Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-06 / 286. szám

4 több gyermekes anyákat mentesítik.,.

Nők,

éjszakai műszakban

gére oldják meg a gyermekes anyák felmentését, s ráadásul úgy, hogy keresetük ne csökkenjen, ne hiányozzék jövedelmükből az éjszakai pótlék.

Vannak, akik önként vállalják

Az éjszakai pótlék. Sokak számára ez teszi „vonzóvá” a három műszak vállalását. Mert az éjszakai pótlék általában a bér 30 százaléka. De persze van, ahol jóval kevesebb, s van, ahol jóval több. Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalatnál például jóval kevesebb. Munkakörtől függően 14—24 százalék között van. Az egészségügy területén ez év szeptemberétől 30—50 százalék, a pamutfö- nóban hétköznap 44 százalék, szombaton 75 százalék.

És van néhány olyan ágazat, ahol egészen minimális a pótlék. Ilyen a vasút, ahol éjszakánként 30 forint a többlet. Ennél kedvezőtlenebb helyzetben csak a pedagógusok vannak. A bentlakásos intézetekben éjszakai ügyeletet adó pedagógusok 14 (azaz tizennégy!) forint „pótlékot” kapnak.

Ám az SZMT Nőbizottsága nem az éjszakai pótlékok további növeléséért száll síkra. Hanem elsősorban $zért, hogy mind erőteljesebben érvényesüljön a SZOT elnökségének 1971. évi állásfoglalása: a vállalatoktól nem az éjszakai műszakok pénzbeli „megváltását”, hanem a könnyítését várják. Azt a törekvést, hogy minél több nőt menetesítsenek a harmadik műszak alól úgy, hogy átlag- keresetük megmaradjon.

R. £.

Ki gépel, ki barkácsol

A téli iskolai szünet előtt sok végzős diák keresi fel a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat miskolci boltját írógépért. Többen már hetekkel ezelőtt leadták rendelésüket, így az írógép — hiánycikk lett a kölcsönzőben.

A másik sláger-cikk az ütvefúrógép. A HILTI-cég berendezése elsősorban az új lakótelepeken népszerű, mert a lakástulajdonosok ennek segítségével rögzíthetik a falon a díszítőelemeket, polcokat..

A vásárlókért

A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádjai a vásárlók igényeinek minél teljesebb kielégítése érdekében szocialista szerződést kötöttek a nagykereskedelmi vállalat szocialista brigádjaival. A közvetlenebb kapcsolat elsősorban a hiánycikkek gyorsabb beszerzését segíti elő. A vállalat tíz egysége november végére már teljesítette éves tervét, s a vállalat minden bizonnyal eléri az egymilliárd forintos forgalmat.

„A nők biológiai felépítése, anyasági funkciója szempontjából semmi esetre sem előnyös az éjszakai munka. A fiataloknak azért, mert ők még szülés előtt állnak, s a megszokott életritmus változása káros lehet szervezetükre. Akiknek pedig már gyermekeik vannak, azokat az otthoni gondok viselik meg fizikailag, idegileg nappal, s pihenés nélkül lépnek az éjszakai műszakba. A túlterhelés következménye: korai öregedés, idegrendszeri károsodás”.

Géppel öntik a sablonokba a betont.-#■ A házgyári elemek készítéséhez sok mázsa betonvasat használnak fel az alsózsolcai házépítő kombinátban. A szükséges acélháló-mennyiséget a gyár saját részlege állítja elő a drótgyártól vásárolt alapanyagból.

Világoszöld homlokzati fal

Elkészült

az első erkély

Rekonstrukció

után

a házgyárban

A házgyári termékváltáshoz szükséges sablonok utolsó darabjai a közelmúltban érkeztek meg Alsózsol- cára. A már korábban ii ? helyezett berendezést folyamatosan készülnek az új típusú panelek. A tervezett ütemhez képest körülbelül kéthónapos késéssel kezdték a szériaszerű gyártást. (Mint ahogy korábban megírtuk, az Építőgépgyártó Vállalat nem tudta időben leszállítani a megrendelt berendezéseket. Ezenkívül kisebb-nagyobb igazí- tanivalók akadtak az egyes gépek próbaüzemeltetése során is.)

A gyártócsarnokokban most már kialakult az új termékek gyártási üteme. Harcsik Mihály műszaki előadóval jártuk végig a munkahelyeket a vibráló asztaloktól a kész elemekkel teli tárolótérig.

A világoszöld homlokzati elemekből még mindössze néhány darab áll szállításra készen. Ez a szín sokkal üdébb, mint a régebben gyártott világos vagy sötétszürke. A csaknem egészen fehér árnyalatúakból ugyancsak sokat állítanak elő. Az elemek felülete igen finoman szem- csézett. Az eddig végzett kísérletek alapján még sárga, téglavörös és barna színű homlokzati falak készítését tervezik. A súlyos elemeket továbbra is daruval mozgatják, de a rekonstrukció során beépített görgősorokon ugyancsak könnyen tovább- gördíthetők a sablonba fogott panelek.

Szalagszerűen szerelik a térelemek belső berendezéseit és a kísérő naplóba sorra bekerülnek a nevek, ki mit rakott a helyére.

A házépítő kombinátban elmondták, hogy az első erkélyt tegnap építették be Leninvárosban. AZ új típusú panelek folyamatosan érkeznek Kazincbarcikára, Özdra és Miskolcra is.

N. J.

A figyelemre méltó megállapításokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Nőbizottságának tájékoztatójában rögzítették. A nőbizottság ugyanis felmérte, hogy milyen a három műszakban dolgozó nők helyzete megyénkben. A felmérésből kiderült, hogy Borsod 87 700 női szak- szervezeti tagja közül csaknem kilencezren dolgoznak három műszakos munkabeosztásban. A nagyvállalatok közül a TVK, a BVK, az ÖKÜ és a Borsodnádasdi Lemezgyár foglalkoztat különösen sok nőt éjszakás műszakban is.

Az úgynevezett „női üzemek” közül a Pamutfonóban 820, a Szerencsi Csokoládé- gyárban 450, a Szerencsi Cukorgyárban 383 és a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál 189 nődolgozó háromműszakos. És az egészségügyi intézményekben 1500 nőnek kell vállalnia az éjszakázást.

Sok borsodi üzemben már csökkentették

Ez a helyzet jelenleg. S meg kell mondani: már jóval kedvezőbbek ezek a számadatok, mint a négy évvel korábbiak. 1970-ben ugyanis kormányhatározat jelent meg, amely kötelezte a munkáltatókat: „...Az éjszakai műszakban dolgozó nők munkakörülményeinek

javítását már a IV. ötéves terv során meg kell kezdeni”.

A kormányhatározat nyomán igen sok borsodi üzemben csökkentették a nők három műszakos beosztását. Így például a Diósgyőri Gépgyárban, ahol úgy intézkedtek, hogy ha valakinek két hat éven aluli gyermeke van, az mentesüljön az éjszakás műszak alól.

Két műszak és éjszakai pótlék

Az Ózdi Kohászati Üzemekben a 14 éven aluli gyermekkel rendelkező anyákat

— átlagbérük meghagyásával

— nappali műszakra osztották be. A posta területén az anyák — kérésre — felmentést kaphatnak. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál — néhány elengedhetetlen kivétellel — minden, gyermekét egyedül nevelő vagy sok- gyermékes anyát mentesítettek a harmadik műszak alól. A Borsodi Szénbányák területén a 12 éven aluli gyermeket nevelő nődolgozót illeti meg a kedvezmény.

A Szerencsi Cukorgyárban úgy tervezik, hogy 1976 véIván Taraszovics

kezeit a második világháború. Széthullott a család. Katona lettem, a két bátyám partizán, anyámat megölték a németek. Ezen a napon, a Vityebszk megyei kis faluban harminc embert koncoltak fel... A háborút szünet nélkül, az első naptól az utolsóig végigharcoltam, kivéve azt a négy hónapot, amíg a katonai iskolát befejeztem. Hát ennyi... Azt már mondtam, ugye, hogy nyugdíjas vagyok. Azért nem éppen tétlenül. Van pártmunkám, társadalmi munkám. A feleségem még dolgozik, gyermekorvos. Két fiam van, az egyik mérnök, a másik műszaki egyetemre jár. S egy unokám. A kicsi...

Pillanatnyi csönd a szobában. Iván Taraszovics megtörli homlokát — náluk, amikor elindult Miskolcra, mínusz 28 fokot mértek, itt pedig plusz 8 van, nehéz az átállás még az egészséges szervezetnek is —, aztán hirtelen, hangosan, dühösen szól:

— Tudja mi a háború?! Őrjítő robbanások, kegyetlen öldöklés, szenvedés és éhezés. Láttam Budapesten, ott is láttam, amikor éhes gyerekek, öregek fejszével estek neki a ló tetemének. Ez a háború! — ... és ott, amikor könnyezni láttak, az életem jutott eszembe. Az életünk. Meg az is elérzékenyített, milyen szeretettel fogadtak. Sok mindent meg lehet rendezni protokollárisán. Az őszinte érzést nem. Nagyon sok őszinte baráttal fogtam kezet e rövid idő alatt. Mindennek örülök, amit láttam. — Később még annyit mond: — Változik a világ. A feszültség kétségtelenül csökken. A dolog lényege: mindenképpen növelni ezt a folyamatot. Persze, a leglényegesebb, hogy mi — s a körben- ülölcre mutat, értve ezalatt az új világba tartozók nagy családját — erősek vagyunk. Ez is kell, nagyon kell... Tudja, voltaképpen mindezt el akartam ón mondani ott is... csakhát, az emlékezés, a gondolatok ... Nem tudtam beszélni. El akartam mondani azt is ...

Még mit. Iván Taraszovics?

— Azt, hogy éljenek boldogan, békében. És hogy a fiatalság soha ne tudja meg, milyen a háború.

Cs. L.

... és akkor ott, a díszelnökség első sorában ülők 'egyikének megeredtek a könnyei. A színház nézőterén néma csönd támadt. Drámai pillanat. Harminc esztendő távlatából, fegyverropogásból csöndbe hajló sorsfordulót idézett a szónok, az egykori harcostárs. Dermedt feszültség ülte meg az agyát és szívét azoknak, akik átélték s megérték. hogy itt, a színházban tartott felszabadulási ünnepségen harmincadszor emlékezzenek s örüljenek immár romokat, lőporszagot, pince-sötétséget feledve, ünnepeljék a megújhodott életet, kegyelettel adózzanak holt és élő hősöknek.

S midőn már-már készülődött a rémület-ébredés, miként hajnalpír űzi a sötét éjszakát, megeredtek egy férfi könnyei. Küszködött befelé, fojtotta volna magába. Hasztalan. Az egykori harcos, a volt légvédelmi tüzérezredparancsnok, aki fél Európát végigharcolta, százszor és ezerszer szembenézve a halállal, s akit acélszilárddá gyúrt az élet — elérzékenyült. Hogy mit érzett,

azt nem nehéz elképzelni. De milyen emlékek riadóztak? Milyen sebek szakadtak fel? Milyen, egykor rettenetes látványt nyújtó képek váltak ismét elevenné?

Iván Taraszovics mire gondolt ott, azokban a percekben?

A városi tanács elnökének szobájában, ahol beszélgetünk, mereven néz maga elé az egykori harcos. A restel- kedés zavarát hessegetné arcáról. Pedig nincs miért restelkednie! Az a néhány könnycsepp? Az igazi férfi ritkán lágyul el, s ha megtörténik vele, oka van annak.

Székén előrehajol. Mellén csendül a tizenhárom kitüntetés. A Vörös Harcizászló Érdemrend, a Honvédő Háborúért, Budapestért, Becsért... Mindegyik külön-külön is egy-egy kötetnyi történet.

— Egyszerűen nem tudtam ellenállni. Megrohantak a gondolatok, egyszerre minden az eszembe jutott. Elnézést...

Szerény ember, őszinte vallomás. Egy a milliók közül, akik a világváltozást hittel, meggyőződéssel szolgálták és szolgálják. Égy azok közül, akiknek sokszor, nagyon sokszor iszonyú próbatétellel kellett bizonyítaniuk; azok közül, akiknek testét a kitüntetések alatt sebhelyek borítják, szervezetükbe beleégette . bélyegét a front hideg szele, ágyúk döreje, bombák robbanása, elesett harcostársak jajkiáltása.

Iván Taraszovics Veszerszkij nyugalmazott ezredparancsnok. Azt is restelkedve mondja: sokféle betegség gyötri. Jövőre lesz hatvan éves... Kétszer annyi, mint annak idején itt, Miskolcon, a felszabadulás napjaiban. Milyen élet történetét viseli ez a majdnem hatvan év?

— Az életem nehéz volt, a történetem egyszerű. Parasztember gyermeke vagyok. Apám az első világháborúban esett el, mindjárt az elején. Öten maradtunk: anyám, a nővérem, két bátyám és én. Együtt nőttünk fel a forradalommal, sorsunkat a forradalom kormányozta. Mit mondjak? Olyan volt az életem, mint a többieké. Aztán bekövet-