Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Kein mindegy, mikor operáinak Az orvosoknak is szükségük van meteorológiai előrejelzésre. Szaratov Volga menti város orvosai megvizsgálták, hogyan hat a hirtelen légnyomásváltozás. páratartalomingadozás a szív- és vér- edénybetegségek lefolyására. A szaratovi 'dőjárásmegíi- gyelő állomás ma már a gyógyászati intézménvek számára is közöl rendszeres információt, amelyet az orvosok a műtétek időpontjának megválasztásánál használnak fel. Ezenkívül időben felkészülhetnek a szívelégtelenségben szenvedő betegek állapotának hirtelen romlására is. # Csendes délelőtt (Farkas Ida felvétele) Szólni is kell A közelmúltban a Minisztertanács több szakszervezet elnökségével is tárgyalt a munkahelyi demokrácia helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Ennek lényegét és szükségességét az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei a következőkben hangsúlyozzák: „Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni... A jelenlegi helyzetben az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglevő formáira”. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete mintegy ezer vezetőt és dolgozót kérdezett meg arról, hogy az üzemi demokrácia hogyan érvényesül munkahelyükön, illetve a munkások, mint csoport mekkora befolyással rendelkeznek a vállalatnál? Nos, a vezetők 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkásoknak jelentős a befolyása a munkahely életére. A beosztottaknak, vagyis a munkásoknak viszont csak két százaléka mondta azt. hogy befolyásuk van a munkahelyen. Figyelemre méltó, hogv a megkérdezett munkások több mint fele határozottan állította: nagyon kis befolyásuk van a munkahely életére, a termelés egészére. Másként ítélték meg — és ez is figyelemre méltó — maguk a munkások is az üzemi demokrácia helyezetét. Sokan voltak, akik a részvétellel, a puszta jelenléttel megfelelőnek mondták a tanácskozásokat, hiszen ők ott hallgatók voltak, tájékozódhattak az üzem. a vezetők gondjairól, a közös feladatokról. Akadtak viszont szép számmal munkások, akik a hallgatást, a passzív részvételt nem érezték elegendőnek. Házidöntő Kazincbarcikán Finom kenyér és sósrúd Megyénk lakosságának kenyérellátásában fontos szerepe van a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnak. A megye 14 helységében működő üzemegységei az elmúlt évben 160 millió forint értékű, mintegy 100-féle sütőipari terméket állítottak elő. A városért A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat dolgozóit erős szálak fűzik a városokhoz, településekhez. A vállalat kazinébarcikai dolgozol, varosuk megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, részt vettek a jubileumi park építésében. Kenyérgyáruk udvarának szépítésén több mint kétezer órát dolgoztak. Részt vettek a jubileumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában is, s a tavalyi év végén, Kazincbarcika felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából új finompékáru- üzemmel és üzlettel „ajándékozták meg” városukat. Az ózdi kenyérgyár szocialista brigádjai 500 óra társadalmi munkával járultak hozzá Ózd szépítéséhez. Jelentős társadalmi munkát végeztek városukért a mezőkövesdi s az edelényi szocialista brigádok is. A vállalat több mint százféle termékét egyre többen ismerik meg a megyében és a megye határain túl. 1974 különösen sikeres évn-’: tekinthető. Áprilisban Miskolcon, az SZMT-széikházban rendezett táplálkozástudományi kiállításon, júliusban a Szegedi Ipari Vásáron, szeptemberben pedig az őszi BNV-n mutatták be — nagy sikerrel — termékeiket. A borsodi sósrúd Szegeden elnyerte a „Kiváló Áruk Fóruma” „viselési jogát”. Az őszi BNV-n történt sikeres szereplésükért köszönőlevelet kaptak a MÉM-től is. Idei terveik Az idei esztendő feladatai közül külö""sen fontosnak tartják az energiahordozókkal s az anyaggal való takarékosságot, a minőség fokozatos javítását, a túlórák csökkentését. (Idei tervük a túlórák 30 százalékos csökkentésével számol.) Tervezik termelés növelését, a beruházások (az ormosbányai sütőüzem rekonstrukciója, a mezőcsáti üzem fejlesztése, a hídvégardói és szendrői sütőüzem üzembe helyezése) időre történő befejezését. Ugyancsak a fő feladatok között szerepel a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése. különös tekintettel a kongresszusi és jubileumi munkversenyre. Szocialista brigádjaik készülnek az élelmiszeriparban dolgozó szocialista brigádok IV. országos vetélkedőjére, amelynek házidöntőjét ez év utolsó negyedében Kazincbarcikán rendezik meg. Ae elmúlt év sikeresnek bizonyult a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál. Bízunk benne, hogy 1975 is az lesz. Ny. I. Bányászok társadalmi munkája Tavaly 127 225 óra társadalmi munkát végeztek a Borsodi Szénbányák dolgozói. Felét a munkahelyen töltötték: az üzemi berendezéseket. gépeket javították, tisztították, parkosítottak. Másik felét a lakóterületük intézményei — iskolák, óvodák. sportpályák, kulturális létesítmények, szociális otthonok — csinosítására fordították. A társadalmi munkák többségét a három műszakban dolgozó, nehéz fizikai munkát végző bányászok teljesítették. A miskolci Egészségügyi Szakiskola 3 éves nappali tagozatos képzést indít 1975. szeptember 1-én Jelentkezhetnek 14 éves kortól azok a 8 általános iskolát végzett fiatal lányok, akik 17. életévüket még nem töltötték be. A jelentkezés a továbbtanuláshoz rendszeresített jelentkezési lapon történik. A 3 éves képzés során az egészségügyi szakismeretek mellett közismereti tárgyakat is tanulnak. Az iskola általános asszisztensi és általános ápolónői képesítést ad. a képesítés megszerzése után lehetőségük van= • kórházi vagy rendelőintézeti elhelyezkedésre; • egyéb egészségügyi szakképesítés megszerzésére (gyermekápolónői, csecsemőgondozói, szülésznői stb.); • középiskolai tanulmányok folytatására. Vidékiek részére kollégiumi férőhelyet biztosítunk. Ösztöndíjat tanulmányi előmenetelüktől függően kapnak tanulóink 170-650 Ft-ig terjedő összegben. Bővebb felvilágosítást az iskola vezetősége ad. Cím: Egészségügyi Szakiskola, 3501 Miskolc, Szentpéteri kapu. Komputerek a ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár készíti az ország munkaruha- és iskola- köpeny-szükségletének nagyobb részét, emellett divatos férfiöltönyöket is gyártanak, jórészt exportra, együttvéve több mint €00 millió forint értékben. Munkaszervezésük tartalmazza a legkorszerűbb elemeket is: elelktro- nikus számítóközpontot hoztak létre egyrészt közvetlen termelésirányításra, emellett az adminisztráció könnyítésére, gyorsítására, Mindkét feladatot külön komputer szolgálja. A termelésben már korábban bevezették és a gyakorlatban jól be is vált a másodpercenként 10O 0C0 művelet elvégzésére alkalmas, szovjet gyártmányú számítógép. Alkalmazásával elsősorban az anyag- takarékosságot szolgálják: segítségével körülbelül negyedmillió méter anyagot megtakarítanak évente. A komputer-program most tovább bővült: megkezdte működését az adminisztrációs munkák, anyágelszámolások, kész- áruszámlázások, s más ilyen feladatok könnyítésére, az egész termelés gyors ellenőrzésére fel- Szerelt si^pütőeén^. Az XDK-bcli gyártmányú kis- számitógépre és kisegítő berendezésére több mint 5 millió forintot fordítottak. Természetesen a részvét!enséghez sok esetben a „másik fél” is hozzájárul. A vezetők — a termelési tanácskozásokon — sok esetben eldöntött tényeket közölnek, legfeljebb a végrehajtást segítő munkafeltételekre, munkakörülményekre vonatkozó észrevételekkel lehet azokat kiegészíteni. Ez azonban nem adja meg a beleszólás ízét. az együttgondolkodás, a felelősségvállalás érzetét. Ilyen esetekben csak a vezetők elégedettek, mert egy feladatot „kipipáltak”. Röviden: az előbbrelépés alapvétő feltétele, hogy a tanácskozásokat a munkások saját fóruínaiknak tekintsék és ne a vezetés által kötelezőnek előírt rendezvényeknek. Az üzemi demokrácia tartalmi fejlődésében, mechanizmusának működésében a vezető szerepet a vállalati párt- szervezet tölti be. Ez magában foglalja azt is, hogy a párt- szervezet kéri számon a különböző szintű vezetőktől, vajon biztosítják-e az üzemi demokrácia kibontakozásához a különböző feltételeket, ismerik-e az ilyen irányú követelményeket? Ebben a tevékenységben pedig elsősorban a szak- szervezetekre támaszkodhatnak a pártszervek. A szakszervezet lehet a legjobb segítője, szervezője, ellenőre az üzemi demokráciának, a közvetlen, hatékony tanácskozásoknak. Szerepükre az irányelvek is felhívják a figyelmet: „A szak- szervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vállalati mértékben szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak a rendszerét”. A követendő út tehát nyilvánvaló. Szocialista termelési viszonyaink között természetesen jelentkeznek csoportérdekek, munkahelyi érdek, a végső cél azonban közös. Jogos és szükséges tehát, hogy a munk^he^yi, .közösig ^njpcls11 tagja részt vehessen a vállalat, az üzem vezetésében. Ezt szorgalmazzák a növekvő gazdasági feladatok. E. Gy. Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből XVIII. A Petőfi-dan A DÉL-MAGYARORSZÁG felszabadításért, 1944 végén folytatott harcokban, majd 1945 tavaszán a súlyos Dráva menti csatákban a szovjet, bolgár hazafiak oldalán ott találjuk a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg egységeit is. S ennek kötelékében a XV. „Petőfi Sándor” Népfelszabadító Rohamdandárt, azaz a vajdasági, a szlavóniai és baranyai magyar partizánokat. Jugoszlávia népe — kommunista pártja vezetésével — szinte egy emberként fogott fegyvert a náci betolakodók ellen még 1941-ben. Ennek az évnek a végén már létrejöttek az új jugoszláv néphadsereg első reguláris alakulatai. Később Tito marsall parancsnoksága alatt megalakult a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, amely a háború kellős közepén az ország mintegy felét a kezében, illetve ellenőrzése alatt tartotta. 1944 őszén a 3. Ukrán Front támogatásával felszabadították Belgrádot, és a Dunán átkelve a Szerémségben, majd a Vajdaságban folytatták a fasiszták üldözését. 1944 novemberében részt vettek Baja felszabadításában, majd átkelve a Dunán, Mohácsot és Mohács szigetét is megtisztították a fasisztáktól. 1944 decemberében délről keltek át a Dráván. A JUGOSZLÁV NÉPFEL- SZABADlTÓ HADSEREGBEN már a háború során harcoltak magyarok. Köztük találjuk Szalvai Mihályt, a „magyar Csapajevet”, aki e megtisztelő címét még a spanyol szabadságharcban érdemelte ki. A jugoszláv hadsereg 16. hadosztályának kötelékében, 1944. december 31-én, Sellyén alakult meg a XV. „Petőfi Sándor” Népfelszabadító Rohamdandár. A dandár magját a még 1943-ban Szlavónia területén szerveződött Petőfi-zászlóalj alkotta. 1944-ben már a Vajdaságban is egymás után alakultak partizáncsoportok, az itt éllő és ideszökött magyarokból. A „petőfisek”, ahogy őket a jugoszláv partizánok nevezték, több felhívásban fordultak a magyar lakossághoz. „... Magyar testvéreink! — hangzik egyik felhívásuk —, Kövessetek bennünket, magyarokat, a Petőfi Sándor zászlóalj harcosait, akik a fasizmus ellen, a magyarok és Magyarország szabadságáért küzdünk”. A felhívásra százak csatlakoztak. S belőlük, a szlavóniai, a vajdasági zászlóaljakból és a főleg Baranyából és Pécsről érkezett magyarokból alakult meg a már említett Petőfi Rohamdandár. A Petőfi-dandár négy zászlóaljból állt, létszáma kb. 1200 fő volt. Parancsnoka a mártírhalált halt Kiss Ferenc kapitány. A Petőfi-dandár legnagyobb haditettét 1945 januárjában hajtotta végre. Azt a feladatot kapta, hogy a Dráva magyar szakaszán akadályozza meg a németek átkelését és Kaposvár irányában támadásuk kibontakozását. A németek egymást követő támadásait — súlyos veszteségek árán — sorra- rendre megakadályozták a magyar és jugoszláv partizánok. A MAGYAR „PETÖFI- SEK” legszebb haditettei közé sorolható az 1945. március 6-án kezdődött német támadás elhárításában és visz^- szaverésében való részvétel. A Horvátország területéről támadó náci alakulatok, a Dráván áttörve, mindenáron be szerették volna keríteni Tolbuhin csapatait. Hídfőt kellett tehát létesíteni a Dráva magyar partján. A németek két szakaszon támadtak: Drávaszabolcs térségében, ahol az 1. bolgár hadsereg; és Bolman község térségében, ahol a jugoszláv csapatok és a magyar partizánegység védekezett. A bol- mani német hídfő felszámolásáért folyó rendkívül súlyos harcokban igen sok jugoszláv hazafi és magyar partizán, köztük Kiss Ferenc kapitány is életét áldozta, de végül sikerült megtörni a németek támadását és a hídfőket felszámolták. Tolbuhin a jugoszláv harcosokhoz intézett üdvözletében elismerését és köszönetét fejezte ki bátor helytállásukért. A DRÄVA BAL PARTJÁN a súlyos harcok során elesett tömegsírokban szovjet, bolgár, jugoszláv és magyar katonák és hazafiak alusszák örök álmukat. Közös ügyért, a fasizmus leveréséért, népeink szabadságáért, a boldogabb, szebb Magyarországért áldozták életüket. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN
