Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Megkezdik jf~N •• •• • g -M •• ~B • r r a Gomon felüljáró építését Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár: „Eredményes tárgyalás volt” A Gömöri pályaudvar egyre nagyobb szerepet játszik Borsod és az ország áruforgalmában. A tervek szerint körze- tesítik és alkalmassá teszik nagyméretű konténerek fogadására, továbbítására is. Nyilvánvaló, hogy a vasúti és a közúti forgalom, csak úgy bonyolítható le zavartalanul a jövőben, ha kétszintesre alakítják át a kereszteződést. Ezért is sürgős a Gömöri felüljáró építése. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozáson megvitatták Miskolc közismerten súlyos közlekedési gondjait, köztük azt, hogy a Gömöri felüljáró építése évek óta húzódik. Az 1,4 kilométer hosz- szú műtárgy építése régóta szerepel a tervekben. A kivitelezési tervdokumentációt készítő UVATERV azonban különböző — sokszor nem teljesen alátámasztható — kifogásai miatt a beruházás kivitelezésének megkezdése egyre késik. A megyei és városi vezetők örömmel hallották az államtitkártól: ebben az évben meg kell kezdeni az építést, s a felüljárót a tervezettnél rövidebb idő alatt — azaz nem három év múltán! — át kell adni a forgalomnak. A felüljáró építésével egyidőben aluljárót építenek a baleset- veszélyes Búza téri csomópontban. Ismertették a Tiszai pályaudvar korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket is. E beruházást már tervezik, s a 100 millió forintba kerülő új utascsarnok kivitelezését az V. ötéves terv első évében megkezdik. Sok szó esett a tanácskozáson a megye elavult úthálózatáról. Az utak korszerűsítésére há- rommilliárd forintot fordítanak az V. ötéves terv időszakában. Javítják a posta szolgáltatásait is. A kazincbarcikai, leninvárosi és mezőkövesdi Crossbar-központok mellett Miskolcon az Avas-déli lakótelepen és Üj- diósgyőrben is épül egy-egy négyezer állomásos, hasonló központ. 1978-ban a belvárosban is hozzálátnak az új telefonközpont építéséhez, de ezt előreláthatólag csak 1982- re fejezik be. Korszerűsítik a miskolci autóbusz- és villamosparkot. A tárgyalások azzal kecsegtetnek, hogy a városunkban közlekedő valamennyi régi villamost csuklósra cserélik. Délután a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál a KPM felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatóival és párttitkáraival találkozott dr. Ábrahám Kálmán. Itt kértük meg, hogy összegezze Miskolcon tett látogatásának eredményeit. — Várakozáson felül jól sikerült tárgyalásról beszélhetünk. Közismertek Borsod — és nem utolsósorban Miskolc — gondjai a közlekedés- és postaügy területén. Nagyra értékeljük, hogy az ipari fejlődés ellenére sem a munkaerő-, sem a bérezési gondok nem jelentkeztek ebben a fontos szolgáltató ágazatban. Alapállásunk — s ebből nem engedünk —, hogy a szállítási, a hírközlési feladatokat végre kell hajtanunk. Természetesen nem mindegy, milyen körülmények között. Néhány kérdésben nagy vi(Vadas Zsuzsa felvétele) tánk volt, ezek közé tartozik a Gömöri felüljáró építése is. Ehhez csak egy megjegyzést: Miskolc közlekedése — azt hiszem, nem túlzók — a legelmaradottabb az országban. Éppen ezért nem szabad három évig húzni ezt a fontos építést. A Közlekedési Építő Vállalat kiemelkedő munkát végez évek óta a metróépítésnél. Szeretnénk, ha Miskolcon is így dolgoznának. A tervek összességükben megalapozottak, szükségesek, a pénztárcánk azonban véges. De most Borsodra koncentrálunk, s azt hiszem, ez a lényeg! T. Z. Tiizettnikai egyesülés Négy vállalat, illetve intézet részvételével a közelmúltban megalakult a Magyar Tüzeléstechnikai Egyesülés. A tervekről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az alapítók: a Pestvidéki Gépgyár, a miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet, a Fővárosi Műszerkészítő és -Javító Vállalat és a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat igazgatói. A Magyar Tüzeléstechnikai Egyesülés feladatul tűzte ki, hogy megszervezi, összehangolja a tüzelőberendezések egységes, hazai gyártását, s olyan gazdaságos, az energiát jó hatásfokkal értékesítő gyártmányok előállítását szorgalmazza, amelyek külföldön is piacképesek. Ily módon jelentős mennyiségű energiát takaríthat meg az ország, s a külföldi berendezések egy részének vásárlása is feleslegessé válhat. Sokan sokszorosíttatnak Két helyen működik Miskolcon sokszorosító üzeme a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet általános szolgáltató részlegének. Kapacitásukat igencsak kihasználják városunk lakói, amit bizonyít:háromhetes határidőire vállalnak munkát. Rendkívül sürgős esetben 2—3 nap alatt készülnek el a sokszorosítással, ám ilyenkor jelentős felárat számolnak fel. Étel, ital automatából Az Utasellátó Vállalat régi gondja, hogy a Tiszai pályaudvaron nem áll elegendő automata az utazóközönség rendelkezésére. Áthidaló megoldásként a közelmúltban valamennyi, vágány közötti peronra — ideiglenes jelleggel — büfépavilonokat építettek. Az V. ötéves terv so- . rán több új automatasort he- lreznek üzembe a nagy forgalmú Tiszáin. Három kiállítás a horgászklubban Lengyelek a Katoivicében (Folytatás az 1. oldalról) A diósgyőri lakótelep lakói jól tudják, hogy a beköltözés után hónapokig egy alkalmi faház jelentette a nagyon is szűk' 3 bevásárlóhelyet. Ilyen faházat állítanak fel most az avasi lakótelepen. A gondot az okozza, hogy a házak gyorsabban épülnek, mint az üzletek. A lakóházépítés ütemével nem tartott lépést az elengedhetetlenül szükséges kereskedelmi létesítmények építenek technológiája. (A Hoffmann Ottó utcán, az összekötő városrészben már két év óía építenek egy föld- s .tes kereskedelmi célú pavilonsort. A környező házakba már két évvel ezelőtt beköltöztek.) A lengyel vendégeket, különös tekintettel arra. hogy üórsod ipari jellegű, nagyon érdekelte az üzemélelmezés. A megye vezetői elmondották, hogy a nagyüzemekben elvileg az összes dolgozó étkezhetne üzemi konyhán, de ezt a szolgáltatást tíz közül csak hatan veszik igénybe. Hogy miért? Van, akinek jobban ízlik az asszony főztje, a másik pedig, tudva azt, hogy otthon meleg vacsorával várják, délben beéri hideg koszttal is. A tegnapi találkozón szó esett a megye dinamikusan fejlődő kereskedelmi forgalmáról is. A forgalomnövekedés évenként a tiz százalékot is eléri. (Az elmúlt évben 13 milliárd forintot költöttek el Borsod lakói az üzletekben.) Ez a gyors tempó nemcsak a kereskedelem dolgozóinak, vezetőinek felelősségteljes feladatát húzza alá, hanem jelzi azt is, hogy a több áru megszerzését biztosító keresletek az országos átlagot meghaladó ütemben növekedtek. B. I. A mostani télen immár a második kiállítást rendezte meg a csaknem hatezer tagot számláló Észak-magyarországi Horgász Egyesület vezetősége. A Vörösmarty u. 51. sz. alatti klubjukban karácsony előtt zárult a horgászat és a halászat egyes mozzanatait ábrázoló festményekből, gobelinekből, evőeszközökből, halas bélyegekből stb. álló gyűjtemény bemutatója, — s nemrég könyv- és folyóirat-kiállítást nyitottak meg ugyanott. A március közepéig megtekinthető kiállításon egyebek között láthatók a „Sporthorgász” című első magyar hprgászújság példányai, e szaklap későbbi változatai, a hazánkban és magyar nyelven külföldön kiadott szakkönyvek egész sora, s a néhány éve elhunyt jeles tudósunknak, Vásárhelyi Istvánnak — az egyesület egykori díszelnökének — több dedikált műve. Ezt a kiállítást tavasszal a harmadik követi, amelyen régi és új horgászeszközöket mutatnak be. A három gazdag gyűjtemény tulajdonosa, dr. Czik- ray Zoltán, az egyesület jogtanácsosa tervezi, hogy — az országban elsőként — horgászmúzeumot hoz létre. Tervének megvalósítását a vezetőség is támogatja, sőt, szó van arról is, hogy a múzeumban horgászkönyvtárat is létesítenek. Remélik, hogy a horgászattal, halászattal összefüggő tárgyaikat, könyveiket, fényképeiket számosán az egyesületnek ajándékozzák, vagy felajánlják megvételre. Holnap tanácskozik a városi pártértekezlet Nagy jelentőségű, Miskolc egész életére, további fejlődésére kiható tanácskozás lesz holnap városunkban. Pártértekezlet. Hónapok óta készülünk rá felelősséggel, az eredmények és gondok alapos felmérésével, az előrenézés igényével. A beszámoló taggyűléseken, az üzemi, intézményi pártértekezleteken összegeződtek a helyi tapasztalatok. Holnap a város egészét tekintve végzik el e nagyon fontos munkát, mintegy huszonkétezer miskolci kommunista küldöttei. A városi pártértekezlet mindenekelőtt arról ad számot, miként teljesítettük az MSZMP X. kongresszusának határozataiból ránk jutó részt; hogyan tettünk eleget az 1970. évi megyei és városi pártértekezleten megfogalmazott feladatoknak. Megvitatja az értekezlet, hogy — fejlődésünk érdekében — kellően érvényesült-e a párt vezető szerepe, sikerült-e érvényesíteni a párt gazdaságpolitikájának alapvető elveit, céljait. Az alapszervezeti beszámolók, az üzemek, intézmények pártértekezleteinek tapasztalatai azt jelzik: a határozatok végrehajtásának eredményeként jelentős sikereket értünk el a politikai, gazdasági, társadalmi és ideológiai élet valamennyi területén. Közismertek a városépítés eredményei is, hasonlóképpen az élet- és munkakörülmények javulása, a jövedelem növekedése, a kedvező irányban növekedett fogyasztás, a kulturális, szociális és egészségügyi ellátottság fejlődése. Mindéről sok szó esett az utóbbi időben a különböző párt- és állami fórumokon, társadalmi szervek ülésein. Ismertek a kongresszusi munkaverseny sikerei, és a felszabadulás évfordulójának tiszteletére felajánlott teljesítmények is. Holnap, e magas szintű tanácskozáson bizonyára mindez s még sok-sok, az eredményeket bizonyító tény elhangzik. És az elismerő szavak is helyet kapnak. A küldötteket felhatalmazták, hogy mondják el: munka- területük kollektívái, párttagok és pártonkívüliek, őszinte igyekezettel munkálkodtak a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán; ugyanezt teszik majd a XI. kongresszus határozatainak esetében is. Az ország e tekintélyes munkásvárosa tisztában van társadalomépítő feladatával, éppúgy azzal is, hogy Miskolc is csak akkor fejlődhet töretlenül tovább, ha következetesen, miként eddig, a párt politikájához igazítja tetteit és szavait. S-hogy így lesz, azt méltó módon garantálják eredményeink, a huszonkétezer párttagot tömörítő pártszervek tekintélye, a pártonkívüliek sokaságának tettekkel igazolt egyet-akarása, de mindenekelőtt a több tíz.- ezer munkás, „akik nemcsak a termelés legfőbb tényezői, hanem politikai és társadalmi életünknek is legfőbb szubjektumai”. Négy esztendő munkájának felmérése rendkívül fontos; részben azért, hogy elkönyvelhessük azt, amit megtettünk; másrészt azért, hogy megismerjük a következő évek teendőit. A negyedik ötéves terv utolsó évében járunk. A következő öt év feladatai még csak körvonalaiban ismertek. Most még csak arra van mód, de ez elengedhetetlenül szükséges!, hogy vázoljuk a fejlődés feltételeit, irányát. Ebben nyilvánvalóan alapvető a hatékonyabb gazdálkodás útjának-módjá- nak megjelölése úgy. ahogy ezt a KB tavaly december 5-i határozata egyértelműen leszögezte. A gazdálkodás függvénye a várospolitika, amelynek feladata: a dolgozó ember szolgálata. Óhajunk nyilvánvaló: több lakás, iskolai, bölcsődei és óvodai férőhely kell; jobb közlekedés, szolgáltatás, szociális és kulturális ellátás; jobb utak, több és jobb ivóvíz és így tovább. Mindenből csak akkor lesz több és jobb. ha megteremtjük az anyagi fedezetét a jobb és több munka, az ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodás által. E rövid fejtegetéssel voltaképpen arra is utaltunk, hogy holnap: ktizügyekrol is tárgyal a városi pártértekezlet. Azt mondtuk: is! Természetesen szó lesz a párt belső életének kérdéseiről, a párttagság eszmei felkészültségéről, moráljáról, pártos helytállásáról. Ám a párt belső életének fejlődése egyáltalán nem vonatkoztatható el a közérdektől! A párt politikája: a szocializmus építésének programja, mindenki érdeke. Nem mindegy tehát, hogy a párt tagjai hogyan hirdetik és támogatják ezt a programot! Minél rendezettebbek a párt sorai s minél szilárdabbak, példamutatóbbak a párt tagjai — annál gyorsabban és kevesebb zökkenővel juthatunk előbbre. Ezért hát, mivel közös ügyünk képezi tárgyát a holnapi nagy fontosságú értekezletnek, úgy érezzük, városunk valamennyi dolgozója, mindegyik városát szerető, azért buzgón tevékenykedő lakója nevében hasznos, nagyon eredményes tanácskozást kívánhatunk a városi pártértekezletnek. Nőtt az átlagkereset A DIGÉP munkaügyi szakemberei felmerték, hogy az utóbbi öt évben (1970-től 1974-ig) mennyivel emelkedett a fizikai, illetve a műszaki dolgozók átlagkeresete. A statisztikából kitűnik, hogy a fizikai dolgozók körében a szakmunkásoknál mutatható ki a legnagvobb mértékű növekedés, öt évvel ezelőtti 30626 forintos évi átlagkeresetük az elmúlt év végére 38359 forintra — 25.2 százalékkal — nőtt. A betanított munkásoknál 20.8 százalékkal — 21240 forintról 25655 forintra —. a segédmunkásoknál pedig 16548 forintról 19873 forintra nőtt ' az évi átlagkereset, ez utóbbi 201 százalékos emelkedésnek felel meg. Az „egyéb” kategóriába tartozók munkabére 17820 forintról 23023 forintra — 22.7 százalékkal —. a műszakiaké pedig 34096 forinttól 39565 forintra — 16 százalékkal — növekedett.
