Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-17 / 40. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 3. oldalról) kahelyünkről, de nem vonultunk nyugdíjba a párt- és társadalmi munkából, a politikai munkából. Felszólalásában megemlítette: a nyugdíjasok elvárják a nagyobb támogatást; különösen azt kérik, hogy megkaphassák a kedvezményes MÁV utazási igazolványt. A továbbiakban a területi párt- szervezetek munkájáról beszelt, majd bírálat tárgyává tette: több olyan feladatot nem hajtottunk végre, amiről már a legutóbbi pártértekez- ieten is szó volt. Rondzik András, a DIGÉP marósa a pártmunka színvonalának növeléséről szólt. — Gyárunkban az agitációs tevékenység mondanivalóját minden esetben a párt politikája határozza meg. A párt politikájának magyarázata és megértése a mi pártszervezeteinknél az eszközök sokféleségét alakította ki, melyeket mindig a tartalomhoz igazítottunk. Alkalmazott módszereink közül a személyhez szóló közvetlen üzemi agitációt tartjuk a leglényegesebbnek, ami természetesen nemcsak a munkapadoknál, hanem a szellemi munkával foglalkoztatottak esetében is így történik. — A termelési agitációnak — mondotta — meg kell felelnie a társadalmi, gazdasági elet által támasztott igényeknek. A továbbiakban e szemlélet gyári tapasztalatairól szólt. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP KB tagja, nehézipari miniszter elöljáróban átadta a Központi Bizottság üdvözletét, sok sikert kívánt a miskolciaknak, valamint a pártértekezlet résztvevőinek. — Örömmel hallhattuk, hogy a város mily nagyszerű eredményeket ért el, hogy mást ne mondjunk, az ipari üzemek mintegy 20 milliárd forint értékkel járultak hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. Tizenegyezer házat építettek Miskolcon, ami azt jelenti, csaknem minden ötödik család új lakásba költözhetett az utóbbi négy évben — mondotta. A nehézipari miniszter ezután arról beszélt, hogy a kongresszus előtt és a negyedik ötéves terv utolsó évében sok szó esik az energia- struktúra kialakításáról, gépiparunk hatékonyságáról csakúgy, mint az építőiparról vagy a mezőgazdaságról. Jóllehet az utóbbi észrevételek másfajták, mint a korábbiak voltak, mégis azt mondhatjuk, a XI. kongresszus előtt: nagy optimizmussal tekinthetünk a jövőbe. Ennek alapját képezik azok a nagyszerű eredmények, melyeket a X. kongresszus óta vallhatunk magunkénak. Beszélt műanyagiparunk fejlődéséről, Európa élvonalába került autóbuszgyártásunkról, valamint a két kongresszus között kifejlődő házgyári lakásépítkezésről és számítógép- gyártásról. Beszédének második részében arról szólt, mennyire fontos, hogy iparunk alkotó- an részt vegyen a nemzetközi integrációban. Különösen fontos ez akkor, ha figyelembe vesszük. hogy nyersanyagaink több mint felét importból, elsősorban szocialista országokból szerezzük be. Külön öröm, hogy éppen Borsodban, Le- ninváros térségében épült fel egy olyan vegyipari üzem, amely jó példa a szocialista integrációra. Győri Erzsébet, a Városi Könyvtár vezetője: — A közművelődés kérdéseinek előtérbe kerülését szocialista valóságunk fejlődése, az ideológiai munka megnövekedett szerepe tette Szükségessé. Egyszerűen szólva: a műveltségben való előrelépés nélkül nem juthatunk tovább a szocializmus építésében. Nemcsak a tudományos-technikai forradalom követeli a magasabb műveltséget, hanem a szocialista demokrácia kiszélesítése is. A továbbiakban megemlítette, milyen tapasztalatai vannak városunkban a köz- művelődési munkának, beszélt Miskolc közművelődési kisugárzásáról. Szólt arról, hogy a művelődés feltételei nem minden szempontból ki- elégítőek. Az új lakótelepeken például nincsenek megfelelő művelődési intézmények. S azt sem mondhatjuk el, hogy minden meglevő lehetőséggel jól gazdálkodunk. Szép számmal vannak még Miskolcon is olyan termek, épületek, amelyeket csak saját vállalati rendezvények, szűk és zártkörű összejövetelek megtartására használnak. — Fontos tudomásul vennünk, hogy a közművelődés nem csupán a művelődési házak, közművelődési könyvtárak ügye ma már, hanem a teljes társadalom minden intézménye, a sajtó, a hírközlési eszközök fontos feladata. Nekünk, kommunistáknak, lelkiismeretesen kell vele foglalkozni. Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára tolmácsolta a megyei pártbizottság szívélyes, elvtársi üdvözletét, majd a következőket mondotta: — Szeretném kifejezni önöknek és önökön keresztül Miskolc város minden kommunistájának a megyei párt- bizottság elismerését és köszönetét azokért az erőfeszítésekért és azért az eredményes munkáért, amelyet a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében kifejtettek. Külön megköszönöm azt az aktív tevékenységet, amit a közelmúlt hónapokban és hetekben a XI. kongresz- szus előkészítése kapcsán tettek. Beszólt arról, hogy a városi pártértekezlet dokumentumaiból, a hozzászólásokból az a határozott vélemény csendül ki: a miskolci kommunisták a párt eddig követett marxista—leninista politikájának megerősítését és folytatását várják a XI. kongresszustól. Azt várják és kérik, hogy a kongresszus jelölje meg szocializmust építő társadalmunk fejlődésének hosszú időre szóló távlatait. Elmondta, hogy a taggyűlések és a pártértekezletek beszámolóiból, vitáiból egyértelműin kitűnt: a miskolci kommunisták magukénak vallják a párt politikáját, helyeslik, támogatják azt; megvalósításáért, mint eddig, ezután is készek harcolni, dolgozni. Elismeréssel beszélt a városi pártszervezeteknek a X. kongresszus óta kifejtett munkájáról, a pártbizottság beszámolójával egyetértve megállapította, hogy Miskolcon számos gond ellenére is eredményes munka folyt. A városi pártbizottság a jól végzett munka büszkeségével adhat számot tevékenységéről a pártértekezletnek és a küldötteken keresztül a város kommunistáinak. A városi pártbizottság testületé és apparátusa Miskolc felelős politikai irányítójaként az elmúlt négy évben is helytállt, irányító, szervező és ellenőrző munkája tovább fejlődött. Erősödött a város kommunistáinak eszmei, politikai, cselekvési egysége. A munka hatása jól mérhető a város vállalatainak és üzemeinek eredményeiben, a szocialista tudat és közgondolkodás fejlődésében, a várospolitikai tennivalók szorgalmazásában, a város lakosságának cselekedeteiben. Ezután arról beszélt, hogy eredményeink mellett, melyekre büszkék vagyunk, vannak gondjaink is. Fejlődésünk gyorsabb ütemű lett volna, ha munkánkban kevesebb a hiba, ha a feladatokat tervszerűbb előkészítéssel és jobb szervezéssel oldjuk meg. A megyei pártbizottság első titkára utalt rá, hogy az elmúlt években a megyei párt- és tanácsi szerveknek a legtöbb gondot Miskolc város fejlesztése jelentette. S ez nemcsak objektív tényezők miatt történt így, hanem a napi munka gyengeségei is okozták. Utalt azokra a huzavonákra, amelyek miatt több fontos létesítmény építése el sem kezdődött, vagy nem fejeződött be határidőm Miskolcon. így például a Gömöri felüljáró építése, a Patyolat Vállalat központi üzeme, a diósgyf.-- vasgyári művelődési központ, a Széchenyi utca 1—3. alatti terület beépítése és így tovább. Megemlítette a lakásépítéssel összefüggő kommunális fejlesztési gondokat, az új lakóépületek színezésével kapcsolatos problémákat. Ezután a következőket mondta: — A megyei tapasztalatok birtokában erről a helyről különösen indokolt érinteni pártunk munkás-központú politikájának néhány kérdését. Elsőrendű feladatunknak tekintjük p munkásosztály vezető szerepének szüntelen erősítését. Politikánknak olyan haladó eleme ez. amely vezérfonalként húzódik végig a SLOcializmus építésének egész időszakában. A munkásosztály vezető szerepének biztosítása közvetett és közvetlen intézkedések láncolatát jelenti. Politikánk munkásjellege nem szűkíthető ie tehát csak a munkásosztályt közvetlenül érintő intézkedésekre, de természetesen nem is képzelhető el ilyenek nélkül. Ezt bizonyítja a X. kongresszus óta eltelt időszak is. Ezek tükrében a munkás-központú politikánk sokrétű. ,q11pimezte és jellemzi a Miskolc városi Pártbizottság teve- k-::ységét. Ez képezi alapját PZ ir3~ íffícp slot* (^v5Vonvkedő pártszervek és -szervezetek munkájánatí. Megállapíthatjuk tehát, hogy Miskolc murkásváros jellege nemcsak gazdasági életében tükröződik, hanem abban is. hogy a széles értelemben vett várospolitikai munkában a munkásokról való sokoldalú gondoskodás szerepel az első helyen — mondta dr. Bodnár Ferenc elvtárs. Beszédének befejező részében a megyei pártbizottság első titkára a szocialista tudatformálás nemes munkájáról, a munkások és a többi dolgozó réteg politikai műveltségének fejlesztéséről, a 1 ; rmmunisták eszmei, politikai és cselekvési egységéről, a város területén tevékenykedő tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak, társadalmi és tudományos szervezetek munkájáról beszélt. A1 Kovács Éva, a Nehézipari Műszaki Egyetem negyedéves hallgatója: — Arról szeretnék beszélni — mondotta —, hogy az eltelt időszakban mit tettünk mi fiatalok, mit tettek értünk oktatóink, és mi az, amit saját erőnkből nem tudunk megoldani. Az egyetemi KlSZ-bizott- ság célja az volt az utóbbi években, hogy növelje a KISZ tagjainak közéleti aktivitását. Az egyetemen indított különböző mozgalmak elősegítették a KISZ megerősödését, ennek ékes bizonyítéka az a dicséretes munka is, amit az egyetemisták jószántukból végeztek az árvíz idején, valamint a mező- gazdaság szorult helyzetében. Javult az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat, különösen hasznosak a politikai vitakörök. A műszaki egyetem hallgatóinak célratörőbb neveléséhez feltétlenül hozzátartozik, hogy művelt emberekké váljanak, hogy tudjanak örülni a szépnek, hogy tudják élvezni a művészeteket. Ebben a vonatkozásban az egyetem által kidolgozott tervek ígéretesek, de a tettek még hátravannak. Gondolni kell továbbá arra, hogy ne csak szellemileg fejlődjenek, hanem testük is megedződjék. — Ügy érzem, az itt tanuló 2300 náppali hallgató szakmai nevelése mellett a test edzéséhez is meg kell teremteni a szükséges elemi feltételeket. Nálunk ez nemcsak testnevelési, hanem nagyon komoly politikai természetű kérdésként merült fel. Majtényi Lajos, az LKM pártbizottságának titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a kohászati művek a X. kongresszus határozatának szellemében végezte gazdasági tevékenységét. Szólt az LKM beruházásairól, a bérszínvonal alakulásáról, a nehéz fizikai munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. A kohászat vezetése a munkahelyi körülmények javításán túl nagy gondot fordított a dolgozók szociális ellátásának javítására. A pártbizottság mindig figyelemmel kísérte a vállalat életét, s megfelelő politikai segítséget nyújtott a feladatok végrehajtásához. A fejlődésnek nagyon jelentős fázisait képviselték a szocialista brigádok. Majtényi elvtárs így fejezte be felszólalását : — Elért eredményeinkhez nagy segítséget kaptunk az elmúlt években a városi pártbizottságtól, amelyért vállalatunk minden dolgozója nevében ezúton mondok köszönetét. Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke elmondotta, hogy a pártbizottság beszámolója hűen tükrözi az elmúlt évek munkáját, eredményeit és gondjait is. Tükrözi a beszámoló azt is, hogy városunkban a munka minden területen a X. kongresszus, a megyei és városi pártértekezlet határozatainak szellemében, azok megvalósítása érdekében folyik. A város életére, fejlődésére különösen kedvezően hatott a munkásosztály vezető szerepének erősítésével kapcsolatos határozat végrehajtása. A IV. ötéves terv eddigi — és a várható — teljesítése ismeretében nyugodtan elmondhatjuk, hogy a városi pártértekezlet határozatait legfontosabb volumenében teljesítettük, s azt is, hogy minden korábbi tervidőszakhoz viszonyítva előrelépés történt. Rózsa Kálmán elvtárs beszélt a fejlődés dinamizmusáról, a város lakosságát közvetlenül érintő kérdésekről. Megjegyezte: a tervező, a beruházó és a kivitelező szervek közötti összhang nagyon gyakran gyenge volt, s ez tervszerűtlenséghez, esetenként többletköltségekhez vagy a meglevő anyagi eszközöknek nem a legcélszerűbb kihasználásához vezetett. Azon dolgozunk, hogy a tanulságokat levonva, az ötödik ötéves tervet jobban megalapozzuk és jobban előkészítsük. — Egyetértek azokkal a feladatokkal, melyeket a tanács területére fogalmaz meg az előterjesztés. A tanácstörvény jobb érvényesülése, ti népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási tevékenység hatékonyabb gyakorlása érdekében az a törekvésünk, hogy növeljük a tanácsi testületek elhatározó szerepét, tovább erősítsük a tanács és a tanács szerveinek kapcsolatát a lakossággal. A tanács apparátusának további erőfeszítéseket kell tenni a munka színvonalának javítására. Éder Józsefné, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kommunistáinak küldötte a város kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységéről beszélt. Ez a munka általában pozitívnak tekinthető. Olykor azonban éri jogos, de jogtalan kritika is. A fogyasztó a kiskereskedelemmel van közvetlen kapcsolatban, ott minősíti az ellátás színvonalát, illetve a választék fogyatékosságait Az ellátással kapcsolatos vizsgálatok során gyakran tapasztaljuk a termelők magatartásának fogyatékosságait. Az áruhiánynak gyakori oka a termelésnek nem az ellátáshoz, hanem a helyi gazdaságossághoz való igazítása. Kétségtelen, az is megtörténik, hogy a boltegységek vezetőinek magatartása okozza az áruhiányt. A kereskedelmi és vendéglátóipari pártbizottság figyelemmel kíséri a fogyatékosságokat, s mind az ellátás, mind a minőség tekintetében megteszi a kellő intézkedéseket. Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára az eredmények és a kádermunka szoros összefüggéséről beszélt. Az elmúlt évek azt bizonyították: azok a vezetők bizonyultak alkalmasnak feladataik betöltésére, akik fontosnak tartották a politikai és szakmai továbbképzést, a kollektívákra történő támaszkodást. 1970-től 51 esetben került sor első számú vezetők cseréjére. A leváltás okai: a megromlott kapcsolat, a kommunistáktól idegen erkölcsi felfogás, a hatalmaskodás, a korrupció, a tehetetlenség. A munkahelyi kollektívák határozottabb és időbeni fellépésével azonban az esetek többségében elejét lehetett venni a bajnak. Szükséges azon elv tudatosítása, hogy a pártfegyelem, a párt erkölcsi normáinak betartása mindenkire vonatkozik. Ez alól semmiféle korábbi érdem, semmilyen magas funkció nem ad felmentést számunkra. — Munkánk eredményességének záloga a párt politikájával és módszereivel történő azonosulás. Ez városunkban mind a vezető beosztású káderek, mind a dolgozók között széles körben tapasztalható. A vezető azonban sohasem válik azonossá a párttal. A párttitkár sem jelenti a pártszervezetet. Aki erről megfeledkezett, az bonyolult helyzetet idéz elő, és önmaga is nehéz helyzetbe kerül. Még napjainkban is találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy azok a vezetők hosszúéletűek, akiknek jó kapcsolataik vannak. Az elmúlt évek eseményei, a vezető káderek körében is bekövetkezett személycserék erre csattanós választ adtak, és beigazolták: a megítélésnél nem a kapcsolat a mérce. Komáromi István, honvéd ezredes elmondotta, hogy a Miskolc térségében szolgálatot teljesítő személyi állomány a X. kongresszus szellemében végezte feladatait és lelkesedéssel készül a XI. kongresszusra. A katonák az enyhülő nemzetközi helyzetben sem csökkentik harckészültségüket, mert tudják, hogy korunkban a haza védelme a szocializmus építésének szerves része. — A városi pártbizottság beszámolója elismeréssel szólt a fegyveres erők és testületek, ezen belül a néphadsereg érintett alakulatainak helytállásáról, őszintén örülök ennek az értékelésnek és jelenthetem a pártértekezletnek, hogy a kérdést a mi pártértekezletünk is hasonlóképpen ítélte meg. Kívánom, hogy az elkövetkezendő években városunk, melyet egyértelműen otthonunknak tekintünk, tovább fejlődjön, és lakosai élvezzék becsületesen végzett munkájuk gyümölcsét. Dobai Ilona, a Diósgyőri Gépgyár esztergályosa az ifjú kommunisták, a fiatalok nevében köszöntötte a pártértekezletet. A szakmunkásképzésről és a fiatal szakmunkások beilleszkedési gondjairól beszélt. — Visszatérő gond vállalatunknál, hogy különösen a forgácsoló és kovács szakmunkások száma évről évre csökken. Szükségesnek tartanám megvizsgálni a pályaválasztási intézetek tevékenységét, mert a saját és a környezetem tapasztalatából mondhatom, hogy a vasipari szakma szépségeiről nagyon kevés szó esik, inkább a középiskolai és a divatos szakmákban történő továbbtanulási lehetőségekről kapnak alaposabb felvilágosítást a pályaválasztók. A szakközépiskolai végzettségű fiatalok nagyon ritkán, vagy egyáltalán, nem vonzódnak a szakmunkásélet után. Szükségesnek tartom megvizsgálni a szakközépiskolai továbbképzés rendszerének eredményét is. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkár:» arról beszélt, mennyire fontos a munkások fokozott bevonása a népfront bizottságaiba. A mozgalom körzeti testületéiben mintegy 50 százalékban munkások dolgoznak. A számszerű növekedés örvendetes, de nagyobb értéket képvisel, hogy a kis közösségekben sikerült a munkások aktivitását, közéleti tevékenységre való nevelését fokozni. A körzeti bizottságokban élénk az alkotó vita. A kis közösségekben öröm hallgatni az egyszerű, őszinte megnyilvánulásokat, ahogy (Folytatás az S. oldalon)
