Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-20 / 16. szám

Vedd ászt® és tedd szúwá! Tízmillió forint száll ki az ablakon /Vem működik a drága automata A hatvanas évek végén há­rom magyar mérnök — Er- dösi, Makara és Sédi — sza­badalmat jelentett be, ame­lyet családi neveik kezdőbe­tűi után ERMASÉ-rendszer- nek neveztek el. Mi is az automata hőszabályozó rend­szer lényege? Tulajdonkép­pen az energiatakarékosság; kettős vezérléssel két célt ér­nek el. Egyrészt szabályozzák a fűtésre használt meleg víz áramlását és hőfokát a fűtő- rendszerben, másrészt — egy másik automatika közbeikta­tásával — a fűtővíz hőjével egy hőkicserélőben melegítik a fürdésre, mosakodásra használt, úgynevezett hasz­nálati meleg vizet. Hat eve mar Az ERMASÉ-rendszer al­kalmazásáról Miskolcon 1969. március 1-én írtak alá szer­jfc Az ERMASÉ-rendszer hiá­nyában ember vezérli a cső­vezetékekben áramló forró víz mennyiségét (Kerényi László felvételei) ződést, amelyben a feltalálók hozzájárulnak, hogy az auto­mata hőszabályozót felhasz­nálják a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat által gyártott panelházak hőköz­pontjaiban. Azóta csaknem hat év telt el. 1971 óta be­szereltek mintegy 70 olyan automatikát — egy készülék ára a hőérzékélőkkel együtt mintegy 120 ezer forint —, de üzembe helyezésük azóta is késik. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy tízmillió fo­rintot — ebben csak a mű­szerek ára van — „kidob­tunk” az ablakon. Miért? ÉSZAKTERV, Mészáros Ti­bor tervezőmérnök; — Az automata-rendszer kétségkívül rendkívül hasz­nos lenne az energiatakaré­kosság szempontjából is. Mis­kolcon óránként 330 millió kalória cirkulál a csővezeték- rendszerekbén, ami 5,5 ezer tonna forró víz óránkénti áramoltatását jelenti. Ezzel az automatikával 15 százalé­kos megtakarítást érhetnénk el, ami 330 millió kalória óránkénti hőmennyiségnél igen jelentős. A műszerek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött remén;, eket. mert igaz ugyan, hogy a rend­szer jó. de a jelfogók, moto­rok réndkívül érzékenyek és meghibásodásuk meghiúsítot­ta a rendszer működését. Tervezési hiba9 A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építés- vezetője, Havas Pál rámuta­tott arra is, miért nem tud­ták garanciálisán átadni a rendszereket az üzemeltető­nek, a MIK hőszolgáltató fő- . osztályának. — A szállítási szerződések­ben rögzítettük azt is, hogy melyik cég szabályozhatja be az automatikákat. Ez bizo­nyos esetekben meg is tör­A hőlefutási diagram az egyetlen támasz jelenleg a forró víz mennyiségének szabályozására. Az energiatakarékosság itt csak terv maradt... tént, azonban tartósan egyi­ket sem tudtuk üzemeltetni. A gyártó cég tervezési hiá­nyosságokra hivatkozik, ez okozza a huzavonát. Ügy tűn­het, hogy a csaknem tízmillió forint értékű műszereket fe­leslegesen építették be. Véle­ményünk szerint azonban, amennyiben a távfűtési rend­szer megfelel majd a köve­telményeknek, jól lehet mű­ködtetni az automatikákat és jelentős energiamegtakarítást érhetünk el. A MIK hőszolgáltatási fő­osztályának vezetője, Kis- csepregi Károly, az automa- tikákkal kapcsolatban egye­lőre csak mint „kívülálló szemlélő” nyilatkozott: — Amíg az ERMASÉ-rend- szerek nincsenek beszabá­lyozva, mi nem vehetjük át őket. Ha ugyanis szakembe­reink üzemzavar esetén hoz­zányúlnának a berendezés­hez, elveszítenénk a garan­ciát. Felkészültünk az üze­meltetésre, a karbantartásra és a javításra; olyan szak­embereink vannak, akik ér­tenek az ilyen műszerekhez, de a fentiek miatt egyelőre nem áll módunkban üzemel­tetésre átvenni az automaii- kát. így hőközpontjaink to­vábbra is kézi vezérlésűek. Magyarázat helyett.. Jártunk az Avas-déli lakó­telepen is. A kazánházban — ahol olajtüzeléssel melegítik a kívánt hőfokra a fűtésre szolgáló vizet — továbbra is kézi vezérléssel történik a rendszer irányítása. Az em­ber nem tud egy rendszert úgy szabályozni, mint az automatika. így történhet meg azután, '«ogy számos la­kás túl van fűtve — a nyi­tott ablakokon keresztül mil­liók mennek veszendőbe —, máshol viszont csaknem „di­dereg” a lakó. Reméljük, a pazarlásnak előbb-utóbb vé­get vetnek, vagyis: magyará­zat helyett üzemképessé te­szik az automatarendszert! TÖTH ZOLTÁN fonákja Csinos, rózsaszín levélkét kaptam ajándékba a Győri kapui lakosoktól. Ez állt rajta: T. Gázfogyasztó! A 22,1973. ÉVM—PM rendelet értelmében a panelos épüle­tekben a gázrobbanás! veszély megelőzése eéljából a meglevő gáztűzhelyeket égésbiztosítóval kell ellátni, vagy megfelelő új készülékre kicserélni. Az ezzel kapcsolatos mű­szaki felülvizsgálatot 1975. január 17-én 9—11 óra között vé­gezzük el. Kérjük, hogy saját érdekében és munkánk meg­könnyítése céljából a lakásba való bejutást biztosítani szíves­kedjék. Fővárosi Javító Szerelő Vállalat Műszaki Ellenőrzési Osztály. Nos, a lakók otthon is tar­tózkodtak, s a jelzett időben legjelent náluk egy úr, ké­sben füzettel. Egyetlen pil- mtást vetett a gáztűzhelyre, ’ -etlen bejegyzést tett a fű­tőé, majd távozott. Az egész nűszaki” felülvizsgálat né- íny rövidke perc alatt zaj- tt le. A lakók kérdése: mi- t kellett elkéredzkedni a inkából, nem lehetett vol- más módon meggyőződnie • vállalatnak arról, amiről - t? /belőtt választ adnánk a ;dásre, elemezzük egy ki- t a levélkét. Rózsaszínű pa­ra nyomtatták, s bár nem atos, színe kellemes emlé­ket ébreszt és bizalmat kelt emberben. Tiszteletteljes a sgszólítás, udvarias a fogal- rzás. De mindjárt az első sorban •endeletre hivatkozik szerző­je, s ezért a naiv lelkületű gázfogyasztó azt hiheti, hogy egyszerre két nagy hatalmú minisztériummal is ujjat húz, ha nem tesz eleget a kíván­ságnak. Sőt, kockára veti egész családja életét, hiszen a JAVSZER tapintatosan bár, de félreérthetetlenül céloz a „gázrobbanási veszélyre”. Vitathatatlan, hogy rende­let is van, veszély is van, s az utóbbinak a megelőzése valóban érdekünk. Ám a le­vél küldője nem a miniszté­riumokat képviseli, hanem csak önmagát, önmagát, ki nem több és nem kevesebb egy szolgáltató vállalatnál. Nem az a kérdés tehát, hogy eleget kell-e tenni a rendeletnek, hanem az, hogy munkája, azaz saját érdeké­ben mire kérhet meg ben­nünket egy szolgáltató válla­lat. Másképpen fogalmazva: jogában áll-e emberek szá­zait kirángatni munkahelyé­ről? A válas2 csak tagadó le­het. Az a régi és megszámlál­hatatlan mennyiségű újság­cikkben kárhoztatott szemlé­let kísért a JAVSZER leve­lében, eljárásában, hogy egyes szolgáltató vállalatok hatóságnak képzelik magu­kat. Mit tehettek volna az adott esetben, hogy ne háborgassák a lakókat, de a felmérés is elkészüljön? Véleményt cséréltem erről Katona Zoltánnal, a TIGÁZ igazgatójával. Mivel a JAV­SZER csak arra kíváncsi, hogy milyen típusú készülék van a lakásban, a felmérést elké­szíthették volna — a lakók­nak is kellemes időpontban — a házmesterek. Ha nem is ingyen! Ök ugyanis jól tud­ják, hogy ki, mikor található otthon. A Miskolci Beruházá­si Vállalat tervdokumentá­cióiból is kiolvasható az igaz­gató szerint, melyik házgyári lakásokban helyeztek el olyan tűzhelyeket, melyeket utólag égésbiztositóval kell felsze­relni. Ez csak két tipp, de bizonyára kínálkozott volna sok más jó megoldás is. Am a JAVSZER vezetői nem sokat gondolkodtak a dolgon. Miért is gondolkod­tak volna, hiszen nekik nem drága — a mások munka­ideje. BÉKÉS DEZSŐ J Solohov hetven éves Könyvek a V ileumra A szovjet kiadok Mihail So­lohov, a világhírű Lenin- díjas és Nobel-díjas szovjet író közelgő 70. születénapjá- nak megünneplésére készül­nek. A napokban jelent meg Moszkvában a Szovjetszkaja Rosszija Kiadó gondozásában a rendkívül olvasott író el­beszéléseinek gyűjteményes kötete, a Pravda Kiadó pe­dig nyolc kötetben jelenteti meg Solohov összes műveit. Számos szovjet köztársaság­ban ugyancsak sor kerül az író műveinek jubileumi ki­adására. Akinek Hegyesebb a könyöke Az olvasó bizonyára találkozott már olyan emberrel, aki nagyszerűen ért hozzá, könyökével hogyan vágjon magának utat a sorban. Olyat, aki fütyül a rendre, a tisztességre, mert őt csak az érdekli, hogyan furakodhat a többiek elé, hogy so­ron kívül, hamarabb hozzájuthasson ahhoz a valamihez, ami­re a többiek türelmesen várnak. S hogy miért teszi? Mert ő is tudja ugyanazt, amit a töb­biek: akinek hegyesebb a könyöke, az hamarabb érvényesül. A különbség „csak” annyi, hogy a többiek nem használják a könyöküket, mert tiltakozik ellene a jóérzésük, az önérzetük, a rendszeretetük Hegyes könyökűek, sajnos, nemcsak a mozik jegypénztárá­ban, a boltok pultja előtt s általában a „sorbaállós” helye­ken fordulnak meg. Mindenütt. Pontosabban: ahol hagyják őket könyökölni; ahol utat talál magának a dörzsöltség, a „keresztapa” ajánlása, a gátlástalan törtetés, a kitartó akara­tosság. A könyöklőt nem érdekli semmi. Csak önmaga. A sa­ját ügye mások előtt és mások ellenére. Akikhez fordul, néha már úgy vannak vele: adjuk meg neki, hogy végre másszon le a nyakunkról. Ugye, a könyöklőnek ezt a figuráját is ismeri az olvasó? No persze. Csakhogy a dologban az a paradoxon, hogy —• ez is sajnos: nem ritkán — türelmes, rendszerető, önérzetes em­berek is rákényszerülnek a könycl.lésre. Bár alaptermésze­tüknél, igazságérzetüknél fogva lényegileg mások az előbbi figuránál —, olykor mégis arra kényszerülnek, mint azok, akiknek a „vérében van” a könyöklés. Ez meg hogy lehet? Idézek egy levélből. „Amikor a mun­kahelyemről először kéredzkedtem el, hogy ügyemet elintéz­zem a (megnevezve) hivatalban, még vidáman szóltam vissza az ajtóból: Egy óra múlva itt vagyok! Azóta már ötödször kértem engedélyt s mindig úgy jártam, mint Láng Vince: el­kallódtam. Kérem, én törvénytisztelő ember vagyok, mégis arra kérem a szerkesztőséget: járjon közbe az érdekemben.” Mit mondjak? Közbenjártunk. Sikerrel. Egyetlen telefonba került az egész. Mert ugye más az, ha egy „egyszerű” tör­vénytisztelő hangoskodik, miután elfogy a türelme; és megint más, ha a sajtó „halk szava” hangzik a vonal másik végén (csak ne a lap hasábjain!). De miért más!? Azért, mert a bürokratikus ügyintézés (vagy Inkább ügyintézők?) sajátos vonása, hogy idegenkedik min­dentől, ami egyszerű. Kálvária-járatás nélkül nincs igazi ügy! Minél több a papír, a bélyegző, a közbenjáró — annál jobb. Sokszor bagatell (bár az ügyfélnek lényegbevágó) ügyekben kell közbenjárnia a párt- és állami szerveknek, vezetőknek, mert valahol, valakin elakad egy ügy. Igaz ügy, jogos kére­lem, amelynek megítélését és végrehajtását törvények szabá­lyozzák. Ha viszont valaki ismeri a törvényt, amely enged vagy tilt — miért van szükség kálváriára, protektorra, kilincselésre, egyszóval: könyöklésre? S könyöklő-e mindenki, aki könyö­köl? Nem. Az „igazi” könyöklő többnyire olyan érdeket haj­szol, amit tilt a törvény; vagy legalábbis úgy töri érdekei előtt az utat, ahogy azt a törvény nem engedi. Viszont az, akit a jogát és igazságát sértő bánásmód kényszerít rá — az nem könyöklő. Csupán arról van szó, hogy többször is beáll a sorba — csak mindig kilökik onnan. S akkor feldühödik s azt teszi, mint amaz. Nem számításból. Elkeseredésből. Ö az ajtón át akar bejutni, ahol a bejárat van. Ha becsukják előtte — ott dörömböl, ahol kell. Amaz? Az ablakot nyitogatná. Tilos dolgokért ott a „bejárás”. S ha egyszer kinyílik, miért ne?! x Véget lehet-e vetni az ilyen és hasonló (korántsem teljes képet festő) helyzeteknek? Nem. Akkor hát? Elejét kell ven­ni! De hogyan? így: „Egyszerűsíteni kell az ügyintézést, nö­velni a közszolgálat kulturáltságát.” Ezt — a lehető legjob­bat — ajánlja a XI. kongresszus irányelveinek egyike. De mi lesz akkor az „igazi” hegyes könyökűekkel? Ugyan­az, ami a bürokráciával Egyre szűnnek, egyre kopnak. Viszont ugyanilyen arányban nő a törvénytisztelő emberek elégedettsége! CSALA LÄSZLÖ Alkotóművészekhez és amatőrökhöz, felnőttekhez és gyermekekhez szól az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Ta­nács, a KISZ, a Magyar Út­törők Szövetsége, a Közleke­dési Miniszterek Európai Konferenciája s a Nemzetkö­zi Balesetmegelőzési Szerve­zet: nemzetközi verseny ke­retében alkossanak olyan plakáttervet, amelyek arra késztetik $z embereket, hogy fokozottabban óvják az utcán, az utakon közlekedő gyermekek biztonságát. A felhívás hangsúlyozza: a1 gyakorlat bizonyítja, hogy a gyermekek nem tudnak biz­Az l/B buszon is a kill án a szakaszhatár A január iü-én érvénybe lépett új városi közlekedési ■ menetrendben a lakók öröm­mel fedezték fel a Miskolci Közlekedési Vállalat új jára­tait. Sokan megfeledkeznek azonban arról" hogy az l/B jelű gyorstárat áthalad a Ki­Iián-lakútelepi szakaszhatá­ron, így a végállomásig uta­zónak két vonalra szóló ér­vényes menetjeggyel, illetve bérlettel kell rendelkeznie. Ellenőrzés esetén ugyanis pót­díjat kell fizetnie annak az utasnak, aki ezt elmulasztja. tonságosan közlekedni, emiaív. gyakran szenvednek balese­tet, Budapest területén ta­valy 483 gyermekbaieset tör­tént, 7,2 százalékkal több, mint 1973-ban a járműveze­tők, de főként a gyermekek figyelmetlensége, meggondo­latlansága miatt. A plakáttervek bármilyen eljárással (84,1x59,4 centimé­ter méretben) készülhetnek. Az alapgondolatot szöveg nél­kül, grafikai megoldással kell kifejezni. A pályázat jeligés. A plakáttervek hátlapjára ra­gasztott zárt boríték tartal­mazza a pályázó nevét, lak­címét, születési idejét. Min­denki két tervet küldhet a pályázatra május 15-ig, az Országos Közlekedésbiztonsá_ gi Tanács (1903 Budaoest Pí. 31415) címére, „Nemzetközi plakátverseny”, megjelöléssel. A pályaműveket országos kiállításon mutatják be s a közlekedési propagandában hasznosítják. A legjobb ma­gyar plakátterveket a hazai rendező szervek díjazzák. A kiemelkedő tíz plakátterv részt vesz a nemzetközi ver­senyen, ahol az 1—5. helyt zettet jutalmazzák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents