Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-13 / 10. szám

Naptárkrónika Ez méltatlan e»y császárhoz! Előbb a horgászhat, azután a lísztt Véletlenek nincsenek mekváros igazgatója. — Fel­olvasom a levelet: , — De hát miről? És hosz- szú? Mert a telefon... Elküldték inkább, a gyer­mekváros közelmúltban kelt postájának egyik legbecse­sebb, féltve őrzött darabjá­ról készült másolatot. íme: Előbb a telefonhívás jött a hírrel: — Azt hiszem, mi már álmodni sem merünk, vagy óvatosan álmodunk ezután. Van abban valami félelme­tes, hogy az emberek a leg­titkosabb vágyainkat is ki­találják — mondta ár. Do­bos László, a Miskolci Gyer­Tisztelt Igazgató Orí A tv-ben láttam a Gyermekvárost és nagy melegség öntötte el a szivemet, ezek a gyerekek nem fognak éhezni, fázni. A 30-as évek végén a mi falunkban hetenként egyszer a gondozásra kiadott gyer­mekeknek a nevelőszülők tarisznyát akasztottak a nyakukba és el­küldték őket kéregetni. Olyan 8—10 éves fiúcskák voltak, bejöttek hozzám, ápolatlanok voltak, elnyűtt, piszkos ruhákban, mezítláb. Megkérdeztem őket, mit szeretnének enni, és ebédre hozzám jöttek. Vajon mi lett velük, hová vétette őket a sors, sokat gondolok rájuk. Nekünk a kiskörei víztároló, Poroszló es Üjlőrlncfalva között a nagygát mellett van 1100 négyszögöl szántóföldünk, ami beleesik az üdülőtelepbe. Szeretnénk a Gyermekvárosnak ajándékozni, ha elfo­gadja Igazgató Ür, akkor kérem nézze meg, a poroszlói tanácselnök segítségére lesz, kímennértek az újlörióefalvi tsz-hez és megkérné ókét, hogy amíg nem építkeznek, munkálják, vessék be a földet, most már csak kukoricát és közte sütőtököt lehetne ültetni, jó cse­mege lenne a gyerekeknek télen. Nagyon kérjük, ha elfogadja, akkor a jogtanácsosát kérje meg, hogy Intézze hamarosan az átírást. Az újlőrincfalvi 2161. sz. telekkönyvi betétben 0242/4. helyrajzi szám alatt, a férjem, Uomin Sándor és felesége, Ráduly Mária ne­vén szerepel. Ezt a földet a felszabaduláskor kaptuk, a Tanácsköz­társaság! Emlékérem tulajdonosai vagyunk. Sajnos, nagyon öregek és betegek, gyengék vagyunk. Áldásos munkájához sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. DOMAN SANDORNÉ ES FÉRJE s. k. 1162 Budapest XVI., Rákosszentmihály, Uiófa u. 134. sz. yc íme, a súlyemelők. A súlyemelők most már igazán komo­lyan veszik az edzéseket. Ez a fotó a szakítás pillanatában készült. Ez aztán a szakítás! — Levélben köszönjük meg — folytattuk, tovább a megkezdett beszélgetést dr. Dobos Lászlóval — és rövi­desen elmennek a gyerekek is az idős házaspárhoz. Lehet ennyi kedvességet egyáltalán megköszönni? — És mi van az álommal, amit elöljáróban említett? — Sokat kaptunk az el­múlt években, ami feltétle­nül kellett és kell, de az va­lóban a legtitkosabb gon- 1-atumk volt, hogy ha majd valamikor az intézménynek lesz rá lehetősége, egy kis üdülőt építünk a gyerekek­nek. Nem fogja elhinni, de mindig Kiskörére gondol­tunk. A gondolatoknak ez a találkozása az első vélet­len. A másik pedig az, hogy az 'intézményt patronáló szo­cialista brigádok vezetőinek, az üzemek képviselőinek múlt év decemberi találko­zóján felállt Fehér Béla mérnök és azt mondta, hogy ha bármikor nyári házat építünk, számíthatunk rá; el­készíti a terveket. Egy harmadik szempont­ból is találkoztak a dolgok. Tavaly megvettük egy har­mincfős sátortábor tartozé­kait. Most már tudjuk, hol ütjük fel. Még 10 horgász­botra is volt akkor pén­zünk. Kiskörénél ott a Ti­sza, .. . Nincsenek véletlenek. Még a dolgok szerencsés egybe­esésénél is több, hogy a Gyermekvárosban élők tit­kos vágyai is valóra válnak. Inkább mondjuk így: tör­vényszerű, hogy ha értel­mes, jó célt lát maga előtt, testet ölt a bennünk élő ön­zetlenség, jó szándék. Hogy szívesen adjuk, amit adha­tunk, ha tudjuk, hogy vala­hol szükség van rá. (M—) Az uj év — új lehetőség. Még a sportban is. Fotó- riporterünk vette a fáradságot, s a készülődésről ké­pekéi készített. A felv ^eleket azok figyelmébe ajánl­juk, akik néhány sportágunk jelen­legi színvonalát csak egy békával kapcsolatos hason­lattal tudják kife­jezni ... ik Most már nem érheti vád labda­rúgóinkat. A szövetség kötelezővé tette a gyertya használatát. Nem kell sötét­ben tapogatóznia egyetlen csatárnak sem. Gyertyafénynél jobban látszik a labda, nem lesz több rossz átadás. Vi­lágos? ik Sajnos, néhol viszont azzal nehezítik az edzést, hogy em­ber-magas futball-labdával treníroztatják a fiúkat. Az a ka­pus, aki megbirkózik a hatalmas bőrgolyóval az edzésen, annak már gyerekjáték megfogni az igazit a meccsen... (Laczó Jgzsef montázsai) Kettőezer-húsz éve annak, hogy az esztendő január el­sejével kezdődik. Julius Cae­sar i. e. 45-ben vezette be a róla elnevezett Julián nap­tárt. Ez a dátum már csak azért is határkő, mert az előtte levő esztendő — a ke­rekítések és kiigazítások mi att — a . .'ténelem leghosz- szabb éve volt: 15 hónapból, azaz 445 napból állt. A Julián-naptár szerint az addig el?' március harmadik lett. A többi hónap is kettőt lépett előre: a szeptember, amelynek a szó értelme sze­rint a hetediknek kellett vol­na lennie, a kilencedik lett. Október, vagyis a nyolcadik a tizedik, november, vagyis a kilencedik a tizenegyedik és december, a tizedik a ti­zenkettedik lett. Miért július, miért augusztus? Caesar beírta nevét a nap­tárba is. Így lett a hetedik hónap Július. Aztán jött az első római császár, Augus­tus Octavianus. Leküzdhetet­len vágyat érzett, hogy ő is bekerüljön a naptárba. De melyik hónapot válassza? Az első hat az isteneknél: volt szentelve, a hetedik Caesar nevét viselte. A nyol­cadik éppen jó lett volna, eri az, az->akkori naptár szerint csak harmincnapos volt. Ez méltatlan egy császárhoz! 'Augustus egyszerűen segített a dolgon. Februártól elvett egy napot és így lett az augusztus 31 napos. De eb­ből újabb kellemetlenség tá­madt, mert három egymást követő hónap lett 31 napoe, s ezzel .megsértette a cézár által megállapított 31 és 30 napos hónapok egymásután­ját ... Hogy mit tett? Szep­temberből egy napot lecsí ■ pett és októbernek adta, ß az addig 31 napos novemberi: eggyel csökkentve december; is 31 napossá tette. Gergely pápa huszárvágása Mint látni, a történet bo­hózatba illő. De tény az, hogy az önkényesen, császári sze­szély szerint alakított nap­tárt végül is 2020 esztende­je használjuk. Ezt tudva, iz­galmas vállalkozás kézbe venni az/ Akadémiai Kiadó nemrég megjelent könyvecs­kéjét, amely az 1912-ben ki­adott Oklevéllani naptár be- tw-üv utánnyomása. A könyvből megtudhatjuk (az idősebbek még emlékez­hetnek rá) a hónapok ma­gyar elnevezéseit is. Január: boldogasszony hava, február: böjtelő hava, márciusi böjt­más hava, április: Szt. György hava stb. A minden olvasó számára haszonnal forgatható kiad ványból megtudhatjuk, hogy az év pontosan 3G5 nap, 6 óra, 48 perc és 48 másodperc hosszúságú. Rájöttek erre már a középkorban is, s vi­lágossá vált, hogy Caesar naptárja minden esztendőt 11 perc 12 másodperccel hosz- szabónak vett. Azaz a római naptár sietett. A különbség a valódi időponttól 1582-ig kerek tíz napot tett ki. A XIII. Gergely pápa nevéhez fűződő naptárreform huszár, vágást csinált. A nevezetes 1582-es esztendőben, ezért, október 4-e után 15-ét írtak. Persze, nem mindenütt, s eb­ből később igen sok bonyo­dalom származott. (brackő) Baktériumok elleni spray Egy hamburgi bakterioló gus, Florian Heiss olyan anyagot talált fel, amely a kezelt felületről hosszú idő­re eltávolít mindenféle bak­tériumot. A spray-rendszerrel vagy közönséges vászondarabbal felvitt anyag hártyát képez a padlón, a falon, a búto­rokon, a telefonkagylón stb. Az úi anyag még nem áll az egyéni fogyasztók rendel­kezésére, a közlekedési esz­közökön, szállodákban, étter­mekben stb. azonban már sikerrel használható. A házias férjek íto! iaiáüiatók? Kagylóból húsétel A fehérjetermelés óriási és kimeríthetetlen tartalékai az óceánok. E készletek haszno­sítása eddig csak bizonyos hal- és kagylófajták feldol­gozására korlátozódik, még­pedig a szárazföldek közelé­ben. Napjainkban kísérletek folynak, hogy különböző, ed­dig érdektelennek tűnt hal­fajtákból, kagylókból és csi­gákból készítsenek fehérjét. E kísérletek terén Lengyel- ország világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. A lengyel tudósok műhelyeiben előállított fehérje íztelen és .szagtalan, könnyen ízesít­hető és színezhető. Éppen ezért szinte korlátlanok a felhasználási lehetőségei. Az ilyen fehérjéből egész sor olyan élelmiszercikk készít­hető, amely színre, szagra, ízre, táperőre, külsőre nézve semmiben sem különbözik az eredetitől. Melyik jó rádió? Ha Riga rádiót vesznek, csak' ezt vegyék. Mert ez a jó. És nem a másik. A fogyasztok lapja, a Na­gyító a novemberi számban dicsér, a decemberiben pedig elnézést kér. Az történt ugyanis, hogy a rádió-teszt­ben jónak ítélték a Riga 103-as készüléket. Aztán ki­derült, hogy ez a jellemzés sehogy sem illik rá, mivel a lapban összecserélődtek a fényképek. A teszt egy sok­kal nagyobb és főleg sokkal jobb készülékről készült. Aki tehát a fénykép alapján vá­sárolt, annak csalódnia kel­lett, mert az a készülék, a Riga 302 típus bizony — az utólagos értékelés alapján — csak a „még megfelelő” minősítést kapta. Nem tudom, hányán ugrot­tak be a Nagyító tévedésé­nek. De bárhogy esett is a dolog, a tanulság minden­képpen megszívlelendő. Rosz- szul teszi az, aki újságból választ magának rádiót, vagy bármi mást. Ha ugyanis a vásárlás után böngészi át a szakemberek értékelését, ak­kor bosszankodik, hogy miért pont’ ezt a vacakot vette meg. Ha pedig a vétel előtti előtanulmányok alapján vá­laszt,. akkor még mindig fennáll annak a veszélye, hogy az újság „elnézést” kér, mert összecserélték a képet... Az amerikai posta rövide­sen olyan bélyeget hoz for­galomba, amelyet nem kell ráragasztani a borítékra, ele­gendő, ha egyszerűen rá­nyomjuk. A munkások és alkalma­zottak a „házias férjek” lis­táján az első helyen álla­nak. A hivatalnokok és ön­álló foglalkozásúak felesé­geinek ezzel szemben a leg­több esetben maguknak kell mindent csinálniuk. A bécsi Központi Statisztikai Hivatal összegezi így az egyik kér­désre adott válaszokat. Száz férfi közül átlagosan csak hat segít feleségének a napi házimunkában. Kisebb javításoknál viszont 100 asz- szony közül csak 14 nyúl Triciklidival „Valósággal elkap- kodják. Még csak reklámozni sem mer­jük, mer távolról sem tudjuk kielégí­teni az igényeket” — mondta William B. Laighton, az egyik legnagyobb mül ü amerikai bicikligyár tulajdonosa. Az amerikaiak legújabb mániája a tricikli. Sok felnőtt szeretne még kerékpározni, de arra má; nem képes, hogy két ke­réken egyensúlyoz- zék. Számukra ez ideális megoldás. A felnő írk számá­ra készült tricikli tulajdonképpen a gy érmék is éré kpár nagyméretű mása. A gyermekkerékpártól eltérően a tricikli pedáljai lánc segít­ségével az egyik hát­só kerékhez vannak kötve. A fék lehet kézi vezérlésű is, de a szakemberek in­kább a pedálfék al­kalmazását javasol­ják, mert ez biz o- sabb és nagyobb ha­tásfokú, különösen a nedves utakon. A kerekek átmérője 50 centiméter, a nyer­get tetszés szerint lehet beállítani, a két há sö kerék kö­zé pedig kis fémko­sarat helyeznek el, amelyben nemcsak a bevásárolt árut. nagyméretű csoma­got lehet szállítani, hanem még a gyer­mekeket is. A tri­cikli könnyen szét­szedhető, elfér az autó csomag artójá- ban ise Ami a tricikli biz­tonságát illeti, meg- oszlouk a vélemé­nyek. Abban min­denki egj'etért, hogy kisvárosban és falun tökéletes közlekedési eszköznek bizonyul. A nagyvárosokban, például New York­ban sokan veszélyes­nek tartják a kaoti­kus forgalom miatt. A tricikli meglehe­tősen széles és nem lehet vele olyan könnyen manőve­rezni, mint egy ke­rékpárral. Isméi má­sok véleménye sze­rint a nagyvárosban is ideális közlekedé­si eszköz, különösen idős emberek szá­mára, akiknek már lelassultak a ref­lexei. maga a csavarhúzóhoz, kala­pácshoz és más szerszámhoz. Száz család közül hetven­hét családban az ilyes­mikre a férjek, vagy na­gyobb gyerekek illetékesek. A bécsi háztartás-kutatók szerint 100 közűi 96 gyer­mekes asszony munkanapo­kon lakását maga takarítja, 94-en segítség nélkül mos­sák el az edényt, 88-an egyedül mennek bevásárolni és 82 kipucolja a cipőket. 100 család közül 17-ben a gyerekek segítenek anyjuk­nak a bevásárlásnál és a cipőpucolásnál. 40 éven felüli anyák emellett érthetően jobb helyzetben vannak, mint a fiatal gyermekes asszonyok, hiszen minél idő­sebbek a gyerekek, annál inkább tehermentesítik a háziasszonyt Mindenekelőtt a vidéki háztartásokban mű­ködnek a gyerekek együtt az anyjukkal. Nagyobb vá­rosokban e tekintetben lé­nyegesen rosszabb a helyzet.; A dolgozó anyák rendsze­rint jóval több megértésre találnak, mint a csak háziasz- szonyok, ha férjüktől és gyermekeiktől segítséget kér­nek. Ehhez még az is hoz­zátartozik, hogy a dolgozó asszonyok többnyire csak szombaton érnek rá a ház­tartással komolyan foglal­kozni. Rendszerint akkor a férj és a gyermek is otthon tartózkodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents