Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-24 / 46. szám

„Az Aszszon vállat a9 Férjfinak dilsossege^’ Mi illik a hölgyeknél? „Az Afzfony ne uralkod- gyék az ö férjén, íe a’ férjfi fzolgálónak ne tartsa az ő feleségét, hanem mint örökös Társát, s feje alatt levő leg- kedvefebb tagját fzeretvén, és nem lévén kemény hozzá, adgya-meg annak az ö Tifz- tességét, mert az Afzonyál- lat a’ Férjfinak ditsössége.” Az idézetet egy 1800-ban megjelent könyvből másol­tam ki, s ígérem,'hogy a ne­héz olvashatóság miatt a to­vábbi szószerinti közléstől el­tekintek. A lovagiasságukat csak vendégszeretetükkel mérhető magyar férfiakat így oktatja a régi korok erköl­csének hírét a mába átmen­tő fóliáns: Hatalma van az ő feleségén, s megbüntetheti őt, ha oly vétkét látja. Fcrfipárli etikett A férfiak-nők . kapcsolata mindig is sarkalatos pontja volt az etikettnek. Bár egy közmondás szerint a férfiak alkotják a törvényt, a nők pedig a szokásokat, mégis, az etikett története sok évszá­zadon át kitapinthatóan fér­fipárti. Bizonyos Vámszer Géza öt­ven évvel ezelőtt kiadott • könyvecskéjében még kesereg is: „A nőkkel szemben ta­núsított udvariasság, lovagi­asság úgy látszik, azoknak emancipációjával fordított arányban nő, azaz fogy. A lovagkorban magas piedesz- tálra emelték a nőt, de volt idő, amikor rabszolgasorban, mint fényűzési, élvezeti cikk szerepelt csupán. A ma asz- szonya az egyenjogúság di­vatos jelszavával harcol, de a modernségének eszközeivel, úgy látszik nem tudja a fér­fiak tiszteletadását, érdeklő­dését elnyerni. Példa erre az utcán siető férfi, akit ggy szép' autó, vagy ló inkább megállít iramában, mint egy feltűnően szép nő.” A ma embere általában megmosolyogja eleink „illik, nem illik?” tanítását. „Az il­lem” címmel 1880-ban kiadott zsebkönyv szerzője kategori­kusan fogalmaz: fiatal lány férfiakat soha nem fogad egyedül. Vajon mit szólnak ehhez a mai, mini szoknyás 'if Az illemtankönyveket ál­talában férfiak írják. tinédzserek? Még a század- fordulón is ilyen szabály- gyűjtemény forgott közkézen: 1. Fiatal emberekkel fotográ­fiát, vagy egyéb dolgokat cse­rélni illetlen. 2. Agglegénye­ket lakásukon csak úgy ke­resheted fel, ha egy idősebb asszony jelen van. 3. Fiatal legényekkel levelezni nem il­lik. 4. Férfiak jelenlétében ne öltözködjél és ne vetkő- ződjél. A hal vérű angol flörtje Érdemes elolvasni a flört ötven évvel ezelőtti definí­cióját: „A flört, szerelmeske­désbe hajló tisztességes paj­táskodás a halvérű angolok­nál, rendesen a becsületes házasság pecsétjével befejez­ve. Minálunk durvaságokra feljogosító szerelmeskedés, a legtöbbször végzetes ered­ménnyel, többnyire a lány tönkretételével befejezve. Éppen ezért a flört nem való a magyar vérnek. Ezt fékez­ni kell és nem illik szabad­jára engedni.” Például a kézcsók Szóljunk r. kézcsókról is, amelyet már száz esztendővel ezelőtt is divatjamúlt szokás­nak tartottak. Egy mai kó­dex szerint: a kézcsók való­jában nem is csók, csak hang- nélkül leheletszerű jelzés. Az utazások korában jó tudni, hogy például az ango­lok illetlen szokásnak tartják, bár újabban elnézik ezt az európai szárazföldi tünetet. Az angol illemszabály szerint ugyanis ugyanolyan jogcímen az arcát is megcsókolhatnánk egy nőnek, ha a kézcsókba beleegyezik. Kismamák találkozója Házigazda a vállalat, a szakszervezet, a Vöröske­reszt. A vendégek a Pamut­fonóipari Vállalat Miskolci Gyárának kismamái. A már­cius első felében megrende­zésre kerülő kismama-talál­kozó módszertani kísérlet is. A találkozó célja, hogy a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák tá­jékoztatást kapjanak az üzem gondjairól, s ugyanak­kor elmondhassák a saját problémáikat is. Aranylakodalom Idős vendégei lesznek március 1-én a görömbölyi pártalapszervezetnek. A Vö­röskereszt, a területi alap­szervezet és a Hazafias Nép­front itt rendezi meg az öregek napját. A tervezett beszélgetés, ünnepség nyil­vánvalóan kedves színfoltja lesz, hogy vendégül látják az 50 éve házasokat is. A hajdani kedves fiatal párok félévszázados házasélet után mondják egymásnak újra a boldogító igent. A népesedéspolitikai határozat után az állami konfekció- ipar és a szövetkezetek a korábbinál több, változatosabb gyermekruházati cikkeket állítanak elő. Divatfotónkon be­mutatjuk a legújabb „gyermekdivatot”. Száz cigi, vagy egy nap élet Füstölgés a dohányzásról A Nagyító című folyóirat cS* garetta-tesztje adta a tippet, hogy füstölögjek egy kicsit a dohányzásról. Az újság annak rendje és módja szerint közli a hozzáértő szakemberek megálla­pításait a legáltalánosabban használt mindennapi mérgünk­ről. Öröm olvasni, hogy például a hazai dohányipar remekei a Golden Smart és a Tabán egy­formán kiváló minősítést .kapott a Philip Morrissal, vagy a Kent- tel. Így tehát nem szív bagót, aki a honi ipar termékeit ré­szesíti előnyben. A cigarettavizsgáztatők termé­szetesen hangot adnak annak a véleményüknek is, hogy a ciga­retta káros és az egészségre ve­szélyes. Egy közelmúltban vég­zett felmérés szerint a 14 éves fiatalok 14 százaléka, a 16—17 évesek 22 százaléka rendszere­sen dohányzik. Megdöbbentő és elszomorító ez a statisztika. Az egy főre jutó cigarettafogyasz­tás Magyarországon 2341 darab. Ez megfelel 115 doboz szívniva- lónak évenként. Sok ez, nagyon sok. A ráérő statisztikusok ki­számították, hogy a Magyaror­szágon egy esztendő alatt elfüs­tölt cigarettából négy akkora épületet lehetne építeni mint a Budapest-szálló. Ez a cigaretta­ház 56 emeletes lenne. Tudjuk, hogy a lengyel étter­mekben megtiltották a dohány­zást. A stockholmi repülőtéren a cigarettát reklámozó vitrinek­be újabban virágot tesznek. A svédek elhatározták, hogy 25 év alatt denikotinisálják az orszá­got. Ezt egyebek mellett úgy akarják elérni, hogy évenként 10 százalékkal emelik a dohány­áruk árát. Nálunk is történtek már apró, inkább csak helyzetfelmérő in­tézkedések. Néhány újonnan megnyílt büfében és étteremben cigarettatilalom van, és ismerünk olyan vállalatigazgatót, aki a reggelenként szokásos értekez­leten nem tűri a füstölést. (Hogy a beosztottak mit szólnak hozzá, azt nem tudjuk, tény viszont, hogy a,z értekezletek rövidebbek lettek.) Volt idő, amikor hazánk­ban 25 bottal büntették a „száj­ból való füstölést”. Az effajta tilalmak újbóli törvényesítését szorgalmazni nevetséges vállal­kozás lenne. Vannak ennél fino­mabb, ám hatásosabb módszerek is. A Nobel-díjas Pauling pro­fesszor véleménye például: egy cigaretta elszívása 15 másodperc­cel rövidíti meg az életet. Aki száz cigarettát szív el, egy* nap­pal korábban hal meg. Ne rontsa ezen állítások hiteiét, hogy e cikk szerzője is dohányos. Ne rontsa, mert a Nobel-díjas pro­fesszor dohányzással kapcsola­tos megjegyzését csakugyan ér­demes mellre szívni, Káh fertőzés A prosztatarákban szenvedő férjek feleségeit másoknál gyakrabban sújtja a genitá- liák és az emlők rákja. A New York-i Presbyterian Me­dical Center kutatóinak véle­ménye szerint az arány 2:1. Korszerű tápszer Tavaly a gyógyszertárak­ban forgalomba hozott gyógy­szerek értéke meghaladta aü ötmilliárd forintot, ez 12,3 százalékkal több, mint 1973- ban volt, ezen kívül a kór­házak és más fekvőbeteg el­látó intézmények 1,1 milli­árd forint értékű gyógyszert használtak fel, amely az elő­ző évi gyógyszerfogyasztás­hoz viszonyítva nyolc szá­zalékos emelkedést jelent. A gyógyszertárak forgal­mának növekedése — a szak ­emberek szerint — csak részben vezethető vissza a fokozott gyógyszerfogyasz­tásra. A beváltott gyógyszer- receptek száma ugyanis ta­valy 155, millió volt, s ez az előző esztendőhöz képest csupán 4,3 százalékkal több gyógyszervényt jelent. A gyógyszerforgalom mennyiségi növekedéséhez jelentősen hozzájárult a cse­csemőtápszerek iránti na­gyobb igény is: a gyógy táp­szerekből két évvel ezelőtt mindössze 308 tonna fogyott, 1973-ban Viszont Dániából csaknem 100 tonnát már im­portálni kellett. Tavaly meg­kezdte termelését az új Kör­mendi Tápszergyár, amely­ben a régi tápszerek helyett már csak új, korszerű gyer­mektápszereket készítenék. Elsősorban ennek köszönhe­tő, hogy a tápszerek forgal­ma tavaly már meghaladta az 1000 tonnát, e meglepő forgalomnövekedés azonban összefügg a szülések számá­nak kedvező alakulásával ig„ Barangolás Borsodban Néma tanúk: a kövek Ifjú vőröskereszfesek találkozója Ez év nyarán nemzetközi vöröskeresztes ifjúsági talál­kozót rendeznek Budapesten. A találkozó a fiatalok baleset megelőzési és elhárítási isme­reteinek bővítése mellett a népek közötti barátság és szolidaritás eszméinek erősí­tését szolgálja. if Mit szólnak ehhez a mi­niszoknyás tinédzserek? s Őzikének behajtani Ismerősöm nemrég szerzett jogot a gép­kocsivezetésre. Autó­ja ugyan még nincs, de akármi is történ­het az idő múltá­val ... Fő, hogy a jo­gosítvány már a zse­bében, pontosabban a családi irattárban van. A vizsga aka­dályait elsőre vette, ami bizony nem kis dolog. A műszaki rész nem is lehetett veszélyes, hiszen fog­lalkozására nézve gé­pész technikus, de a KRESZ-táblákat és a pontosan megfogal­mazott szabályokat be kell magolni. Lé­vén a családnak ösz- szesen egy szobája, mindenki (feleség és két gyerek) tanúja volt a felkészülésnek. A kis Lacika — alig két éves — fi­gyelte legjobban a papa ügyködését a táblaábrákkal. tgy előfordult, hogy a jogosítvány-jelölt az aranyszőke hajú if­joncnak is elmagya­gyarázta a táblák je­lentését. Történt egyszer, hogy a papa — pró­baképpen — rámu­tatott egy-egy ismer­tebb KRESZ-táblára. A kis Lacika kapás­ból mondta a helyes válaszokat. Már tu­catnyi táblát ismert, hiba nélkül idézte a meghatározásukat. Egy alkalommal ven­dégek érkeztek, ter­mészetes, hogy kí­váncsiak voltak La­cika tudományára. A kisfiú a papa mellé ült, és a kiválasztott táblára adta a ma­gyarázatot: — Állj, elsőbbség­adás kötelező! — Motorkerékpár­ral behajtani tilos! Ekkor egy ugró va­dat ábrázoló tábla következett. Rövid töprengés után La­cika kivágta: — Őzikének hajtani tilos! — sólymos — be­Kövek! ÉV milliók, százezer esztendők, csak ritka esetben évezredek óta létező, ismert megbecsült, sokszor nemcsak csodált, hanem szinte tisztelt természeti képződményei* az erdőkkel borított borsodi táj­nak, elsősorban a Bükk hegy­ségnek, Sátor-hegyeknek, de még a Bódva és a Hernád folyók közötti Cserehátnaki s. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK IS A Bükk nyugati szegélyén húzódó kövek vonulata: Őr­kő, Tárkő, Bélkő. Peskő. — de a többiek is: Odvas-kő, Ab­lakos-kő, Buzgó-kő, Istállós- kő, Örvény-kő — sorolhat­nánk őket tovább, nemcsak a természetjárók felüdülését, elbűvölését, szórakoztatását szolgálják napjainkban sem. Nemcsak egyszerű természe­ti értékek, több közülük a természetvédelem tárgya, a sátor-hegységi Hosszú-kővel, Pengő-kővel, Rákóczi-kővel, s egyebekkel együtt, hanem a tudomány pillérei is. A tá­voli földtörténeti múlt, törté­neti idők, az ősemberen át a tájon kialakult mindenkori élet elpusztult, semmivé vált népek életének, történeté­nek, a mi nemzeti történel­münknek is beszédes tanúi. Istállós-kő vidékén nemcsak a vonáldíszes cserépművé- szetéről híres bükki kultúra ősembere hagyta ott nyomait, hanem az e tájon már ko­rábban megjelent csiszolatlan kőkor embere is. A Bél-kő reliktum flórája ebből az időből való. Őrkő, örvény-kő a népván­dorlás hullámainak nemcsak katonai megfigyelői pontjai, hanem kultikus, áldozó he­lyei is. Nem ok nélkül hív­ja az itt élő lakosság nemze­dékek hosszú sorának szájha­gyománya nyomán ezeket Ol­tár-, vagy Áldozó köveknek. A magvarság életének is ta­núi ezek, hiszen a déli Bükk cukorsüveg alakú kaptárkö­vei az utóvulkáni működés emlékeként ittmaradt földtör­téneti mondanivalójuk mel­lett gazdaságtörténeti értékek is. Az e területen a IX. éti XIV. század között itt na­gyon is belterjesen folytatott méhészkedés emlékoszlopai Bogács, Cserépfalu, Cserép- váralja, Szomolya határában. Nagy-Bábaszék, Királyszéke, Nagykúp, Ördögtorony méh­családoknak helyt adó ablak, kaptárfülkéi nem ok nélkül őrizték meg e köveknek ren­deltetését napjainkig. Az itt folytatott ásatások leletanyag­gal is bizonyítják "zt. A Dédes—Nagyvisnyő kö­zötti út fölé emelkedő Sza- lacsi-kő a végvári harcok idejéből Dédes várát ostrom­ló, a várat a törökökre rob­bantó, omlasztó várkapitány­nak és feleségének igaz ha- zafiságtól fűtött tragédiáját hirdeti. TÖRTÉNELMET IDÉZNEK Örvénykő ma már a sza­badságharc bukása után Tar- donán bujdosó '3 a Tenger­szemű hölgyet, más regénye­it itt író Jókai Mór szemé­lyével összeforrott. A Bodó- kő nemcsak ritka kárpáti nö­vényfajok tenyészhelye, ha­nem a Hunyadiak a szikláról elnevezett híres, legendás vá­rának, Boldogkőnek szinte a természettől formált alapja. A közeli Boldogkőújfalu Kő­tengere pedig, a kőzetképző­dés és átalakulási folyamatok igen szép példáia. A sátor-hegyiségi Hosszú-kő, Pengő-kő, riákóczi-kő közel hetedfélszáz tengerszint felet­ti magasságban nemcsak a hegység rögdarab sorozatának kiemelkedő pontjai, hanem a néplélekben a nagyságos fe­jedelem, Rákóczi lovának, a kuruc csizmák nyomának em­lékét őrző helyek is. A cserépváraljai Felsőszo­ros, n '■ »nyelven Farkastorok, a sátor-hegységi Ördög- völgv szurdokja megrázó, hát­borzongató hangulatú helyek, kőpatakok, — a különböző, furcsa sziklacsoportok, egye­dül álló kövek óriásaival szinte időtlen tanúi a bor- sod-abaúj-zempléni tájban. H, SZABÓ BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents