Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
premier után A közelmúltban állították forgalomba a Miskolci Közlekedési Vállalat új büszkeségeit, a csuklós panorámaautóbuszokat. Az első napon az ötből kettőnél tapasztaltak kisebb rendellenességet, a légrugózásuknál mutatkoztak elhárítható hibák. Azóta valamennyi autóbusz hiba nélkül közlekedik a számára kijelölt útvonalon. örvendetesnek tartották az MKV forgalmi osztályának vezetői, hogy a lakosság megelégedésével találkozott a két új járat — az 1/B és 1/D — indítása. Továbbra is figyelemmel kísérik e járatokat és szükség esetén gondoskodnak arról, hogy átszervezéssel esetleg sűríteni tudják a forgalmat. A két új járat enyhítette városunk autóbusz-közlekedésének gondjait. A 13. havi fizetés Bérkiegészítést fizet a napokban az AGROKONZUM. A vállalatnál a lakossági értékesítés után egy 1971 óta érvényben levő rendelet értelmében képeznek olyan összeget, amelyből dolgozóik úgynevezett 13. havi fizetést kapnak. Az elmúlt évben jól dolgoztak az AGRO- KONZUM-nál, 128 százalékra teljesítették a lakossági értékesítés tervét, így a napokban mintegy lcéttnillió forintot osztanak ki a dolgozók körött. Zenetörténeti előadássorozat Lemezhallgató stúdió a könyvtárban A II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtárban október 1- től kezdte meg működését a zenei stúdió, ahol heti 24 órában hallgathatnak különböző zenei felvételeket az érdeklődők. Dr. Benkő Csabáné, a zenei osztály vezetője érdeklődésünkre elmondotta, hogy a 16 lehallgatóhelyes stúdióban nyolc lemezjátszó, ezenkívül kazettás és szalagos magnetofon áll a zenekedvelők rendelkezésére. Nyitvatartási idejük egyelőre korlátozott, kedden és pénteken 12-től 19 óráig, szerdán és csütörtökön 10-től 15 óráig várják az érdeklődőket. Bár tekintettel vannak a váltott műszakban dolgozókra is, az igény ennél jóval nagyobb. Bővítésről azonban egyelőre nem lehet szó. A közeljövőben több rendezvénnyel szolgálnak a zenekedvelőknek és tervezik klub megalakítását is. Jelenleg kétezer lemezzel és kétezer kottapartitúrával rendelkeznek. A lemezek ugyan nem kölcsönözhetők, az érdeklődők mégis hazavi- hetik a kedvelt zeneszámokat, ugyanis hozott szalagra vagy kazettára — percenként egy forintért — másolást vállalnak. Februárban négy foglalkozásból álló zenetörténeti előadássorozatot indítanak. Vedd észre és tedd szóvá! Miért heSyezik át a gázvezetéket? A Dorogról indult mozgalom (Vedd észre és tedd szóvá!) országos visszhangot váltott ki. Városunk üzemeiben is ötletek sokasága kerül ezekben a hetekben a szakmai, gazdasági vezetők elé. örvendetes, hogy nemcsak a saját munkaterületükön veszik észre az üzemek dolgozói, amit szerintük szóvá kell tenni. A III. kerületi Iván utcából a következő észrevételt kaptuk: — Ismét bontják az utat ott, ahol nem is olyan régen lefektették a gázvezetéket. Mi indokolja a munkát? A kérdést a TIGÁZ miskolci üzemegységéhez továbbítottuk. A válasz: több, mint tíz évvel ezelőtt, a kiliáni építkezések idején készült az Iván utca páratlan oldalán az a vezeték, amelyik a bányaműszaki hatóság szakemberei szerint itt nem működhet tovább. > — Akkor talán még más normák szerint határozták meg a vezetékek védőötvözetét? — Nem, ezek az előírások régóta érvényben vannak. Az Iván utca bal oldalán családi házak állnak, ezek közül is mindössze öt van bekötve a gázhálózatba. Az ott elhaladó 30 centiméteres átmérőjű vezeték a Kilián-észak, a Kilián-dél és a Bulgárföld gázhálózatát köti össze. Egyik szakasza az Iván utca sarkán levő óvoda udvarán megy át, a bal oldalon pedig két ház előkertjében található a 30 centiméteres átmérőjű gázcső, ami szabálytalan — mondotta Katona Zoltán, a TIGÁZ üzemegység-vezetője. — Hol készültek a tervek? — Idestova másfél évtizede a MÉLYÉPTERV-nél. Akkor még az utca bal oldalán levő házak szanálása is szóba került, ám erre nem került sor. A vezeték pedig nem maradhat a lakóházak kertjében, illetve az óvoda udvarán. Jelenleg a Lorántffy utcában dolgoznak a TIGÁZ szakemberei. Arra halad majd az új vezeték nyomvonala. A régi csövek a földben maradnak, kiszedésük nagy költséget, veszteséget okozna. Kifújatják belőlük a gázt, és a végüket behe- gesztik. A bányaműszaki felügyelőség 1972-ben komplex szemlét tartott és elrendelte: ott, ahol a védőtávolság kisebb az előírtnál a vezetéket át kell helyezni. Nem az Iván utcai az egyetlen ilyen jellegű munka. Annak idején, amikor a Centrum Áruházat átadták, a Szűcs Sámuel utcában levő házak szanálása is a közeli tervek között szerepelt. Csakhogy a házak egy része még ma is áll, így a vezetéknek sürgősen új nyomvonalat kell biztosítani. A III. kerületben, a Nyár utcában épülnek az átriumos házak. Az építéshez az engedélyt kiadták és most utólag kiderült, hogy a vezetékek közelsége miatt az arra haladó gázcsövet távolabb kell helyezni, nem kevesebb, mint 300 méter hosszúságban. A Kis tábornok utcában trafikot, a Selyemréten garázsokat raktak a vezetékre, illetve a kötelező védőtávolságon belüli területre. Volt példa arra is — a Fazola Henrik utcában —, hogy az oda telepített garázsokat lebontották ilyen okok miatt. A József Attila utcában a használtautó-telep alatt húzódik a város keleti iparvidékét, lakótelepeit ellátó hat atmoszféra nyomású nagy gázvezeték. Fölötte több tucat teherkocsi, kimustrált autóbusz áll szabálytalanul. László László, a városi tanács építési osztályvezetője elmondta, hogy a bányaműszaki hatóság megállapításai jogosak, azok többsége a korábbi tervezési és koordinációs hibákból adódott. Végre ezeket a gondokat megoldhatja a város. A vezeték-áthelyezésekre minden esetben a lakosság érdekében van szükség. Hiszen a védőtávolság garantálása egyúttal nagyobb biztonságot is jelent. Gyenge vigasz, hogy a bányaműszaki hatóság országos adatai szerint alig akad város, nagyobb település, ahol hasonló módon át ne kellene építeni a vezetékek egy- egy szakaszát. Vajon mennyibe kerül ez a népgazdaságnak? TT • r rr r •• f ij vízmű epul Mintegy hétmillió forintos költséggel vízmű építését kezdték meg tegnap a Szabolcs megyei Kisléta községben. Hasonló vízmű építése eddig a tervezéstől számítva másfél évet vett igénybe. Ezt az időt a tervezést és kivitelezést ellátó Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat folyamatos tervszolgáltatással és — Szabolcsban először — önjáró kútfúró berendezés munkába állításával a felére csökkenti. Munka a munka után Az elmúlt évben minden miskolci lakos száztíz forint értékű társadalmi munkát végzett. Száztíz forint! Nem öt liter bor, nem tíz kiló cukor, nem huszonöt doboz Symphonia árát éri ez a száztíz forint. Sokkal többet! S igazság szerint nem is forintban kellene számolnunk, hanem a városért, a közösségért, jobb életünkért vállalt önkéntes áldozat sohasem devalválódó mértékével. Óvoda épült az Avason, iskolát avattak a Győri kapuban, sok ezer fát ültettek el szorgos kezek. A város üzemeinek 5400 szocialista brigádja közül bármelyik alkalmas arra, hogy a tavalyinál csaknem háromszor több társadalmi munka elvégzésének titokkeresésében jó példa legyen. Most csak egyetlen egy, fiatalokból álló kollektívára szeretnénk hivatkozni. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának Április 4. brigádja játékokat készített a Szinva utcai óvodásoknak, a Kuruc utcai iskolában pedig minden ablakra elegáns védőrácsot szereltek fel. Áldozatos munkájuk természetesen csak csepp a harmincmillió forint tengerében. Tudni kell azt is, hogy a brigád tagjai annak ellenére vállaltak munkát a munka után, hogy nem is Miskolcon laknak, s nemhogy gyerekük, de még feleségük sincs. Jó lenne, ha ez a tettrekészség átmentődne erre az esztendőre is, s a városért tenni akaró szándékok olyan önmagát erősítő, folyamatos akcióvá szerveződnének, mint például a diósgyőri kohászok iskolagyarapító mozgalma. Mint ismeretes, az LKM brigádjai 1972-ben tették közzé „Gyermekeink korszerűbb tanításáért” című felhívásukat. Az alapdokumentum szerint a felhíváshoz csatlakozó borsodi dolgozók évente egynapi keresetüket ajánlották fel, hogy a mai diákok mi-' nél jobb körülmények között válhassanak művelt emberré. Az elmúlt két esztendő alatt 14 millió forint gyűlt össze. Jó érzés leírni, s legyen rá büszke, akit illet, hogy az ötvenöt nagyobb tételt befizető üzemen kívül iskolák, művelődési intézmények és egyéni felajánlók is fizetek be pénzt az iskolaalapba... B. I. Itt még díszlenek a rónák virágai Nemzeti patt leli a Kiskunság Kecskeméten hivatalosan is bejelentették a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozását. A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozását Kaán Károly, a neves magyar erdész már 1924-ben javasolta. A Duna-Tisza közén kialakult geomorfológiai tájnak, állat- és növényvilágának megőrzésére a Nemzetközi Természetvédelmi Unió is felhívta a magyar szakemberek figyelmét. Az eddig háborítatlan puszták, erdők, tavak védelmét az urbanizáció is sürgette. A tudósok, s a helyi közigazgatási szervek együttes munkájaként! létrehozott nemzeti park kecskeméti székhellyel működik. Bács- Kiskun és Pest megye területén együttesen 30 000 hektár területet foglal el. A hat, egymástól elkülönülő egységének nagyobb része a kiskunsági homokhátságon van. Része a parknak a festői szépségű lakiteleki holt-tiszai szakasz, s az ehhez csatlakozó alpári égeres, a honfoglaláskori eseményt őrző itteni rét, ahol Árpád fejedelem megfutamította Zalán seregét. Ide tartozik az Európában egyedülálló dunai eredetű, szélhordta homokvilág, a ma is háborítatlan bugaci, Fü- löpháza környéki homokbuckás táj. Közbeékelődve védik a szikes pusztákat, tavakat. A változatos felszín állat- és növényvilága is sajátos. Díszlenek még a rónák virágai, az árvalányhaj, a kék virágú szamárkenyér, a homoki csenkesz, a szalmagyopár, a naprózsa és a kései szegfű. Vilmos csatái Vilmos ügyek Nemcsak szemmel a közembere. nyitott és füllel NAGY JÓZSEF jár, hanem a száját is bátran kinyitja. No, nem mintha a sültgalambra várna, de egyszerűen képtelen a legcsekélyebb hiba mellett is szó nélkül elmenni. Ha kell, mozgósítja a sajtót, rádiót, televíziót és amíg a problémát meg nem oldja (oldják), a hiányosságot fel nem számolja (számolják), addig nem nyugszik. Utána még kevésbé. Egy-egy győzedelmes harc befejeztével újult erővel veti magát a visszásságok elleni küzdelembe és csatázik rendületlenül. Régóta ismerem és tudom róla, hogy nem önös érdekből teszi, amit tesz. Nála ez belső kényszer, valamiféle lelki szükséglet. Ha a középkorban él, biztosan uralkodókat védelmező, sárkányölő lovag lett volna. Most a nép uralkodik, hát azt védi; örökmozgó, kifogyhatatlan energiájú, akinek semmi sem szent, csupán a köz. Pusztán személyes varázsával sikerült jó útra térítenie egy egész gimnáziumi leányosztályt; a sajtó segítségével felépíttetett egy bölcsődét és leépíttetett egy bűnszövetkezetet; ami pedig mindennek a teteje: azért szokott le a dohányzásról, hogy ne szennyezze a levegőt. Már elég rég találkoztunk, bár a nevét gyakran olvastam az újságok levelezési rovatában, vagy hallottam hálálkodó emberek szájából, akik Szent Antallal hasonlították össze; azzal a különbséggel, hogy Vilmos semmiféle szívességért nem fogadott el pénzt. Tegnap véletlenül összefutottunk az utcán. Vagyis hát ő futott, én viszont lassan po- roszkáltam. — Közügy? — kérdeztem mosolyogva — Az — felelte, és csak a régen látott barát iránti udvariasság tartotta vissza, hogy tovább ne loholjon. — Beszélj, mi van veled? Hogy élsz? Az asszony? Arca egy pillanat alatt elkomo- rodott. — Márta elhagyott — mondta. — Na, de hát miért? Már futtából kiáltott vissza: — Nem érdekes. Magánügy. SZABADOS GABOR az „i vaviháAnyakönyvi hírek című rovatunkban az utóbbi időben alig adhatunk hírt házasság- kötésekről. Az I. kerületi Anyakönyvi Hivatalban megtudtuk: már évek óta januárban és februárban kötik a legkevesebb házasságot rosunkban. Húsvét táján szont hirtelen megnő a zasulandók száma. Nagyarányú gépesítés Az elmúlt évben mintegy 170 millió forintért vásárolt a termelést segítő gépeket a Borsodi Szénbányák Vállalat. Ezzel, s 1974. évi munkájukkal megalapozták azt a tervet, hogy az idén több szenet adhassanak a népgazdaságnak, a lakosságnak. Idei termelési tervük több mint ötmillió tonna szén felszínre szállítását írja elő. Ennek érdekében fokozzák a gépesítést; mintegy 40 millió forintot fordítanak erre a célra.
