjuk uj felvételeinket. — 16.17: Népdalcsokor. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. — 17.55: Sajtókonferencia a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 18.40: Made in Hungary. A Magyar Rádió nyilvános tánczenei hangversenye. — 21.30: Mi, férfiak. Petress István műsora. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20! A Made in Hungary eredményhirdetése. — 22.40: Mahler: VI. szimfónia. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.23: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: A Weiner vonósnégyes felvételeiből. — 12.50: Ádám énelqe Évához. Földeák János versei. — 13.00: Hírek. — 13.03: Látogatóban a Képzőművészeti Szövetségnél. Riport. — 13.20: Hacsaturján: Gayane —» balettszvit. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hitek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Drahota Andrea, Kozák András és Tamássy Zdenkó beszélgetése. — 19.25:* Schumann: Karnevál. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Bocsánat, téves kapcsolás. Rádiójáték. — 20.48: Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas. — 21.18: Kodály- és Bartók-kórusművek. 21.36: örökzöld dallamoké — 22.2Q; Klara Kagyinszkaja. énekéi.6 '' Népzene. — 23.0Ó: Hírek. — 23.15: Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Em« Bonny Mwafpopo: „A hazámé legyek telj esen M — Szevasz, már vártalak. Tegnap kaptam meg a lapodat. Azon töprengtem, mit is mondhatnék neked magamról. .. — A gyermekkorom? Tudod, mi angol gyarmat voltunk. Húsz éve kezdődött nálunk a forradalmi mozgalom. Tizennégy éve annak, hogy sikerült fegyveres harc, szinte egyetlen puskalövés nélkül önállósítanunk magunkat. Ebben a forrongó, lázas időben nőttem fel. A közös nyelvünk a swehili. A tanzániaiak hetven százaléka ezt beszéli. Otthon a törzsi rend már megszűnőben van. Most kezd kialakulni a szövetkezeti mozgalom. Az én őseim még a nyakyusa törzsi nyelvet beszélték. Dél-Tanzániában jártam iskolába. Apám orvos, így aztán igen sok helyen dolgozott. Mindig oda küldték, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Ilyenkor vele költöztünk mi is, a család. — Tudod, nálunk most „népvándorlás” van. Az egész ország mozgolódik. Egyik vidékről a másikra költöznek az emberek. Azt akarják, hogy összejöjjenek, keveredjenek a törzsi nemzetségek. A szülővárosom Moshi, Észak-Tanzániában van a Kilimandzsáró lábánál. Ha lehunyom a széniemet, még ma is tisztán látom a hatalmas^ csúcsokat érzem a bőrömön a suhanó selyem-szellőt. Amikor Ma- gvarországra utaztam, pontosan a hegy fölött repültünk át. Olyan vakítóan ragyogott a hó, szinte könnybe lábadt a szemem... — Mi nehéz múltú nép vagyunk. A nagyapáink még közelről ismerik a rabszolgakereskedelmet. A bőrükön érezték. Tanzániában csak a múlt század végén- szűnt meg ez a szörnyűség... — Három egész két tizedre zártam ezt a félévet. Most a negyedik év után már minden könnyebb. Eleinte nagyon rossz volt. Nem tudtam jól magyarul, de összeszorítottam a fogamat és tanultam, mert a vizsgákon logikusan, egyenesen "kellett visszaadni az anyagot. A rnúlt nváron otthon jártam látogatóban. Négv év után alig ismertem rá hazámra, akkorát- fejlődött. Főleg az emberek gondolkodása. A kö. zösségi szellem, a demokrácia nagyon nagy dolog, és most végre saját sorsát alakíthatja népem... — Az otthoniak? Heten vagyunk, „mint a gonoszok” — ahogyan itt mondják. Nagyon szeretjük egymást. Éjszaka nem jön álom a szememre. Ilyenkor tódulnak az emlékek, mint ajtónyitással a hideg. Emlékszem, gyermekkoromban mennyit játszottunk. A fivéremmel együtt rohangáltunk a forró homokon. Most az egyik bátyám építkezésen dolgozik... — Nekem egyelőre a tanulás a legfontosabb. Jó szakember akarok lenni. Dél- Tanzániában új szénbányákat nyitnak, én is ott szeretnék majd elhelyezkedni. Nehéz feladat vár rám, de én dolgozni akarok, hogy a hazamé legyek teljesen. Érzem, csak oda tartozom. Tudod, nálunk a gyakorlatban más a helyzet, más a valóság, mint. amit itt elméletben tanulunk. Még nagyon kevés a gép. Az itteni bányákat járva hazagondoltam és irigykedtem is a csodálatos gépek, a jó felszereltség miatt, Két évvel ezelőtt meg- néztejm a zobáki bányát, az előző fél évben pedig Lyukö- bart voltam bányajáráson. Megfordultam már Pécsett és a Balaton környékén is. Ti igazán boldogok lehettek. Nagyon szép a hazátok... ' VARGA RUDOLF berek, utak, járművek. Borsod megye 1974. évi közlekedési mérlege. — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság élüzemében; Ez évi tervekről a Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi telepén; Év elején a mezőkövesdi asztalos ktsz-ben). — 18.15: Kórusmuzsika. ■— Napjaink kérdései. Igények és lehetőségek — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Gink Károly fotókiállítása. Szovjet plakátok. —. Kohász Galéria (14—17): Mager- Agnes festményei. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10— 18): Kiállítás Désí Huber István születésének 80. évfordulója alkalmából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE VÉGZETES ARANYRÖGÖK Szovjet film. Kezdés: f. 4 és hn. 6 órakor. A BOSTONI FOJTOGATÓ Amerikai film. Felemelt helyár! 18 éven felülieknek !\ Kezdés: 8 órakor. KOSSUTH RIVALDAFÉNY Amerikai film Kezdés: f. 3, hn. 5 és 1 órakor. 'HEVEST IVÁN FILMKLUB MODESTY BLAISE Színes angol film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor. FÁKLYA , NAGYEZSDA Mb„ szí. szovjet film. Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor. PETŐFI MACSKAJATÉK Színes magyar film Kezdés: f. 5 és f. 7 órakor. SZIKRA VERSENY A ..VESZÉLY’» KATEGÓRIÁBAN Mb., színes csehszlovák film Kezdés: 3. 5 és 7 órakor. TÁNCSICS A DUNAI HAJÓS Színes magyar film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor. TAPOLCA-ADY BALSZERENCSÉS ALFRÉD Mb., színes francia—-olasz film Kezdés: 7 órakor. A Tenkes kapitánya I—IX. Magyar kalandfilm Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor. HÁMOR RIVALDAFÉNY Amerikai film Kezdés: 6 órakor. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.23: Dalok. — 8.3: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.08: Nicolai: A windsori víg nők Három- felvonásos opera — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Tskolará- dió. Énekóra. Francia társalgás. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Cigánydalok, csárdások. — 8.35: Enescu: a-moll szonáta ro« mán népi stílusban. — 0.00* Hírek. — 9 03: Johann Strauss- Indigó — nyitány. — 9 10: A XX. század mítoszai. A pop-kultúra. — 9.50: Kritikusok fóruma „ — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.45: Egy nap a Váci úton. Hangulatiéi entés . . . Televízió: 9.00: Énekeljünk együtt! — 9.05: Környezetismeret. — 9.55: Történelem. — 12.10 —12.30: Osztá’yfőnöki óra.
