Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-24 / 46. szám
4 munkásművelődésről UL Az űj oíllionok modellje leket % A könyv és az olvasás . 9 Szakemberek Sok vád érte — sajnos, igen gyakran megalapozottan — azokít a felméréseket, amelyek újból és újból megállapították: nem olvasnak a munkások, hogy többségük érdeklődése-ízlése megrekedt — joutik esetben — a magyar és a külföldi romantika, rosszabbik esetben pedig a lektűr és a ponyva- irodalom szintjén. E felmérések adatainak elemzése során ugyanis két igen fontos mozzanat valahogy nem kapott elég hangsúlyt. Az egyik az, hogy ezeket az adatokat nem vetették össze — ami részben érthető — egy korábbi állapot hasonló adatsoraival, továbbá egy hamis értékrend nevében marasztalták el azokat, akik számára az irodalmat a migvar vagy a külföldi klasszikus realista vagy romantikus irodalom jelentette. Az is igaz persze, hogy kulturálisan igényes életforma nem. vagv alig képzelhető el olvasás, és általában az irodalomhoz, de az ismeretterjesztő és szakirodalomhoz, egyáltalán a könyvhöz fűződő valamilyen pozitív viszony nélkül. Csak a gyerekeknek Vizsgálódásaink alapján erről a nagyon fontos kérdésről nagy vonalakban a következőket mondhatjuk. A megkérdezett munkásoknak körülbelül 45 százaléka a felmérést megelőző néhány hónap során egyetlen könyvet sem vásárolt, és a megkérdezettek 80 százaléka egyetlen könyvet sem olvasott el az utóbbi időben. Tehát nemcsak szépirodalmat, hanem ismeretterjesztő és szakirodalmat sem. A két adat közötti különbség abból fa' dt, hogy a megkérdezett munkások — többségük családos, tehát nős, illetve férjezett vol — mintegy 14 százaléka könyvet csak a gyerekeinek vásárol. 5—6 százalék — elsősorban nők — vallotta azt, hosv "nvveket csak a házastársa vásárolt magának. És 30 százalék körül volt azoknak a munkáscsaládokrak az aránva, ahol könyveket a csa’ád minőén olvasni tudó tagja vásárol, illetőleg olvas. A művelődés igénye Éigvpimet érdemelt az is, hogy bár jóllehet, igen ma- volt azok rk az aránya, akik nem vásároltak, illetőleg net i olvastak könvvet a felmérést megelőző néhány hónap során, de csak az ösz- szes megkérdezett 12 százalékának otthonában nem volt könvv. Ha most azt is megvizsgáljuk, hogy a megkérdezettek hozzávetőlegesen hány könyvet vásároltak a felmérést megelőző hónapban, legalább két, fontos dolgot tudhatunk meg: először azt. hogy a szabadidő-költségvetésben, és egyáltalán a családi háztartásban milyen szerepe, súlya lehet a kulturális javak „fogyasztásának”; másfelől pedig bizonyos információkat kaphatunk arra vonatkozólag is. hogy milyen fontosságú a könyv, az olvasás, végső soron a művelődés igénye a megkérdezettek életében, érhétfo Kossuth rádió; 12.00; Déli Krónika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.12: Édes anyanyelvűnk. — 14,17: Kadosa Pál műveiből. — 14.34: Jókai és korunk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Islcolarádtó. Kollégiumi órák. — 15.50: Buss Gyula énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szabó Csilla népdalkórusaiból. — 16.15: A magunk érdekében, a magunk védelmében. Kapusi Rózsa műsora. — 16.35: Haydn: Esz-dúr szimfónia. No. 99. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 1720: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. — 17.40: Filmklub. — 18.00: Húszas stúdió. Visszacsatolás. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthlradó. — 19.40: Adáshiba. Szakonyl Károly komédiájának rádióváltozata. — 21.02: Hírek. — 21.05: Népdalok. — 21.30: Mikrolánc. Petress István műsora — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Evilági papok. Róbert László műsora. I. — 22.40: Hangverseny. — Közben 23.17—23.24: Hazatérés. Váci Mihály versel. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — Közben 12.43: Pedagógiai és közművelődési lapszemle. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánságműsora. — 17.00: ötórai tea. Közben 17.30: Hírek. — 18.00- Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Az életfolyamatok szabályozása. Dr. Eke Karoly műsora. — 18.50: Thomas Mann fia a „muzsikus” Heinéről. — 19.19: A rock mesterei. — 19 54: Jó estét, gvere- *:ek! — 20.00: Hírek. — 20.10: ŰJ könyvek. — 20.13: Kovács Apollónia énekel. Kovács Andor gitározik. — 20.30: Senki többet7 — Harmadszor! Szellemi árverés. — 21.40: Liszt: Esz-dúr zongora- verseny. — 22.10: Klasszikus operettrészletek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok, nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Képek községeinkből. lav élünk a Hegvközben ... — Könnvűzene. — 18.00: Borsodi Tükör. íFolytatódlk a Tiszai Kőolaífinomító építőse: 250 brigád közül az élen: beszélgetés egy nyomdai öntővel: önkéntes véradók a termelőszövetkezetben.). — 18.15: operarészletek. — Napjaink kérdései. Kereskedelem, kereskedők ... — jegyzet. — Megyei soorteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 14.45; Pártok- :atás. — 15.25: Hírek. — 15.30: Pedagógusoknak. — 15.50: Német nyelvlecke. — 16.25: A leglobb gyermekdalok tallini fesztiválja. — 17.00: Kerületeink hangja. — 17.15: Soortérdekességek. — 17.45: Katonaportrék. — 18.10FTantlsek Filipovsky, a neves :seh komikus.*— 19.00: Híradó. — 20.00: A csatorna-negyed emberei. Tévéjáték. — 21.15: Hír- >dó. ^állítások: Kohász Galéria (14 —17): Máger Agnes festményei. liíilírli — Kossuth Művelődés! Ház (10— 18): Glnl: Károly fotókiállítása. — Szovjet plakátok. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Vállald önmagádat! Szf. magvar film Kezdés: Í4, hn6 és 8 6. KOSSUTH Eglantine Szí. francia film Kezdés: 3 ó. Hét tonna dollár Szí. mag-’pr film 16 éven felüiiokeek! Kezdés: hn5 és 7 ó. HEVESY IVAN FILMKLUB A bál hegedűi p-f, ft-apría 'fim Kezdés: 15 és f7 ó. FÁKLYA Csoda olasz módra T*b. szí. olasz *i1m Kezdés: 15 és Í7 6. PgrA"" F*’!*. itt Iván cár! T* "'S. f*f. Kezdés: f5 és f7 ó. SZIKRA Az utolsó nerrif? c»oV’í?t Irr) Kezdés: 3, 5 és 7 ó. TÁNCSICS Ámokfutás c-f — afl-gr ZOrri Kezdés: 3. 5 és 7 6. TAPOT.CA-ADT Lázadás a buszon ?sb. szí. avzoi film Kezdés: 7 ó. IFJÚSÁGI PS ŰTTÖRÖMOZI Tecumseh koj. «ri. tcrvK film Kezdés: 4 ó. Fspámaő-s« a tenger! Va*»ver film Kezdés: 6 ó. HÁMOR A MaHei-űcv Vb. o'a«- rilm Kezdés 6 ó. KEDD Kossuth r-'d'ó: 8 0S: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. _ sí 5; Budaoest és a vidék kulturális programjából. — 0.22: Népdalok. — 8.45: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.20: Szlovák művészek operafelvéte- lelből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádtó. Énekóra. Oros7 társalgás. — 10.35: Benjámin László a oyermekvárosr * Az óvodások élete különösen érdekelte a gyermekvédelemben dolgozó szakembereket. tékrendjében. Könnyű belátni azt, hogy ami érdekel, ami fontos nekem, többnyire arra költők, ha van miből; vagy más javak megszerzése elé helyezem, ha arról kell döntenem. mit, mire költsék? Életükhöz hoz«<itariozik a könVT Adataink a.apján azt mondhatjuk. hogy nem sokkal kisebb azoknak az aránya, akik hat. vagy még több könyvet vásároltak, tehát tekintélyes összegei fordítottak ilyen célokra — vagyis akiknél „fontos” a könyv — azoknál, akik egyetlen könyvet sem vettek. E két pólus között termés .etesen igen sokféle átmenet létezik. Egy bizonyos: amikor munkásművelődésről beszélünk, akkor szembe kell nézni azzal a ténnvel. hogy igen jelentős annak a munkásrétegnek az aránya, amelynél a kultúra-művelődés értékei igencsak hátul vannak rangsorolva, de azzal is. hogy — ez közel három évtizedes kitartó erőfeszítéseink és egész politikánk gyümölcse — a széles munkás- pctegek mindennapi életéhez r már a könyv, az olvasás igá -ye szervesen hozzátartozik. Hogy azután mi az, ami az ízlés-érdeklődés oldaláról jellemző, arra a következő alkalommal térünk vissza. (Folytatjuk) TÓTH PÁL bestéi Tengerek fogságában című verséről. — 10.50: Szimfonikus zene. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Versenyművek. — 9.00: Hírek. — 9.03: Nóták. — 9.50: Kri- tikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.45: Budaoest városklímája. Dr. Próbáld Ferenc Írása. Televízió: 9.00: Énekeljünk együtt! — 9.05: Környezetismeret. — 9.55: Történelem. — 11.05: Földrajz. — 11.55: Matematika. — 13.05: Osztályfőnöki óra. Hiába, hogy több mint egy éve dolgozik, még mindig újnak számít és sok érdeklődőt vonz a Miskolci Gyermekváros, amelynek hírét az itt járt vendégek mellett (emlékszünk az adásra) a televízió stábja is elvitte. A múlt heti látogatók (mintegy húsztagú delegáció) szakemberek voltak. A fővárosi nevelőotthonok igazgatói munkaközösségének és a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályának képviseletében ismerkedtek a gyermekvárossal. Amikor a hasonló jellegű intézményeket irányító pedagógusok délután a vendéglátókkal leültek a látottakat megvitatni, azonnal nyilvánvaló volt, hogy egyről beszélnek; a dolgok közepén kezdték hát. Megkérdezték, hogy Miskolc pedagógustársadalma hogyan fogadta az új tantestületet. Milyenek a továbbképzési lehetőségeik, milyen tapasztalataik vannak az itt (Herényi (elv.) élő gyermekek szülei körül. Kíváncsiak voltak az intézmény pedagógiai munkatervére összességében, és nagy érdeklődéssel hallgatták az egyes csoportok életét irányító nevelők napi időbeosztását. Kérdezték, hogy milyen az intéz ny szervezeti felépítése, hogy hogyan alakulnak a társadami kapcsolataik. Hogyan nevelik az óvodásokat, milyenek az itt tanító fiatal pedagógusok életkörülményei, és így tovább. Nem volt fontos a kérdések sorrendje, és a7 sem, hogy ezek látszólag távol vannak egymástól. Ez a széles skála csak azt bizonyítja, hogy az itt folyó munka szerteágazó, bonyolult. Számtalan, a társadalom egészére érvényes konzekvenciája van, és fontos része annak, amit Nem lehet, hogy éppen itt ne jusson az eszünkbe, hogy hová fejlődtünk 30 év alatt. A miskolci Gyermekváros modellje lehet az építendő új gyermekotthonoknak. Olyan potenciális lehetőségekkel rendelkezik, amelyek hosszú évekre biztosítják a korszerű pedagógiai munka feltételeit. — Ideális körülmények között dolgoztok — állították a többiek is. Sokuk úttörő volt ebben a munkában. és mindnyájan jól ismerik a régi és az új otthonok közti különbséget. — A :ör-yezet sokat számít, mondták. A gyerekben, akj összkomfortos lakást talán soha nem látott, felkelti, megalapozza és ébren tartja az emberibb élet iránti igényt. A pedagógiai munkában pedig felmérhetetlen segítség. Igaz is, nincsenek irigyeltek? Naponta találkozom olva- nokkal, akik megkérdezik, hogy hol van a gyermekváros. Meghívták őket és még nem tudják, hogy hol kell a kettes buszról leszállni. Ez nem baj, mert az intézmény valóban nagyon új, Miskolc valóban nagyváros ahhoz, hogy mindenki tudjon róla, számon tartsa. Az viszont már baj, hogy olyan hangok is érkeznek ide, hogy „nem lesz ez egy kicsit sok a jóból”. esetleg némi éllel megjegyzik, hogy jobb lett volna, ha az intézményt „mesevárosnak” keresztelik. Mondják azt is; „könnyű nekik, mindenük megvan”. Olcsó dolog lenne azt mondani, hogy csak tessék megpróbálni, mennyire könnyű, és nem is ér rá senki ilyenféle bi- zonygatásokra. Helyette behozzák inkább még egyszer a városba az egyik óvodás csoportot, mert a legtöbb kisgyerek akkor látott először kirakatot, amikor innen indult sétára. * KÖNYVESPOLC Három ablak három Hogyan látja XV. Lajos, francia király korát egy népszerűsítő romantikus író, milyen volt Közép-Európa legtipikusabb kispolgári demokráciája, Csehszlovákia a benesi korban, és mivé lett a kispolgári világ, ha a kispolgár megrészegült a hatalomtól és eldobta a demokratikus kulisszát, hogy nyíltan gyakorolhassa „vérengzőén pitiáner” diktatúráját? Idősebb Dumas regénye, az Egy orvos feljegyzései a francia gáláns kor, a Lajosok és Dubarryk korának kisebb lajosairól és dubarry- jairól informál bennünket, ahogy a polgári forradalom után berendezkedő lajos-fü- löpi korban látta a francia átlagpolgár. Dumas „regény- gyáros” volt, a komoly irodalom nem számol vele, de rangos mulattató és széles tömegek számára még egy évszázaddal halála után is — olvasmány. Ezt, a valóban élt, rejtélyes Joseph Balgáméról szóló könyvet, nemegyszer fellengzősen, de mindig színesen megírt jeleneteivel, biztosan szívesen forgatják mindazok, akiknek a nehezbb fajtájú Irodalom valóban — nehéz. Jankó Jeszenszky, szlovák író is centenáriumot ül. Könyve, A demokraták, a világra benesi Csehszlovákia életének ironikus rajza. Az úrhatnám kispolgár és a kispolgári mentalitású alsóbb népréteg együttélése egy olyan politikai demokráciában, amelyben gazdasági demokrácia nincs — ez a társadalmi háttér. Előtérben kedves szerelmi történet bontakozik ki és ezen keresztül mutat rá a szerző a kispolgárok úrhatnámságára. Végül a lázadó kispolgár nagytőkésektől támogatott és előtérbe tolt rémuralmáról szól Jorge Semprun világhírű, filmen 'is játszott. A nagy utazás című regénye. Semprun, a spanyol származású francia ellenálló, akit négy napon át utaztatnak Buchenwald koncentrációs tábora felé, ebbe a négynapos „nagy utazásba” belesűríti a fasizmus minden szörnyűségét, Proust „elmúlt idejének” keresése mellett előrevetíti a vagonban vesztőhelyük felé utazó hőseinek korábbi sorsát, sokuk esetében a halált a lágerben. Mindezt a szerző lebilincse- lően. érdekesen és ökölbe szorításra késztető döbbenettel sűríti a négy napon át tartó utazás történetébe. (Az Európa kiadásai) MATE IVAN összefoglalóan gyermekvédelemnek nevezünk. — Emlékszünk rá, hogy hogyan indult Magyarországon a gyermekvédelem — mondta Peterdi Ede, a bicskei fiúintézet Állami-díjas igazgatója. Azt sem tudtuk, hogy mit adjunk a gyerekekre, meg kellett küzdeni a társadalom ellenkezésével is, ha többet, vagy jobbat akartunk. Az itt folyó módszertani munkához felajánlották a segítségüket, viszontlátogatásra hívták a vendéglátó tantestületet és búcsúzóul ismét gratuláltak a vendégek. Nagy izgalommal várták őket és nem a szép szónak, hanem annak örültek, ami mögötte van. Tudjuk, hogy mindig a szakma elismerését a legnehezebb elnyerni. (M-) Alekszej Tolsztoj Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 23-án halt meg Alekszej Tolsztoj szovjetorosz regényíró, drámaíró, elbeszélő. Grófi családban született, apja földbirtokos, anyja a nagy orosz író. Turgenyev leszármazottja, a maga korában sikeres ifjúsági írónő volt. A fiatal Tolsztoj korán kezdett írni. Szemléletbeli továbbfejlődésében fontos sze- reoet játszott az első világháború, melynek frontjain laptudósítóként sűrűn megfordult. Háborús élményei újabb elbeszélések megírására ösztönözték. A forradalmat eleinte nem értette meg. elutasítóan fogadta. 1918-ban Franciaországba emigrált. Párizsban kapcsolatba került egy orosz ellenforradalmi-irodalmi csoporttal, de utóbb nyílt levélben szakított velük és 1922-ben végleg hazatért. Még az emigráció időszakában alkotta immár klasz- szikussá vált, nagyszabású trilógiájának, a Golgotának első kötiyvét. melyben az első világháború és a forradalom viharába került orosz ér* telmiség kegyetlen próbatételét. szenvedését és megtisztulását ábrázolta, páratlan drámai erővel. A mű hiteles képet fest a forradalom és a polgárháború eseményeiről, felsorakoztatva a kor orosz intelligenciájának jellegzetes alakjait. Méltán sorakozik a XX. század legjelentősebb történelmi regényei közé Első Péter című. befejezetlenül maradt trilógiája is.
