Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-09 / 288. szám

\ Szinte naponta olvashatunk bírósági tudósításokat, ame­lyekből elvált szülők — né­ha szó szerint is — késhe­gyig menő harcáról értesü­lünk: kinél maradjon a gye­rek, ki gyakorolja a szülői felügyeletet? Holott a csa­ládjogi törvény világosan ki­mondja: a bíróságnak a kö­rülmények gondos mérlegelé­sével úgy kell döntenie, hogy a gyermek — és á társada­lom érdekeinek figyelembe­vételével annál a szülőnél kell a kiskorút elhelyezni, akinél kedvezőbbek a felté­telek a testi, értelmi és er­kölcsi fejlődésre. Modern jogrendünk — a rövid utalások is bizonyíthat­ják — szakított azzal a ré­gebben szentesített, elsősor­ban a vagyoni közösségre alapozott családjoggal, amely­ben az apa személyében szinte korlátlan hatalom összpontosult. A köztudatban azonban még kevéssé élnek a korszerű jogalkotás gondo­latai. Például az, hogy tár­sadalmunkban nem lehet ki­zárólag a család magánügye a gyermeknevelés. Ez kíván­ja meg, hogy a szülőt és gyermeket összefűző, termé­szetesnek tűnő szeretet-érzel- mi kapcsolatot, vitás esetek­ben, jogi normák is szabá­lyozzák. Az élet egvre szélesebb kö­rét fogják hálóba a közösség és az egyén érdekeit védő, szabályozó okos jogi formu­lák. Ezért szükséges — kor­mányhatározat is szorgalmaz­za — a széles körű, jogi is­meretterjesztés, a jogpropa­ganda. A közelmúltban je­lent meg a Házi jogtanács­adó első kis füzete, a Vá­sárlók^ jogai, s most A szülő és gyermek jogai-kötelességei című. A sorozat ' szerkesztői — számítva a közönség ta­nácsaira, kívánságaira is — sikerrel törekednek arra, hogy a tudnivalókat, rende­leteket, törvényeket okosan csoportosítva, a jogban já­ratlan nagyközönség számára is érthető fogalmazásban kö­zöljék azokat. Faragott szobrok, ahol valaha lalu állt 1941 június 23-án azt sut­togták, egy német tisztet megölt valaki a közelben. És még aznap lecsapott egy büntetőkülönítmény a falura. A litván Ablinga volt az el­ső szovjet falu, amelyet por­rá zúztak a háborúban. Aznap lakodalmat akartak ülni. A vőfély elővezette a jegyeseket, egy hegedűs ug­rált körülöttük (így volt szokás). Akkor érkezett a büntetőosztag. Harminc évvel később egy napon fejszés emberek gyü­lekeztek a valahai falu he­lyén. Litvánia különböző falvaiból és városaiból való mesteremberek voltak. V. Majoras szobrászművész ül­tette a fejükbe a gondolatot, és most megérkeztek. Neki­láttak és csak úgy égett a kezük alatt a munka. Mire nyáriasra fordult, harminc far igott szobor emelkedett az ég felé. Az egykor agyonlőtt lakosokat ábrázolták. Az ablingai emlékmű nem mindennapi alkotás, hiszen minden szobrát népi faragók alkották. Hozzá kell tennünk, hogy nem is igen vetették alá magukat valami egysé­ges művészi irányításnak, ha­nem mindegyik a maga sza­kállára dolgozott. Rögtönöz­tek : egy-egy litván paraszt­típus vonásait keresték em­lékezetükben és faragták fá­ba. A szobrok eléggé elütnek egymástól. Az egyiken szülők és gyermekük, a hiábavaló­ság kétségbeesésével óvják egymást a szörnyű haláltól. A közvetlenül a tragikus fi­gurák mellett jelkép-szobor áll: roppant sas — a náci birodalom szimbóluma — csap le egy kérges tenyérbe hajló asszonyfőre. A jegyes­pár szívhezszóló figurái (alak­jukat menyegzői virágfüzér láncolja szorosan össze) kö­zelében dekoratív ^szobor emelkedik, monumentális oszlop. Körös-körül, bárhon­nan közeledjünk, lányka- és fiúarcok néznek belőle ránk. fgy áll ott: arcokkal körül­fonva. Egy másik szobor a vőfélyt támasztja fel. Ha fi­gyelmesen nézünk faragott arcába, a derűs paraszt te­kintetéből mintha zavart iz­galom csapna elő. Arcának pillanatképe fölidézi a mó­káskedvtől a tömegmészárlás tudomásulvételéig vezető egész utat. Bármennyire elüssenek is egymástól a szétszórt cso- portozat szobrai, a fa-emlék­mű egésze mégis valami lé­nyegi egység hangulatát kelti. A litván falvakban a fara­gásnak sok nemzedékes múltja van, és minden alko­tó képzelet — e közös ha­gyományokon keresztül — közeli rokon. Az ablingai emlékmű egyé­olvad a tájjal, amelyben áll. A szántókkal, a horizontnál kékbe hajló erdőkkel, a rá­boruló égbolttal. Pacsirta helyett Sirius, Melyik a jó rádió? Igazán eredeti, de nem ép­pen ízléses montázzsal ha­rangozza be a Nagyító című lap a táskarádiók tesztjét. A címlap Szinyei Mcrse Pál: Pacsirta című képének fel- használásával készült, de a szép hangú madár helyett a VIDEOTON remeke, a Sirius RB 4603 „énekel”. A fogyasztók lapja így jel­lemzi a táskarádió-kínálatot: az egyetlen hazai gyártmá­nyú készülék a Sirius, bár néhány Riviéra még kapható -az üzletekben. A nyugati és japán készülékek rapszodi­kusan és változó minőségben jelentkeznek a honi piacon. A standard kínálatot a szov­jet készülékek jelentik. Mielőtt belebonyolódnánk a témába, előrebocsátjuk, hogy alapvetően két nagy készüléktípust kell megkü­lönböztetni: URH nélküli és URH-s készüléket. Köztu­dott, hogy az URH, vagy FM-nek (FM=frekvencia- moduláció) is nevezett sáv­ban vett műsor hangminősé­ge összehasonlíthatalanul Gorilla a szélvédőn Mi újság a giccspiacen? Az emléktárgyak ajándé­kok özöne eddig is jó va­dászterületet jelentett a „giccsiparnak”. Most, az autótartás elterjedésével a giccs újabb területet hódított meg magának a gépkocsik szélvédője mögött és a hát­ratekintő ablaknyílás körül. Elöl mostanában már nem­csak műanyag csinibabák himbálóznak, • hanem mini bokszkesztyűk, babacipők és fehér műanyag csontvázak. Hátul a régebbi divat szerin­ti ragadozókat kiszorította a formátlanra sikeredett bólo­gató barna kutyus­Üjabban a kocsik dekorá­lására mind többen hívják segítségül a matricákat, amelyek egyébként nem tar­toznak «a legolcsóbb díszítő­elemek közé: áruk 8—20 fo­rint között mozog. Aki csú­nyának találja a trükkfilm- ből esetlenül kimásolt ame­rikai gorillát a magyar nyel­vű „vigyázz rám” táblával, vehet egy csinos hölgyet szí­nes kidolgozásban, bikiniben 8 forintért Ha ugyanez a nő a ragasztó-képen éppen sztriptízbe kezd, már 14 fo­rint az ára. Ma már a sebváltók gomb­ját sem illik meghagyni a gyári egyszerűségében. Jobb vezetők csak átlátszó, szi­várványszínű óriáskristályba foglalt, kis ágyúval, színes virággal bélelt gombra he­lyezhetik tenyerüket... jobb, mint az AM (amplitu- dó-moduláció) sávokban — a hosszú-, közép- és rövid- hullámú sávon — elérhető hangminőség. Miskolcon és a város könyékén jól fogha­tók a hazai adók URH-n, így célszerűbb olyan készü­léket vásárolni, amely erre alkalmas. A legkisebb, URH- adás vételére is képes rádió a japán Toshiba 70. Az árát azonban a Nagyító magas­nak tartja. (1800 forintba ke­rül.) Hasonlóan vélekednek a teszt készítői az egyébként szép formájú, hálózatról is működtethető- másik Toshi- báról (IC 700), amely az árát tekintve (2980 forint) lista­vezető a mezőnyben. Meg­bízható, jó készülék a Riga 103, az ára 2230 forint. Eb­ben a kategóriában a szak­emberek szerint a pálmát a Sirius viszi el. „Szép formá­jú, modern kivitelű és kons­trukciójú, igen sok szolgálta­tást nyújtó készülék, amely kategóriájában eléri a világ- színvonalat.” A hálózatról is működtethet^ „de Luxe” vál­tozat majdnem eléri a kiváló szintet. Ára: 2750 forint. fje Szinyei-Merse-kép — o pacsirta?. mint rádióreklám. Ügy szól, mint Variációk egy témára Szex, szerelem, család íj szemmel, elfogulatlanul tájékozódni.. „Minden szülő buta és maradi, aki fél attól, hogy gyerme­kével a szexuális kérdésekről beszéljen. Attól még nem zül­lött el egy gyerek sem, hogy választ kapott otthon az őt ér­deklő kérdésekre. Nem akkor lesz egy lánynak gyermeke, amikor megtudja, hogy nem a gólya hozza. Egyébként az ilyen kérdésekben a férfiakra is ráférne egy kis oktatás; vagy mondjuk úgy, hogy a fiúgyerekekre, mert tudatlanságuk talán még nagyobb, mint a nőké.” Egy ötgyermekes anya ál­tal megfogalmazott monda­tok ezek. A közelmúltban ki­adott, Szex, szerelem, csa­lád című, dr. Bágyoni Attila által írt könyv idézi. S ha úgy tetszik, ez a vélemény egyben választ is adhat a kérdésre: miért van, hogy az utóbbi időben egyre-másra jelennek meg az évszázado­kon át tabuként kezelt té­máról a népszerű-tudomá­nyos, ismeretterjesztő köte­tek. Soha oly hangsúlyosan és oly nyíltan nem került a közérdeklődés középpontjába a „magánélet”, mint éppen napjainkban. Oka a felisrpe- rés: „A tömegkommunikáció jóvoltából a mai ember sok­féle magatartási mintát is­merhet meg a magánélet és így a partnerkapcsolatok te­rületén is. Meg kell találnia közöttük a helyzetének leg­jobban megfelelőt, de ez csak akkor sikerülhet, ha új szemmel és elfogulatlanul tud tájékozódni és válasz­tani.” Pétiké jár. Nem Kaffka Margit versét idé­zem, hanem tulajdon Péter nevű barátomat, aki egy kicsinység idő óta jár, de a járást együtt kezdte azzal, hogy közlekedik is. Péter édesapjának három fiat és egy Polski Fiatot adott a sors. A gyerekeket a felesége füröszti, a kocsit maga mossa. Peti, aki az ideális családi modell szerint harmadik gye­reknek érkezett, két idősebb fiútestvér irá­nyítása alatt él. A háború második órájában érkeztem Pé­terekhez, amikor éppen az édesapa akart igazságot tenni: — Rajzoljátok le a helyszínt! Peti fején a friss ragtapasz jelezte a bal­esetet, a három gyerek egyformán könnyes szeme az eldöntetlen jogi vitát. Láttam a rajzokat. Kérem, rendőr se tud annál különbet. A baleset úgy történt, hogy a Polski Fiattá kinevezett hokedli az elő­szobaajtónál meg akarta előzni a motor- kerékpárrá kinevezett sámlit. ho­egy — Péter nem indexelt — vallotta a kedli vezetője, akibe még belerohant másik hokedli. A vizsgálat kiderítette, hogy a mama is hibás volt, aki egy valóságos ka­mionként haladt át az előszobán egy lavor vízzel... Péter édesapja, aki nemegyszer írt már a közlekedésről, engem kért fel döntőbírónak, hogy tegyek igazságot a három gyerek kö­zött, lévén ő nem tudott igazságot tenni. Helyszíneltem. Ültem a hokedlin, a sám­lin. Meghallgattam az érdekelteket és mind­ezek után újságcikké fogalmazom az ítéle­tet: A kétéves-sem-múlt Péterem hibás ab­ban, hogy valóban nem indexelt a sámlin... A hokedli sem volt eléggé óvatos és a mama lavornyi kamionja is éppen rosszkor érke­zett. Az ügy társadalmi tanulsága viszont megfontolandó. Tessék elképzelni, hogy ezek a gyerekek megnőnek és közlekedni fognak. Kresszessetek, szülők! Ugyanis ezek, már alig járóképesen, tudják a szabályokat. B. G. Ezt a tájékozódást segítik az e témakörben megjelent könyvek. A PARTNERKAPCSOLATOK PSZICHOLÓGIÁJA A neves pszichológuspá­ros, Buda Béla és Szilágyi Vilmos Párválasztás címmel a partnerkapcsolatok pszi­chológiai kérdéseiről, problé­máiról, e terület legújabb kutatásainak eredményeiről írt kötetet. S/ívem szerint minden fiatalnak — s szüle­iknek is! — a kezébe adnám e könyvet, amelyből az is­merkedéstől a házasságköté­sig, a válástól az újraháza- sodásig, a sikeres párválasz­tás elősegítésének perspektí­vájáig széles skálán nyújt lélektani ismeretanyagot a partnerkapcsolatokról* A szerelem, a csalódások, a házasságról alkotott kép változatai és változásai, a szülő-szerep, a társas kör­nyezet reagálása a válás hí­rére —'mind oly köznapi hi­telességgel leírt fejezetei a könyvnek, s oly világos lé­lektani magyarázatokkal fo­galmazódtak, hogy csábító a gondolat: mindenkinek „vizs­gázni” kellene belőle párvá­lasztás előtt. AMIT NEM TUDNAK A SZÜLŐK A szex, szerelem, család című kötet elsősorban szü­lőknek és pedagógusoknak szól. Két évig tartó felmé­rés alapján tárja fel — a többi között —, hogy mi is az valójában, ami a ti­nédzsereket érdekli, ugyan­akkor tükröt tart a szülők elé: mily keveset is tudunk gyermekeinkről. „Egyik nagy általános is­kola három nyolcadikos osz­tályának összevont szülői ér­tekezletére hívtak meg, ahol csak apák voltak. 73 apa jött el, az érdekelteknek csaknem háromnegyed része. Nem tudta, hogy a gyereke mi szeretne lenni: 38 (52 szá-^ zalék). Nem tudta, hogy a 14 éves gyerekét felvilágosi- totta-e valaki: 52 (71 száza­lék) ...” — és így tovább, sajnos hosszan sorolhatta a szerző, mi mindent nem tud még a szülő a saját gyerme­kéről. Mit tehet a család, hogyan válaszoljunk a kamasz kér­déseire, mit érdemes elol­vasni a válaszadáshoz? Ez a kötet ezekre a kérdésekre ad felvilágosítást. A HÁZASÉLET ABC-JE A harmadik kötet szerző­párosának egyike, „hazai” szakember: dr. Aszódi Imre, aki dr. Brencsán Jánossal közösen írta meg A házas­élet ÁBC-je című, a Medici­na Könyvkiadó gondozásá­ban megjélent könyvet. Ez az a könyv, amelyben valóban szinte minden együtt van, amit tudni kell a há­zaséletről. A szerelemtől a párválasztásig, a külső meg­jelenés fontosságától a há­zastársak jövedelmének be­osztásáig, az eljegyzéstől a szüzesség elvételének mód­jáig, a férfi és nő tisztálko­dásától a nemi működés bi­ológiai magyarázatáig, a há­zasságkötés előtti és utáni életmód tudnivalóitól a rossz házasság magyarázatáig. — stinte lexikális ismereteket ad. Mi a házasélet ÁBC-je? „Meg kell tanulni a másikat megérteni, őt önálló és kü­lön akaratú egyénnek elis­merni, és meg kell tanulnia az embernek önmaga felett is uralkodni.” — summáz­zák a szerzők a házasélet­nek ezt az alapvető törvé­nyét. R. E. Halló, itt a konybarecept Az olasz telefonkönyvből az olasz posta három új szolgál­tatásáról értesültünk. Ezek: a hajózási időjárásjelentés, a konyhai receptek és a tőzsde­szolgálat. A bolognai sza­kácsegyesület közreműködé­sével összeállított főzési ta­nácsadószolgálat napi recept­ajánlatával jelentkezik. A szülő és a gyermek jogai í®™ kötelességei Q-7inlo nnnnnto nlirncliotimV cüHalrniinlfhan nőm 1 1-rí — Stop a sámlin

Next

/
Thumbnails
Contents