Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-11 / 290. szám
Három óriás születik Milyen város Lenini áros? jf: A falunyi város a nagy változások korát éli. üzemek működtetése (1974. és 1981 között) négyezer embert kíván. S nem is akármilyen embert! Az előzetes prognózisok szerint tíz közül egy diplomás, négy középfokú végzettségű, három pedig szakmunkás legyen! Szakmunkás tanuló-kollégium azonban nincs. . A szakmunkásképző intézet 750 diákja közül ötszáz bejáró, a többi albérletben lakik. Csak néhánynak jut hely a munkásszálláson. IVeoyedkilométer kémény A nagy építkezések nagy gonddal is járnak. Aligha véletlen, hogy a környezet- védelemmel külön jelentés foglalkozik a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett anyagban. A Tiszai Erőmű Vállalat négy kéménye, a korábbi mérések szerint, óránként 7,7 tonna pernyét és 1,9 tonna kéndioxidot bocsát ki. Ezzel kapcsolatban két hír. Egy rossz: jó ideig még szénnel tüzelnek az erőműben. S a jó: néhány év múlva, várhatóan 1978-ra, elkészül az elektrosztatikus pernyeválasztó, amely jelentősen csökkenti a porszennyeződést. A három nagy ipart komplexum megépítése is megkérdezteti, hogyan védik majd a környezetet. Nem , titok ugyanis, hogy az új létesítmények nem kifejezetten hatnak serkentőleg az élővilágra... Éppen ezért építik negyedkilométer magasra az új erőmű kéményét, ezért létesít minden üzem önálló szennyvíztisztító telepet, ezért szorgalmazzák a leninvárosiak a vegyipari hulladékok korszerű megsemmisítésére szolgáló, korom- és szagtalan égető mielőbbi létesítést. (brackó) Égésbiztosító kötelező! Átalakítják, kicserélik a régi gáztűzhelyeket Az egykori Tiszaszeder- kény lakói földművesek, kosárfonók voltak. Ma csak ,.leg”-ekkel jellemezhető a város. Az elmúlt öt esztendő alatt megduplázódott a lakosság. Az ezredfordulón annyi ember mondhatja majd magát leninvárosinak, mint amennyien most Békéscsabán élnek. A hazai gyakorlatban szokatlanul magas, kétszázötven méteres kéményt építenek a kétezer megawattos erőműhöz, s három olyan nagyEeruházás jelent egyet a város nevével, amely külön-külön is becsületére válna egy megyeszékhelynek. Enrópa-híres üzemek Idei utolsó ülésén a lenin- városi olefinprogram feladatait vitatta meg — egyebek mellett — a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vizsgálódás három nagyobb témát ölel fel: a fejlesztéssel járó munkaerőszükségletet, a városkörnyék rendezési tervét és a környezetvédelem tennivalóit. Leninváros mint téma az idén már másodszor szerepel a megye legmagasabb tanácsi fóruma előtt. Először magáról a városról volt szó. Akik ott laknak, tudják, akik pedig meszebbről figyelik e falunyi város vajúdó születését, sejtik, hogy mekkora erők összpontosulnak itt, micsoda indulatok, áldozatok teremtenek Euró- pa-híres üzemeket, összkomNemrégiben értesítették a házgyári épületek lakóit arról, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter valamint a pénzügyminiszter közös rendelete alapján 1975-ig ki kell cserélni vagy át kell alakítani a korábban fortos lakótelepeket, a harminc-negyven évvel ezelőtti állapotokból egyáltalán nem következtethető új életformát. Ma Leninvárost 13 ezren lakják. Hivatalosan, statisztikailag. 'De ennél is több a foglalkoztatottak száma. Sok a bejáró, mintegy ötezren laknak munkásszálláson __ Az átlagéletkor 27,5 év. Tízből egy diplomás legyen Leninvárosban jelenleg hazánk egyik legnagyobb nehézipari beruházási komplexumának megvalósítása folyik. Épül a TVK olefinmű, a kőolajfinomító és az erre települő hőerőmű. És épül, gyarapodik a város is. A fejlődés üteme az ellátottsági mutatók javulása minden korábbi statisztikát halomra dönt. Az építési munkák most tetőznek. Az olefinmű a jövő év elején kezdi meg az üzemszerű termelést. A hőerőmű I—II. blokkja és a vizgyár két év múlva lép be a termelésbe. Az építők és a szerelők létszáma az első ütem befejezése, tehát 1978 után sem csökken, mert a TVK üzemeinek fejlesztése (festékgyártás, műanyagfeldolgozás) és a város építése továbbra is hadseregnyi embert köt le. Sok ember kell, sok munkáskezet kér Leninváros. A felépülő szerelte a tűzhelyt. A költségek a MIK kezelésében lévő lakások esetében nem a lakókat terhelik. A szövetkezeti lakásoknál viszont a lakó viseli az anyagi terheket. értékesítést az is, hogy ezek a készülékek értéküket tekintve is különböznek egymástól, attól függően, ki mennyire vigyázott rájuk. Kérdés az is, hogy a jövő év végéig Eljegyzések ideje Év vége felé ráérősebbek az emberek, egyre nő az eljegyzések száma. A Széchenyi utcai ékszerboltban napi három—négyszázezer forintos forgalmat bonyolítanak le. A legkeresettebb cikk, a széles karikagyűrű, amelyből az igényeket nem is tudják kielégíteni. Újabban szokásba jött, hogy a menyasz- szonyok kísérőgyűrűvel, aranytárgyakkal lepik meg jövendőbeli férjüket. fi státusz és presztízse i. ' A státusz többértelmű latin szó. Az orvosi diagnózisokban egészségi állapotot jelöl; a munkaügyi szakzsargonban rendszeresített, intézményesített állást jelent; a szociológiában az emberi magatartás megnyilvánuló, tapasztalható ismérveinek, jegyeinek a foglalata, valamilyen elrendezett együttese. Ismerkedjünk meg ez utóbbi értelmével kissé közelebbről. Státusz-ismérvvé lehet az ember bármely tulajdonsága, amely őt más emberektől megkülönbözteti. Nyilvánvaló, hogy számtalan ilyen tulajdonságot tudunk említeni. Az egyszerűség kedvéért ezeknek hagyományosan három nagy mezejét szokás elkülöníteni. Az első „mezőn” olyan jegyeket találunk, amelyeket az ember önmagában, mondhatnánk: önmagához vett viszonyában mutat fel. Ilyen az életkor, a nem, a bőr színe, a végzettség, a végzett munka jellege, a jövedelem stb., de ide sorolandók olyan vonások is, mint az öltözködés, a „kinézet”, a megjelenés, a modor vagy pl. az elő- és utónév hangzása! Másodsorban az emberi magatartás olyan jellemzőit szokás kiemelni, amelyek azt a viszonyt jellemzik, amelyben az ember más egyénekhez, csoportokhoz és szervezetekhez kapcsolódik. Ilyen a szolgálati és a társas érintkezési kör, a családi állapot, a hatalom mint döntési-befolyási jogkör, vagy a függőség-függetlenség viszony — és így tovább. A harmadik csoportba azokat az ismérveket sorolhatjuk, amelyekhez — mint emberi magatartásjegyekhez — az ember másoknak maga felé tanúsított viselkedése révén jut. Ilyen az elismerés, a tisztelet, a tekintély stb. Ezeknek az ismérveknek a száma csaknem korlátlanul tovább szaporítható. Sokkal izgalmasabb azonban az a jelenség, hogy koronként, társadalmanként bizonyos emberi magatartásjegyek — tehát státusz-ismérvek — egymáshoz rendelődnek. Mondhatnánk, hogy a társadalom megköveteli, elvárja bizonyos státusz-jegyek összekapcsolódását. A tapasztalat mutatja, hogy egy egyetemi tanárnak nagy tudással kell rendelkeznie, hogy egy nagy intézet igazgatójának magasabb képzettséget, megfelelő társas érintkezési kört, valamelyest előnyös külsőt és megfelelő életkort kell felmutatnia. Persze, hogy mi az a „megfelelő” — az maga is változik. Számunkra most az az érdekes, hogy ha — maradva a példánál — találunk egy egyetemi tanárt, aki igen keveset tud, vagy egy magas vezető beosztású személyt, aki csak húszéves és általános iskolai végzettsége van, akkor úgy érezzük, hogy itt valami „nem stimmeL”. Ezekben az esetekben valamilyen meg nem felelés — szakkifejezéssel: inkongruencia — áll fenn. Máshonnan hozva a példát: az NSZK-ban készült szociológiai felvételek dokumentálják, hogy ott egy orvos — legyen bármennyire is tehetséges, szakképzett — rossz orvosnak számít és elkerülik a páciensek, ha „csak” Opelen jár. S ezen a példán már értelmezni tudjuk a szorosan idevágó presztízsjelenséget: abban az esetben, ha bizonyos státusz-ismérvek együtt fordulnak elő és úgy „felelnek meg” egymásnak, ahogy az társadalmilag elvárt, akkor a társadalom megbecsüléssel, pozitív megítéléssel — presztízzsel — látja el ezeket. Következik a mondottakból az is, hogy az egyén — mondhatnánk—‘ szakadatlan igyekvésben van, hogy státusz-ismérveit, státusz-összetevőit összhangba hozza. Olyan összhangba, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak és pozitív megítélést, magas presztízst vív ki. Természetes emberi törekvés ez, amelyet a konformitás, a jó értelemben vett konformmá- válás kifejezéssel is szoktunk jelölni. Ismeretes persze, hány szélsőséges, komikus — és néhol tragikus — helyzet jön létre az ember azon igyekvéséből, hogy „felhúzza” magát a társadalmi elvárások (gyakran rosszul értelmezett, félreértett, gyakran túlontúl komolyan vett) szintjére. Nyersen fogalmazva: ilyen helyzet, amikor valakinek van pénze, de kultúrálatlan. Következésképp vásárol magának státusz-ismérveket: drága képeket, könyvtárat, meghív „művelt” embereket. Kompenzálhatja (ellensúlyozhatja) helyzetét, ennek esetleges feszültségeit azzal is, amit a szociológia „hivalkodó”, pazarló fogyasztásnak nevez. Csak Napoleon-konyakot iszik és Kentet szív, évenként cseréli a kocsiját — és így tovább. (Ne felejtsük el: ezek a jelenségek önmagukban csöppet sem negatív tünetek!) Hasonlóképpen groteszk — ha nem groteszkebb — az a jelenség, amikor valaki magas pozícióhoz, „nagymenő” társas érintkezési körhöz, megkülönböztetett megbecsüléshez jutva — elvál házastársától és újra házasodik. Megintcsak a státusz-ismérvek összhangba hozásáról van szó: az „asszony” — például — állandóan „otthon ült”, „elmaradt” a világtól, ráadásul meg is öregedett, tehát — lecseréljük. Megfelelést kell teremteni a státuszjegyek között, oly módon kell őket homogenizálni (egyneművé tenni), ahogy azt a társadalom — illetve ennek az a szelete, az a struktúrája, amelyben az egyén él — megköveteli. (Folytatjuk) PAPP ZSOLT A II. műsorhoz Megbízható és esztétikus hosszabbító zsinór beépített konyhai tűzhelyeket. Mi indokolta az intézkedést? Ismert, hogy egy-egy 12 lépcsőházas, kilencemeletes házban falut kitevő számú ember él. Az égésbiztositó- val még nem rendelkező készülékeknél jelentkező nyomáscsökkenés pedig balesetet okozhat. Ha a nyomás értéke olyan alacsonyra csökken, hogy a láng kialszik, ez még nem jelenti, hogy a gáz áramlása is megszűnt. Ú jragy ú jtáskor viszont a gáz felrobbanhat. Különösen nagy a fogyasztás az ünnepek előtt, amikor azonos időszakban családok százai főznek-sütnek. A 22/1973-as ÉVM—PM rendelet előírja, hogy a cseréket, illetve az átalakításokat annak a kivitelezőnek kell elvégezni, amelyik beNézzük, mennyibe kerülhet az átalakítás, vagy a készülék cseréje? A Fővárosi Javító, Szerelő Vállalat vizsgálatai szerint a csere tehát az új, korszerű készülék beállítása hozzávetőleg háromezer forintba kerül, míg az átalakítás 2700 forintos költséget jelent. A lakásszövetkezeteknél mód van arra, hogy a családonkénti, lakásonként felmerülő összeget a törlesztési alaphoz csatolva ugyancsak részletekben fizethessék ki a lakók. Ez havonta alig több, mint tíz forint többletköltséget jelent. Mi lesz a régi tűzhelyekkel? A lakók tulajdonában valószínűleg nem maradhatnak, hiszen ezeket csak szakemberek szerelhetik fel, s átalakítás nélkül propánbután gáz hasznosítására sem alkalmasak. Nehezíti az lesz-e elegendő szerelőkapacitás a cserek, az átalakítások elvégzéséhez, hiszen nem kevesebb, mint 3800 lakásról van szó, és közben a BÁÉV-nek egyéb fontos feladatai is lesznek. A rendelet lehetővé teszi, hogy ezeket a munkákat a kivitelező alvállalkozóknak adja ki. Az átalakításra és cserére sem szoruló modern készülékek beépítését Miskolcon 1971 szeptemberében kezdték meg. A mérvadó ennek ellenére sem az építés, a lakásátadás dátuma, hanem az, hogy a készülék milyen felszereltségű. A rendelet előírja,, hogy az-átalakításhoz, a cseréhez a lakók kötelesek hozzájárulni, hiszen mindannyiunk biztonságát védi az intézkedés. N. J. Mint ahogy legutóbb a Postaigazgatóságon közölték, karácsonyra várható a televízió második pragramjá- nak vétele a tokaji adó körzetében, így Miskolcon is. Az iránt érdeklődtünk, hogy minden rendelkezésre áll-e a vételhez? A MIK-nél közölték, hogy a lakások többségét — házgyári lakóépületek — ellátták az új erősítőkkel, antennaelemekkel, vagyis a szerelők, az egri UNISZERV szakemberei már csak arra várnak, hogy az adás kezdete után elvégezzék a még szükséges igazítanivalókat. Ugyancsak az egri szerviz vállalta a szabványosítható hosszabbító zsinórok gyártását. Tudvalevő, hogy sok család számára éppen az a praktikus, ha a készülék, a kisebb szobában van. Mivel a központi antennák csatlakozóit a nagyobb szobákban helyezték el, eddig megoldatlan volt számukra a jó műsorvétel, ugyanis a levegőben kifeszített drótszálak nem felelnek meg maradéktalanul a műszaki követelményeknek. Most a házfelügyelők a lakók jelentkezése alapján felmérik az igényeket és az egri szerviz ennek alapján szállítja majd az esztétikus, megbízható és a lakás elrendezése szempontjából is praktikus hosszabbítókat. II legudvariasabb volánosok A Volán Tröszt tegnap Szolnokon rendezte meg a III. dicsérőlap-mozgalom év végi tárgyjutalom-sorsolását. Az idén, mint ez alkalommal elmondták, a Volán-vál- lalatok már nagyon sokoldalúan szervezték a baleset- mentes mozgalmat, az udvariasságra, a közlekedés kulturáltságára történő ösztönzést. Ennek is köszönhető, hogy az idén a tízmillió kilométerre 4,44 baleset esett, amely az utóbbi évek legjobb eredménye. A kiváló, balesetmentesen és udvariasan közlekedő gépjárművezetők 15 500 dicsérőlapot szereztek. Ezek kerültek a szerencsekerékbe. A főnyereményt, a vadonatúj Zsiguli személygépkocsit Vollár József, a Tatabányai Volán 18. számú Vállalat szerencsés gépkocsivezetője nyerte.
