Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

Ot avar sír A szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz érkezett lakos­sági bejelentések alapján Csongrád megyében két he­lyen kezdődött téli régészeti ásatás. Mindkét leletcsoport­ra homokbányászás közben bukkantak az emberek. Rúzsa község határában több mint 1300 éves korai avar kori temetőt tárhatnak fel a régészek. Eddig öt sirt bontottak ki és számos, az akkori női és férfi viseletre utaló fémtárgyakat, var- kocsszoritót. használati tár­gyat találtak. A csengelei homokbánya szintén régé­szeti kincset rejt. Egy eddig ismeretlen Árpád-kori temp­lom alapjai kerültek felszín­re. (Laczó József felvétele) Mikrofilmes technikával készül Mikor lesz új lelefonkönyv? A telefonhálózat évről év­re bővül. Miskolcon jelenleg IS ezer (vállalati és magán) előfizetőt tartanak nyilván. A korszerűsítések, bővítések következtében óhatatlanul megváltozik jó néhány hívó­szám. Erről a posta időben ér­tesítést küld. sót egyúttal néhány hivatalos levelezőla­pot is mellékel a levélben, amit aztán.-felírva rá- a*~új számot. az ismerősöknek, barátoknak el lehet külde­ni. Ez azonban egy idő után már nem számít jó megol­dásnak. nem beszélve arról, hogy kereshetnek bárkit a baráti körön kívül levők is. Jóllehet, a tudakozó készsé­gesen közli az esetleges vál­tozást. de ez már külön pénzbe kerül. — Mikorra várható az új telefonkönyv? — kérdeztük a Miskolci Postaigazgatósá­gon. — Ha az előfizetői számok huszonöt százaléka megvál­tozik, a posta köteles új könyvet kiadni — mondta Horváth Dezső osztályveze­tő, — Igaz, hogy már elég sok. szám helyett kell mási­kat hívni, de arányuk meg sem közelíti a 25 százalékot. — A területi előfizetői névsor meglehetősen vaskos kötet. Nem tervezik, hogy ismét külön miskolci név­sort készítenek? Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy — Elképzelhető. hogy előbb-utóbb napvilágot lát egy telefonkönyv, amely a megyeszékhely előfizetőinek nevét s hívószámát tartal­mazza. Ez még a hagyomá­nyos módszerrel készülne, de a legközelebbi területi névsort, amelyikben a Bor­sod és Heves megyei számok is szerepelnek, már valószí­nűleg sokkal korszerűbb módszerrel szerkesztenék. Kisebb lesz a tévedés lehe­tősége, mert a nyomtatniva- lót mikrofilmekről „viszik át” a leendő telefonkönyvbe. Addig még mellékközpon­tot építenek fel az Avason, a Szentpéteri kapuban de­cemberben átadott két négy­százas mellékközpontra pe­dig rákötik az állomásokat. Lesz munkája a tudakozó­nak ... N. J. Lehet látogatni Borsod megye egész terü­letén — a szülészeti és gyer­mekgyógyászati osztályok ki­vételével — a kórházi láto­gatási tilalmat feloldjuk. Borsod megyei Tanács V. B. egészségügyi osztály vezetője a Renoválják görögkeleti templomot A városi tanács és az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség 700 ezer forintot biztosí­tott Miskolc értékes műem­léktemplomának, a 190 éves görögkeleti templomnak a helyreállítására. Megkezdőd­tek a tárgyalások a kivitele­zőkkel és már az idén hozzá­látnak a torony rekonstruk­ciójához. /Ve csak az államtól vár fűk.., A törvény középpontjában: a család Nagy várakozás előzte meg a tavaly júliusban életbe lé­pett új családjogi törvényt, hiszen rendelkezései vala­milyen módon mindenkit érintenek. Az előzetes viták, a közvéleménykutatások vég­ső kicsengése az volt, hogy a kívánatos családmodell megteremtéséhez a jó szándék kevés. Pártunk, népesedés- politikai koncepcióját meg­fogalmazva, szorgalmazott is jó néhány, a több gyerme­kes családoknak kedvező in­tézkedést. Növekedett a csa­ládi pótlék, a gyermekgondo­zási segély, a lakások elosz­tásakor elsők a három, vagy több gyermekes családok. Széles körű társadalmi ösz- szefogással felgyorsult az óvodák, bölcsődék építése. Az intézkedések hatása ha­marosan érezhetővé vált, de vannak példák arra is, hogy az állami gondoskodás, az anyagi terhek egy részének átvállalása nem csökkenthe­ti az állampolgárok felelős­ségét. A kismama otthon maradhat... Mire gondolunk? Minde­nekelőtt a közgondolkodás erősítésére, a szemléletvál­tozás szükségességére. Ma­gyarán, bármennyire fokozó­dott is a több gyermekes családok támogatása, a dön­tés joga, felelőssége továbbra is a családokat illeti. Lát­nunk kell, hogy e döntésben szerepet játszik a közfelfo­gás és a környezet. Szerepet játszik a munkahely reagá­lása, a több gyermekes csa­ládok társadalmi elismerése, megbecsülése. Az utóbbi idő­ben az anyaság, a gyermek- nevelés társadalmi fontos­ságának tudata erősödik, megfelelő helyet foglal el a közgondolkodásban. Nem ér­heti hátrány munkahelyén a gyermekét gondozó anyát, Fejezetek a magyar antifasiszta ellenállás történetéből VI. „Szembefordulni HitlerreF Megrendelöirodáink a Marx Károly utcán, a Blaha Lujza utcán, a hejőcsabai Mésztelepen, a Felszabadítók útján készséggel állnak rendelkezésükre. Fogyasztói ár: 2,10 Ft liter. < Házhoz szállítás dija: 0,30 Ft/liter. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÁLLALAT A MAGYAR FRONT he­tek alatt vonzási központja a különböző Hitler-ellenes baloldali és polgári erőknek es motorja az ellenállási mozgalomnak. Erre utalnak többek között a Belügy-, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a honvéd ve­zérkar főnökének jelentései. A csendőrség által kéthe­tenként kiadott összesítő je­lentések augusztusban már arról írnak, hogy a Magyar Front befolyása hétről hétre mind nagyobb tömegekre terjed ki. 1944 szeptemberében Ma­gyarország maradt Hitler utolsó csatlósa. Augusztus­ban a román, majd a szlo­vák, szeptember elején a bolgár és a finn nép rázta le a fasiszta igát. A magyar kommunisták tömegsztrájkra, tüntetésekre és a fegyveres harc megkezdésére szólítot­ták fel a nemzetet. A kom­munista párt reálisan érté­kelte a kialakult helyzetet. A magyar nép nem elég erős ahhoz — olvashatjuk felhí­vásában —, hogy önerejéből képes volna Hitlerrel szem­beszállni, ezért a legszéle­sebb körű, a vezető rétege­ket, esetleg még Horthyt is magában foglaló nemzeti összefogást kell megteremte­ni, hogy nemzeti szabadság- harcunkat sikerre vigyük. Ugyanakkor a Magyar Front­nak is nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni, hogy a dol­gozókat „a szervezett tö­megakciók és tömegharc út­jára” vigye. 1944 SZEPTEMBERÉBEN a Magyar Front Intéző Bi­zottsága memorandummal fordult Horthyhoz és javasol­ta, hogy a szomszéd orszá­gokhoz hasonlóan, a Magyar Front, a hadsereg és a né­metekkel szakítani kész uralkodó csoportok erőiket egyesítve, a Vörös Hadsereg­re támaszkodva forduljanak szembe Hitlerrel. „Magyaror­szág számára elérkezett az utolsó pillanat, amikor a magyar földön előrenyomuló orosz hadsereggel egyesülve megakadályozhatjuk, hogy országunk földje hadszíntérré váljék” — szögezi le az em­lékirat, amely egyben köve­teli a munkásság felfegyver­zését is. 1944 szeptemberében Hor­thy is belátta: a „játszmát” elvesztette, tenni kell vala­mit. Tárgyalt tehát a Ma­gyar Front képviselőivel, Szakasits Árpáddal és Tildy Zoltánnal és megbízottja Rajk Lászlóval, a kommu­nista párt titkárával. Fegy­verszüneti delegációt küldött Moszkvába, tájékoztatta meg­bízható főtisztjeit is kiugrási szándékáról, de a döntő pil­lanatban meghátrált. Hitler és magyar lakájai, a nyila­sok ezt kihasználták és 1944. október 15-én átvették a ha­talmat. „HORTHYÉK belátták ugyan a háború továbbfoly­tatásának nemzetgyilkos jel­legét ... katonailag ki is akarták vezetni az országot a háborúból, de politikailag féltek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokra­tikus erőitől... Ez okozta szánalmas bukásukat...” — állapította meg találóan a Kommunista Pártnak a ma­gyar néphez intézett nyílt levele. Ehhez csupán azt . tennénk hozzá: ezzel maguk­kal rántották és lehetetlen helyzetbe hozták azokat a politikai és katonai erőket, amelyek nemcsak katonailag, hanem politikailag is szakí­tani akartak a németekkel, és a múlttal is. (Folytatjuk) Pintér István kötelezően megkapja a bér­emeléseket, ritkábban érez­tetik vele, hogy „megbízha­tatlan” munkaerő, mert bár­mikor otthon maradhat, ha gyermeke megbetegszik, és sorolhatnánk tovább. A kí­vánatos, a mindenütt érvé­nyesülő megértéstől azonban még mindig elég távol va­gyunk. A házasság védelmében Mit változtat a törvény a házasság intézményén? Min­denekelőtt védi a házasságot. Azzal is, hogy a könnyelmű házasságok megelőzésére tö­rekszik, hogy a házastársak egymás iránti felelősségét, családi kötelezettségét erősí­ti. S tulajdonképpen azzal is, hogy a végképp elromlott, a teljésen tarthatatlan házas­ságok felbontását egyszerűb­bé teszi. A házasságkötési szándék harminc nappal ko­rábbi bejelentése, a házas­ságkötés alsó korhatárának felemelése természetesen nem lehet garancia a jó há­zasságra. De a tapasztalatok szerint valamelyest ez is csökkentheti a rosssz házas­ságok arányát. A válás bírói gyakorlata korábban is is­merte — a megegyezéses vá­lás formájában — azt, amit fél éve a törvény rangjára emeltek. Megakadályozva ez­zel a bíróság előtt zajló, sok­szor a jó ízlést sértő vitát, amely óhatatlanul tovább rontotta a házastársak vi­szonyát. Gyakorta a gyer­mekes házaspárokét, akik így még kevésbé maradtak gyermekük közös nevelésére alkalmasak. Arányos tartásdíj Jelentős javulást jelent a gyermektartás új rendezése. Az elmúlt fél esztendő ta­pasztalatai igazolják, hogy a gyermektartási díjak általá­ban növekedtek. A tartási díj — a társadalmi igazság­érzetnek megfelelően — a jövedelem arányában illeti meg_ a gyermeket nevelő szülőt, akinek a korábbi években sokszor kellett bí­rósághoz fordulnia — a gyer­mek érdekében. A gyermeket — mondja a törvény — nem érheti hátrány az apa — vagy ritkábban az anya — mulasztása miatt. Az isme­retlen helyen tartózkodó, tar­tásdíjat fizetni köteles szülő helyett átmenetileg az állam folyósítja a megítélt össze­get. Sorolhatnánk tovább is a törvény új vonásait — me­lyeknek lényege, hogy kö­zéppontjukban a jelen" és a jövő családja áll —, de úgy véljük, ezek jó részével már a gyakorlatban találkoztak olvasóink. És maguk is ta­pasztalhatták, hogy az új rendelkezések mindegyike humánus, gyermek-, anya- és családvédő. összhangban azzal, amire fentebb már ki­tértünk; az álalmi támoga­tások. a szociális intézkedé­sek bővítésével. De hiába ad a társadalom mégoly jelen­tős anyagi támogotást is csa­ládnak, gyermeknek, fárado­zása kárba vész, ha egyik vagy másik szülő nem törő­dik családjával, gyermeké­vel. A hatás, a kedvező ha­tás ugyanis csak akkor ér­vényesül, ha az állampolgá­rok sem hanyagolják el kö­telességüket, ha felelősség- teljesen alapítanak családot M. D.

Next

/
Thumbnails
Contents