Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

Rácsozat — szabvány — ellátás 1975: a nők nemzetközi éve ÍJ lést tartott a megyei nőbizottság Ülést tartott tegnap a Ha­zafias Népfront megyei el­nöksége mellett működé nő- bizottság. Az ülés napirend­jén az 1971. évben végzett munka és az idei program szerepelt. Egy tudósításban eredmé­nyeket kellene sorolnunk. A tavalyi munkaterv a tudat- formálást; a nők közéletre való nevelését; a munkavi­szonyban álló nők és házi­asszonyok szabad idejének hasznos felhasználását; a klubélet, a szakköri foglal­kozás fejlesztését; a gyer­mekgondozási szabadságon lévő anyák továbbtanulásá­nak segítését"; a családok lakóterületi gondjaival való foglalkozást; a népesedéspo­litikai feladatok támogatá­sát: az idős emberekkel való törődést tűzte ki célul. Miben sikerült előrelép­nünk? A kérdésre dr. Csűri Ferencné, a Hazafias Nép­front megyei nőbizottságá­nak titkára válaszolt; — Ami számunkra a leg­fontosabb: a nőmozgalom súlya, értéke nőtt 1974-ben. Számokkal igazolhatóan több előadást tartottunk, több vi­tát szerveztünk, több felmé­rést készítettünk, mint ta­valyelőtt. De kár lenne csalt a számokra hagyatkozni, amikor a munkánkat érde­keljük. Arról van szó ugyan­is. hogy rendezvényeink tar­talma is gazdagodott 1974- ben. Hogy mást ne mond­jak: ezer és ezer asszony vett részt azokon a beszél­getéseken, amelyek megelőz­ték a családvédelmi törvény megszületését. Más: rendsze­resen folyik a családjogi törvény ismertetése. Egyre több az olyan asszony és lány.' aki hasznosan tud be­kapcsolódni a közéletbe, egyre többen vannak, akik hajlandók szerepet vállalni. Nem lenne szerencsés, ha a gondjainkat kisebbíteném. Megoldatlan például, hogy a gyermekgondozási segélyen lévő asszonyok ne essenek ki az üzemi életből, ne ká­rosodjanak szakmailag az otthon töltött három év alatt... Kevés a bölcsőde és az óvoda, viszont — a mi sürgetésünkre is. — javult a szolgáltatások színvonala. Ma az új feladatokat is tervez­tük, következésképp minden eredménynél fontosabbak az élő gondjaink. — Az ENSZ határozata értelmében 197i. a nők nem­zetközi éve. Mit jelent ez a magyar nömozgalomnak? — Egyetlen szóval úgy fe­lelhetnénk, hogy a naprakész­séget. A feladatok lényegé­ben nem változtak meg. de éppen, mert gyorsan változik körülöttünk a világ, úgy kell dolgoznunk, hogy állandóan számolunk ezekkel a válto­zásokkal. Valaha elég volt előadásokat szervezni. Ma már ez kevés lenne. Ma a kis csoportoknak kell vita­fórumokat teremtenünk. Va­laha a nőket kellett nevelni az egyenjogúságra, ma egy­re több állami és gazdasági vezető kéri a jószándékához a mi segítségünket. B. G. Városi tanácstagok fosadóórái 1975. február 21. Hajdú Bálint, 40. sz. általános iskola, Győri kapu, 18 órától. 1975. február 22. Korencsik János, Szirma, ta­nácsháza, 17 órától. 1975. február 24. Gadó László, II/l. területi párt- alapszcrvezct, Csaba vezér u. 95., 17 órától; Kovács György, lakás- szövetkezet^ iroda, Petőfi u. 4., 17 órától; Kovács Vilmosné, Marx K. u. 49. Szikra mozi, 17 órától; Majoros Ferenc, 1/6. te­rületi páríalapszervezet, Tanács- liáz tér 2., 17 órától; Sándor Já­nos, Szirma, tanácsháza. 17 órá­tól; Sugár Andor, Kazinczy u. 15. fszt.. 18 órától; Szegcdv Gyu­la, Wesselényi u. 43., 16 órától. 1975. február 25. Faragó Erzsébet és László Vil­mosné, területi pártalapszerve- zet, Marx K. u. 49., 17 órától; dr. Iglai Tibor, 14 sz. általános iskola, Forgács u. 18., 18 órától. 1975. február 26. Dr. Terplán Zénó, egyetem, gépelemek tanszéke, I. e. 10., 16 órától. 1975. február 27. Dr. Farkas József, Vörösmarty utcai vasutasklub, 18 órától; Szolga István, 40. sz. általános iskola. Győri kapu, 17 órától. 1975. február 28. Tóth István, Bartók B. u. 77., 17 órától; RózsavölgsTi Károly, Nagy Ilona u. 2., 16 órától. 1975. február 26­Boda Józsefné, 1/8. területi pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17 órától. 1975. február 27. Dr. Arokszállásy Zoltán, 18. területi pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 15 órától. 1975. február 28. Kormos György, tsz-kultúrte- rem, Major u. 4., 16 órától; ifj- Tasnádi László, BÁÉV ebédlő­helyisége. Magyar—Szovjet Ba­rátság tér 4., 17 órától; Tok Miklós, 1/4. területi pártalapszer­vezet. Széchenyi u. 105., 17 órá­tól; Vanczák Gyula, III2. terü­leti pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától. Városi tanácstagok beszámolói 1975. február 21. Endrédi József, OTP körzeti fiók, Győri kapu 51., 17 órától; Varga Zoltán, 18. területi párt­alapszervezet, Csabai kapu 8., 17 órától. 1975. február 22. Torma Béla, ÉAÉV-munkás- szálló. III., Lorántffy Zs. u., 15 órától. 1975. február 24. Barna Andrásné és Bárkái Miklós, városközponti általános iskola, Tóti A. u., 17 órától. Péterke kiságya Kurucz Péterke életkorát még csak hetekkel lehet mérni, ezért helyette édes­apja panaszkodott: kényel­mes gyermekágy helyett egy kosárban alszik a fia, mivel a nélkülözhetetlen gyermek­bútor a városban sehol sem kapható. Még azt is hozzá­fűzte Kurucz papa. hogy feleségét a lehető legrövi­debb idő múltán ki kellett hozni a kórházból, mivel ör­vendetesen zsúfoltak a szü­lészeti osztályok. Emelkedik az élveszületé- sek grafikonja, ugyanakkor a gyerekágy-ellátás görbéje a nulla-pont körül ingadozik. Miért? — kérdezte Kurucz János. S ugyanezt kérdeztem én is a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai gyermekkocsiboltban. Boros Istvánná boltvezető: — A tavalyi évben fo­lyamatosan kaptunk gyer­mekágyat a BÚTORÉRT Vál­lalattól és az Észak-magyar­országi Vas- és Műszaki Ke­reskedelmi Vállalattól. Az idén azonban többnyire azt kell mondanom a vevőknek, hogy sajnos nem szolgálha­tok vele. El tudja képzelni, milyen kellemetlen fez, hi­szen a gyerekágy nem luxus­cikk, aki keresi, annak halaszthatatlanul szüksége van rá. Megrendelőlapokat és szám­lákat mutat a boltvezető, annak bizonyítására, hogy a rossz ellátásért sem őt, sem a bolt gazdáját a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot nem terheli fele­lősség. Most (szerdán) van ugyan tíz darab kicsi és ugyanannyi nagyobb méretű gyermekágy a boltban, de ezt a mennyiséget szinte órák alatt elkapkodják. ^ Padok (Ágotha felv.) Biztonsági öv A kilenc hónapon át tartó televíziós kampánnyal sem sikerült az amerikai autóso­kat rávenni, hogy felöltsék a biztonsági övét. Ausztrá­liában viszont, ahol a biz­tonsági öv nemcsak ajánlott, hanem kötelező, az autósok *22 százaléka felcsatolja. STOP! EGY PERCRE! Közlekedés és környezetvédelem Autósok9 motorosok rovata Hazánkban továbbra is szá­molni kell a motorizáció ter­jedésével, a közületi és ma­gángépjárművek számának di­namikus növekedésével. Íme, mutatóban néhány adat. Te­hergépkocsi-állományunk 19 <5. végére eléri i 120 ezret, s az V. ötéves terv időszakában további 94 ezer darabot impor­tálunk a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból. Ami pedig a személygépkocsik számát illeti, közismert, hogy a jelenlegi tervidőszak végére mintegy félmillió darab fut majd közútjainkon. 1980-ig pe­dig csak a KGST-együttműkö- dés kereten belül újabb 400 ezer személygépkocsit impor­tálunk. A járműparknak ez a gyors fejlődése, s a környezetvé­delmi törvény megjelenése hazánkban is ráirányította a figyelmet arra; nem hat-e károsan környezetünkre a sok gépjármű, nem kell-e nálunk is komoly veszélyek­kel számolni ? Sűrűn lakott településeken A motorizáció elsősorban a városokban okozhat és okoz környezeti károsodást. Olyan sűrűn lakott városban, mint például Los Angeles, ahol több millió gépjármű közlekedik, teljesen jogosnak tűnik a szigorú megfogal­mazás: az autó egyre inkább a városlakók átka. Képzel­jük magunkat azoknak a pá­rizsiaknak, tokióiaknak, mi­lánóiaknak a helyébe, akik­nek ablaka alatt naponta százezernyi autórmator ront­ja kipufogógázával a leve­gőt, növeli a zajszintet. Ezért is van, hogy nyugati nagyvárosokban sorozatban készülnek a közúti forgalom zajának hatását, a kipufogó­gázok ártalmasságát elemző tanulmányok. Megállapítot­ták: kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a gépko­csiból kikerülő káros anya­gok koncentrációja oly mér­tékű lehet, hogy az idősebb és gyengébb szervezetű em­bereknél szív-, vérkeringési és légzési betegségeket idéz­het elő, sőt növeli a halan­dóságot is. Mintavárosok Ma már a gépjárművek környezetet károsító hatását szerte a világon csökkenteni próbálják. Néhány nagyvá­rost — Amszterdam, Brüsz- szel, Köln, Lyon, Verona — mintavárossá nyilvánítottak, ahol többek között a kör­nyezetet károsító hatás (zaj, kipufogógázok) csökkentésé­nek lehetőségeit tudományos módszerekkel állapítják meg. A szakemberek aktív (a gép­kocsi műszaki állapotának javítása) és passzív (a laká­sok ablakainak jobb hang- szigetelése, a közlekedési utak melletti hangvédőfalak létesítése stb.) intézkedési terveket dolgoztak ki. Ezek valóra váltása azonban ha­talmas összegeket igényelne. A felmerülő költségek elő­teremtésére is többféle ötlet született. Kölnben például javasolták a csúcsforgalmi pótdíjak bevezetését. Mások a gépkocsi-közlekedés korlá­tozásával, az üzemanyagok további drágításával, az adók növelésével látnak lehetősé­get pénzteremtésre, s a kör­nyezetet károsító hatás csök­kentésére. Gazdaságos üzemmel Ennél lényegesen egysze­rűbbnek látszik, s nálunk is minden további nélkül meg­valósítható például a gép­kocsik gazdaságos járatása. Szakemberek véleménye: megfelelő szűrők, oxidációs műveletek közbeiktatásával a gázok 90 százalékát meg le­het tisztítani! A Diesel-mo­tor fekete füstjét például az olajadagolás helyes szabá­lyozásával el lehet tüntetni! Különböző tervek születnek arra vonatkozóan is, hogy a gépkocsik személyszállító té­rét gyors légcserét biztosító szellőztető berendezéssel lás­sák el. Az Európai Gazdasá­gi Közösség országaiban pe­dig éppen ez év októberé­ben lép érvénybe az a ren­delet, amely szerint az ösz- szes robbanómotorokat, il­letve azok gázosítóit úgy kell beszabályozni, hogy a gép­kocsik levegőszennyező ha­tása 15—20 százalékkal csök­kenjen. NT. I»-M- Neki van — de megfelel a szabványnak? Miért nem szállít az ipar ? Nem tudom. Kurucz Péterke — és sok hasonló korú társa — nevé­ben másodszor az egyik fon­tos szállító, az Észak-ma­gyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat veze­tőinek tettem fel a kérdést. Barva Zoltán kereskedelmi főosztályvezető mindenek­előtt a Kereskedelmi Érte­sítő múlt évi 15. számát tette elém. Ebben egyebek között ez olvasható: „A Kereske­delmi Minőségellenőrző In­tézet megállapította, hogy a kereskedelemben olyan gyer­mekágyak vannak forgalom­ban, amelyeknél az oldalak rácsozatai nem felelnek meg a követelményeknek. A mé­reteltérések balesetet okoz­hatnak.” Azt már a főosztályvezető fűzi hozzá a hivatalos szö­veghez, hogy a korábban gyártott gyermekágyak ol­dalrácsai nagyobb távolság­ra voltak egymástól, mint amennyit a szabvány meg­enged. s ez azzal a veszély- lyel jár, hogy a pici gyerek feje odaszorul a pálcák kö­zé. Állítólag elő is fordult ilyen baleset, s ezután hoz­ta szigorú intézkedését a KERMI. AZi Észak-magyarországi Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalat több ipari üzemmel áll szerződéses kap­csolatban. Egyik gyermek- ágy-szállítójuk a hajdúbö­szörményi Faipari Vállalat. Az elém tárt levelezésből kiderült, hogy bár a hajdú- böszörményiek gyorsan, ru­galmasan intézkedtek és már 1974. július 25-én jóváha­gyatták a KERMI-vel az újabb típusú, azaz a szabványnak is megfelelő gyermekágyat, szállítani a tavalyi év má­sodik felében és az idei év elején is lényegesen keve­sebbet tudtak, mint ameny- nyit a kereskedelmi vállalat rendelt. Az ellátás zökkenőit jótv érzékeltetik a következő ada­tok: 1974. III. negyedévében a hajdúböszörményi vállalat 3400 gyermekágyat szállított ; csupán a VASVILL-nak, azazv 900-zal kevesebbet, mint... amennyit rendeltek tőle. Rá­adásul a korábbi'- -héttel'*' szentben csak" két'Wpús gyád-’' tását és szállítását vállalták. A IV. negyedév rendelése 4500 gyermekágy volt, a gyártók csak 3650-et igazol- - tak vissza, de szállítani mindössze 2600-at tudtak. Félreértések elkerülése vé­gett még azt is el kell mon­danom, hogy a VASVILL nemcsak Miskolcot, sőt még csak nem is kizárólag Bor- sodot látja el; szállít gyer­mekágyat Heves,, Hajdú, és „ Szabolcs megyébe is. :;i Az év elejétől napjainkig; még nem javult lényegesen az ellátás. Abban remény­kedhetünk. hogy — mint á hajdúböszörményiek ígérik,— . a II. negyedévtől kezdve többet gyártanak és bővítik a választékot is. Ez tehát biztató. Az vi­szont egyáltalán nem, hogy a gyermekágy-gyártással fog­lalkozó többi üzem — a szabványváltozásra és más nehézségre hivatkozva — szinte' teljesen leállította a szállításokat. A gyermekágy fogyasztói ára alacsony, de gyártói jelentős állami do­tációt élveznek. Igv gazda­ságossági okokkal sem indo­kolhatják, hogy balkézről kezelik ennek a fontos ter­méknek az előállítását. Pe­dig ez esetben nemcsak a gazdaságosságot kellene mér­legelni1 Mindern font-wabb szempont, hogy Kurucz Pé­terke és sok Hasonló korú 1 társa kényelmesen, nyugod­tan pihenjen és nőjön nagy­ra midannyiunk örömére. BÉKÉS DEZSŐ BÉLYEGGYÚJTÉS £szak-Magyarország legna­gyobb létszámú bélyeggyűjtő kö­re, a Miskolc városi bélyeggyűj­tő kör február 23-án 10.30 órai kezdettel tartja meg 1974. évi beszámoló taggyűlését az SZMT- székházban levő összejöveteli helyiségében. A több mint 600 tagot számláló kör vezetősége számot ad az elmíjlt év szerve­zési és gazdasági eredményeiről, s a tagsággal közösen meghatá­rozzák az 1975-ös év feladatait. Ismeretes, hogy a nagy múltú körből az utóbbi évtizedben szá­mos új üzemi kör vált ki, s szinte valamennyi megállja a helyét. Ez arra enged következ­tetni, hogy eredményesen dol­gozó. tapasztalt filatelistákat de­legáltak az ú.1 körökbe. De meg kell említeni azt is. hogy a vá­ros számos ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörét patronálják, v. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents