Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-13 / 10. szám

A Moszkvai Rádió pályázata A Moszkvai Rádió pályá­zatot hirdetett Magyarország felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából magyar adásának hallgatói számára. A pályázat kérdései a kö­vetkezők : 1. Melyik magyar falut szabadították fel a szovjet csapatok elsőnek'és melyiket utolsónak,. mikor és melyik front, melyik egységei? 2. Mikor írták alá a szov­jet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, és mikor hosszabbították azt meg? 3. Mikor alakult meg a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság? 4. Milyen szovjet és ma­gyar írókat ismer, akik mű­veikben Magyarország fel­szabadításáról írtak? 5. Melyek azok a nagy KGST-építkezések, amelyek­ben a Szovjetunió és Ma­gyarország részt vesz? A válaszokat ez év feb­ruár 23-ig lehet postára adni erre a címre: Moszkvai Rá­dió, magyar osztály. A fő­díjak szovjetunióbeli utazá­sok, ezenkívül számos érté­kes ajándékkal jutalmazzák a pályázat nyerteseit. * A Szűcs Sámuel utca sarkán épül a GELKA miskolci ki­rendeltségének új központja. A tervek szerint a létesítményt augusztusban adják át. Az épületben színes tévék javításá­ra is berendezkednek. A nagy értékű színes készülékek javí­tására a szerelők már felkészültek, ám az ilyen tévék javí­tásához speciális szerelőszalag szükséges, ami jelenleg csak a fővárosban van. így a nagyobb javítások elvégzésére a for­galomban levő készülékeket átmenetileg oda szállítják. Hátam és fél milliétd T akarékos borsodiak Irnrfjíi Lnditdi Ját fítfcl uz 01P menyei wazgatójavai Az öröuiuek is, a bűuatuak it» súlya van Mit hozott, postás bácsi? I Szombat reggel van. Még álmosság párállik a város háztetői l'öiott. Ilyen ködös, zúzmarás időben nehezebben kezdődik a nap is. bár oda­lent az utcán a buszok már hajnal óta morzsolják a ki­lométereket. Az emberek otthon, reggeli után. vagy a munkahelyükön már megit- ták az első, méregerős ka­réjukat, elszívták első ciga­rettájukat. Á gondolatok között még felrémlenek a Reggeli Krónika hangfos,.- lányai, a buszon—villamo­son sebtében átböngészel, reggeli újságok hírei. Aztán belemerülünk a munkába, de valahogyan mégsem tel­jes még . ez a reggel. Valakit, valamit várunk. Piliangatá- sunk a postás ismerős arcát keresi. Korunkban, amikor a hír­közlés gyorsasága és meny- nyisége iszonyatosan meg­nőtt, miért ez a várakozás? A levélvárás izgalma évszá­zadok óta nem változott. A feltépett borítékból kihulló, fehér lapra írt sorok sokszor sorsunk fordulását hozzák. Talán ezért a levél varázsa, talán ezért gondolunk egy- egy jó hír után olyan nagy szeretettel a hűséges közve­títőkre. Azt már biztosan csak ke­vesen tudják, hogy Miskol­con kilencvenkét postás kézbesít havonta körülbelül négyszáznyolvan ezer külde­ményt. Ötszáznegyvennégy kilométer az az ut, amit naponta végiggyalogolnak. És ki gondolná, hogy égy levelekkel megrakott postás­táska átlagosan kilenc kiló. Hiába, az örömnek, bánat­nak súlya van. Azt is meg­tudtam a postaigazgatósá­gon, hogy ez a pálya — mert annak tekinthető — az utóbbi időben elvesztette vonzerejét. A fiatalok nem szívesen választják ezt a munkát. Az utánpótlás álta­lában a táviraíkihordókbói tevődik össze. így aztán a nyugdíj előtt álló postások munkájára is nagy szükség van még Tóth Pál, Bostnyák Sándor, Wíttlinger István bácsi a belvárost, Pázmándi Albert pedig Diósgyőr szűk utcácskáit járják. Ki tudja, hány ezer kilométer lehet már cipőjükben? Hány ezer embert örvendeztettek meg? Hányán köszöntöttek rájuk a harminc-negyven év alatt: „Jó napot kívánok! Mit ho­zott, kedves postás bácsi?” (varga) (Álkor répa■ szállítási rekord A mostani cukorrépaszáí- iftási szezon utolsó, nagy vasárnapi műszakját bonyo­lították le tegnap a Déi- Alföldön a MÁV szegedi igazgatóságának vasutasai: szinte rekord mennyiséget, 330 vagon répát továbbítot­tak irányvonalokkal. Ezzel az idény kezdete óta 700 000 tonna „édesség-alapanya­got” küldtek főként a szol­noki. a mezőhegyes!, a sar- kadi és az encsi cukorgyár­nak; többet, mint az elmúlt években átlagosan. A jövő héten már csak néhány tu­cat cukorrépavagon elszállí­tása vár a szegedi vasuta­sokra. Az Országos Takarékpénz tár Borsod megyei Igazgató ságának vezetője — Endréül József — minden esztendő­zárás után megyénk és váro­sunk vezetői előtt beszámol az OTP üzletágainak fejlő­déséről, ' s további terveiről. Mint lapunkban is közöltük', a múlt héten ilyen megbe­szélésre került sor, amelyen részt vett dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója is. Ez alkalommal az 1974. évi eredményekről, az új év ter­veiről s az ötödik ötéves terv előkészítéséről volt szó. A témáról interjút kértünk Endrédi Józseftől, az OTP megyei igazgatójától. — Hogyan alakul* Borsod megye takarékbetét-állomá­nya az elmúlt esztendőben? — 1974-ben 450 millióval nőtt a betétállományunk, amely most már három és fél milliárd forint. Ez nagyon lényeges számunkra, hiszen a . betétállomány a hitelezési feltételek alapjait teremti meg. Sokféle hitelügylettej segítjük a lakosságot. Lakás­építéshez, lakásvásárláshoz (saját anyagi erő kiegészíté­sével), felújításhoz, tataro­záshoz, korszerűsítéshez, köz­művesítéshez adunk közép­es hosszúlejáratú kölcsönö­ket. Sokan igénybe veszik a gázbekötés! költségek 75—90 százalékát fedező hitelt, amit kedvezményes — kétszáza­lékos — kamattal adunk, tíz-tizenöt évi törlesztésre. Ugyanakkor továbbra is köz­kedvelt a rövid lejáratú sze­mélyi hitel-forma és a tartós fogyasztási cikkek vásárlásá­hoz nyújtott áruhitelforma is. — Hogyan aüakuKak a Jakás- építkezések a meghatározott tervekhez képest? — Némi túlteljesítésről ad­hatunk számot. A múlt év­ben 6244 lakás épült Borsod­ban, ebből 3238 állami, 3006 pedig személyi tulajdonban. Idén újabb 6974 lakás felépí­tésével számolunk, amelyből 4096 lesz az állami, 2878 a o:ö,;Unlakds. Nagy erőfeszí­tést kívánó év lesz, a felada- ■ _>k precíz szervezést kíván­nak mind a beruházóktól, mind a tervezőktől, mind a kivitelezőktől. Mindenképpen el kell érni, hogy a negyedik ötéves terv végére elkészül­jenek a járulékos beruházá­sok is: a bölcsődék, óvodai;- ellátó központok. A lakás építkezések mellett ugyanis ezeknél bizonyos lemaradás van a szakipari kapacitáshi­ány miatt. — Az 1975-ben megépiUőkkc l együtt összesen mennyi la­kást köszönhet Borsot! <t ne­gyedik ötéves tervnek? — Többet, mint amennyit terveztünk. 29 305 lakás fel­építését tűztük célul az idén befejeződő ötéves tervben. S ezzel szemben 30 689 valósul meg. Ebből 14 800 az állami tulajdonú lakás. — Mennyi ebből Miskolci? — Tizenegyezer. Célcso­portos állami beruházásként — amit ugyancsak az OTP finanszíroz — 9800 új lakást kapott és kap a város, s 1200 saját erőből épített társas- ház-lakást. Egyébként az ötö­dik ötéves terv időszakára is 30—31 ezer lakás építésével számolunk a megyében, amelyből Miskolc ugyancsak 11 ezrei kapna. Az új terv­időszakban a tanácsok és az érdekelt beruhuzás* vukala- . tok igyekeznek a bányászat és a bükkábrányi erőműkön? - binát lakásigényét is kieiégi- ten". Számunkra 3900 rész­ben több szintes, részben csa­ládi lakást kell biztosítaná Az OTP ezeket is finanszí­rozza. — Közvetett módon ugyah- de az ifjúsági takarékbetét is összefügg a lakáshelyzettel, Fcjlödött-e ez a takarékos - sági forma? — Igen jelenleg 18 500 fi;- - lal takarékoskodik ennek ke­retében a megyében, s 80 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze. Ez év szeptemberében háromezer fiatalnak telik le az ötéves takarékossági ter­minusa, nekik 35 miTió fo­rintot fizetünk vissza, s ugyanennyi — kedvező ka­matos, öt-tíz évre szóló — kölcsönnel támogatjuk őkei, ha lakást is akarnak vásá­rolni. — Várható-e valami üju.o&- ság az OTP-töl idén? — Igen, s éppen az ifjú­sági betéteseknél. Tervezzük, hogy számukra a lakásvásár­lási hitelt kiterjesztjük: as ötéves betétgyűjtő időszak vége előtt egy évvel, s letel­te után egy évig megkaphat­ják a kölcsönt,, ha a lakás kiutalásuk netán úgy érke- 2Í.t$T radványi éva Benépesedtek a hegyek, a strandok, u kertek Tavaszelő a tél derekán A főváros lakói örömmel * éltek a természet rendkívüli ajándékával; a télen szokat­lanul kedvező napsütéses Könyvről —- könyvért A rádió népszerű rejtvény­sorozata, a „Könyvről — könyvért” következő közve­títésének színhelye a Ka­zinczy Könyvesbolt lesz. A 14.10-kor kezdődő adást Czi- gány György vezeti. A bolt dolgozói a könyvtárakban, gimnáziumokban plakátokat függesztettek ki, s az irodal­mi szakkörök tagjait is meghívták. Reméljük a ve­télkedőnek olyan sok''érdek­lődője lesz, mint legutóbb, amikor Antal .Imre vezette a játékot, ‘ fonákja Segeijetek óh múzsák, s minden illetékes istenségek, hogy legyen toliamnak ereje n témához, melyet megtalál­ni ugyan nem volt nehéz, de megemelni... azaz, hogy il­lő magasságokba juttatni vagy hogy is mondjam ... Őszintén be kell vallanom, hogy szorongással vagyok te­le. De hát mégiscsak el keli kezdeni. Bár csak oly Sze­rencsem ieune, hogy ne lép­ném által a jó ízlés határait, s szemérmet se sértenék. Er­re emelem poharamat! De amint megemeltem, nyomban majdhogynem ki­esett a kezemből. Hogyne esett volna, hiszen ez a po­hár zenél. Zenéi, pedig nem koccintottam kanálhoz, villá­hoz, asztal lapjához, más po­harához. Egyszerűen azért ze­nél, mert muzsikát csináltak beléje. Ha jobban szemtigyre veszem, nincs benne semmi ördöngösség, a muzsikáló szerkezet fel vagyon húzva, s a zene cseng-bong, amíg a rugó le nem jár. Azazhogy nem addig, hanem csak míg a kezemben tartom, mert ab­ban a pillanatban, mikor a bilükorn az asztal lapjához ér, a talpazatba nyomódó el­més szerkezet oly gyorsan állítja le a pjimplamplimot, mint a legjobb karmester. S mikor ismét megemelem, mintha csak angyalok mu­zsikálnának. Nem rossz, nem rossz, bár az egy kicsit za­var, hogy ezzel a pohárral nem lehet stikában inni. A háziak mindannyiszor felém fordulnak majd, ahányszor csak a számhoz emelem. S aztán ha sokszor emelem, nó- tázni támad kedvem, s erre a zenére nem lehet énekelni. Szóval a gyártmányt még tö­kéletesíteni kell. Mert- ha például jó magyar nótákat csinálna, akkor az ember ugyebár megspórolhatná a cigányt. Vagy ha mondjuk táncdalra járha, akkor nem kell se gramofon, se a Vad- macskák. Esetleg az ember több ilyen poharat is vehet­ne. Egyet cigányzenére, egyet táncdalokra, aztán lehetne Mozart-pohár, Beethoven- ibrik. Vagy lehetnének elő­adóművészi poharak, úgy mint Fischer Annie, Kocsis Zoltán, Richter, Ojsztrah ... De menjünk tovább! Ne­kem tudniillik még jobban tetszene ez a pohár, ha mai­akkor elkezdene muzsikálni, mikor italt töltenek beléje. Hát ilyen billikom még nincs De — amint az újságokból értesültem róla — ilyen bili már van. A kisgyermek tel­jesítménye — mondja gyárt­mányáról a cég — zenével jutalmaztatik. Bocsássanak meg, de nem tudok a gondolattól szaba­dulni, valami ördögíéle min­dig azt sugallja, hogy te­gyem közzé az újítást. Ami — mint minden igazán zse­niális dolog — végtelen egy­szerű. Csupán arról van szó, hogy a.. Már biztosan ér­tik. Az .egyik, vagyis hogy a a másik, egyszóval az éjjeli edényben zenélő szerkezetet a pohár talpába kellene épí­teni. Újításomért (amit csak szerénységből nem nevezek találmánynak) semminemű ellenszolgáltatást nem várok, sőt , a fenti két tárgyról Is lemondok, ami minimálisan megilletne az ötletért. De én önzetlenül akarom szolgálni az emberiséget, mely egyre nagyszerűbb dolgokkal gaz­dagítja magát. A magasztos szavaktól sajnos egészen el- érzékeny ültem. Hamarjában nem is tudom, hogy melyik serleghez nyúljak. Gy — időt kihasználva tegnap ez­rével keresték fel a Pest­környéki kirándulóhelyeket. Kisebb fajta népvándorlások indultak az oszágszerte is­mert, kedvelt pihenőhelyek felé. ' Különösen sokan látogat­tak a festői szépségű kősze­gi hegyekbe, Velembe, a Ság- hegyre, valamint a népmű­vészeti emlékekben gazdag Őrségbe. Számos vendége volt Vas megye híres arbo­rétumainak is. A sporthor­gászok „megszállták” a Szentgotthárd, Körmend és Ruin környéki Rába-partokat. A szokatlanul enyhe idő inkább a tavaszelőre, mint­sem a tél derekára emlékez­tet a Mecsek vid.'kén is. Tegnap is veröfényes, kelle­mes idő köszöntött erre a mediterrán jellegű tájra. Megszínesedtek a mecseki erdők: sárga, zöld, fehér il­la színek tarkítják a tisztá­sokat. A kirándulók — i már korábban kinyílt hu­nyor. kankalin és hóvirág mellett — a vasasi erdőben ibolyát is talállak Téli rekord születeti I La. hányban: legalább kétezren élvezték a termálvizű strand örömeit, köztük jugoszláv tu­risták, akik a közelmúltban felavatott drávaszabolcsi hí­don érkeztek a szomszédos országból. Benépesültek a baranyai kertek is: a hét közben elfoglalt emberek a napsütéses vasárnapot hasz­nálták fel a tavaszi munkán '■Tiegkezdésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents