Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

belföld NAGY RÉSZVÉTTEL TE­METTÉK EL ÉK SÁNDORT. A Mező Imre úti temetőben tegnap mély részvéttel te­mették el Ék Sándor Kos- sulh-díjas kiváló művészt a párt, a magyar és a nem­zetközi forradalmi munkás­mozgalom régi, kiemelkedő arcosát. A temető fedett <>Í3zravatalozójában koporsó­ja mellett diszőrséget állt az MSZMP Központi Bizottsá- ir. nak és a kormánynak több .zgja, a Kulturális Miniszté­rium, a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Képző­művészek Szövetsége, a Képzőművészeti Főiskola képviselői, a munkásmozga­lom régi harcosai. MÁR A NYÁRRA KÉ­SZÜLNEK. Módszertani fog­lalkozáson és tanfolyamokon készítik fel a Bűlaton-vidék i '. Jjcnvezetöit a nyári sze­zonra. Az idegenforgalmi szervek és a társasutazási irodák több mint 40 olyan allcalmi idegenvezető tovább­képzéséről is gondoskodnak, akik a nyáron segédkeznek az idegenforgalom hivatásos munkatársainak a hazai és külföldi vendégek kalauzo­lásában, programjának szer­vezésében. TOVÁBBKÉPZÉS A KAS­TÉLYBAN. Felújítják és továbbképző intézetnek ren­dezik be a felsőtengelici volt Benyovszky kastélyt. Száz­nál több személyt befogadó szállást építenek, melyet ide­genforgalmi célra is haszno­sítanak. Az ódon kastély ősparkjának eliszaposodott tavát kitisztítják. A HOSSZ» TISZTÁS KOTRÄ- SAI. A velencei-tavi fejlesztési programnak megfelelően Gár­donynál az idén folytatják a ta­valy elkezdett partfalépítést. Agárd és Gárdony között újabb uád szigetet tüntetnek el a tóból: befejezik az úgynevezett hosszú tisztás kotrását. Dinnyésnél fel­töltési munkálatokhoz látnak hozzá, a tó északi partján pedig befejezik a nemzetközi evezős­pálya partfalépítését. Folytatják az erdőtelepítést is a tó körül. Az idén megkezdik a regionális szennyvízgyűjtő-rendszer csator­nahálózatának kiépítését. KLUBOK FIATALOK­NAK. Komárom megyében 105-re emelkedett az ifjúsági klubok száma. Elsősorban az ipari üzemek, a helyi taná­csok és a termelőszövetkeze­tek anyagi segítségével te­remtettek megfelelő feltéte­leket megyeszerte a fiatalok szórakozásához, művelődésé­hez. Átjátszó adó. a Tata­bánva-Űj város fölött emel­kedő Gerecse-hegység egyik nyúlványán televíziós át­játszó adóállomást építenek. A helyi üzemek szocialista brigádjai felajánlották, hogy társadalmi munkával segítik az új létesítmény mielőbbi elkészítését. Ez év májusá­ban adják át rendeltetésének az új átjátszó adóállomást. Üzembe helyezésével kifo­gástalan vételt teremtenek nemcsak Tatabánya egész te­rületén, de a városhoz közeli körzetekben is. FOTÓKIÁLLÍTÁS. Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban tegnap megnyi­tották a 6. észak-magyaror­szági fotóművészeti kiállítást. A meghirdetett pályázatra Borsod, Nógrád és Heves me­dvéből összesen 250 fekete- 1 -hér fotót és mintegy 300 (■ -pozitivet küldtek be, ame- ivek közül 70 papírképet és 100 diapozitívet választott ki a zsűri a tárlaton való bemu­tatásra. A megnyitón kiosz­tották a pályázat díjait is. Fejér István „Munkás” című képe a Magyar Fotóművé­szek Szövetségének nívódíját, Veres Attila „ősz után” című diapozitívje pedig a Népmű- veléssi Intézet plakettjét nyerte el. jfc Az ipari városon áthaladó védtelen patakok sorsa meglehetősen elszomorító. Olykor kátrány, olaj, régebben fenol szennyezte a medret. Az ipari üzemek most már milliókat költenek arra. hogy tisztább legyen a Szinva vize, vagyis minél kevesebb derítetlen szenny­víz kerüljön a patakba. Sajnos, a városlakók közül is sokan szemétgyűjtőnek nézik a Szinva medrét. Tisztításkor találtak már edényeket, biciklit, húsdarálót, kutyát, macskát stb. Most, ahogy fotóriporterünk megörökítette, kidobott fenyőfák sodródnak a vízben. Pedig a köztisztasági vállalat több mint egy héten át külön teherkocsival gyűjtötte a la­kásokból kikerült karácsonyfákat. Némelyeknek még az is nehezére esett volna, hogy a fát levigyék a ház elé? Ez egyszerűbb: ki vele az ablakon! Szegény Szinva, mi lehet még hátra? Miután sehol sem fogadták be őket Bagdaian megadták magukat a terroristák Hosszas bolyongás után ma hajnalban a bagdadi repülő­téren leszállt a francia Boe­ing repülőgép, fedélzetén a három terroristával. Leg­utoljára az adeni repülőté­ren kíséreltek meg leszállást, de a hatóságok nem adták meg a hozzájárulást. A me­rénylők, akik vasárnap Pá­rizs Orly repülőterén egy izraeli gepre nyitottak tüzet, majd túszaikkal együtt el- barikádozták magukat, meg­adták magukat az iraki ha­tóságoknak. A gép három­tagú önkéntes legénysége sértetlen maradt. Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője táviratban fejezte ki Giscard d’ Estaing francia elnök előtt felháborodását a terrortámadás miatt. A pa­lesztin nép és a PFSZ nevé­ben elítélte a felelőtlen tet­tet, amelyet a baráti Fran­ciaország területén hajtottak végre. külföld BELFAST. Heves tűzharc robbant ki ma hajnalban az északír határ közelében brit katonák és az Ideiglenes fr Köztársasági Hadsereg kilenc tagja között. Az ír támadók közül egy ember meghalt, többen megsebesültek. KAIRÓ. Visszaérkezett Wa­shingtonból Hermann Eilts amerikai nagykövet, akit Ka­iróból rendelt haza Kissinger külügyminiszter Jigal Állón látogatásának idejére. Kairói jelentések szerint az ameri­kai nagykövet a napokban tájékoztatta Szadat elnököt és Fahmi külügyminisztert azokról a tárgyalásokról, amelyeket Alonnal folytattak a Sinai-félszigeti csapatvisz- szavonások lehetőségeinek kérdéseiről. Kairói diplomá­ciai források szerint Kissin- gert február elejére várják a Közel-Keletre. Gázvezeték az örök fagy birodalmában Gépkocsikat fosztogattak (Folytatás az 1. oldalról) A vezeték lefektetése nem lesz egyszerű feladat. Az építkezés területére — mo­csaras, lápos vidékekre is — 11 millió tonna különféle anyagot, emellett gépeket, berendezéseket kell szállíta­ni. A szakemberek számítá­sai szerint sok száz exkavá­torra, bulldózerre, darura, csőfektetőgépre van szükség a tervszerű munkavégzéshez. A beruházás nagyságát nem csak a gépek sokaságával mérhetjük. Különleges, sok esetben egyedi technikát, technológiát is fel kell hasz­nálniuk az építőknek, hogy a vezeték átszelhesse az út­jába eső 168 folyót és tavat. Közöttük olyan nagy folyó­kat, mint a Volga, a Don, a Dnyeper. Át kell hiüalniok azt az 500 km-nyi szakasz megépítéséből adódó nehéz­séget is, amely az „örök fagy birodalmán” vezet keresztül. Számolni kell hegyi akadá­lyokkal is. S ha az építők, a szerelők mindezekkel meg­birkóznak, akkor megépül a Szabados Istvánnak és Milios Krisztinának Krisztina; üveges Kálmánnak és Orosz Margitnak János; Halász Lászlónak és Ga- lovics Editnek Norbert; Kocsis Barnának és Márton Valériának Péter; Kiss Andrásnak és Rász- toczki Évának Zoltán; Bodnál Józsefnek és Kristóf Ilonának Dóra; Közel Istvánnak és Csepej Erzsébetnek István; Stefanik Pál­nak és Lipták Piroskának Pál; Fürjes Józsefnek és Amboris Er­zsébetnek Erzsébet; Liptai Ká- rolynak és Szabó Erzsébetnek Csaba; Orliczki Bélának és Be- hinya Olgának Enikő; Túróczi Barnabásnak és Hornyák Margit­nak Roland; Csáki Istvánnak és Richy Margitnak Zsuzsanna; Marczi Gézának és Maczkó Évá­nak Csaba; Dienes Bertalannak és Viezián Juliannának Éva; Var­ga Árpádnak és Simon Máriának Mónika; Kiss Jánosnak és Pető Klárának Roland; Nagy István­nak és Petrovszky Máriának Szabolcs István; Sinos Jánosnak és Hutka Máriának Zsol . Farkas Józseínek és Papp világ egyik leghosszabb gáz­vezeték-rendszere, amelynek teljesítménye rendkívüli lesz. Az 1420 milliméter átmé­rőjű csöveken naponta 100 millió köbméter gáz áramol­hat majd. Az egész vezeték működését automatizálják, ami annyit jelent, hogy a 2800 km-nyi útszakaszon a műszereké lesz a főszerep, s az emberek csak végső eset­ben avatkoznak be. Az orenburgi földgázveze­ték megépítésével valameny- nyi érdekelt országban fon­tos népgazdasági feladatok megoldására kerülhet sor, amelyek egybevágnak a Komplex Program elképzelé­seivel. Számottevően bővül majd a vegyipari termelés, s ezen belül a polimeranyagok előállítása. A mostaninál több műgumit, műszálat, am- móniákot, metanolt és vegy­ipari alapterméket gyártanak, amelyekkel kielégíthetik sa­ját szükségleteik mellett a szocialista partnerek igénye­it is. Ilonának Tamás; Horváth Zol­tánnak és Vécsi Máriának Csaba; Balázs Péternek és Suszter Eni­kőnek Szilvia; Tóth Pálnak és Varholy Editnek Lóránt; Szepesi Miklósnak és Végső Erikának Ta­más; Silye Józsefnek és Kévés Erzsébetnek Mária; Czirják Sán­dornak és Kőhalmi Mártának Agnes Márta; Szabó Péternek és Szálkai Erzsébetnek Péter; Guba Józsefnek és Kada Kata­linnak József, Rajzó Józsefnek cs Kocsis Ildikónak Blanka nevű gyermeke. MEGHALT: Forgács Jánosáé (Szabó Verőn) 77 éves; fodor Józsefné (Szajkó Erzsébet) 66 éves; Szombathy Lajos 77 éves; Holló Andrásné (Kovács Mária) 83 éves; Káván- da József 67 éves; Tőzsér József­né (Kis Mária) 76 éves; Djubók Józsefné (Merucza Erzsébet) 76 éves; Tóth Mária 19 éves; Hor­váth Jánosné (Dobos Erzsébet) 88 éves; Rózsási József 68 éves; Rabóczy István 77 éves; Szendi Lajos 91 éves; Juhász István 51 éves korában. A börtönből kikerülve, még feltételes szabadsága alatt újabb sorozatos bűn- cselekményeket követett el Jáhn Károly és Cseh Sándor mindketten 22 éves budapes­ti lakosok. Gépkocsi-fosztoga­tásra specializálták magukat, s ezt többnyire közösen, oly­kor külön-külön hajtották végre. Amikor együtt „dol­goztak”, a birtokában levő Moszkvics-kulccsal rendsze­rint Jáhn nyitotta fel a gép­járműveket, s ellopta a ben­nük talált értékesebb holmi­kat, ezalatt Cseh a közelben tartózkodott, legtöbbször gépkocsival várta társát, s a lopott tárgyakkal együtt el­hajtottak. A két fiatalember összesen 82 esetben követett el bűncselekményt, s csak­nem 780 000 forint értékű zsákmányra tett szert. A lo­pott dolgok nagy részét Cseh értékesítette. A Fővárosi Bíróság Jáhn Károlyt öt és fél évi, Cseh Sándort három évi és kéthó- napi szabadságvesztésre ítél­te. Ezenkívül le kell tülleni- ök az előző büntetésükből még hátralevő részt is. LISSZABON. A portugál kormány szóvivője bejelen­tette, hogy a minisztertanács esti ülésén jóváhagyták a portugál szakszervezetek egy­segéről szóló törvényterveze­tet. A minisztertanács ma délután folytatja munkáját, hogy részleteiben vizsgálja meg a törvényjavaslatot. Lisszabonban azt is bejelen­tették, hogy a szakszervezeti egység kérdésében kibonta­kozott vita ellenére sikerült megőrizni a kabinet egységét és egyetlen miniszter sem válik ki a kormányból. JERUZSÁLEM. Jigal Allotl izraeli külügyminiszter, aki késő este érkezett haza 11 napos távoliét után, újból derűlátóan nyilatkozott to­vábbi egyipomi—izraeli sza­kaszos csapatvisszavonásra vonatkozó tárgyalások meg­indításának esélyeiről. Mint elmondta, Washingtonban Ford elnökkel, Kissingerrel és a többi vezető politikus­sal a kétoldalú kapcsolato­kon, az Izraelnek nyújtandó gazdasági és katonai támo­gatáson kívül Kissinger újabb közvetítői kísérletéről tárgyaltak behatóan. Az iz­raeli sajtóértesülések szerint Kissinger valószínűleg febru­árban látogat Izraelbe. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere azt a kívánsá­gát közölte az NDK Minisz­tertanácsával, hogy egészség- ügyi okok miatt adja meg az engedélyt felmentéséhez, és helyezze őt nyugállományba. A Minisztertanács eleget tett Otto Winzer kérésének. Hcrrst Sindermann miniszterelnök új külügyminiszterré a mi­nisztérium eddigi államtitká­rát, Oskar Fischert nevezte ki. A külügyminisztériumban tartott ünnepi rendezvényen Sindermann Oskar Fischert beiktatta hivatalába. Az űj külügyminiszter 1923. márci­us 19-én született. Munkás- családból származik. 1955 óta a külügyminisztériumban te­vékenykedik. Nagyköveti és miniszlerhelyettesi tisztséget töltött be. 1973-ban a kül­ügyminisztérium államtitkára és a külügyminiszter állandó helyettese lett. Magas állami és társadalmi kitüntetései vannak. Képünkön Oskar Fischer látható. Mai kommentárunk: Csináld magadnak, de ne a gyárban A debreceni Dongó Színpadnak fénykorában volt egy nagyon ha­tásos jelenete. Afféle villámtréfa, tanulsága azonban — ezt az is bi­zonyítja, hogy most eszembe jutott — maradandó. A nézők a követ­kezőt láthatták. Hazatér a férj munkahelyéről, nincs nála más, mint egy kopott kis aktatáska, s bejelenti a feleségének: na, asszony itt az utolsó darab is. Ekkor hirtelen sötét, majd a felvillanó fényben (szinte káprázik a szemünk) ott áll előttünk az egész színpadot be­töltve egy hatalmas mozdony. A derék mester darabonként hordta haza. A Dongó az üzemi lopásokra figyelmeztetett ezzel a bizzar tré­fával. Ámbár, ha jól meggondoljuk, talán nem is túlzott nagyon a szatirikus színpad, hiszen népgazdasági szinten — ahogyan szoktuk mondani — bizony mozdony-értékű alkatrészek, anyagok, szerszá­mok vándorolnak haza az üzemből. Az üzemi tolvajokkal semmi dolgunk nincs, velük foglalkozzék a rendőrség; a bíróság. A jó szakember érdekel bennünket, aki ott­hon sem szűnik meg lakatosnak, esztergályosnak, asztalosnak lenni. Vagyis, részint kedvtelésből, szórakozásból, részint szükségből (mert lakásában sok kisebb-nagyobb javítanivaló akad, mert össze akar hozni valami hasznos játékot a gyerekeinek, esetleg az udvarán egy fészert) dolgozik. Na mármost, munkájához bizonyos szerszámok kel­lenek. Ezeket a legbecsületesebb embernek is nehéz úgy összehozni, hogy valami „srégséget” ne kövessen el. A szerszámok megcsiná- lása, selejlnént való megvásárlása stb. rendszerint erkölcsi nor­mákba ütközik. Hová akarok kilyukadni? Oda, ah övé, c *»yergesújfa!ui Viscosa Gyárban, meg a Győri Vagon és Gépgyárban is kilyukadtak. Nyer­gesújfaluban jól felszerelt barkácsműhelyeket nyitottak, ahol a gyár dolgozói minden, ház körüli teendőiket elvégezhetik. „Eddig is volt ilyen — olvashatjuk a híradást —, de jobb ezt hivatalosan csinálni.” Győrben pedig a vagon és gépgyár egyik telepének szomszédságá­ban szerszámkölcsönző boltot nyitottak. Százötvenezer forint értékű, különböző méretű és rendeltetésű szerszám, — közöttük komplett hegesztőberendezés — áll a dolgozók rendelkezésére. Mindent ingyen használhatnak. Az ötletnek — azon kívül, hogy morálisan dicséretes — bizonyá­ra a termelékenység szempontjából is van jelentősége. A munkás, aki — tegyük fel — egy kij könyvállványt vagy virágtartót hegeszt magának, nem kényszerül arra, hogy külön engedéllyel vigye be a gyárba és hozza ki onnan a munkadarabokat, vagy hogy (a saját keresete rovására is) munkaidőben barkácsolgasson. Az említett üze­mek afféle szociális juttatásként biztosítják a barkácsolási lehetősé­geket dolgozóiknak, ezzel egyszersmind megszüntetve a gyár terü­letén mindennemű fusizást. Ügy hisszük, követésre méltó kezdemé­nyezés. Mindenekelőtt kizárja, hogy mozdony-értékű vagyontárgyak vándoroljanak haza, de lehetővé teszi, hogy ugyancsak mozdony-ér­tékű javakat hozzanak létre az emberek; csavaronként! Könnyítve ezzel magukon és segítve a rengeteg gonddal küszködő és a meg­rendelőnek oly sok bosszúságot okozó szolgáltatóiparnak. Egyszóval csináld magad — magadnak, de ne a gyárban. (GYARMATI) DELI HÍRLAP. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának politikai napilapja. — Főszerkesztő: CSALA LÁSZLÓ. Szerkesztőség: 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc. Pf. 39. Telefonközpont: 36-132. 16-672. 35-380. Titkár­ság: 18-223: bel- és várospolitika: 18-225: kultúrpolitika: 18-226; sport rovat: 18-222: levelezés: 18-221. — Kiadja: a Borsod megyei Lap­kiadó Vállalat. 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 350i Miskolc. Pf. 178, — Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. — Hirdetésfelvétel: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 15—17. Telefon: 16-213 — Terjeszti: a Magyar Posta. Kapható a hírlapárusok­nál. Előfizethető a helyi postahivataloknál. Előfizetési díj egy hónapra: 20 Ft. — Index: 25 951. — Készült a Borsod megyei Nyom­daipari Vállalatnál. — Felelős vezető: SZEMES ISTVÁN. FARAGÓ ANDRÁS AWAKÖWVI IIÍREK SZÜLETETT:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents