Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-10 / 34. szám

Rekordra készül a házgyár Panel 319 lakáshoz ' Korábban többször is hírt adtunk róla, hogy az alsó- i’jlcai házépítő kombinát­ban az új term ékcsaládra való átállással egyidőben je­lentős technológiai rekonst­rukciót is végrehajtottak. Jóllehet, az új típusú elemek­ből már minden építési te­rületié szállítanak — Mis­kolcra. Özdra, Kazincbarci­kára és Leninvárosba —, a korábban tervezett rekonst­rukció még mindig csak 98 százalékban valósult meg. Az egyik gyártósoron nem működik a nehezen nélkü­lözhető billenőpad, amely hidraulikus megoldással for­dítja át a paneleket. Nélkü­lözni kénytelenek az ehhez kapcsolódó gravitációs gör­gősort is. A házgyárban az elmúlt hét szombatján is dolgoztak. A gyártósorok három mű­szakban, a kiegészítő üzemek két, illetve egy műszakban termeltek. Mivel az építke­zéseken mind több házgyári elemre van szükség, egye­lőre minden szombaton dolgoz­nak az alsőzsolcai üzem­ben, Eddig az új termékcsaládból 820 lakáshoz elegendő beton­elem készült el és ennek A házgyár udvarán elemek százai sorakoznak, elszállí­tásra várva. körülbelül a felét már fel is építették. Erre az évre egyéb­ként 3900 új otthon elkészí­téséhez elegendő panelt állí­tanak elő. Ha ez sikerül, re­kordot, érhet el a házgyár. Az eddigi legjobb eredményt ugyanis 1973-ban produkál­ták, amikor 3786 lakáshoz szükséges elemet gyártottak. A tervek megvalósulását segíti a meglehetősen jó anyagellátás. Szamos Gábor gyárvezető tájékoztatása szerint eddig cement-, fa-, üveg- és acél­huzal-hiány miatt nem volt fennakadás. A ióvő héten kezdik meg az új típusú házgyári ele­mek szállítását a majláthi területre. A tervek között szerepel, hogy Heves megyébe, Egerbe is küld házgyári paneleket az alsőzsolcai üzem. Jövőre kezdik meg a terve­zett bükkábrányi erőmű la­kótelepének építését. A ház­gyár háromezer lakáshoz szükséges elemet ad a lakó­negyed kialakításához. N. J. Nyárra elkészül a zánkai álfám A zánkai úttörővárosban nemsokára mind az 56 léte­sítmény felkészülten várja a fiatal táborozókat. A beruhá­zások nehezén már túljutot­tak: elkészült a nyolc téli és 16 nyári tábor, a vízite­lep, az Országos Űttörőmoz- galmi Múzeum 'pilléié, fel­épült az egészségház, az 1973- ban átadott vasútállomás pe­dig bekapcsolta az úttörővá­rost az ország vérkeringésé­be. Egész sor egyéb létesít­mény is tető alá került, s a még hátralevők építése, fel­szerelése is befejezéshez kö­zeledik. Előrehaladt a mun­ka a sportcsarnok, a három­ezer személyes stadion, vala­mint az 500 személyes elő­adóterem építésében — hát­ra van még a parkosítás, a dísztér kialakítása. Minden jel arra mutat, hogy a prog­ramnak megfelelően május 31-ig teljesen elkészül a zánr kai úttörőváros, s június 10- én, a nyári tábor megnyitá­sának napján már minden a legnagyobb rendben várja az úttörőket. Turnusonként nyá­ron 3000, télen 800, egész év­ben 23—24 ezer fiatal tábo­rozhat az úttörővárosban. Pipacsavar és ácsorgás A kongresszusi és jubileumi munkaverseny elsó szakasza a vártnál nagyobb gazdasági eredményekhez segítette a vál­lalatokat. Amikor a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elemezte a siker összetevőit, a tanács tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy a verseny lendületét csak úgy őrizhetik meg, ha javítják a munkakörülményeket, jobban sáfárkod­nak a kollektívák tenniakarásával. A Miskolci Szénbányák képviselője mondta el: szocialista brigádjaik már megtették idei vállalásaikat, készek arra, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően még több szenet termeljenek ki. Ehhez azonban — hogy csak egyetlen példát említsünk — naponta 600 darab pipacsavar is kellene a munkahelyekre. Enélkül lehetetlen dolgozni. S mert a neve­zett acéláru nem kapható, mi mást tehet a bányász: kiszedi onnan, ahová korábban beszerelték. Mindez a munkafegye­lem lazulásához, a bánya mélyén megengedhetetlén csellen- gésekhez, a baleseti veszély növekedéséhez, s nem utolsó­sorban a munkások és vezetők közötti kapcsolat romlásához ’•özet. Hasonló esetről tájékoztatott a 3. számú Volán nevében felszólaló tanácstag. Noha a megye gépkocsiparkjának csak 25 százaléka az övék, mégis a szállítások 45 százalékát bo­nyolítják le. Munkájukat hátráltatta, hogy hosszú időn át képtelenek voltak beszerezni az üzemeltetéshez fontos 8-as csavart és csavaranyát. A szerelők- itt sem tehettek mást: kiszedték a csavarokat a javításra bevitt gépjárművekből. A társadalmi munka is csak akkor lehet eredményes, ha jól előkészítik. Az eddig teljesített vállalások értéke csak milliókban fejezhető ki. Az ózdi kohászok 200 ezer, a bor­sodi bányászok 127 ezer, a vállalást tett 87 miskolci vállalat dolgozói is több százezer órán át szorgoskodtak minden ellenszolgáltatás nélkül városukért. Ám megtörtént az is, hogy a diósgyőri kohászok vagy a Miskolci Pamutfonó asz- szonyai és leányai társadalmi munkára indulván, órákig voltak kénytelenek ácsorogni a gyárkapu előtt, mert nem tudták, hová kell menniök, mit kéll csinálniok. Az igény jogos: jobban szervezzék meg a társadalmi munkát is! Ny. I. Vedd észre és tedd szóvá! Levél az olajról és az erőműről Sokan vetlek részt munkavédelmi oktatáson A Borsodi Szénbányák dol­gozói egyre inkább érzik a munkavédelmi oktatás je­lentőségét. Ezt bizonyítja, hogy a vállalatnál az elmúlt évben 3300-an vettek részt a munkavédelmi előadáso­kon. A szakemberek az ok­tatást filmvetítésekkel teszik népszerűbbé, a filmek mu­lilét, de kevesebb selejtlel A Lenin Kohászati Művek vasöntöde gyáregysége — szocialista brigádjainak ver­senyvállalásai alapján — el­készítette idei tervét. Esze­rint a gyáregység a 25 ezer tonnás termelési tervet mint­egy másfél ezer tonnával akarja túlszárnyalni. Nagy gondot fordít a kollektíva az anyag- és energiatakarékos­ságra, valamint arra, hogy tavalyi egyszázalékos selejt- szintjüket tovább csökkent­sék. A tavalyinál kedvezőt­lenebb létszámhelyzetük el­lenére szeretnék túlszárnyal­ni a tervezett húsz és fél­milliós nyereségtervet is. Lakástextil­bemutatóterem Állandó kiállítási és bemu­tatótermet létesít Szombat­helyen a Lakástextil Válla­lat. E teremben rendezik meg a vállalat új gyártmá­nyai — a különböző anyagú és mintázatú bútorszövetek, szőnveoo1- *oVoróic és egyéb textilanyagok — bemutató­ját. latságos jelenetekben mutat­ják be a balesetveszélyes helyzeteket. Emellett bizton­ságtechnikai, munkavédelmi továbbképző tanfolyamokat is szerveztek, amelyeken csaknem nyolcezer műszaki és fizikai dolgozó vett részt. I ILYEN MÉG NEM VOLT! A megyei temetkezési vál­lalat vezetősége apróhirde­tésben kért elnézést a gyá­szoló családtól azért, mert február 1-én „az elhunytat a temetés idejére, technikai okok miatt nem tudta ki­szállítani”. Mélységesen együttérzek a gyászoló családdal, számuk­ra a szomorú esemény még egy kellemetlenséggel is te- téződött. Kérem, ne vegyék kegyeletsértésnek. ha az üggyel foglalkozom. Mert foglalkozni kell. hiszen a te­metkezési vállalat szóig...ta­tó vállalat, s ha valahol, itt igazán nagy szükség lenne a lelkiismeretes, pontos mun­kára. De mi is történt, hogyan is történt ezen a szombaton7 A gyászoló gyülekezet hiába várt a temetőben a koporsó érkezésére. Betelefonáltak a tern-áiezési vállalathoz. Ott azonban már senkit sem ta­láltak. Nem találhattak, hi­szen az Arany János utcai részleg szombaton fél 1-ig tart nyitva. Igaz ugyan, hogy a részlegvezető ott volt még Népszerű a hantrlcmezlár Tavaly októberben nyílt meg a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban a zenemű- és hanglemeztár. A zenekedve­lő könyvtártagok közül na­ponta számosán keresik fel a modern berendezésű könyv­tárrészleget, ahol a hasznos időtöltésen kívül pihenésre, felüdülésre lelnek. 2 órakor is, ám a temetés csak fél 3-kor kezdődött vol­na, s így a telefonálás idő­pontjában az iroda már zár­va volt. Az elhunyt hozzátartozója csak hétfőn reklamálhatott, s azon á napon végre lebo­nyolíthatták a gyászszertar­tást is. A történtek háttere, ahogy a vállalat igazgatóhelyettese felvázolta: február 1-én sza­bad szombat volt náluk, s az Arany Jáhos utcái rész­legben a szokásos három he­lyett csupán egy ember in­tézkedett. Neki pedig oly sok dolga volt. hogy a szó­ban forgó temetésről egysze­rűen megfeledkezett. A temetés — ami csaknem két napot késett — négy­ezer-ötszáz forintba került. (Kizárólag a temetkezési vállalat által felszámított költségeket c ~" v'® Nem kis pénz. De ha kevesebb lenne, akkor sem fogad--.t- juk el sem azt a mentséget, hogy a feledékeny dobozé­nak sók volt a munkája, sem - azt, hogy a szabad szomba- : ton kevesebb emb;. r.ek kell h .'/tállnia. Az igazgatóhelyettes elpa­naszolta, hogy nehéz hely­ötleteket gyűjtő és ötlete­ket adó sorozatunk mai cik­ke két levél alapján íródott. Az egyiket a Volán 3. szá-. mű Vállalatától, a másikat1 az LKM energia gyáregysé­gének két brigádjától kap­tuk. Alkalmi segítőink ész­revették valamit és most szó­vá teszik. Örömmel vennénk és kö­zölnénk hasonló leveleket. Minden olyan új eljárás, jó ötlet, gondolatébresztő javas­lat zöld utat kap a Déli Hír­lap hasábjain, amely egy lé­péssel előbbre visz, s amely zetben van a vállalat. Egy­részt azért, mert Miskolcon rendkívül sok a temető, s ezek 'nagy távolságra van­nak egymástól, másrészt mert elavult, zsúfolt irodáid­ban tevékenykednek. Mind­erre keserves ráadás, hogy hosszú évek óta létszám- hiánnyal küszködnek. Nincs például elegendő gyászhu­szár. Ezárt van aztán, hogy ha — mint megtörtént — az egyik hulottvivő megzsarolja néhány száz forint erejéig a gyászoló családot, akkor fe­lelősségre vonják ugyan, de el nem bocsáthatják egészen addig, míg nem találnak he­lyette másikat. Nehéz és egyáltalán nem vonzó szak­ma a miénk — mondotta az igazgatóhelyettes, és e joan igazat kell neki adni. Csak­hogy bármennyi gondja van is a vállalatnak, a február 1-én bekövetkezett esetre nincs elegendő mentségük. Az apróhirdetést udvarias bocsánatkérésnek szánták. Ám ezzel is van egy kis hi­ba. A szövegben szereplő „technikai- ok” ugyanis a va­lóságban emberi mulasztás volt. (békés) életünk, gazdagodásunk job- bulását szolgálja. Frissítik, ha (áradt Juhász Attila, a Volán 3. számú Vállalatának hosszú évekre visszanyúló olajtaka­rékossági akciójáról számol be. A kenőanyagokkal való ész­szerű gazdálkodás jegyében még 1962-ben üzembe he­lyezték a vállalatnál az első olajregeneráló berendezést. Két év múlva már harminc­ezer liter olajat „mentettek meg”. Az elmúlt tíz év során 2,2 millió liter regenc ’ált olajat állítottak elő és használtak fel a járművekben. A lite­renkénti önköltség öt-hat fo­rint körül mozog. Ezt figye­lembe véve, a megtakarítás évente másfél-kétmillió fo­rintra rúg. A vállalatnak sa­ját olajvizsgáló laboratóriu­ma van, ahol állandóan el­lenőrzik a regenerált kenő­anyag minőségét. Ennek kö­szönhető, hogy a frissé tett fáradtolajjal futó gépkocsik motorjainak élettartama meg­egyezik más vállalatok ha­sonló adatával, olyanokéval, amelyek csak a drágább Áfor-olajat használják. Az idei tervben négyszáz- ezer liter fáradtolaj regene­rálása szerepel. A kívánt „alapanyag” begyűjtése nem kis gondot jelent, s nem vé­letlen, hogy az olajgyűjtés­sel megbízott dolgozók ré­szére ösztönző bérezést dol­goztak ki. Ki kezeli a kazánt? Az LKM Aprilis 4. és Le­nin szocialista brigádjának tagjai az erőművek szakem­ber-utánpótlásának biztosí­A civilizációs betegségek közé lassacskán felsorakozik a mértéktelen gyógyszerfo­gyasztás. A tavalyi évben or­szágosan 11 százalékkal emel­tása érdekében ragadtak tol­lat. Erőműveink, hőközpontja­ink Kazánházainak egyre fo­kozódó problémája a munka­erőhiány. Nemcsak a szak­emberek hiányoznak, hanem a szakképzetlen segéderő is. Gyakran olyanok kezelik a méregdrága és balesetveszé­lyes berendezéseket, akik az elemi tudnivalóknak is híján vannak. Az erőművek erőfe­szítései az utánpótlás-neve­lésben egyre meddőbbé vál­nak, mert a jó szakmunká­soknak a szerelő, gyártó, és javító vállalatok lényegesen többet tudnak fizetni. Alig- alig akad valaki, aki vállalja a két-hároméves erőművi képzést a kisebb kereset­ért... Véleményük szerint hasznos lenne, ha az olyan nagy iparral rendelkező vá­ros, mint Miskolc is, az erő­műszerelő szakképzésben elő­rébb lépne. Legalább három tagozatot kellene indítani a megnyugtató munkaerő-után­pótlás érdekében. Így: kazán­szerelő, turbinaszerelő és vil­lamossági berendezés-szerelő csoportot. Az LKM és a DIGÉP kö­zött van e’y országos hírű tanintézet, ' a két gyárnak olyan szakembergárdája van,, amely garantálná a manas színvonalú képzést. Az LKM energia gyárrészlegének szak- c rberei és a tanintézet okta­tói rövid időn belül elő tud­nák készíteni a szükséges tananyagot, úgy, hogy már az 1975 76-os tanévben meg­kezdődhetne az oktatás. A képzés megszervezésének erőfeszítései és az oktatás költségei n_mar megtér 1- nek. niszen milliós értékekét hozna a vállalatnak és a nép­gazdaságnak az erőművek szakszerű, ésszerű kezelése. BRACKÖ ISTVÁN kedett a gyógyszerforgalom az előző évekhez képest. Mis­kolc 24 gyógyszertárában a.: egész megye forgalmának 40 százalékát bonyolították lei. /» • fonákja Túl sok gyógyszer! fogyasztunk

Next

/
Thumbnails
Contents