Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Hová lettek a pulykák? A Búza téri vásárcsarnok élelmiszervizsgáló állomásán jelenleg a hentesár;) a „slá­ger”. A liba, kacsa, baromfi csak egyharmada a karácso­nyi és újévi kínálatnak. Míg az ünnepi szezonban napi 120—140 sertést is eladtak a Nagymiskolci Állami Gazda­ság boltjában, most csak kis hányadát árusítják ennek. A fogyasztók nagy része maga is sertést vágott, ezenkívül sokan kaptak kóstolót az is­merősöktől, rokonoktól — ez lehet az oka a forgalomcsök­kenésnek. Elmúlik lassacskán a tél pulyka nélkül. Az idén a piac közönsége alig hall­hatta a pulykák jellegzetes hurrogását, rikoltozását. Kér­dés: hová lettek a pulykák?-#■ Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt világszerte ismert­té vált a pécsi Zsolnay Porcelángyár neve, ahol több mint 500 munkás dolgozik. A Szovjetunióból, Vinnyicáról érkező 750 kV-os távvezeték építéséhez, valamint a Budapest—Mun­kács közötti 400 kV-os távvezetékhez készítik a szigetelőket. (Bisztray Károly felvétele) Nem egységes a képzés... Hivatásosok hátrányban? Pszichológus a gépkocsivezetőkről Közúti közlekedésünk mu­tatószámai rohamosan emel­kednek: gépkocsiállományunk létszáma jelenleg megköze­líti a kétmilliót, s a turiz­mus keretében évente érkező autók száma is csaknem ugyanennyi. A forgalmat még további 3 millió segédmotoros kerékpár és „bicikli”, vala­mint megközelítőleg százezer fogatolt jármű növeli. „Piló­táink” népes tábora minden évben újabb százezer taggal gyarapszik, s a jogosítvány­nyal rendelkezők száma is kétmillió körül mozog. Ezzel a gyors ütemű fejlődéssel közlekedésünk biztonsága ko­ránt sincs arányban. Mik ennek az okai és mit lehetne tenni a közlekedés nagyobb biztonságáért? — kérdezte dr. Horváth László Gábort, a KPM Vasúti és Közúti Alkal­masságvizsgáló Intézet igaz­gatóját Oláh Béla. a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársa. — Intézetünk eddig egy­millió „sofőr”-jelöltet vizsgált meg, s 80 százalékukat al­kalmasnak minősítette. A je­lentkezők zöme egyénileg tehát feltehetően megfelel a követelményeknek; a hiba inkább jelenlegi oktatási rendszerünk egységességének a hiányában keresendő. Az előírásoknak megfelelő, terv­szerű állami és az alkalom- szerű — „maszek” — kikép­zés színvonala között jelen­tős a különbség. A magán­tanításban sokszor olyan ok­tatók működnek közre, akik maguk sem vezetnek kifogás­talanul, a szabályokat nem eléggé ismerik, vagy rosszul alkalmazzák. A vizsga rövid­sége ugyanakkor módot nyújt arra, hogy a „társadal­mi” kiképzésben részesültek könnyen átjuthassanak rajta. Ez a körülmény a tapaszta­latok szerint a balesetek egyik legveszélyesebb forrása. — A másik alapvető hiba az, hogy a különböző kategó­riákba tartozó jelöltekkel szemben megközelítőleg sem egyformák a követelmények. Jelenlegi rendelkezéseink. — megítélésem szerint helytele­nül — előnyben részesítik az „úrvezetőket”. Ezt egyetlen számadat is meggyőzően bi­zonyítja: színérzékenységi zavarok miatt a hivatásos je­löltek 4,6 százalékát utasítot­ták el, míg a maszek pályá­zóknak csak 1 százalékát. A megkülönböztetést még fo­kozza, hogy a hivatásosoknak minden szín iránt fogéko­nyaknak kell lenniük, a töb­biektől viszont csak a vörös szín helyes felismerését kérik számon. Még egy elgondol­kodtató adat: a hivatásosak köréből a színtévesztésért el­utasított 33 ezer pályázó kö­zül — ezer Kivételével — magánvezetőként valamennyi részt vehet a forgalomban. Hasonlóan indokolatlannak tűnő megkülönböztetés érvé­nyesül a látásélesség, a fény­hez és homályhoz való alkal­mazkodni tudás megkövete­lésénél is. Ilyen okokból 40 ezer főt tanácsoltunk el a vezetés hivatásszerű gyakor­lásától, akik közül hétezren magángépkocsit továbbra is vezethetnek. A maszek” ve­zetők kivételezettségének ká­ros voltát másik statisztika is tanúsítja: a hivatásos ve­zetők 300 ezer kilométeren­ként csak egy balesetet okoz­tak, amatőr kollégáik pedig 17-et. — Mit tett az intézet a gép­járművezető-jelöltek bizton­ságosabb kiválasztásának megkönnyítésére? — Mivel a kiválogatás ter­mészetszerűleg előrejelzés, nagyon sok bizonytalansági tényezőt foglal magában. Az eddigi tapasztalatok azonban lényeges segítséget nyújtanak a további munkához. Mun­katársaimmal egy csoport­vizsgálati módszert, „gondol­kodási sémát” dolgoztunk ki, amelynek segítségével 600. a közlekedésben hosszabb ideje részt vevő személyt — vizsgáltunk meg; arra vol­tunk kíváncsiak, hogy mind a jó, mind a rossz gépkocsi- vezető-tipusok milyen sze­mélyiségjegyekkel rendelkez­nek. — Megállapítottuk, hogy azok, akik munkahelyükön, családi és baráti környeze­tükben kiegyensúlyozott ma­gatartást tanúsítanak, főnö­keikkel és munkatársaikkal harmonikus a viszonyuk, a közlekedés nagy családjába is jól be tudnak illeszkedni. Ezek közül kerülnek ki a „jó vezetők”. A forgalmi „baj­keverők” többsége az össze­férhetetlen, agresszív, önző, a saját érdekeiket mindenek fölé helyező, nemegyszer al­koholista személyekből rek- rutálódik. Az ilyen embere­ket szinte lehetetlen ránevel­ni az egészséges közlekedési morálra; nem értik meg pél­dául, hogy a zebra a gyalo­gosoké, s úgy kell mindig vezetni, hogy a járdáról hir­telen ielépő gyalogost se fe­nyegesse veszély. Az agresz- szív, antiszociális, erőszakos magatartású, az embertársaik biztonságát veszélyeztető gép­kocsivezetőket ki kell zárni a forgalomból. A DH várospolitikai fóruma Hotel Express Jó helyre telepítik? Vélemény— ellenvélemény Január 15-i számunkban, ugyanezen a helyen bemutattuk a Hotel Express szálloda terveit. A tervezők tájékoztatása alapján elmondtuk, hogy az ifjúsági turizmus fellendítését szolgáló szállodát a DVTK-stadion szomszédságába telepítik. Hogy miért pont ide? Azért, mert itt húzódik a Bükk felé futó út, mert ez a terület közművesített és így olcsóbb lesz az építkezés, és végül, de nem utolsósorban: a távolabbi ter­vek szerint a DVTK-stadiontól a kiliáni lakótelepig össze­függő sportligetet alakítanak ki a következő években. A cikk megjelenése után levelet kaptunk Tózsa Ist­vántól, a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal ve­zetőjétől, aki most — mint hangsúlyozta — magánem­berként fogalmazta meg vé­leményét. Szerinte szép az elgondolás, nagy szükség van a létesítményre. A szálloda helyének kiválasztása azon­ban nem szerencsés. Főleg azért nem, mert ez a kör­nyék meglehetősen zajos, füstös. Célszerűbb lett volna a diósgyőri vár mellett fel­építeni a szállodát, ahol — tudomása szerint — a meg­levő strandon kívül fedett uszoda és jégpálya is létesül majd, a távolabbi tervek szerint. Előnyére válna a szállodának, ha minél köze­lebb lenne a Bükkhöz, a tiszta levegőjű erdőkhöz és a várhoz, mely a legjelentő­sebb műemléke a városnak. Tózsa István szerint az sem elfogadható érv, hogy a stadion mellett célszerűbb az építkezés, mivel kész köz­művekre lehet rákötni a szál­lót, hiszen az általa javasolt terület közművesítése — a diósgyőri lakótelep miatt — úgy is halaszthatatlan. A Tózsa Istyán levelében foglaltakról véleményt kér­tünk dr. Horváth Bélától, a városi tanács főépítészétől, ö helyesli, hogy a szállodát a stadion mellé tervezték. „Nem jelenti ez természe­tesen azt, hogy más telepíté­si lehetőségek nem adódtak volna. A költségek azonban 25—30 százalékkal, vagyis mintegy hatmillió forinttal emelkednek, ha még nem közművesített területet vá­lasztanak a tervezők”. A ter­vek szerint ugyanis a vár környékén még a következő években sem lesznek olyan közművek, melyekre a szál­lodát rá lehetne kötni. A vár mellé, dr. Horváth Béla szerint nem terveznek sem fedett uszodát, sem jég­pályát, csupán a meglevő strandfürdő fejlesztéséről le­het szó. A szálloda elhelye­zését itt az is nehezítené, hogy figyelembe kellene venni a György-forrás vé­dőtávolságát, illetve a Ma­tula János utcai vízmű vé­dőterületét. A továbbiakban így ír a főépítész: „Szükséges külön foglalkozni a zajos, füstös környezetre vonatkozó meg­állapításokkal, annál is in­kább, mert ha ilyen rossz adottságai lennének ennek a területnek, akkor vitatni kel­lene azt is, hogy célszerű-e itt sportligetet kialakítani. Közismert viszont — ezt mű­szeres mérések is alátámaszt­ják —, hogy a Kilián-dél és környezete a város egyik legegészségesebb része. És még inkább azzá tehető, ha — a koncepciónak megfele­lően — fákat, védősávokat telepítenek a sportligetbe”. Gondolatait így összegzi dr. Horváth Béla: „A Hotel Expresst jó helyre telepítik, mind a beruházás költségeit, mind pedig a környezetet te­kintve”. BÉKÉS DEZSŐ Kevesebb, de húszezer A Centrum Áruházban már befejezték a leltározást. A karácsonyi, újévi csúcsfor­galom után mintha kevesebb lenne a vevő (de a választék azért bő most is). Még így sem panaszkodhatnak az,áru­ház eladói — van munkájuk bőven. Naponta átlag húsz­ezer vásárló fordul meg a Centrum falai között. Város körüli erdő Az iparosítás és az urba­nizáció fejlődésével Csehszlo­vákiában is növekszik az er­dő termelésen kívüli, vagyis társadalmi szerepe. Az ország tér "létének 33,6 százalékát erdő borítja. Ha ehhez hozzászámítjuk a par­kokat és kerteket, egy lakos­ra körülbelül 3292 négyzet- méter zöld növényzet jut, a hegyvidéki járásokban pedig 9000 négyzetméter. Az ipari központokban viszont a zöld Fejezetek a magyar antifasiszta ellen állás történetéből IX. A nemzeti felkelés terve Ar É. M. TÜZEP Vállalat lelhívja kedves vásárlói figyelmét, hogy január 15-töl kannás (űtőolaj házhoz szállítását vállalja Miskolc város területén, a megrendeléstől számított 72 órán belül Megrendelő irodáink készséggel állnak vevőink rendelkezésére a város több pontján: 1. sz. megrendelő Felszabadítók u. 7. 2. sz. megrendelő Blaha L. u. 3. sz. megrendelő Marx Károly u. 9. 4. sz. megrendelő Hejőcsaba, Mésztelep 1. „A DÖNTŐ SZŐ A FEGY­VEREKÉ” olvashatjuk a kom­munisták felhívásában. A má­sodszori német beavatkozást követően a németellenes erők újjászervezése ismét nagy erőfeszítéseket követelt. A korábban létrejött és már jól funkcionáló kapcsolatok szét­zilálódtak. Üjabb százak és százak kerültek a nyilasok keze közé, akik pedig elke­rülték a letartóztatást, me­nekülniük kellett. A jól konspiráló és illegá­lis szervezetek hálózatát ezek­ben a vészterhes napokban is szervező Kommunista Párt volt az az erő, amely meg­találta a kapcsolatokat a volt partnerekhez és kiadta az általános nemzeti ellenállás megszervezésének, jelszavát. Október végén, november elején azt javasolta, hogy a fegyveres harcban részt ven­ni akarók összefogására ala­kuljon központi szervezet. A Magyar Front, továbbá kü­lönböző. főként polgári ille­gális szervezetek, mint pél­dául a Magyar Hazafiak Sza­badság Szövetsége, a Már­ciusi Magyarország, a'Szov­jetunió Barátainak Magyar- országi Egyesülete, továbbá horthysta csoportok képvise­lőivel folytatott tárgyalások eredményeként november ele­jén létrejött a Magyar Nem­zeti Felkelés Felszabadító Bi­zottsága. A bizottság elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre lett, a kommunistákat Kállai Gyula képviselte, de néhány megbeszélésen részt vett Rajk László is. Később csatlako­zott a szervezethez a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja is, amely a Kommunista Ifjú­sági Szövetség közreműködé­sével jött létre és a legkü­lönbözőbb pártállású és vi­lágnézetű, de a náciellenes harcot vállaló ifjúsági csopor­tokat fogott össze. A BIZOTTSÁG a magyar nemzethez intézett kiáltvá­nyában bejelentette, hogy a nemzeti felkelés és szabad­ságharc szervezésére alakult akcióbizottság célja: mind döntőbb részt vállalni Ma­gyarország felszabadításában, teljes összhangban a szövet­ségesek, mindenekelőtt pedig a diadalmas szovjet hadsereg céljaival. A szövetség alap­vető feladataként rögzítették: „a szabad, független, demok­ratikus Magyarország megte­remtése. Alapvető szociális változások előkészítése. Szo­ros együttműködés az összes környező államokkal, a leg­szorosabb együttműködés a Szovjetunióval.” A bizottság megalakulása után néhány nappal később Kiss János altábornagy ve­zetésével azokból a főtisztek­ből. akik megértették az idők szavát és cselekedni akartak, létrejött a Katonai Vezérkar. Kiss Jánosák a fegyveres fel­kelés katonai megszervezé­sén, a Vörös Hadsereggel való összeköttetés megteremtésén, a csatlakozott katonai egysé­gek konkrét feladatának ki­jelölésén fáradoztak. Nagy Jenő ezredes elgondolásai nyomán kidolgozták Buda­pest felszabadításának konk­rét tervét. Ez három fő fel­adatot foglalt magában: a né­met haderő visszavonulásá­nak útjában felrobbantani a közlekedési vonalakat; meg­akadályozni a német hadve- zatőség elrendelt robbantá­sait, különös tekintettel a fő­város hídjaira, közműveire és gyáraira; a főváros fel­szabadítására meginduló szov­jet támadást a felfegyverzett munkásság és a beszervezett katonai alakulatok közremű­ködésével fegyveres felkelés­sel támogatni. A nagyszerű terv realizá­lására azonban nem került sor. Árulás folytán a Vezér­kart, a bizottság tagjait, köz­tük Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss Jánost és még sok száz hazafit letartóztattak. VÉSZBÍRAI ELŐTT Bajcsy- Zsilinszky elítélt társai ne­vében is bátran vallotta: „Legjobb meggyőződésem sze­rint tudatosan az ország ér­dekében csel -kedtem, úgy éreztem, hogy a háborúból és a németek oldaláról az or­szágot el kell szakítani, ha kell, iszakkal is .. Bátor, hazafias tettükért életükkel fizettek. (Folytatjuk) PINTÉR ISTVÁN terület aránya egy lakosra számítva 300 négyzetméterre csökkent, sőt helyenként 41 négyzetméterre. Ezért Cseh­szlovákiában város körüli er­dőket telepítenek. A szakér­tők már néhány várost és települést kiválasztottak, cso­portokra osztottak fel asze­rint, hogy az erdőtelepítés mennyire sürgős. Megállapí­tották, hogy a város körüli erdőkre leginkább Prága, Ostrava, Mavirov, Karviná, Most, Usti nad Laben, Klad- no, Teplice v Cechách és Chomutov városoknak van szükségük. A város körüli er­dők telepítésének alapfelté­tele, hogy tömegközlekedési eszközökkel könnyen megkö­zelíthetők legyenek. Az er­dőben rendezett utak, padok, tűzrakó helyek várják majd a kirándulókat. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépésre alkalmaz:- autó-motorszerelő szakmunkást (teher- és személygép- jármű-javitási gyakorlat­tal rendelkező előnyben részesül),- vasszerkezeti és szer­számlakatos szakmunká­sokat,- betanított lakatost,- betanított női munkaerő­ket. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents