Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
Hová lettek a pulykák? A Búza téri vásárcsarnok élelmiszervizsgáló állomásán jelenleg a hentesár;) a „sláger”. A liba, kacsa, baromfi csak egyharmada a karácsonyi és újévi kínálatnak. Míg az ünnepi szezonban napi 120—140 sertést is eladtak a Nagymiskolci Állami Gazdaság boltjában, most csak kis hányadát árusítják ennek. A fogyasztók nagy része maga is sertést vágott, ezenkívül sokan kaptak kóstolót az ismerősöktől, rokonoktól — ez lehet az oka a forgalomcsökkenésnek. Elmúlik lassacskán a tél pulyka nélkül. Az idén a piac közönsége alig hallhatta a pulykák jellegzetes hurrogását, rikoltozását. Kérdés: hová lettek a pulykák?-#■ Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt világszerte ismertté vált a pécsi Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 500 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinnyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint a Budapest—Munkács közötti 400 kV-os távvezetékhez készítik a szigetelőket. (Bisztray Károly felvétele) Nem egységes a képzés... Hivatásosok hátrányban? Pszichológus a gépkocsivezetőkről Közúti közlekedésünk mutatószámai rohamosan emelkednek: gépkocsiállományunk létszáma jelenleg megközelíti a kétmilliót, s a turizmus keretében évente érkező autók száma is csaknem ugyanennyi. A forgalmat még további 3 millió segédmotoros kerékpár és „bicikli”, valamint megközelítőleg százezer fogatolt jármű növeli. „Pilótáink” népes tábora minden évben újabb százezer taggal gyarapszik, s a jogosítványnyal rendelkezők száma is kétmillió körül mozog. Ezzel a gyors ütemű fejlődéssel közlekedésünk biztonsága koránt sincs arányban. Mik ennek az okai és mit lehetne tenni a közlekedés nagyobb biztonságáért? — kérdezte dr. Horváth László Gábort, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgatóját Oláh Béla. a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársa. — Intézetünk eddig egymillió „sofőr”-jelöltet vizsgált meg, s 80 százalékukat alkalmasnak minősítette. A jelentkezők zöme egyénileg tehát feltehetően megfelel a követelményeknek; a hiba inkább jelenlegi oktatási rendszerünk egységességének a hiányában keresendő. Az előírásoknak megfelelő, tervszerű állami és az alkalom- szerű — „maszek” — kiképzés színvonala között jelentős a különbség. A magántanításban sokszor olyan oktatók működnek közre, akik maguk sem vezetnek kifogástalanul, a szabályokat nem eléggé ismerik, vagy rosszul alkalmazzák. A vizsga rövidsége ugyanakkor módot nyújt arra, hogy a „társadalmi” kiképzésben részesültek könnyen átjuthassanak rajta. Ez a körülmény a tapasztalatok szerint a balesetek egyik legveszélyesebb forrása. — A másik alapvető hiba az, hogy a különböző kategóriákba tartozó jelöltekkel szemben megközelítőleg sem egyformák a követelmények. Jelenlegi rendelkezéseink. — megítélésem szerint helytelenül — előnyben részesítik az „úrvezetőket”. Ezt egyetlen számadat is meggyőzően bizonyítja: színérzékenységi zavarok miatt a hivatásos jelöltek 4,6 százalékát utasították el, míg a maszek pályázóknak csak 1 százalékát. A megkülönböztetést még fokozza, hogy a hivatásosoknak minden szín iránt fogékonyaknak kell lenniük, a többiektől viszont csak a vörös szín helyes felismerését kérik számon. Még egy elgondolkodtató adat: a hivatásosak köréből a színtévesztésért elutasított 33 ezer pályázó közül — ezer Kivételével — magánvezetőként valamennyi részt vehet a forgalomban. Hasonlóan indokolatlannak tűnő megkülönböztetés érvényesül a látásélesség, a fényhez és homályhoz való alkalmazkodni tudás megkövetelésénél is. Ilyen okokból 40 ezer főt tanácsoltunk el a vezetés hivatásszerű gyakorlásától, akik közül hétezren magángépkocsit továbbra is vezethetnek. A maszek” vezetők kivételezettségének káros voltát másik statisztika is tanúsítja: a hivatásos vezetők 300 ezer kilométerenként csak egy balesetet okoztak, amatőr kollégáik pedig 17-et. — Mit tett az intézet a gépjárművezető-jelöltek biztonságosabb kiválasztásának megkönnyítésére? — Mivel a kiválogatás természetszerűleg előrejelzés, nagyon sok bizonytalansági tényezőt foglal magában. Az eddigi tapasztalatok azonban lényeges segítséget nyújtanak a további munkához. Munkatársaimmal egy csoportvizsgálati módszert, „gondolkodási sémát” dolgoztunk ki, amelynek segítségével 600. a közlekedésben hosszabb ideje részt vevő személyt — vizsgáltunk meg; arra voltunk kíváncsiak, hogy mind a jó, mind a rossz gépkocsi- vezető-tipusok milyen személyiségjegyekkel rendelkeznek. — Megállapítottuk, hogy azok, akik munkahelyükön, családi és baráti környezetükben kiegyensúlyozott magatartást tanúsítanak, főnökeikkel és munkatársaikkal harmonikus a viszonyuk, a közlekedés nagy családjába is jól be tudnak illeszkedni. Ezek közül kerülnek ki a „jó vezetők”. A forgalmi „bajkeverők” többsége az összeférhetetlen, agresszív, önző, a saját érdekeiket mindenek fölé helyező, nemegyszer alkoholista személyekből rek- rutálódik. Az ilyen embereket szinte lehetetlen ránevelni az egészséges közlekedési morálra; nem értik meg például, hogy a zebra a gyalogosoké, s úgy kell mindig vezetni, hogy a járdáról hirtelen ielépő gyalogost se fenyegesse veszély. Az agresz- szív, antiszociális, erőszakos magatartású, az embertársaik biztonságát veszélyeztető gépkocsivezetőket ki kell zárni a forgalomból. A DH várospolitikai fóruma Hotel Express Jó helyre telepítik? Vélemény— ellenvélemény Január 15-i számunkban, ugyanezen a helyen bemutattuk a Hotel Express szálloda terveit. A tervezők tájékoztatása alapján elmondtuk, hogy az ifjúsági turizmus fellendítését szolgáló szállodát a DVTK-stadion szomszédságába telepítik. Hogy miért pont ide? Azért, mert itt húzódik a Bükk felé futó út, mert ez a terület közművesített és így olcsóbb lesz az építkezés, és végül, de nem utolsósorban: a távolabbi tervek szerint a DVTK-stadiontól a kiliáni lakótelepig összefüggő sportligetet alakítanak ki a következő években. A cikk megjelenése után levelet kaptunk Tózsa Istvántól, a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől, aki most — mint hangsúlyozta — magánemberként fogalmazta meg véleményét. Szerinte szép az elgondolás, nagy szükség van a létesítményre. A szálloda helyének kiválasztása azonban nem szerencsés. Főleg azért nem, mert ez a környék meglehetősen zajos, füstös. Célszerűbb lett volna a diósgyőri vár mellett felépíteni a szállodát, ahol — tudomása szerint — a meglevő strandon kívül fedett uszoda és jégpálya is létesül majd, a távolabbi tervek szerint. Előnyére válna a szállodának, ha minél közelebb lenne a Bükkhöz, a tiszta levegőjű erdőkhöz és a várhoz, mely a legjelentősebb műemléke a városnak. Tózsa István szerint az sem elfogadható érv, hogy a stadion mellett célszerűbb az építkezés, mivel kész közművekre lehet rákötni a szállót, hiszen az általa javasolt terület közművesítése — a diósgyőri lakótelep miatt — úgy is halaszthatatlan. A Tózsa Istyán levelében foglaltakról véleményt kértünk dr. Horváth Bélától, a városi tanács főépítészétől, ö helyesli, hogy a szállodát a stadion mellé tervezték. „Nem jelenti ez természetesen azt, hogy más telepítési lehetőségek nem adódtak volna. A költségek azonban 25—30 százalékkal, vagyis mintegy hatmillió forinttal emelkednek, ha még nem közművesített területet választanak a tervezők”. A tervek szerint ugyanis a vár környékén még a következő években sem lesznek olyan közművek, melyekre a szállodát rá lehetne kötni. A vár mellé, dr. Horváth Béla szerint nem terveznek sem fedett uszodát, sem jégpályát, csupán a meglevő strandfürdő fejlesztéséről lehet szó. A szálloda elhelyezését itt az is nehezítené, hogy figyelembe kellene venni a György-forrás védőtávolságát, illetve a Matula János utcai vízmű védőterületét. A továbbiakban így ír a főépítész: „Szükséges külön foglalkozni a zajos, füstös környezetre vonatkozó megállapításokkal, annál is inkább, mert ha ilyen rossz adottságai lennének ennek a területnek, akkor vitatni kellene azt is, hogy célszerű-e itt sportligetet kialakítani. Közismert viszont — ezt műszeres mérések is alátámasztják —, hogy a Kilián-dél és környezete a város egyik legegészségesebb része. És még inkább azzá tehető, ha — a koncepciónak megfelelően — fákat, védősávokat telepítenek a sportligetbe”. Gondolatait így összegzi dr. Horváth Béla: „A Hotel Expresst jó helyre telepítik, mind a beruházás költségeit, mind pedig a környezetet tekintve”. BÉKÉS DEZSŐ Kevesebb, de húszezer A Centrum Áruházban már befejezték a leltározást. A karácsonyi, újévi csúcsforgalom után mintha kevesebb lenne a vevő (de a választék azért bő most is). Még így sem panaszkodhatnak az,áruház eladói — van munkájuk bőven. Naponta átlag húszezer vásárló fordul meg a Centrum falai között. Város körüli erdő Az iparosítás és az urbanizáció fejlődésével Csehszlovákiában is növekszik az erdő termelésen kívüli, vagyis társadalmi szerepe. Az ország tér "létének 33,6 százalékát erdő borítja. Ha ehhez hozzászámítjuk a parkokat és kerteket, egy lakosra körülbelül 3292 négyzet- méter zöld növényzet jut, a hegyvidéki járásokban pedig 9000 négyzetméter. Az ipari központokban viszont a zöld Fejezetek a magyar antifasiszta ellen állás történetéből IX. A nemzeti felkelés terve Ar É. M. TÜZEP Vállalat lelhívja kedves vásárlói figyelmét, hogy január 15-töl kannás (űtőolaj házhoz szállítását vállalja Miskolc város területén, a megrendeléstől számított 72 órán belül Megrendelő irodáink készséggel állnak vevőink rendelkezésére a város több pontján: 1. sz. megrendelő Felszabadítók u. 7. 2. sz. megrendelő Blaha L. u. 3. sz. megrendelő Marx Károly u. 9. 4. sz. megrendelő Hejőcsaba, Mésztelep 1. „A DÖNTŐ SZŐ A FEGYVEREKÉ” olvashatjuk a kommunisták felhívásában. A másodszori német beavatkozást követően a németellenes erők újjászervezése ismét nagy erőfeszítéseket követelt. A korábban létrejött és már jól funkcionáló kapcsolatok szétzilálódtak. Üjabb százak és százak kerültek a nyilasok keze közé, akik pedig elkerülték a letartóztatást, menekülniük kellett. A jól konspiráló és illegális szervezetek hálózatát ezekben a vészterhes napokban is szervező Kommunista Párt volt az az erő, amely megtalálta a kapcsolatokat a volt partnerekhez és kiadta az általános nemzeti ellenállás megszervezésének, jelszavát. Október végén, november elején azt javasolta, hogy a fegyveres harcban részt venni akarók összefogására alakuljon központi szervezet. A Magyar Front, továbbá különböző. főként polgári illegális szervezetek, mint például a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége, a Márciusi Magyarország, a'Szovjetunió Barátainak Magyar- országi Egyesülete, továbbá horthysta csoportok képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként november elején létrejött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A bizottság elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre lett, a kommunistákat Kállai Gyula képviselte, de néhány megbeszélésen részt vett Rajk László is. Később csatlakozott a szervezethez a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja is, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével jött létre és a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű, de a náciellenes harcot vállaló ifjúsági csoportokat fogott össze. A BIZOTTSÁG a magyar nemzethez intézett kiáltványában bejelentette, hogy a nemzeti felkelés és szabadságharc szervezésére alakult akcióbizottság célja: mind döntőbb részt vállalni Magyarország felszabadításában, teljes összhangban a szövetségesek, mindenekelőtt pedig a diadalmas szovjet hadsereg céljaival. A szövetség alapvető feladataként rögzítették: „a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtése. Alapvető szociális változások előkészítése. Szoros együttműködés az összes környező államokkal, a legszorosabb együttműködés a Szovjetunióval.” A bizottság megalakulása után néhány nappal később Kiss János altábornagy vezetésével azokból a főtisztekből. akik megértették az idők szavát és cselekedni akartak, létrejött a Katonai Vezérkar. Kiss Jánosák a fegyveres felkelés katonai megszervezésén, a Vörös Hadsereggel való összeköttetés megteremtésén, a csatlakozott katonai egységek konkrét feladatának kijelölésén fáradoztak. Nagy Jenő ezredes elgondolásai nyomán kidolgozták Budapest felszabadításának konkrét tervét. Ez három fő feladatot foglalt magában: a német haderő visszavonulásának útjában felrobbantani a közlekedési vonalakat; megakadályozni a német hadve- zatőség elrendelt robbantásait, különös tekintettel a főváros hídjaira, közműveire és gyáraira; a főváros felszabadítására meginduló szovjet támadást a felfegyverzett munkásság és a beszervezett katonai alakulatok közreműködésével fegyveres felkeléssel támogatni. A nagyszerű terv realizálására azonban nem került sor. Árulás folytán a Vezérkart, a bizottság tagjait, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss Jánost és még sok száz hazafit letartóztattak. VÉSZBÍRAI ELŐTT Bajcsy- Zsilinszky elítélt társai nevében is bátran vallotta: „Legjobb meggyőződésem szerint tudatosan az ország érdekében csel -kedtem, úgy éreztem, hogy a háborúból és a németek oldaláról az országot el kell szakítani, ha kell, iszakkal is .. Bátor, hazafias tettükért életükkel fizettek. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN terület aránya egy lakosra számítva 300 négyzetméterre csökkent, sőt helyenként 41 négyzetméterre. Ezért Csehszlovákiában város körüli erdőket telepítenek. A szakértők már néhány várost és települést kiválasztottak, csoportokra osztottak fel aszerint, hogy az erdőtelepítés mennyire sürgős. Megállapították, hogy a város körüli erdőkre leginkább Prága, Ostrava, Mavirov, Karviná, Most, Usti nad Laben, Klad- no, Teplice v Cechách és Chomutov városoknak van szükségük. A város körüli erdők telepítésének alapfeltétele, hogy tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetők legyenek. Az erdőben rendezett utak, padok, tűzrakó helyek várják majd a kirándulókat. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépésre alkalmaz:- autó-motorszerelő szakmunkást (teher- és személygép- jármű-javitási gyakorlattal rendelkező előnyben részesül),- vasszerkezeti és szerszámlakatos szakmunkásokat,- betanított lakatost,- betanított női munkaerőket. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz.
