Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám
TANÁCSKOZIK A VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLET-X- Abban, hogy a Lenin Kohászati Művek kollektívája kiemelkedő sikereket ért el a kongresszusi és jubileumi munkaverseny első szakaszában,, része volt az Állami-díjjal kitüntetett, Kalló István hengerész által vezetett középsori szocialista brigádnak. Termelési tervüket tavaly 2670 tonnával teljesítették túl, ami 19,4 millió forint többletbevételhez juttatta a vállalatot. Egy másik vállalásuk az volt. hogy a selejtszintet 0,68 százalékra csökkentik. Azzal, hogy 0,49 százalékon „kötöttek ki” év végén, újabb mintegy félmillió forintot takarítottak meg. Az elmúlt év eredményei alapján a brigádot a vállalat szakszervezeti tanácsa a „Szakma kiváló brigádja” kitüntetésre terjesztette fel. rozatot hozott a tanács szak- igazgatási szerve.. A tanács- törvény végrehajtására szüTirvényeink szellemében Az igazságügyi és bűnüldöző szervek a differenciált fe- lelősségrevonást a büntető eljárás valamennyi szakában érvényesítik. Szélesedett a megelőző tevékenység, s egyes területeken az erkölcsi elítélés a visszatartásra is kedvezően hat. A pártellenőrzés ezeknél a szerveknél hatékonyan érvényesül. A törvényesség további erősítésére vonatkozó városi pártvégrehajtóbizottsági állásfog. lalás alapján több intézkedés történt. A bűnüldöző szervektől elvárjuk, hogy törvényeink szellemét még eredményesebben alkalmazzák, szigorúbban lépjenek fel minden társadalomellenes magatartással szemben. Segítsék városunk rendjének, közbiztonságának további erősítését, akadályozzák meg a társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekményeket, a spekulációt, a huliganizmust. Mindebben jobban támaszkodjanak a város lakosságára, a társadalmi szervezetekre és folytassanak széles körű, közérthető jog- propagandát. A Miskolcon szolgálatot teljesítő fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjai becsülettel teljesítik hivatásukat. A néphadsereg tisztfiz ipari termelés négy év alatt 24,5 százalékkal nőtt letett központi intézkedések eseten .inti késedelme, ellentmondásossága is sok helyi probléma forrása volt. Mindemellett a városi tanács az elmúlt négy évben minden korábbi szintet meghaladó eredményt ért el a hatáskörébe tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális feladatok ellátásában és fejlesztésében. A tanács testületi ülésein nagyobb súllyal szerepeltek az egész város lakosságát érintő lényeges kérdések, pl.: a városfejlesztés, a lakossági szolgáltatás, állami oktatás, köz- művelődés. A beszámolási időszakban javult a törvényesség. A tanácsi apparátusban, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, valamennyi állami szerv területén működő pártszervezetek irányításával a kommunisták tevékenysége, az e szervek közötti rendszeres kapcsolat és összehangolt intézkedés kedvezően hatott a törvénysértések megelőzésére, a jogpolitikai elvek következetesebb érvényesítésére. Javult a közbiztonság. A csökkenés ellenére még mindig elég sok a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény. Nem kielégítő a javulás a társadalmi tulajdon védelmében, ami elsősorban az ellenőrzés hiányára vezethető vissza. E téren a propaganda és a társadalmi elítélés sem éri el a kívánt mértéket és hatást. jei, harcosai magasfokú hivatástudattal és felkészültséggel, politikai elkötelezettséggel végzett munkájukért az elmúlt években több kitüntetést, elismerést kaptak. Aktív részesei városunk társadalmi életének is. Alapvető feladataik teljesítése mellett eredményesen közreműködnek városunk szépítésében, a gazdasági feladatok megoldásában, az ifjúság eszmei, politikai, kulturális nevelésében. Rendőrségünk — ma már megfelelő létszámmal és jobb technikai felszereltséggel — eredményesen és fegyelmezetten látja el a növekvő feladatokat. Több erélyt, határozottabb és az egész városra jobban kiterjedő fellépést vár a jövőben városunk lakossága. A városi munkásőr-egység is eredményesen teljesíti feladatait. Az erkölcsi és fegyelmi helyzet tovább szilárdult, kedvezően alakult a kiképzési és szolgálati fegyelem, növekedett a harckészültség színvonala. Harmadszor is elnyerte a „Megyei Parancsnokság legjobb egysége” címet. Feladatuk a harckészültség fokozása, a politikai továbbképzés, a kiképzési feladatok mindenkori fegyelmezett végrehajtása. (Folytatás a 2. oldalról) Elvtársak! A Központi Bizottság megtisztelő felkérésére két helyen, a Lenin Kohászati Művek pártbizottságának és a városi pártbizottság ülésén módunk volt véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni a párt készülő Programnyilatkozatához is. Pártbizottságunk megállapította, hogy a kongresszusi irányelvek és a pártprogram szoros egymásra épültségben készült. Az irányelvek rövi- debb, a program hosszabb távra jelöli meg a pártunk, ez egész népünk előtt álló íe’~’atokat. Mindkét dokumentum lelkesítő perspektívát nyújt a magyar kommunistáknak, a hazáját, népét szerető minden magyar ál • lampolgárnak. A Programnyilatkozat záró mondatai tömören fogalmaznak: „A Magyar Szocialista Munkáspárt munkába, harcHitt a munkásak A városi pártbizottságnak a városi pártértekezlet elé terjesztett, négy esztendő munkájáról szóló, 69 oldalnyi terjedelmű írott jelentését az alábbiakban kivonatosan közöljük: Az 1970. évi pártértekezletünk óta a szocialista termelési viszonyok továbbfejlődése tapasztalható Miskolcon is. A termelőeszközök tulajdonviszonyára jellemző, hogy mintegy 94 százaléka állami, 5 százaléka szövetkezeti és hozzávetőlegesen egy százaléka személyi tulajdon. Az arányokban a X. kongresz- szus óta érzékelhető változás nem történt. A foglalkoztatás a nemzeti jövedelem termelése szempontjából meghatározó az állami vállalatok és szövetkezetek szerepé. A miskolci telephelyű állami vállalatok és üzemek száma 119. Ebből közvetlen minisztériumi irányítású 27, országos vállalat vagy tröszt irányítása alá tartozik 65, és 27 a megyei, illetve városi tanács irányítása alatt működik. Egy vállalat 18 ezer főt, egy 11 ezer főt, további huszonegy ezer főn és tizenkilenc 500 főn felüli létszámot foglalkoztat. 23 szövetkezet működik, ezen belül az ipari szövetkezetek száma 16, egy összevont mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kereskedelmi jellegű szövetkezetek száma 4. A munkásosztály vezető szerepének érvényesítése, erősítése kifejezőjeként növekedett a város különböző választott testületéiben a munkások száma, nőtt közéleti tevékenységük. A párttagságon belül a fizikai munkások aránya 39 százalék, eredetileg munkás volt a város párttagságának 67 százaléka. A városi pártbizottságban 22 százalék, a városi tanácsban 34,4 százalék a munkások aránya. Az ez év elején megtartott pártvezető- ségi választások során 47,2 százalékban munkások kerültek a vezetésbe. Nőtt a munkások aránya a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek aktivistái között. Emelkedett — bár még korántsem a kellő mértékben — a munkásokból újonnan megbízott gazdasági, műszaki vezetők száma. A tartalmi eredmények, a számadatokkal bizonyítható fejlődés ellenére a munkások egy részének gondolkodásában még mindig nem tudatosodott kellően osztályának társadalmi vezető szerepe, városunkban elfoglalt politikai súlya, meghatározó felelőssége. Ez részben a munkások egy részének hiányos politikai felkészültségével, a korábban kialakult kedvezőtlen feltételekkel, illetve a helyenként ba hívja az ország szocialista felvirágzásának minden hívét. Előrehaladásunk, ahogy eddig, a jövőben is tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván. Utunk a jövőben sem lesz fáradságtól mentes. Eddig is volt értelme és eredménye a munkának, a küzdelemnek, s ezután még inkább így lesz. Minden lépés előre ezen az úton gazdagítja életünket és közelebb visz végső társadalmi célunkhoz: az osztálynél- küli kommunista társadalom megteremtéséhez.” Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Pártbizottságunk megbízásából ezekkel a gondolatokkal terjesztem vitára és elfogadásra a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának a négyéves tevékenységéről szóló írásos beszámolóját és a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfoglalástervezetét. közéleti szerepe meglevő rossz vezetői gyakorlattal magyarázható. A termelés fejlesztésével, a termelőeszközök korszerűsítésével párhuzamosan, gyorsabb ütemben javulnak — bár még nem mindenütt megfelelőek — a munkafeltételek, a szociális ellátottság; csökken a nehéz, egészségre ártalmas munka. A város fejlődésével arányban a munkáscsaládok ezreinek javulnak az életkörülményei — a jövedelmi és egyéb szociálpolitikai intézkedések révén — emelkedik életszínvonaluk. Ennek ellenére a városi munkásság utánpótlása a legjellegzetesebb vasas-szakmában egyre nagyobb és tartós gondot jelent. Egyes szakmákban elöregedés tapasztalható. Intenzív átrétegző- dés, jelentős szakmánkénti műveltségi differenciálódás is megfigyelhető a munkások körében. Pártbizottságunknak, valamennyi városi pártszervezetnek nagy a felelőssége és szerepe abban, hogy a munkások további céltudatos eszmei nevelésével, valamint általános és szakmai ismereteinek bővítésével fokozzuk politikai felvértezettségüket, közéleti aktivitásukat, növeljük a fizikai munka becsületét, anyagi, erkölcsi elismerését. A parasztság, számszerűségét tekintve, nem jelentős városunkban. Miskolc munkásainak származási, érzelmi kapcsolatai a parasztsággal azonban ennél lényegesen nagyobbak. Rendszerünk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség egyre inkább új tartalmat kap.' A korábban jellemző egyoldalú ipari jellegű gazdasági segítségnyújtást, politikai „patro- nálást” mindinkább a sokoldalú, kölcsönös segítségen alapuló, a szocialista nagyüzemek közötti együttműködés, a tapasztalatok kicserélése váltja fél. Ennek formai keretei további tökéletesítésre szorulnak. A társadalmi fejlődés és a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban növekszik az értelmiség szerepe, a kapcsolataiban, alkotó tevékenységében a két osztállyal egyre inkább összeforr. Városunk értelmiségi dolgozói támogatják a párt politikáját, becsületesen és eredményesen dolgoznak, többségük eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. A városi kispolgárság nagy többsége beilleszkedett társadalmunkba, becsületes munkájukra, a lakosság számára végzett szolgáltatásaikra a jövőben is szükség van. A céljainkkal való egyetértés erősödése, a helyi politiA X. kongresszus határozatai szellemében hozott pártós állami intézkedések jelentősen előmozdították a szocialista demokrácia és az államélet fejlesztését. A központi intézkedések helyi végrehajtásával elértük, hogy fokozódott a munka 1 --rvszerű- sége, a lakosság akúvAása és érdekeltsége. Problémáink iránt érzékelhetően nőtt az irányító állami szervek érdeklődése, felelősségérzete és segítőkíszsége. A demokrácia közvetlen fórumai jelenleg a lehetségesnél szűkebb körűek, a demokrácia képviseleti fórumai pedig még mindig formaságokat tartalmaznak, melyek az érdemi beleszólást erősen korlátozzák. A szocialista demokrácia, a nyílt várospolitika érdekében több kezdeményezés történt. Bővítettük a lakosság tájékoztatását. Kedvező visszhangra talált a különböző munkásgyűlések rendszere, a Déli Hírlap várospolitika rovata; azok a kezdeményezések, amelyek egy-egy városi létesítmény megépítési helyének és formájának eldöntéA X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törvény rendezte a tanácsok tevékenységi körét, növelte önállóságukat, felelősségüket. A tanácstörvény alkalmazásának hároméves tapasztalatai városunkban összességében kedvezőek. Miskolc sajátos helyzetéből fakad, hogy az átlagosnál több a gond, nehézség még ma is, az „átállás” következményeként. .A kerületi tanácsok megszűnésével sok operatív feladat került a városi tanács és szak- igazgatási szerveinek a hatáskörébe. A szervezeti változással a tanácstagok száma 380-ról 125-re csökkent. Ezkai szervező és nevelő munka javulása révén, a szocialista termelő és városépítő munka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik Miskolc lakossága a szocialista nemzeti egység jegyében. séhez a lakosság véleményét kérték. Az elmúlt négy évben javultak az üzemi demokrácia gyakorlásának feltételei, bővültek a dolgozók vezetésbe történő bevonásának formái. Tartalmasabbá váltak a demokrácia fórumai, nőtt az aktivitás. Az üzemeknél, a vállalatoknál erőteljesebb a tulajdonosi szemlélet, javult a vezetői gyakorlatban a politikai felelősség. Az üzemi demokrácia fejlesztése, gyakorlati érvényesítése azonban még elmarad a követelményektől, a lehetőségektől. Ennek okai között említhetjük: a jog- és hatáskörök helyenkénti rendezetlenségét; a dolgozók kellő informáltságának hiányát; fogyatékosságait; az üzemi demokráciával kapcsolatos pártellenőrzés rendszertelenségét. A kívánatos változás érdekében elsősorban a politikai, állami és gazdasági vezetők szemléletének kell változnia. Jobban kell tudatosodni annak, hogy a hatékonyan működő üzemi demokrácia egyszersmind nagy támasza az egyszemélyi vezetésnek, javítja a vezetői munka színvonalát. zel egyidőben több mint kétszeresére nőttek a városfejlesztés anyagi eszközei, amelyek növekvő terheket róttak a tanács apparátusára. Mintegy 150 hatáskör került felsőbb szervektől a városi tanács igazgatási szerveihez. Ezekben az években rendeződtek az olyan — a lakosság jelentős részét érintő és nem mindig népszerű — feladatok, mint a közmű- fejlesztési hozzájárulás bevezetése, az építésrendészeti bírság visszamenőleges hatállyal történő kivetése stb. Csak a városépítés érdekében végzett szanálások biztosítása, új lakások kiutalása érdekében mintegy 6300 hatáNéhány évvel ezelőtt fő feladatunknak jelöltük meg a IV. ötéves terv városunkra eső részének sikeres teljesítését, a gazdasági építőmunka magasabb szinten történő folytatását. A városi pártértekezletnek most arról adhat számot a pártbizottság, hogy e célkitűzést lényegében teljesítjük. A teljesítést azonban a vártnál nagyobb akadályok leküzdésével, mindenekelőtt a városunk üzemeiben és vállalatainál működő 353 pártalapszervezetnek, a több mint öt és fél ezer szocialista brigádnak, a műszaki és gazdasági vezetők százainak lelkiismeretes, esetenként megfeszített munkája eredményeként értük el. Az ipari termelés négy év alatt 24,5 százalékkal nőtt, mely meghaladja mind a helyi, mind az országos előirányzatot. A vállalatok termelési értéke együttvéve évi 20 milliárd forin* fölé emelkedett. Az ipari termelés egyötödét kitevő export-termelése. belül a szocialista export 69 százalékkal, a tőkés export 20 százalékkal nőtt. Az export jövedelmezősége, különösen a tőkés piaci hatások következtében, több terméknél ingadozott. Jelenleg kedvező a kohászati termékek értékesítési lehetősége és jövedelmezősége. (Lapzártakor a pártértekezlet folytatja tanácskozását. Az írott előterjesztés, a felszólalások és az értekezlet egyéb munkáinak ismertetésére február 17-i, hétfői lapszámunkban visszatérünk.) Kezdeményezések a szocialista demokrácia érdekében A tanácstörvény tapasztalatai kedvezőek
