Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

Február 1-től, Az alsózsolcai házgyárban szalagszerben készülnek az új termékcsaládhoz tartozó panelek. Szállítás előtt százával sorakoznak az udvar rakterületén a födémelemek. Miskol­con, az Avas déli oldalán és az összekötő városrészben már az új típusú elemek felhasználásával szerelik össze a lakó­házakat. (Kerényi László felvétele) Vedd észre és tedd szóvá/ Milliókat takarítanak meg az üveggyárban A Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok főosztá­lyának kereskedelmi irodája megkötötte idei exportszerző­déseit. Eszerint Borsod és Heves megye állami gazda­ságainak gyümölcsöseiből az idén mintegy háromszáz va­gonnal többet, összesen há­romezer-háromszáz vagon gyümölcsöt exportálnak töb­bek között a Szovjetunióba, az ITDK-ba, az NSZK-ba ; Brazíliába. Gyümölcs, exportra íj benzinkút az M—7-esen Az M—7-es autópálya mentén, az 59-es kilométer­kőnél, Székesfehérvár térsé­gében, új üzemanyagtöltő állomást adtak át tegnap. Az út mindkét oldalán hat kút­oszloppal rendelkező tükrös benzinkútnál valamennyi üzemanyagfajta, valamint autóápolási cikk kapható. Az új üzemanyagtöltő állomást az Interag és Interservice üzemelteti. Még a nyár ele­jéig gépkocsijavító állomást, valamint éttermet is átad­nak az autópálya jobb ol­dalán. Egyetlen intézkedés, szer­vezési forma bevezetésével több mint 160 ezer forint megtakarítás érhető el a miskolci üveggyárban. A jö­vőben ugyanis az ötös szá­mú kemencénél gyártják a síküveget, s a négyesnél az úgynevezett U profilú építő- üveget. Így az ötös kemen­ce naponta nyolc tonnával több anyagot ad. A takarékossági törekvé­sek között szerepel a jobb energiagazdálkodás is. Az intézkedési tervben kidol­gozták, hogy melyik üzem­részben, hogyan használják fel a termeléshez szükséges energiát. A várható megta­karítás több, mint félmillió forintra tehető. Az alapanyag-felhasználás is nagyító alá került. A ké­szülő termékeknek a szab­vány szerint meghatározott vastagságát az alsó értéken szeretnék tartani. Ha ezt si­kerül megvalósítani, akkor megközelítőleg 700 ezer fo­rintot takaríthatnak meg. A gyártási folyamat so­rán az eddiginél több zúza­lék- és cserépanyagot kever­nek a készülő üveghez. Ez a kész termékek minőségén természetesen nem változtat. (A fokozottabb cserép- és zúzalékadagolás azonban csak úgy valósítható meg, ha az orosházi és a salgó­tarjáni üveggyár az idén 2000 tonna cserepet tud kül­deni Miskolcra.) Bobkó Ben­jamin főmérnök szerint ez másfél millió forint megta­karítást hozhat a miskolci üveggyárnak. ifjúmunkásoknak A Bartók Béla Művelő­dési Központ tegnap a DI- GÉP tanműhelyében rende­zett összejövetelt, melyen a magyar munkásmozgalom helyi története volt a téma. Ma délután az LKM alap­anyag-gyáregységének törő- jében a CSÉB szerepéről be­szélgetnek a brigádtagok. A takarékosságot szolgáló intézkedési terv nemrég ké­szült el. Előtte mindegyik osztályon ki-ki alapon kö­rülnézett a maga munkate­rületén. De nemcsak ott. Egy villanyszerelő művezető dolgozta ki például az üveg­szállító rekeszek ésszerűbb felhasználásának módszerét: miként juthat vissza a leg­rövidebb úton a megrende­lőktől az értékes göngyöleg. Ez az ötlet, ha sikerül meg­valósítani, 860 ezer forintot ér, ennyibe kerülnek most az újabb és újabb rekeszek. A régi üvegesládák egy ré­sze ugyanis elkallódott, so­káig a megrendelőnél ma­radt * A miskolci üveggyár kol­lektívája azt tervezi, hogy 1975-ben 11 millió forinttal növelik a termelési értéket N. J. Levegőtisztasági adatbank A Nehézipari Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um megbízásából levegőtisz­tasági adatbankot állít fel a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet. Nehézipari üzemekben, főleg vegyipari vállalatoknál, pontos mérésekkel regisztrál­ják a levegőszennyezés mér­tékét. Ellenőrzik az alkalma­zott technológiákat és meg­vizsgálják azt is, hogy mi­lyen módosítással lehet csök­kenteni a káros anyagok le­vegőbe jutását. Foglalkoznak a levegőtisztítás különböző eljárásaival is. Csatornáz »s Putnokon Márciusban kezdik meg az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói a putnoki szennyvízcsatorna bekötését. A munkálatok so­rán az ÉÁÉV körülbelül 800 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti elő az isko­lához vezető szakasz elkészí­tését. A háromműszakos, folya­matos munkarendben dolgo­zó egészségügyi intézmé­nyekben — a kórházakban és a szociális otthonokban — Miskolcon február I-től be­vezetik a csökkentett mun­kaidőt. Ezt követően — már­cius 1-től — a bölcsődékben és a szakorvosi rendelőinté­zetekben is csökkentett mun­kaidőben dolgoznak, majd május 1-től kiterjesztik ezt a körzeti orvosi rendelőkre, a gyermek körzeti rendelők­re és a védőnői munkahe­lyekre is. így válik teljessé városunkban az egészség- ügyi munkahelyeken 42, il­letve 44 órás munkahét rendje. Nem kevés gondot adott kórházaink vezetőinek a munkaidő-csökkentés elő­készítése. Hiszen a három­műszakos folyamatos mun­karendet a gyógyintézeten belül zökkenőmentesen úgy megszervezni, hogy az ápo­lók és az orvosok munka­idejét hat, illetve négy órá­val csökkenthessék heten­ként, szinte művészi telje­sítmény. Hogyan oldják meg például a Semmelweis Kór­házban? — fordultunk a kérdéssel dr. Adorján Iván igazgató főorvoshoz. — A munkaidő csökkenté­se miatt kieső ápolók pót­lására létszámkeretet kap­tunk. Erre a létszámpótlásra szá­mítva, már a múlt évben egy intenzívebb, munka mel­letti ápolónői szaktanfolya­mot indítottunk, amelyen ré­szint újonnan felvett, ré­szint már a kórházban dol­gozó, de szakképzetlen ápoló­nőket képezünk ki három év helyett tulajdonképpen két és negyedév alatt. Az első három hónapot ugyanis csak arra fordítják a tanfo­lyam résztvevői, hogy az is­kola első évének anyagát ta­nulják, s vizsgázzanak belőle. — Az így kiképzett első­évesek már januártól dol­goznak kórházunkban. A „premierre” tehát e terüle­ten felkészültünk, s remél­hetőleg nem ér meglepetés bennünket. Az orvosok munkaidejé­nek csökkentését — a 44 órás munkahetet, illetve a kéthetenkénti szabadnapot úgynevezett — nyújtott műszakokkal oldjuk meg. 1975. Január 22. Nagy János, Vargahegy, Mun­kásklub, 17 órától. 1975. január 21. Hajdú Bálint, 10. sz. általános Iskola, Győri kapu, 18 órától; Maiiák István, Pereces, bollóal- jai bölcsőde, 15.30 órától. <975. január 25. Almás] Istvánná, Tizeshonvéd u. 21., 1/3. területi pártalapszer- vezet, 16 órától; dr. Konczwald Barna, Könyves K. u. 2., 31. sz. általános iskola, 17 órától; Ko- rencsik János, Szirma. Tanács­háza, 17 órától; Rózsavölgyi Ká­roly, Nagy Ilona u. 2., 16 órá­tól; Titkó István, Szabó E. u. 70., 16 órától. 1975. január 27. Budai József, Kammel Lajos- né. Kalló István és Tóth Lajos, I'2. területi pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Deák Béla, Eder Gy. utcai ál­talános Iskola, 18 órától; Ko­vács György, Hoffmann O. u. 13., 17 órától; Kovács Vilmosné, Szikra mozi, Marx K. u. 49., 17 órától; Körmöczky Agnes, 9. sz. általános iskola. Szeles u., 18 órától; Nagy Búza Józsefné, 34. sz. általános iskola, Könyves K. Ez egy kissé ellentmondásos­nak tűnik, de ha utánaszá­molunk, világossá válik: az orvosoknak — a szabad szombatért — kétszer 44 órát, tehát 88 órát kell dol­gozniuk. Ahhoz, hogy ezt 11 nap alatt — amelyből egy szintén 4 órás szombat — teljesítsék, naponta 8,5—8,8 órát kell kórházi szolgálat­ban tölteniük. Náluk tehát a munkaidő szervezésével biztosítjuk a szabad szom­batot. — A legnagyobb problé­mát a kisegítő, takarító sze­mélyzet munkaidejének csökkentése okozza. Ezt sajnos — elegendő munkaerő híján — csak a túlóradíjak megemelésé­vel tudjuk megoldani. A kisegítő személyzet, a gazdasági nővérek és a dié­tás nővérek, az adminiszt­rációs munkaterületeken dolgozók egyébként szintén 44 órás munkahetet teljesí­tenek. A 42 órás munkahét csak a három műszakba já­rókra vonatkozik. R. É. Műhely ’75 Miskolcon Színjátszó bemutató és minősítés A Népművelési Intézet és a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ szak­mai tanácskozással egybe­kötött, országos jellegű szín­játszó bemutatót és minősí­tést rendez január 24. és 26. között Miskolcon. A Műhely ’75 című bemutatónak az a célja, hogy felszabadulásunk közelgő, 30. évfordulója előtt módszertani segítséget nyújtson a résztvevő együt­teseknek ahhoz, hogyan le­het az emlékműsorokat mi­nél jobban, színvonalasab­ban megrendezni. A találko­zón az ország minden részé­ből 12 csoport vesz részt. A bemutatók után az amatőr színjátszással foglalkozó szakemberek, a csoportok ve­zetői tanácskozáson vitatják meg a látottakat. u. 2., 18 órától; Majoros Ferenc, 1/6. területi pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., 17 órától, Sándor János, Szirma, tanács­háza, 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától; Sző- nyi Gábor, in. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., 18 órától. 1975. január 28. Faragó Erzsébet és László VII- mosné, Oprendek S. pártalap­szervezet, Marx K. u., 17 órától; Felvinczy Ernő, Szeles utcai ál­talános iskola, 17 órától; dr. Iglai Tibor, Forgács utcai álta­lános iskola, 18 órától; Vincze Sándor, Gépipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. 1975. január 29. Dr. Terplán Zénó, egyetem, gépelemek tanszéke I. e. 10., 16 órától. 1975. január 30. Dr. Farkas József, Vörösmarty utcai vasutasklub, 18 órától- Szolga István, 40. sz. általános iskola, Győri kapu, 17 órától. 1975. január 31. Adám Jánosné, 48-as u. 13., 17 órától; Tóth István. Bartók B. u. 77., 16 órától. Segítettek a bajba jutott családoknak Az SZMT elnökségi ülése (Folytatás az l. J. dalról) ‘f Javult a sérül,i ' kártala­nításának ügyintéi1 >e is. Több vállalat ozói ki­emelkedő példái®'; mutat­ták a segítésnek, a huma­nitásnak. A Kavicsbánya Vállalat al­sózsolcai egységének szo­cialista brigádjai például bal­eset következtében elhunyt munkatársuk családját 68 ezer forintos takarékbetét­könyvvel, a félbemaradt csa­ládi ház felépítésével, az ár­vák rendszeres segítésével támogatták. Az LKM kőbá­nyájában történt hármas ha­lálos baleset után a vállalat a temetési költségeken kívül ötezer forintos gyorssegélyt. Felfújható nagymamák — Mindjárt elvisz a bácsi! Betesz a ta- risnyájába, ha nem ülsz rendesen — mondja, s közben várakozó bizalommal néz rám a feketekendős, feketeruhás nénike a villa­moson. A télikabátja városi, ami jelzi: itteni illetőségű. „Néni kérem, szálljon már le ró­lam!" — válaszolnám legszívesebben, mert már bámulnak mindenfelől. A tekintetekből látom, bele kell éljem magam a mumus sze­repébe. De én meg se mukkanok, csak szi­gorúan összevonom a szemöldökömet. Bá lintka, az unoka, akiért mindez történik, várja a további fejleményeket. Kicsit meg­szeppen, de látszik rajta, nem ijedt meg tő­lem. Inkább teszi magát. Jól szórakozik. Két megállót kéne utaznom, de leszegett fejjel a lépcsőhöz furakszom. Még hallom a nagy­mama szavait: — Bálintka, a következőnél kell leszállni? Városszerte figyelem a falusi nagymamá­kat, akiket nemrégiben hoztak fel a gondos gyermekek szülőhelyükről. Nem egészen önzetlenül. Egy: mindig van otthon valaki, aki felveszi a telefont, átveszi a postát, ki­fizeti a számlákat. Kettő: főz, bevásárol, ta­karít. Három: elkíséri a gyereket az oviba, iskolába, szolfézsre, balettra, különórára. Nem kell az embernek reszketni egész nap. Hovatovább már-már státus-szimbólum: le­gyen a háznál egy feketeruhás, kartonken- dős nagymama. Ha nem lenne, ki kellene találni. Szériában kéne gyártani a kis- és nagyméretű felfújható guminagymamákat. Mert valljuk be, a valódiakkal elég sok baj van. Nem érzik jól magukat, és jó néhá- nyuk ezt nem tudja eléggé leplezni. Régóta figyelem a falusi nagymamákat, akik már soha nem tudják megszokni a várost. A zebrán bőröndnagy iskolatáskás unokák vezetik át őket. Megfordul a fel­ügyelet. És az iskolától a visszaút egyedül, jaj, nagyon hosszú. Veszélyes síneken, utcá­kon keresztül... A picike nagymamák leg­szívesebben beülnének az utolsó padba, amíg letelik a tanítás. Milyen jól is lenne a valóságban látni azt, amiről hazafelé az unokák mesélni szoktak. Meggyőződni arról, hogy valóban olyan alakú a föld, mint egy kacsatojás, meg arról, hogy Amerika, ahon­nan régebben idegen illatú levelek jöttek, nem is Afrikában van, ahogyan azt falun beszélték. No, de nem lehet. — Mit tanultatok ma? — kérdezi a nagyi hazafelé. — Ha hozod a táskámat, elmondom ne­ked, nagyos! — mondja az unoka. És ők cipelik nagy alázattal, csak meséljenek a kis tudósok. Nemsokára tavasz lesz. Ki lehet autóbu- szozni Tapolcára az unokákkal és ott talál­kozni lehet más öregasszonyokkal, és akkor már majdnem olyan, mint otthon, ami innen olyan messzi, de messzi van ... VARGA RUDOLF téli tüzelőt adott e családok­nak, az egyik özvegy lakásá­nak felújítását pedig ingyen (mintegy 40 ezer forintos munkáról van szó) végezték el. A tájékoztató megállapít­ja, hogy a baleseti helyzet javulásában komoly szerepe van a munkavédelmi felügyelők és aktívák fokozódó szigo­rának. (Két év alatt 33 bírságot szab­tak ki baleset miatt, 30 fel­jelentést tettek, s 59 fegyel­mi eljárást kezdeményeztek.) Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a halálos balesetek száma az 1973. évi 61-ről 1974-ben 39- re csökkent. Az SZMT elnökségi ülése ezután megvitatta és elfo­gadta az SZMT 1975. év! munkaprogramját, valamint a tanács és az elnökség első félévi munkarendjét, majd bejelentéseket tárgyalt. Városi tanácstagok fogadóórái Csökkentett munkaidő Miskolc kórházaiban

Next

/
Thumbnails
Contents