Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-12 / 291. szám

\ a miskolciaké a szó A háj egyötöde — bor Két kilogramm libahájat vásároltam december 10-én, a Tanácsház téri hentesüz­letben. Otthon vettem ész­re, hogy milyen csúnya árut kaptam. Az említett mennyi­ségből 38 deka tollas bőrt cl kellett dobnom. Tudom, nem az üzlet a felelős, de érde­mes rá felhívni az illetéke­sek figyelmét (nem tudom, honnan kapták a hajat?), hiszen a kilónkénti 28 fo­rintos árért ugyancsak meg­károsítva érzem magam. B. Imrém- Miskolc Betört iive a falak, huzatos lépcsőházak A most épülő, új bérházak lépcsőházait is fűtik, nyilván abból a meggondolásból, hogy az egyenletes meleget így is biztosítsák. Ez a fűtés nem kis összegbe kerül államunk­nak. Nem csoda, hogy min-/ den ajtóra — a hidegebb idő beálltával — kifüggesztik a cédulát: „Kérjük az ajtót be­zárni !” A Győri kapu 95. sz. bér­házban azonban kora ősztől ki van törve a hátsó bejárati ajtó melletti üvegfal, mely ontja a hideget, s nagymér­tékben csökkenti a földszinti, az első emeleti, de még a má­sodik emeleti lakások hőmér­sékletét is. Gazdaságosabb lenne mielőbb pótolni az üvegtáblát, hogy ne okozzon problémát az ott lakóknak panaszolja Sz. L.-né. Ugyanerről ír 'levelében F. B. Árpád u. 56. sz. alatti lakó. Náluk három hete tort be a hátsó bejárati nagy üvegfal, s a különben is huzatos lép­csőházból szinte tódul be a lakásokba a hideg. Itt szövet­kezeti lakásról van szó, ezért kérnénk annak vezetőségét, mielőbb -intézkedjék az ügy­ben. Huzavona ei>y lótetem körül Kissé felháborodott hangú telefonbejelentés érkezett tegnap szerkesztőségünkbe Gy. András szirmabesenyői lakos részéről. Elmondptta, hogy Sajószentpéter felől jö­vet, a repülőtér és a laktanya közötti részen pár nap óta egy döglött ló teteme fekszik. Félő, hogy bomlásnak indul, bár hideg az idő. Am min­denképpen sürgősen el kel­lene onnan szállítani. Fel­hívta a KÖJÁL-t, ahol kö­zölték vele, hogy ez a ta­nácsra tartozik. Hívta a ta­nácsot, ahol azzal utasították el, hogy hívja fel a szikszói tanácsot, majd ők intézked­nek. Bár nem várt köszönetét a bejelentésért, hiszen termé­szetesnek vette, azt azonban jogosan sérelmezi, hogy még őt utasították telefonálga­tásra egy olyan ügyben, amelynek elintézése nem rá tartozik. ,\ Ezt mondja a jogszabály A HADKÖTELEZETTSÉGET TELJESÍTŐ KATONÁK ÉRDEKVÉDELME A Munkaügyi Minisztérium jt bevonuló és leszerelő sor- és tartalékos katonákra vo­natkozó munkaügyi (szociá­lis, érdekvédelmi) jogszabá­lyok és egyéb rendelkezések gyakorlati végrehajtása során a vállalatoknál, intézmények­nél, illetve egyes tanácsi szer­veknél sok problémát, hiá­nyosságot tapasztalt. Ezek megszüntetése érde­kében az Egészségügyi Mi­nisztérium közleményben hív­ja fel a figyelmet az aláb­biakra: A vállalatok, intézmények gondoskodjanak a had­kötelezettséget teljesítő sor- és tartalékos katonákat meg­illető bevonulási segély, munkabér és az esedékes nyereségrészesedés jogsza­bályban meghatározott ha­táridőre történő kifizetéséről, továbbá biztosítsák a családi segély késedelem nélküli fo­lyósítását. A vállalatok és Intézmé­nyek a leszerelő sorkatonák részére biztosítsák továbbá a jogszabályban meghatározott kedvezményeket, így a rend­kívüli szabadságot, a bevonu­lás előtti munkahelyén to­vább foglalkoztatott dolgozó munkabérének felemelését (figyelemmel az időközi bér- fejlesztésre), továbbá a sor­katonai szolgálat teljesítése során szerzett szakmai gya­korlat elismerését. DR. SASS TIBOR Bérlelválíás, bonyodalmakkal December 9-én reggel 7 óra előtt a Tiszai pályaudvar mel­letti jegyárusító pavilonban 80 forintos, összvonalas bérletet akartunk váltani édesanyámmal. A:í igazolvány és száz forint be­adása után vi a keletkezett ab­ból, hogy a pénzt nem adtuk oda. Három — mellettünk álló — lanú is bizonyította igazunkat, de eredménytelenül. A pénztárosnő „leltárt” készí­tett, s nem többlete, hanem !?iá- nya jött ki. Egy ellenőr végre megoldotta problémánkat, és visszakaptuk a pénzünket, il­letve megkaptuk a bérletet. Ez idő alatt két óra hosszat vá­rakoztunk a hidegben. Én kis­gyermeket hagytam otthon, hogy édesanyámat elkísérjem. Közben kértük a panaszkönyvet, hogy beleírjuk észrevételünket, de nem kaptuk meg. Tudom, hogy munka közben mindenki tévedhet, de nem ér­tem, a jegyárusító a tévedésére miért nem jött rá a „leltárnál”, s miért kellett hozzá egy ellen­őr, hogy a pénzünkért megkap­hassuk bérletünket. A pénztáros­nő az el élt két óra alatt nyu­godtan cigarettázott a fűtött he­lyiségben, semmi jelét nem adta annak, hogy igazunkat, vagy igazai bizonyítsa. Lelkiismerete­sebb, gondosabb dolgozóka; kér­nénk az ilyen nagy forgalmú he­lyekre — a hasonló hibák elke­rülése végett is, K. Béláné Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SAXDORNÉ TELEFON: 18-221 Több mint 750 tonna narancsot hoz forgalomba december­ben a Borsod és Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat. Spanyolországból, Görögországból és Egyiptomból érkezik a bölevű déligyümölcs, de kubai man­darint és grape fruitot is lehet kapni. Folyamatosan érkez­nek a banánszállítmányok is. A mérésügyi fegyelem érdekében Az Országos Mérésügyi Hivatal miskolci kirendelt­sége az utóbbi időben egy sor fontos munkát fejezett be. Szeptember elseje után, az új benzintarifa megjelenése­kor újból hitelesítettek az ÁFOR-kutakat. Ezután Hat­van, Selyp, Szerencs cukor­gyárainak répaátvevő híd­mérlegeit hitelesítették. Ok­tóberben fejezték be a lenin- városi Olefinmű az NDK-ból érkezett nyomásmérőinek, valamint Egerben a Nagyal­földi Kőolajtermelő Vállalat 500 darab nyomásmérőjének soron kívüli hitelesítését. A szüreti szezon is sok munkát adott: például a Gyöngyös- domoszlói Állami Gazdaság új szőlőfeldolgozó üzemének bortároló tartályait és a ver­peléti bortár'-’ó hordóit kel­lett hitelesíteni a szüret ide­jére. Az idén az Országos Mérésügyi Hivatal 470 eset­ben végzett mértékellenőr­zést és 90 esetben tett felje­lentést szabálytalanság miatt. Jól vizsgázott a Mercedes Két hete állt munkába a miskolci mentőállomás új ro­hamkocsija. A Mercedes az­óta húsz alkalommal sietett i emberéletek mentésére és több mint 500. kilométert fu­tott. A várakozásoknak meg­felelően, gyorsabb elődjénél, jobbak a motorikus tulajdon­ságai. Rövidesen Martin­kürttel is felszerelik; a kül­földi autósok ugyanis gyak­ran népi biztosítottak elsőbb­séget a mentőautónak, mert nem tudták, mit jelez a szi­réna. Ezért kell a kiflföldön használatos Martin-kürt. 130 fulballpíilya Szabolcsnak Kisebb lesz Borsod A Minisztertanács határozata értelmében 1974. december 31-től 85 hektárral kisebb lesz Borsod megye. Az átcsatolást a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kérvényezte, s azt jóváhagyta a Borsod megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága is. Sietve leírjuk, még mielőtt lángra kaphatna a borsodi lokálpatrióták területféltő tüze, hogy ez a határkiiga­zítás az összes érintett fél egyetértésével 'történt. Az esemény híre korántsem fon­tossága, sokkal inkább ér­dekessége miatt kívánkozik az újságba. Mindez természetesen azt jelenti, hogy az eddigi terü­7 ető nélkül * Ha az ember Tapolcára megy, észreveheti, hogy az egye­temvárosi elágazás után az autóbuszmegálló sárga műanyag- tetejét már régebben valdki vagy valakik — nyilván hétvégi háza vagy házuk terasza, fedésére — egyszerűen leszerelték, magyarán szólva ellopták. Azóta is tető nélkül árválkodik a várakozókat az időjárás viszontagságaitól megóvni „hivatott” váróhelyiség. A dolognak morális oldaláról nem is szólva, érdemes elgondolkodni azon: milyen tetemes összegbe kerül ezeknek a tetőszerkezeteknek a felszerelése? Sokszor leírtuk már, de még mindig nem elégszer: végre hathatósabban kel­lene a vandálok — tolvajok — szemérmetlen cselekedetei ellen fellépni — írja Kiss Pál miskolci olvasónk. r Akkoriban még piros volt a villamos Inkább gyalog jártak A Miskolci Közlekedési Vállalat ebédlőtermében a fehérabroszos asztalok körül idős emberek ülnek. Jobban esik így közösen a szó, a be­szélgetés a régi kollégákkal, az elmúlt időkről. Ma este először is a tavaly nyugdíjba ment dolgozókat köszöntik. Ajándékcsomag­gal, karórával kedveskedik nekik a vállalat. De itt van - nak a régebben nyugdíjazot­tak is, összesen 130-an. Her­nádi László igazgató meleg hangon üdvözli a vendége­ket. A számvetésből kitűnik, hogy a vállalat rendszeresen gondoskodik volt dolgozói­ról. A nyáron kirándulást rendezett számukra a Zemp­léni hegyvidékre. üdülést Hajdúszoboszlóra. Hetveoket- tejük részére 31 300 forint segélyt osztottak ki. A szo­cialista brigádok tizennyolc nyugdíjast patronálnak. Stefankó József 1919-ben lépett be a Miskolci Villa­mossági Rt-hoz. Néhány éve főellenőrként ment nyugdíj­ba: — Akkoriban még* piros villamosok döcögtek a vá­rosban. Két vonal volt ösz- szesen: a Búza téri Vásár- csarnoktól a Népkertig, meg a Tiszai pályaudvartól a Szent Annáig. Onnan már a helyiérdekű villamosvasút vitte tovább a munkásokat a gyárba. Csak egy vágány volt,. így a kitérések miatt néha két órát is késtek a ko­csik. MVV — így j hívták a vállalatot, amit az emberek úgy fordítottak, hogy „min­dig várunk valamire”. Har­mincnyolc, perc volt a me­netidő a Tiszaitól a Vasgyá­rig. A kocsik gyakorta el­akadtak a kanyarokban, olyan nagy volt a megterhe­lés. Emlékszem, alig tudtam eligazodni a jegyeken. El­lenőrzéskor a kezdőszámot felírtam a körmömre, úgy egyeztettem, nehogy „maxi”, azaz rossz jegy legyen közte. Huszonhat fajta biléta volt: gyerekjegy, peronjegy, át­szállójegy, poggyászjegy, ku­tyajegy. 64 fillér volt a me­netdíj az állomástól a gyá­rig, Csabától a Szemeréig 24 fillér, ami félnapi kereset­nek felelt meg. Így aztán inkább gyalog jártak a sze­gényemberek. ■ ■ Brindzár József 18 éves korától dolgozott a vállalat­nál villamosvezetőként. Két­szer ment nyugdíjba. Először 1957-ben, de utána még 11 évig dolgozott és indító el­lenőrként nyugdíjazták. — ötven pengő munka­bért kaptam egy hónapra, amikor az volt a sláger, hogy „Kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen Viccel..A Vörösrák kitérőnél fordul­tunk vissza a vonalon, ahol most az SZTK van. Akkor ott volt az első ház, ott kez­dődött a város. Nyaranta majdmeg főttünk a zubbony­ban, de nem lehetett ki­gombolni a nyakszegélyt. Té­len még odafagyott a fatal­pú botos a peronra. A Tiszá­in a vasbódé-melegedőbe egy töpörödött kályha alig fért be, de nem is volt időnk ott pihenni. Ha nem volt munkás, nekünk kellett ki­pakolni a szenet , is a 71—72 —73-as vontatókból a kazán­házba. Győr Lajos 1918-ban lé­pett be a vállalathoz, s 1964- ben, 61 éves korában ment nyugdíjba, műszaki ellenőr­ként. — Előbb villanyszerelőnek,, tanultam, de a benzinszag megcsapta az orromat és at­tól kezdve csak a gépkocsik érdekeltek engem. 1927^ben, amikor buszsofőr lettem, ösz- szesen hat kopsija volt a vál­lalatnak. Tizenkét órás mun­kaidőben dolgoztunk, de any- nyit sem kerestünk, hogy jól­lakjunk belőle. Mostanában sokat szidják az emberek a közlekedést Nincsenek meg­elégedve. Ha ismerték volna, hogy milyen volt régen, bi­zony hallgatnának, mert ég és föld a különbség a kettő között ... V. R. letstatisztikák elavulnak, így például a Magyar Nép- köztársaság 1973-ban kiadott helységnévtárában több adat is korrekcióra szorul. Bor­sod, megye területe jelenleg 724713 hektár. Január 1-től „csak” 724 628 hektár. (Me­gyénk Bács-Kiskun után az ország második legnagyobb területű megyéje.) De nézzük az előzménye­ket, hiszen egy ilyen határ­kiigazítás bonyodalmas mun­ka, s bizony, nem rövid á kérvényező akta adminiszt­rációs útja. Kezdődött azzal, hogy a Szabolcs megyei Dombrád nagyközség taná­csa elkészítette az üdülőte­rületre vonatkozó rendezési tervét. Árri az üdülésre ki­szemelt rész a Borsod me­gyei Cigánd nagyközséghez tartozott. Az igazsághoz tar­tozik, hogy a dombrádiak eredetileg 184 hektárt kértek a cigándiaktól. Az utóbbiak ezt sokallták, mondván, hogy az úgyneve­zett Pali ószögben levő 105 hektár átadása a lakosság érdekeit sértené. A június 21-én összehívott falugyűlés egyöntetűen foglalt állást, s ezt figyelembe véve határo­zott a tanács: „Dombrád nagyközség közös tanácsának kezdeményezése, melyben az Orsószög és Ligetszög dűlők­ben levő területek átcsatolá­sát kéri, reális és indokolt... A Pallószögben elfekvő te­rületek átcsatolása nem in­dokolt.” A cigándi határozattal kapcsolatban „teljesen egye­ző véleményt nyilvánított” a sátoraljaújhelyi járási hiva­tal, a földhivatal és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A 130 futballpálya nagy­ságú terület sorsának végére a kormány 1051/1974. (X. 3.) számú határozata tett pon­tot. „A Minisztertanács el­rendeli, hogy a Borsod-Aba- új-Zemplén megyéhez tarto­zó Cigánd nagyközség terü­letéből Orsószög és Ligetköz elnevezésű, mintegy 85 hek­tár kiterjedésű területrész átcsatolását a Szabolcs-Szat­már megyei Dombrád nagy­község területéhez. Fock Je­nő sk., a Minisztertanács el­nöke.” A kormányhatározatról már értesültek a Tisza két partján fekvő két község la­kói is. (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents