Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

II leli szenwezellssgél méri Környezetvédelmi vizsgá­latokhoz új műszert készí­tett a pécsi Megyeszer Vál­lalat műszaki kollektívája. Az új műszer kitűnően áll­ja a versenyt a hasonló tí­pusú külföldiekkel, sőt töb­bet tud náluk: egyszerre kétféle gáz- és egy porvizs- pálat végezhető vele, míg azokkal maximum egy por- és egy gázmérés. Épületben és szabadban is használható, mivel helyi áramforással és hálózatra kapcsolva egy­aránt működik. Pécsett, Komlón, Szigetváron, Mohá­cson és Beremenden vizsgál­ják segítségével a levegő szennyezettségét. A sikeres próba után felajánlják az ÉVM-nek, amely a környe­zetvédelem gazdája. Az új műszer mindössze egyhato- dába kerül majd a külföldi­nek.-)f Eddig csak maketten tudtuk bemutatni az ÉSZAKTERV Vállalat új típusú házgyári épületeit. Most már a valóságban is látható az új panelházak tetszetős loggiája. A Martintelep hídján Keresik a Az utóbbi napokban a gép- járművezetők meglepődve tor­pannak meg Miskolcon, a Mar­tintelep felé vezető Y-híd vas­úti átjárójánál. A sorompó mellett megszokott fényjelző „vakon” meredt az átkelni szándékozókra. Korábban — éveken át — a felnyitott csa- pórúd „igazát” erősítette a zöld fény is: szabad az út, bátran át lehet haladni a sí­neken. Most viszont, ha az el­zárt átkelőnél felnyílik a so­rompókar. megszűnik a villogó piros fény — és nincs semmi tovább. Csak a bizonytalanság az eltűnt zöld fény miatt: sza­bad-e menni vagy sem, ha ki­alszik a piros? Ez itt a kér­dés. Gál Lajoshoz, a MÁV Miskolci Igazgatósága V. osz­tályának vezetőjéhez fordul­tunk magyarázatért: mi is ez az újítás a martintelepi híd­nál? S a válasz; • — A KPM az új KRESZ bevezetését ígérte 1975. ja­nuár 1-től. A vasút igyeke­zett ehhez igazítani felké­szülését, s időben megtenni a szükséges intézkedéseket. A MÁV Vezérigazgatóság utasítására hozzúkezdtünk a közúti és vasúti keresztező­dések forgalombiztosításának módosításához. Amikor no­vember közepén megtudtuk, hogy az új KRESZ hatályba lépése csak az év második felében várható, már javá­ban folyt a munka. Ez az időnyerés azonban semmi­képpen sem kárhoztatható: a közlekedőknek meg kell értenie, hogy a módosítás a vasúti kereszteződésen való áthaladás nagyobb biztonsá­gát szolgálja. — Ez e*y kissé ellentmon­dásosan hangzik. Miért válik biztonságosabbá az átkelés, ha eltűnik a zöld fény? — Mert akkor a közleke­dőknek is nagyobb körülte­kintéssel kell megkezdeni az átkelést a síneken. Félreér­tés ne essék! Nem arról van szó, hogy a vasút ezzel át akarja hárítani a felelőssé­get a közlekedőre. Hanem arról, hogy ez a felelősség megosztódjék a vasút és a forgalomban részt vevők kö­zött. Eddig, ha netalán egy hirtelen adódó műszaki hiba miatt a sorompó nem zárt, s a zöld fény szabadot mu­tatott, egy esetleg bekövet­kezett balesetnél a közúton közlekedő okkal hivatkozha­tott a jelzőlámpára. Még ak­kor is, ha látta, hogy tőle tíz méterre mondjuk egy sínautó közlekedik. Az új szabály szerint azonban — szükségszerűen — körülte­kintőbben, óvatosabban, fi­gyelmesebben — és persze felelősségteljesebben — kell majd ezeken a helyeken is közlekedni. — Egry kis gyakorlás az új KRESZ bevezetése előtt nyíl­ván nem árt a gépjárműveze­tőknek. De vajon csak itt, az Y-hídnál találkozunk a módo­sított technikával? — A rendelkezés úgy szól, hogy mindazoknál a vasúti átjáróknál, ahol a közutat i teljes szélességében zárja a | sorompó, ehhez hasonló I jelzőlámpát kell alkalmazni. 5 FélcSapórudas sorompónál * és fénysorompónál ugyan- i akkor a villogó piros mel­lett villogó, ún. holtfehér fény jelez. A piros természe­tesen ott is tilosat mutat, a fehér viszont a fokozott fi­gyelemre int majd. — Más újdonság? — Műanyag, fényvissza­verő fóliával vonjuk be a vasúti átjárókra figyelmez­tető táblákat és András-ke- reszteket. Ezzel is segíteni akarjuk a biztonságosabb közúti közlekedést. S, hogy mennyire valóban ez a tö­rekvése a vasútnak, példázza az is: a nagyforgalmú főút­vonalakon — főként ahol a félcsapórudas sorompó egy vágánypárt fedez — olyan, svéd gyártmányú, automati­kus vezérlésű, félcsapórudas sorompórendszert szerelünk fel, amelynek a csapórudjait —, ha elromlik az automa­tika — kézi forgattyúval is lehet nyitni-zárni. Ez bizto­sítékot ad arra, hogy a meg­hibásodás miatt forgalmi dugó nem keletkezik a vas­úti átjárónál. A biztonságos közlekedés mellett tehát ar­ra is figyelünk, hogy minél kevésbé akadályozza az át­járó a közúti közlekedést. Az első ilyen sorompórend­szert Kál-Kápolnánál épít­jük meg. R. É. Hogy a miskolci üzemekben is »annak ötletes emberek, annak illusztrálására szabadjon egy kis visszapillantást tenni. Itt gyár, tottak először géppel laposkötelet, itt született meg a sokszög- eszterga gondolata, az AGROKONZUM-nál kísérletezték ki a gazdaságos burgonytárolás — azóta már országosan elterjedt — módszerét, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet szinte évenként ki­rukkol valamilyen újdonsággal, s miskolci találmány a gesztenye- püré-előállitó gép is. Ezt a felsorolást csak azért tettük, hogy — méltatva a dorogi példát — házunk tá­ján híveket szerezzük a „Vedd észre és tedd szóvá!” elnevezésű mozgalomnak. lul az onos érdeken A dorogiak példájával a televízió jóvoltából, a vasár­napi műsorban ismerkedhet­tek meg a nézők. Semmit sem von le az egyébként szimpatikus riportalany ér­veléséből, hogy a munkakö­rön túli feladatvállalás, a nyitott szemmel járás eddig is jellemző tulajdonsága volt a szocialista embernek. Az üzemi demokrácia ugyanis olyan kötelezettséget is je­lent, amely túl az önös ér­deken, szólásra készteti az embert, s olyan vállalásra ösztökéli, amely meghaladja a fizetési szalaggal körülha­tárolható feladatkört. Hogy mire gondolunk? A sok példából csak egy, mu­tatóban. Egy, az üveggyár­ban használatos U-profilú üveg előállításához szükséges henger beszerzési ára 440 ezer forint. Ám a gyár TMK-s brigádjának vezetője rájött arra, hogyan spórol­ható meg négyszázezer a 440 ezerből. Nem titok, az újí­tásért tisztességes summát kapott... De a népgazdasági szinten mért megtakarítás milliókra rúg. Az előbbinél frissebb példa az épülő húskombinátból való. (A múlt héten jártak itt a televíziótól, a filmet ma este mutatják be.) Betonköpeny és hat hónap Az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat két dolgozója éppen három esz­tendővel ezelőtt, 1972. január 6-án nyújtott be egy „gazda­sági megtakarítást eredmé­nyező célszerűbb műszaki megoldást”, amely szerény becslések szerint 15 millió forint költségcsökkentést ered­ményezett. A kérdés az volt, hogyan oldják meg a kétszintes üzemcsarnok tartópillérei­nek építését. Az eredeti terv egyedi vasszerkezeteket jelölt meg tartópillérként. Erről az­tán kiderült, hogy önmagá­ban kevés, mert egészségügyi és tűzvédelmi okokból min­den pillért körbe kell beto­nozni. Ez azt jelentette vol­na, hogy 208 pillérre kellett volna betonköpenyt húzni. A szakmabeliek tudták, hogy ez roppant költséges és időigé­nyes vállalkozás. A becslé­sek szerint fél esztendővel tolta volna ki az átadási ha­táridőt. 15 millióval kevesebb Jóny Viktor és dr. Varsás Barnabás azt a megoldást javasolták, hogy egyszerűen hagyják el az idomacél-pillé­reket, s a csarnokot előre gyártott vasbeton pillérek tartsák. (A laikusnak ez az okfejtés nyilván nem sokat mond. Tény az, hogy a ter­vező szaktekintélyek megva- lósíthatatlannak tartották ezt az ötletet. De azért részle­tes tervet, statikai dokumen­tációt, ellenőri véleményt kértek, továbbá annak meg­jelölését, hogy melyik üzem hajlandó gyorsan és soron kívül produkálni a teherhor­dó szerkezeteket.) Elmondani könnyebb, de még abban az esztendőben elkészült a 208 pillér a zsol- cai épületelemgyárban. Sok ember érdeme, hogy az épí­tőket nem terhelte a zsalu­zás nyűge, hogy 15 millióval kevesebbe került az üzem­épület, hogy egyáltalán az öt­let megvalósult. Az ilyen nagy munka mindig közös öröm. De nem szabad elfe­lejteni, hogy a hivatalos vé­leménnyel szemben győze­lemre vitt rendhagyó (és ol­csóbb és gyorsabb) megoldás szorgalmazása néhány ember érdeme. Észrevették és szó- vátették, hogy lehet olcsób­ban és gyorsabban is. B. t Találtak egy templomot A Tolna megyei Madocsán középkorban elpusztult apát­sági templom faltöredékei kerültek elő. A történelmi emlékeket a szekszárdi Ba­logh Ádám Múzeumba vit­ték, ahol tüzetesen megvizs­gálják. a Nagyüzem cukorgyára kba n A tavalyi rendkívül ked­vezőtlen őszi esős időjárás miatt hosszúra nyúlt a cu­korrépakampány. így az új év első vasárnapján is teljes kapacitással dolgoztak a cu­Januári tavasz A hét végére havazás várható Megdőlt az 1903. évi ja­nuár 6-i melegrekord Bu­dapesten, tegnap ugyanis 14 Celsius fokot mértek a fő­városban, két fokkal többet, mint 72 évvel ezelőtt A „ta­vaszt” az a szubtrópusi le­vegőréteg hozta a télbe, amely már napok óta fölöt­tünk húzódott, de csak most ereszkedett a talaj felszí­nére. Nemcsak Budapesten, de országszerte 10 fok fölötti értéket mutatott a hőmérő, legmagasabban Sopronban és Szombathelyen állt a hi­ganyszál, itt tegnap 17 fo­kot mértek. Egyébként egész Európára jellemző a jelenle­gi enyhe időjárás, az orszá­gos meteorológiai szolgálat­hoz befutó jelzések szerint Európa nagyvárosainak több­ségében 10 fok körüli hő­mérsékletek alakultak ki. Az előrejelzések szerint az enyhe idő egy-két napig még tart, a nap is gyakran ki­süt, csütörtök-péntekre azonban már lehűl a leve­gő, havas eső, hózápor vár­ható. Segíthet a városfejlesztőknek Miskolc építésföldtani térképe Az építésföldtan hazánk­ban még nem tekinthet vissza nagy múltra, hi­szen az első ilyen szakmai kiadvány csak 1958-ban lá­tott napvilágot. A Központi Földtani Hivatal öt évvel ezelőtt úgy határozott, hogy mielőbb el kell készíteni az ország fontosabb települései­nek építésföldtani atlaszát. Az elsők között kezdték meg a felméréseket Miskolcon, 1969-ben. A tudományos igényű at­lasz elkészítésének tervezett határidejét 1975 decemberé­re írták ki. A munkát a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem földtani tan­széke irányította. A felmérés alaposságára jellemző, hogy az egyetem öt munkatársa fél évig dol­gozott a különböző vállala­tok által korábban készítte­tett anyagok feldolgozásán, értékelésén. [Társvállalkozó­ként a Nógrádi Szénbányák geodéziai irodája végezte el a fúrások nagy részét. Egy- egy ilyen feltáró munka összes anyaga kisebb kötetet tesz ki. Az immár teljesen kész építésföldtani atlasz mázsákban mérhető. Gya­korlati értéke mérhetetlen, hiszen megbízható adatokat szolgáltat a városfejlesztést irányító szakemberek szá­mára. A felszíni és a kőzetfizikai térképanyag, a hidrogeológi­ai mérések sok ezer adata mindarról informálhatja a tervezőt, ami az alapok elő­készítéséhez szükséges. Nem véletlen, hogy az úgyneve­zett "'pleisztocén üledékes területen alakult ki váro­sunk jelenlegi magva. A régi építőszakemberek rész­ben ösztönösen, részben tu­datosan választották ki a te­lepülések helyét. Azóta tu­dományosan is bizonyított tény, hogy az ilyen talajok rendelkeznek kifejezetten kedvező tulajdonságokkal az épületek alapozásához. Az atlasz többek között megadja egy-egy terület leg­optimálisabb alapozási sík­ját (méterre pontosan) külön a házgyári és külön a ha­gyományos építési technoló­giákhoz. : A 8,2 millió forint értékű gyakorlati tudományos mun­ka a közeli jövőben a Köz­ponti Földtani Hivatal föld­tani tanácsa elé kerül, két példányban. A kész atlasz ugyanis a földtani hivatal megrendelésére készül. Ha a város vállalná az értékes felméréseket tartalmazó anyag sokszorosítását, az a jövőben sokszorosan megté­rülne. A többi városokban az atlasz kiadását nem is mérlegelték,, sőt szorgalmaz­ták a mielőbbi elkészítését. N. J. korgyárak. A Sárvári Cukor­gyárban a répa feldolgozása befejező szakaszához érke­zett. A számítások szerint január 25—28 táján ér véget a hosszúra nyúlt cukorgyár­tási kampány. A gazdaságok répából szinte mindenütt a vártnál jobb termést takarí­tottak be, a napsütés hiá­nyában a cukortartalom mintegy 1,2 százalékkal ala­csonyabb az előző évinél. A sárvári gyár folyamatosan veszi át az alapanyagot, s nem ritka az olyan nap, amikor minden eddigi telje­sítményt túlszárnyalva 270— 280 vagon répát dolgoznak fel. Megállás nélkül dolgoznak a gépek és az emberek szep­tember 5-e óta a Kaposvári Cukorgyárban is. Vasárnap is mintegy 250 vagon rép érkezett a gyár területére, i 122 napja tartó hősies mun ka révén eddig 24 000 vago répa feldolgozásával 2300 va gon cukrot készítettek. Bee: lések szerint. még csakner négyezer vagon répa vár fel dolgozásra. Vasárnap még mindig cukorrépa szerepelt a MÁ\ szegedi igazgatósága öt me­gyére kiterjedő munkakörze­tében az első helyen a teher­szállítási listán. Ezen a na­pon mintegy 300 vagon édes­ipari nyersanyagot szállítot­tak a sarkadi, a mezőhegye- si, a szolnoki és az ercsi üte­mekbe. Irányvonatokat álfl tottak össze, hogy a szerel vények gyorsabban jussánál rendeltetési helyükre. A tér vek szerint a dél-alföldö január 20-ig befejezik a mé az átvevőhelyen levő, pri! mákba rakott cukorrépána a gyárakba való továbbít, sát, y Vedd észre és tedd szóvá / Nein filléres pillérek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents