Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-17 / 40. szám

„Elsőrendű feladatunk a munkásosztály vezető szerepűnek erősítése”

Be fejeste munkáját a városi pártértekeslet

Szombati lapszámunkban tudósítást adtunk a városi pártértekezlet lapzártáig történt eseményeiről. Ismertettük a városi pártbizotiság Drótos László elvtárs által előterjesztett szóbeli kiegészítőjét ahhoz az írott beszámolóhoz, amelynek egy részét szintén közöltük. Most beszámolunk a pártértekezlet további munkájáról.

Miskolc 22 ezer párttagja és dolgozói nagy figyelemmel kísérték a pártértekezlet tanácskozását, sokat várnak tőle a város további fejlődése érdekében. Erről tanúskodott többek között az a három dísztávirat is, amelyet a Borsod megyei Tanács pártszervezete, a MÁV pártbizottsága és a Borsodi Szénbányák küldött a pártértekezletnek.

* POLITIKA1NAPILAP #

VI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM j íii|, i CflDlUT

1975. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ ' HIÚI. I lUltml

i

(Folytatjuk a városi párt- bizottság írott beszámolójának kivonatos ismertetésétA

Városunk üzemeiben a többlettermelés 84 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az eredmény a korszerűbb üzem- és munkaszervezésnek, a fluktuáció csökkenésének köszönhető. Erre hatással volt az a körülmény is, hogy Miskolcon és környékén, az igényekhez képest különösen férfi munkavállalókban számottevő a hiány.

A terqaelés mennyiségénél erőteljesebben növekedett és így jéleníeg mintegy 44,5 százalékkal több a termelő vállalatok nyeresége, mint négy évvel ezelőtt. Része van ebben a gazdaságtalan termelés korlátozásának, az új technológiák bevezetésének, a takarékossági intézkedéseknek, az általános költségek csökkentésének és bizonyos mértékig a termelői árintézkedéseknek is. Ez utóbbi hatása pozitív és .negátív értelemben egyaránt éri-tette a vállalatok nyereségét.

Miskolc iparfejlesztésére az elmúlt négy esztendőben jellemző volt a kohászati feldolgozó technológiai ágazat termelésbővítő, korszerűsítő rekonstrukciója. Ennek keretében éoült, illetve épül az LKM nemesacél-hengerműve, a DIGÉP kovácsüzeme, a December 4. DrótPártbizottságunk sokoldalúan foglalkozott Miskolc fejlesztésének feladataival, részese volt a kormány által 1970-ben elfogadott általános rendezési terv előkészítésének, és azóta is több fon.tos kérdésben állást foglalt, intézkedéseket kezdeményezett. A városépítés IV. ötéves terve — amelyre a kormányzati szervektől tanácsunk több mint kétszer annyi anyagi eszközt kapott, mint amit a

III. ötéves terv során felhasználtunk — értékben kb. 20—24 százalékkal túlteljesül.

művek különféle technológiai berendezései; az építőipar, ép."tőanyagipar és e. kapcsolódó ágazatok termelésbővítő, korszerűsítő fejlesztése. Ezen belül a BÁÉV, az ÉÁÉV, a HCM, a KÉV, az ÉPFU, az üveggyár, a tanácsi építő vállalatok, a szövetkezetek stb. termelőeszközeinek fejlesztése; az alapellátást biztosító élelmiszeripar bázisainak megteremtése. Ezen belül a tejüzem, a malom, a kenyérgyár, a húskombinát, a hűtőház stb. felépítés^, illetve rekonstrukciója; a lakossági ipari, javító- és egyéb szolgáltatást biztosító vállalatok részbeni kiépítése, fejlesztése. Pl. a VIMELUX, a GELKA, az AFIT-vállalatok fejlesztése, a közlekedési vállalat komplex telepének megépítése stb.

Az iparfejlesztésnek ez az iránya egyaránt jól szolgálta a népgazdasági, valamint a városi és vállalati érdekeket. E fejlesztések egy része azonban nemcsak korábbi problémákat oldott meg, hanem részben a tervezés, a végrehajtás körültekintő irányításának hiánya, részben a megváltozott hazai vagy külgazdasági körülmények miatt újabb aránytalanságokat is szült. Az építőipari kapacitások korszerűségi színvonal- különbsége pedig az építkezések kivitelezésében okoz zavarokat

A terv legfőbb célkitűzése a lakásépítés, amely 60 százalékkal lesz több, mint az előző ötéves tervben volt, de a költségek növekedése miatt még így sem érjük e1 az eredetileg programba vett lakásszámot. így a 100 lakásra jutó családok szama az ötéves terv ideje alatt 132-ről 123-ra csökken, ami még mindig azt jelenti, hogy az öt megyei város közül Miskolcon a legkedvezőtlenebb a lakásellátottság. 1975. január elsején 11 ezer jogos lakásigénylő volt városunkban. E

feszítő társadalmi probléma gyorsabb ütemű megoldása érdEleéberi — a ■kCwpefttí' ias* lami juttatások igénylésén kívül — az eddigieknél lényegesen nagyobb számban kell megteremtenie a városi tanácsnak a családiház-építés anyagi, területi és egyéb támogatási feltételeit. Nagyobb gondot és több anyagi eszközt kell fordítani a meglevő lakásállomány fenntartására, korszerűsítésére.

Az ötéves terv 1700 óvodai, 480 bölcsődei férőhely megépítését tűzte célul. Várhatóan megépül 2100 óvodai és 520 bölcsődei férőhely. 108 általános iskolai tanterem megépítését terveztük, ezzel szemben előreláthatólag csak 86 épül meg. A két tervezett, 400 személyes kollégiumból egy már üzemel, a másik építése megkezdődött, befejezése áthúzódik 1976-ra. Gyermekintézményeink a fejlődés ellenére még mindig zsúfoltak. Arra kényszerülnek, hogy a férőhelyhez képest több gyermeket felvegyenek óvodába, napközi otthonba, de az igényeket még így sem tudják kielégíteni. Ez a körülmény, valamint a népesedéspolitikai törekvések fokozott figyelmet, nagyobb ütemű fejlesztést igényelnek közoktatási létesítményeinknél.

A IV. ötéves terv során különböző intézkedések, mintegy kétszázmillió forint .beruházás eredményeként ’ 48 ezer m:l/nap értékről 81 ezer m3/nap értékre növekszik a városi vezetékes ivóvíztermelés (eredeti tervünkben 30 ezer m3/nap volt a növekedés). További 15 ezer m3/nap termelésbővülés várható 1977- ben a Hernád menti csúcsvízmű II. ütemének beépítésekor. Ez a termelésnövelés átmenetileg enyhíti, de még mindig nem oldja meg a város vízellátási gondjait. Sürgősen átfogó vízellátási tervet kell készíteni, majd végrehajtani, hogy Miskolc né küzdjön folyamatosan súlyos vízellátási gondokkal. A víz- és csatornahálózat építésében nem jutottunk jelentősebb mértékben előre a város peremkerületein.

Javult a város tömegközlekedése. Üzembe helyezték e

központi forgalmi telephelyet, sőt 120 millió forintot terven ■felül tömegíközleköclési fej-1 lesztésre kapott a város. A nagy ütemű lakótelepépítéssel és a tömegközlekedési igények növekedésével viszont nem tart lépést az úthálózat fejlesztése. A pormentes utak hossza mintegy 36 km-rel növekszik, de anyagi eszközök hiányában nem tudtunk előrehaladni az északi tehermentesítő át építésében. Teljes hosszában kiépült a tapolcai út, és befejeződött a Győri kapu átépítése. A forgalomgyorsítás és a közlekedés biztonsága érdekében a legjelentősebb közlekedési csomópontokon jelzőlámpákat állítottak fel.

Miskolc jövőbeni fejlesztő* sénél vegyük jobban figyelembe a környező, erőteljesen iparosodó városok és települések (Kazincbarcika, Űzd, Leninváros, Mezőkövesd, ,On- l , Bocs, Bükkábrány stb.) munkásainak, dolgozóinak a megye székhelye iránti elvárásait, a környék szocialista szövetkezeti parasztságának egyre növekvő igényét.

Az egészségesebb, célszerűbb, tartalmasabb élet feltételeit jobban kielégítő városrendezés érdekében az szükséges, hogy az érintett szakemberek — a tanács illetékes szakigazgatási szervei, tervezők, beruházók — a jövőben ne csak „lakótelepekben”, „épületekben” gondolkozzanak. Törekedjenek jobban a város arányos kialakítására, a funkciójának ellátását biztosító tartalmi követelmények kielégítésére. Sürgető feladat a városközpont kialakítása, az elmaradott peremkerületek határozott progMiskolc lakossága a növekvő jövedelmének megfelelően arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikket vásárolhatott. Gondoskodás történt arról, hogy több olcsó fogyasztási cikk álljon

A szükségesnél szerényebben, de gazdagodott városunk közművelődési, szociális, Illetve a szabad idő kulturáltabb eltöltését szolgáló egyéb létesítményekkel. Megépült a megyei könyvtár, átadták a felújított Herman Ottó Múzeumot. Több vendéglátóipari egység létesült, korszerűsítettük tapolcai fürdőinket, befejezés előtt áll a kórházi gyermekosztály építése, jelentős rekonstrukciók folynak kórházainkban, megépült több körzeti orvosi rendelő, az új sportcsarnok stb. összességében tehát — ha néhány célkitűzés módosításával is — fő tartalmában teljesül a városi tanács IV. ötéves városfejlesztési terve.

ram szerinti fejlesztése. A családi házak építési helyének biztosítása céljából felvetődhet a város közigazgatási területének módosítása. Szorgalmazzák a tanácsi szervek a város építési terveinek korszerűsítését. Dolgoztassák ki a különféle ágazati távlati terveket, el kell készíttetni a város agglomerációs tervét. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megfelelően fő feladatunk, hogy tovább csökkenjen a különbség a többi megyei város C3 Miskolc ellátási színvonala között.

A város építése, értékeinek megóvása, ápolása és továbbfejlesztése azonban nemcsak tanácsi feladat és kötelesség. Törekvéseink -kkor lesznek eredményesek és gyorsabb- megvalósulók, ha Miskolc fejlesztését társadalmi üggyé, a város, sőt a megye lakosságának közös ügyévé tudjuk tenni.

a vásárlók rendelkezésére, amit elsősorban az élelmiszereknél sikerült eredménnyel megoldani. Ma városunk lakossága jobban táplálkozik, szebben öltözködik, igényesebben rendezi be lakását,

kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt.

Az elmúlt négy év alatt a magángépkocsik száma 4600- ról 11 000-re emelkedett. 43 ezer családnak van televíziója, a rádióelőfizetők száma meghaladja a 45 ezret. Évről évre többen járnak külföldön, és töltik szabadságukat különböző üdülőkben. Mindemellett jelentősen növekedett az OTP betétállománya.

Városunkban biztosított a teljes /foglalkoztatottság, bár mintegy négyezer — főleg érettségizett, munkaképes — nő még nem talál minden vonatkozásban megfelelő munkahelyet. A 44 órás munkahét a dolgozók 85 százalékára terjed ki. Több területen javultak a munkakörülmények. Bővült a munkahelyi juttatások, kedvezmények köre, általában javult a munkahelyi szociális ellátottság. Ezzel párhuzamosan csökkent az üzemi balesetek előfordulása. súlyossága. A vállalatok és intézmények túlnyomó többségénél megoldódott a kedvezményes üzemélelmezés.

Az épülő lakások több mint 60 százalékát munkáscsaládok, 25 százalékát fiatal házasok kapták az eltelt négy esztendőben. A lakásigénylők száma nem csökkent, de jelentős változás állt De az igénylők összeterelében. Csökkent a várakozási idő, „z igények túlnyomó többségét 1970 után nyújtották be. Kielégítettük a 8—10—12 éve várakozó jogos lagásigénylő- ket.

Feladatunk az elkövetkező öt esztendőben, hogy a várakozási idő további csökkentése mellett sokkal kevesebb legyen az igénylők száma, gyorsabban oldódjanak r >g a minőségi lakáscserék, és felszámolják a hosszú évek óta tartó társbérleteket.

Óvodáink 130 százalékos kihasználtsága mellett az óvodáskorú gyermekek 60 százalékát tudjuk jelenleg óvodában elhelyezni Az általános iskolás korú gyermekek 33 százaléka kap napközi el Irtást.

(Folytatás a 2. oldalon)

fi lakás lóg félig a legíiÉ ionduiik

Sürgető a városközpont kialakítása

Jota, Muráliata élik