Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-07 / 287. szám

Az első csapolás az ózdi kemencéből Vezetők tanfolyamon Az üzemegységvezető mostanában filozófiát tanul. Egy-egy este, miközben a család a televízió elé telepedik, ő a másik szobába húzódik és fellapozza a marxizmus—leninizmus esti egyetem tankönyvét. „Könnyű neked — mondja azután más­nap barátjának, a fejlesztési osztály vezetőjének —, te eze­ket már mind tanultad az egyetemen.” De az csak a fejét ingatja: a műegyetemen korántsem kellett olyan mélységben foglalkozni a politikai gazdaságtannal, mint ahogyan azt most tőle a szakosító tanfolyamon igénylik. Sok vezető foglalatoskodik mostanában ilyen gondokkal, s a számuk a jövőben még nagyobb lesz. Két tényezővel is magyarázható ez. Az egyik ok a gazdasági, intézményi, moz­galmi vezetők megnövekedett érdeklődése a marxizmus el­mélete iránt, a fokozott törekvés korábban szerzett ismere­teik felfrissítésére és korszerűsítésére. A másik pedig a párt által megfogalmazott társadalmi igény: a vezető tisztségeket betöltők rendelkezzenek a munkakörükben szükséges elmé­leti-politikai végzettséggel, s rendszeresen tovább képezzék magukat. A vezetőknek a szakmai tudás mellett elméleti-politikai ismeretekre is szükségük van. Jó és rossz példák, vezetői sikerek és kudarcok sora igazolja, tanúsítja ezt. Aligha kell bizonygatni, hogy a jó vezető egyik legfonto­sabb tulajdonsága: legalább nagy vonalakban képes előre látni döntéseinek és intézkedéseinek várható hatását. Ez alapos szakmai hozzáértést igényel, az adott munkaterület széles körű ismeretét. De nemcsak azt! Kiváló szakemberek tettek nemegyszer hibás lépéseket, váltottak ki akaratlanul konfliktusokat, mert csupán a közvetlen és szakmai jellegű hatást voltak képesek felmérni. A döntéseknek és intézke­déseknek ugyanis csaknem mindig vannak szélesebb körben ható, az érdekeket és az emberek közötti viszonyokat érintő — egyszóval közvetve vagy közvetlenül politikai jellegű — következményeik is. Ezeket éppúgy fel kell mérni, számí­tásba venni, mint az egyéb hatásokat, különben a szakmailag megalapozott elhatározások is zátonyra futhatnak. Minden vezető kerül — mégpedig gyakran — olyan hely­zetbe, hogy az elhatározásnál ezeket az összefüggéseket is mérlegelnie kell. Lehet ez az elhatározás egy új gyártmány bevezetése és egy régi gyártásának megszüntetése, a szövet­kezeti üzemágak fejlesztési arányának megállapítása, egy kul­turális intézmény műsorterve, az üzletek zárórájának meg­állapítása, és a sor tetszés szerint bővíthető. De helyes dön­tésre csak akkor juthat, ha nemcsak szakmájában jártas, hanem a társadalompolitikai összefüggéseket is jól érti. S ehhez ma már nem elég az „ösztönszerű megérzés” (amire, mi tagadás, nem egy vezető hagyatkozik ilyenkor), hanem elméletileg megalapozott ismeretekre van szükség. A párt politikájának, e politika összefüggéseinek és elméleti alapjainak beható ismeretére. Jó néhány intézkedés született már, s a közelmúltban vezető pártszervek újabb döntéseket hoztak az úgynevezett középszintű vezetők politikai képzésének és továbbképzésé­nek fejlesztésére. Jobban előmozdítják a középszintű „pa­rancsnoki posztokat” betöltők szervezett tanulását. Iskolapadba „ültetik” tehát a vezetőket, tanfolyamokra „küldik” őket? Hamis lenne a kép, ha így fogalmaznánk, hiszen az igény kölcsönös. Korszerű elméleti-politikai ismeretek nélkül ma már egyre kevésbé boldogulhat bármilyen vezető. Ezért segíti most még fokozottabban a párt, hogy ezekhez megfelelő formák között hozzájuthasson. GYENES LÄSZLÖ # Barátnők (Laczó József felvétele) Iskola, társadalmi isszefopssal A Somogy megyei Darány község nyolc tantermes, több mint 12 millió forint költ­séggel épített új általános is­kolával gyarapodott. Az ok­tatási intézmény felépítésé­hez a darányi Űj Élet és az ístvándi Magyar Lajos Tsz 450 ezer forinttal, a .Darányi közös községi Tanács 688 ezei* forinttal, a lakosság 130 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Szigetelőnek: perlitlap Húszezer négyzetméter bi- tumo-perlitet gyártottak eb­ben az évben a tapolcai Szi­getelőanyag Gyárban, és ez­zel megkezdték a sajátos szerkezetű új szigetelő anyag ^nagyüzemi alkalmazását. A 'könnyű, de jól szigetelő anyagot 10—12 centiméter vastagságú lapokká préselik és az építőipar a födémek szigetelésére használja. A ha­gyományos kátránypapírnál lényegesen jobb hő- és hang- szigetelést biztosít, ugyan­akkor élettartama sokszorosa az elterjedt elődjének. Kapós a vasbetonelem „Lassan menjünk, Feri bácsi!'9 Autót mentettünk A forgalomban részt vevők naponta találkozhatnak út- szélen veszteglő, „lesántult” gépkocsikkal, melyek elé ha­marosan odaállnak a meg­könnyebbült sóhajjal foga­dott autómentők. Darunyaku­kat a „sebesült” fölé hajtják és elszállítják őket, „gólya vi­szi a fiát” alapon. Még sörszállítót is Jánosi Ferenc, akivel autó­mentésre indulok, 19 éve dolgozik a Volán 3. sz. Vál­lalatánál: — össze sem tudnám szá­molni, hogy hány kocsit vontattam be — mondja, miközben a helyszín felé ha­ladunk. — Rengeteg karam­bolos kocsit láttam már. A legszörnyűbb talán a kora tavasszal tropára tört sze­mélykocsi volt a Harsányi úton.- Még rágondolni is rossz, hogyan történhetett a baleset. A telefonbejelenté­sekre igyekszünk a lehető leggyorsabban kiszaladni. Ilyenkor már tudjuk a kocsi rendszámát, típusát, hibáját, sérülését. Mielőtt elkezdjük a vontatást, meg kell vizsgálni a járművet, nehogy sebes­ségben legyen a motor, s a befogott kéziféket ki kell en­gedni. Néha nagyon nehéz dolgunk van. Nyáron egy sörszállító tartálykocsit kel­lett bevontatnunk, amelynek egyik tartályából már telje­sen kifolyt a sör. Ügy kel­lett manővereznem, hogy a másik három épen marad­jon ... Lerobbant a Robur Közben meg is érkeztünk Hejőcsaba végére, a Pesti Barnabás útra, ahonnan aí Magyar Rádió és Televízió GB 42—55-ös rendszámú Ro­bur kocsiját kell bevontatni. Tóth I. József gépkocsiveze­tő a felhajtott motorháztető alatt babrál könyökig kuli- mászos kézzel, de azért lel­kendezve fogad minket: — Nem is gondoltam vol­na, hogy a miskolciak ilyen udvariasak. Igazán köszö­nöm! Egy órakor robbantunk le. A sportcsarnokba indul­tunk a Képes Sport terem­foci-közvetítésre. Tizenné­gyen jöttünk és a stáb a tv túrataxiján utazott tovább a városba. A közvetítőkocsi már tegnap ideért. Feri bá­csi drága, lassan menjünk! — mondja, miközben bekat­tan a vonórúd a vonófejre. Bebiztosítják a szegeket és már indulunk is. Lépésben haladunk az úton. — Ilyenkor dupla figye­lemmel kell vezetni — mond­ja Feri bácsi. — Ha zörgés van, nem szabad ráfékezni, mert rögtön belénk szalad­na a mögöttünk haladó ko­csi. Szép simán húz a motor, vonszoljuk befelé a kék Ro- burt a XVI-os számú Autó­javító szerelőcsarnokába. A Volán 3-as számú Vál­lalatának telepén a műhely­ben a szerelőaknák fölött sorakoznak a javítás alatt álló kocsik. A GC 32—61-es buszt 14.30-kor hozták be, 16.30-kor már kijavítva hagyja el a műhelyt. Nem pihenhet a lopókocsi Schneider László főműveze­tő: — Évente sok ezer gép­kocsi kerül hozzánk. Ilyen­kor, az őszi, tél -eleji csú­szós, ködös utak miatt dup­lájára emelkedik a vontatá­sok száma. Egy percig sem pihennek Barkas „lopókocsi­jaink”. A múlt hónapban 250-szer szálltunk ki. A mai napon is 17-et kellett be­húznunk. A gépkocsivezetők — tisztelet a kivételnek — túl könnyen veszik a napi karbantartást, a hibaelhárí­tást. Egy kicsit több gondos­kodással sok balesetet és „le- robbanást” megelőzhetnének. Itt, a szerelőcsarnokban két műszakban, éjjel-nappali váltásban dolgozik a Bánki Donát szocialista brigád, és bizony nem panaszkodhat­nak, akad munkájuk min­den napra elég... VARGA RUDOLF Teljesítette éves termelési tervét dí Beton- és Vasbeton­ipari Mfivek miskolci gyára. Ebben az évben több mint 200 millió forint értékű vas­betonterméket adtak át a kereskedelemnek, az építő­iparnak. Az újdonságok kö­zül a legkeresettebbek közé számít a változtatható nagy­ságú csatornaelem, amelyet belvizek elvezetésére, öntö­zőrendszerek kialakításához használhatnak fel. A 9x9 méter nagyságú csarnokele­mekből a nagyberuházások építői szállították a legtöb­bet. Jelentős mennyiséget exportáltak: a lengyel hús­üzemi beruházásokhoz pél­dául 200 ezer dollár értékű panelt adtak el. Növelik a gyümölcsöst Kiváló termést takarított be ezen az őszön 700 hektár­nyi gyümölcsöséből a Bod­rogközi Állami Gazdaság. A következő években további 370 hektár területen létesíte­nek újabb almáskerteket, mi­vel csaknem két évtizede va­gonszámra szállítják a finom jonatánt a szocialista és a tő­kés országokba. Ennek meg­felelően a jelenleg 400 vago- nos hűtőtárolójukat is ezer vagonosra kívánják bővíteni a szükséges kisegítő helyisé­gekkel együtt. Ilyen gyorsan még nem építettek Ünnepséget rendeztek teg­nap délután Özdon abból az alkalomból, hogy újra üzembe helyezték a kilences számú acélkcmencét, amelynek át­építése csupán 31 napot vett igénybe. A tegnap délutáni ünnep­ségen részt vett dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Kfirlik Nándor, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezér- igazgatója. A vendégeket Pethes András, az Ózdi Ko­hászati Üzemek vezérigaz­gatója üdvözölte, majd arról szólt, hogy a gyár az idén 10,4 százalékkal több nyers­vasat. 10 százalékkal több hengerelt árut állított elő, Lakásprogram 1975-re mint az 1973-as év hasonló időszakában. Az ÓKÜ dol­gozói, brigádjai, műszaki- ap­parátusa azon fáradoznak, hogy ebben az évben 1,1 millió tonna acélt adjanak az országnak. Jelenleg minden feltétel biztosítva van a tervek meg­valósításához. Eredetileg hat­vanhét napra tervezték a ki­lences számú Siemens-Mar­tin kemence átépítését. Az építési terv felülvizsgálata után a munkaprogramot 50 napra csökkentették. A mun­kák során több száz tonna acélszerkezetet, csaknem 1000 köbméter tűzálló falazatot kellett kibontani, elszállí­tani. Az építés során többek között hat és fél kilométer hosszúságú villamos kábelt kellett elhelyezni. A Kohá­szati Gyárépítő Vállalat szo­cialista brigádjai a kongresz- szusi munkaverseny kereté­ben kezdeményezték a határ­idő további csökkentését. Eh­hez csatlakoztak a kivitele­zésben részt vállaló többi dolgozók is. így született meg a magyar kohászat éle­tében páratlan eredmény: 31 nap alatt épült meg a ke­mence. Az ÓKÜ vezérigazgatójá­nak ünnepi szavai után dr. Kocsis József miniszterhe­lyettes mondott köszönetét az építőknek, az ÓKÜ dol­gozóinak. Az ünnepségen Bora Sán­dor brigádvezető is szót kért és elmondta: csatlakoznak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy az acélmű gyáregység kollektívája további hatezer tonna acélt gyárt terven fe­lül ebben az évben. A délutáni órákban került sor az első csapolásra az át­épített kilences számú ke­mencénél. A Miskolci Beruházási Vállalat a jövő évben meg­közelítőleg 2800 lakás épít- . tetését tervezi. Ezek közül azonban már csak mintegy 300 épül régi házgyári ter­mékből. Éppen ezért a ko­rábban elkészített tervdo­kumentációkat a beépítési tervig visszamenőleg újból el kellett készíttetni, ami rend­kívül sok többletráfordítást és egyes területeken a terv­dokumentációk kész'tési ide­jének eltolódását jelentette. A házgyári rekonstrukcióval kapcsolatos tevékenység so­rán meg kellett határozniuk a régi és új termék építési területeit. 1975-ben Diósgyőr- Majláthban 594, az össze­kötő városrészben 726, a bel­város I. ütemében 605, az avasi lakótelepen 560 lakást, valamint az Avason nyolc művészlakás elkészíttetését és átadását tervezik. Emel­lett felépíttetnek 132 egyéb állami és 66 OTP-társas- házat.

Next

/
Thumbnails
Contents