Déli Hírlap, 1974. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1974-12-30 / 304. szám
I > Boszorkányperek 5. Mi is mondott Könyves Kaiman? #- Az elefánt-védjegyes egérfogók a világ sok országába eljutnak. A Miskolci Vasipari Szövetkezet mártabányai üzemében évente 1,6 millió darab állatcsapdát szerelnek össze az ügyeskezű asszonyok. (Kerényi felv.) Mongóliától Svájcig Exportáló miskolci szövetkezetek t zó lehetőségeit hogyan haszA magyarországi boszorkányperek viszonylag későn váltak tömeges méretűvé Németországban, Spanyolországban már javában lobogtak a máglyák, amikor a budai tanács, 1421-ben kiadott rendelete még csak pellengérre ítéli az első alkalommal boszorkányságon kapott személyt. Az ítélet nagyon enyhe, a későbbi vérengzések ismeretében szinte humánus volt, mert a kikötés csak péntek reggeltől délig rendeltetett el. Az első hazai boszorkányról 1517-ben történik említés, de az iratok csak az 1615-ös brassói égetésről maradtak fenn. Fejeket ásnak el Nagyonis kétes értékű a dicsőség, de a magyarországi boszorkányhajsza új vonásokkal gazdagította a boszorkánykultuszt. Az ördög hazai szövetségesei szárazságot okoznak, mégpedig úgy, hogy tyúk-, ló- vagy ember- fejeket ásnak el. Vajat csinálnak a vízből, béka vagy kutya alakjában elszívják a tehén tejét, megfúrják a szőlőtőkét, a törökökhöz varázsolják a termést. Az 1739-ben kiadott császári rendelet roppant szigorú: a boszorkányság pokoli bűne tűzhalállal büntet- tetik, s ugyancsak máglyahalál vár azokra, akik éjszakánként részt vesznek az akasztófák alatt, az ördög által tartott mulatságokon, vagy akik jégverést, zivatart, sáskajárást, s egyéb csapásokat idéznek elő. A ma embere értetlenül csóválja a fejét, tudva azt. hogy Könyves Kálmán királyunk már 1100 táján azt mondotta, hogy: boszorkányok pedig nincsenek. Igen ám, csakhogy Könyves Kálmánra hivatkoztak az ördögűzők is! A maga korában haladónak számító Kálmán királyunk ugyanis másként értette ezt az oly gyakran citált mondatot, mint mi. A király valóban nem hitt a strigák (éjjel járó, vámpírszerű, embervért szívó lények) létezésében, de igenis hitt az olyan, nagyonis emberformájú varázslókban, akik az örEieilrÉ a csecsemőién Előfordul olykor, hogy egy csecsemő elpusztul, mert vagy túl sok vagy túl kevés oxigént kap. A' veszély elkerülésére egy marburgi orvosházaspár: Albert és Renata Huch dr. szerkesztett egy gombnagyságú elektródát, amely anélkül tudja mérni a vér oxigéntartalmát, hogy valahol vért „csapolna” a szervezetből. Az elektródát ott illesztik a bőrre, ahol az a legközelebb van egy véredényhez. Itt számlálja a bőrön áthatoló oxigénmolekulák számát, és regisztrálja az esetleges változásokat. Nehéz lefolyású szüléseknél is fontos szerepet kaphat az elektróda. Ha ugyanis „riasztó jelzést” ad, az orvosok még idejében beavatkozhatnak és megmenthetik a születendő gyermek életét. dög segítségével mindenféle ártalom előidézésére képesek. Hatvan kemény pálca Az utolsó hazai boszorkányégetés 1745-ben, Nagykárolyban volt. Két asszonyt vetettek a tűzbe. (A francia enciklopédisták már javában dolgoztak a felvilágosodás csúcspontját jelentő . művükön!) A máglyák tüzét Mária Terézia tiltó rendelete lohasztotta le, de a képzelet tüze tovább lángolt. A bírósági perek jó része még mindig boszorkányper, ám a következmények és az ítéletek már egészen mások, mint néhány évvel korábban. Példaként említjük, hogy a miskolci ifjú Béres Jánost, aki nemes Habsi Anna asszonyt „másoknak hallatára Vén Boszorkánynak mondani, Tűz alá ítélni és eczersmind ördög atta mondással káromlani bátorkodott” a vármegye megbüntette. „Csak 60 kemény Pál- cza ütések után” bocsátotta el. Az ugyancsak miskolci Kovács Zsuzsát „ki magát tá- tosnak mondani merészelte”, 25 korbácsra ítélik. Korbácsot kapott Kőműves Zsuzsa is, aki „a Miskólczon lakozó Ecsegi Szőcs Juditot” táltos- sággal rágalmazta meg. Fekete statisztika Magyarországon a boszorkányhamvasztó tüzek 200 éven át égtek. Több mint fél ezren kerültek bíróság elé a boszorkányosság vádjával. Közülük — bár a források adatai nem esnek egybe — 192 személy ítélete szólt máglyára, vagy fővesztésre, 151 vádlott sorsa ismeretlen, a többit felmentették, vagy megúszta kisebb büntetéssel. A hazai fekete statisztika semmiség a nyugaton zajló vérengzéshez képest. Feljegyezték, hogy egy német városban. Quedlinburgban 1589-ben egyetlen napon 133 embert égettek meg. A boszorkányság vádja miatt meggyilkolt áldozatok száma összesen mintegy háromszáz- ezerre rúg. Háromszázezer ember halt tűzhalált ötszáz év alatt! BRACKÚ ISTVÁN (Folytatjuk) Itt az év vége. A miskolci ipari szövetkezetek is készítik már a számvetést: teljesítették-e vállalt kötelezettségeiket, feladataikat? Három olyan szövetkezetnél jártunk, amelyek tevékenységében, gazdálkodásában az export is szerepet játszik. Arra kerestünk választ, hogyan segítette az export a szövetkezet eredményeit, s milyen reményekkel néznek az 1075- ös esztendő elé? Plusz nyolcmillió lóriul A Miskolci Háziipari Szövetkezetnél jó hangulatban zárják az esztendőt. Felavatták új üzemházukat, teljesülnek terveik. Különösen dinamikus fejlődés tapasztalható az export teljesítésében. Az év elején még azt tervezték, hogy az idén 32 millió forint értékű kötöttárut, bébiruhát, s egyéb terméket gyártanak külföldi megrendelőiknek. Az exportból származó bevételük azonban eléri a 40 millió forintot. A 8 millió,(forint plusz teszi lehetőve azt is, hogy 44 millió forintos éves tervüket 50 millió forintra teljesítsék. Külföldi vevőik elégedettek, a Miskolci Háziipari Szövetkezet termékeit szívesen továbbítják a külkereskedelmi vállalatok. — Mongóliától Svájcig, a Szovjetuniótól Franciaországig szállítunk különböző termékeket — mondja Jambrik Gézáné, a szövetkezet elnöke. Máris bőségesen elláttak bennünket megrendelésekkel 1975-re. Ezért jövőre már mintegy 46 millió forint értékű exportterméket szeretnénk gyártani. Nyolcszázaíétos béried eszlés A Miskolci Textilkonfekció Szövetkezet is teljes mértékben teljesítette ez évi export- kötelezettségeit. Három fő vevőjük: egy nyugatnémet, egy holland és egy svájci cég dolgoztat velük, ami kedvező a szövetkezet számára. A három neves nyugati cég máris lekötötte a miskolci Palóczi utcai üzem teljes, 1975-ös kapacitását! — A sok nehézség ellenére is jó évet zárunk — mondja Szegedi Józsefné elnökhelyettes. — Rajtunk múlik, hogy a jövő esztendő kedveA/on vitatkoznak egyes országokban az egészségügyi és élelmezésügyi hatóságok, hogy mennyi az a higanymennyiség, amely még nem veszélyezteti a fogyasztók egészségét. Kanadában és az Egyesült Államokban 0,5 milligramm. Svédországban és Finnországban 1,0, Norvégiában 1,5 milligramm a törvényenaljuk ki. A szövetkezetnél a hangulat jó, a tervezett 8 százalékkal szemben 8 százalékos bérfejlesztést valósítottunk meg. Előnyösebb üzlet várható A Miskolci Vasipari Szövetkezet, a Ferunion Külkereskedelmi Vállalaton keresztül, az idén is több külföldi megrendelőnek gyártott patkányfogókat. Nem kevesebb, mint 8 millió forint értékű patkányíogót értékesítettek 1974- ben külföldön! S ebben az évben megkezdte a termelést az a kis üzem is, amelyet Nigériába telepítettek. A szövetkezet öt dolgozót küldött ki a második félévben a nigériai üzem beindításához, akik közül ma már csak egy teljesít szolgálatot a távoli afrikai országban. — Előzetes értesüléseink szerint jövőre nem gyártunk patkányfogót — mondják a szövetkezetnél. — Helyét minien bizonnyal más termék foglalja majd el. Szövetkezetünk jelentős közvetett exportot is lebonyolít. Más vállalatokkal együttműködve dolgoztunk péidáuj az idén Csehszlovákiának, Sza- úd-Arábiái)ak. Most folynak a tárgyalások arról is, hogy 1975- ben mi készítenénk a KGST-országok összefogásával épülő orenburgi gázvezeték felvonulási épületeinek acélváz szerkezetét. Ha a megrendelést valóban mi kapjuk meg, lesz munkánk jövőre is bőven. (njikes) sen megengedett higanymennyiség l kilogramm halban. Minket, magyarokat egyelőre nem fenyeget „higanymérgezési” veszély, hiszen nálunk nagyon alacsony a halfogyasztási fejadag. Egy svéd vizsgálat szerint ugyanis naponta 350 gramm halat lehet fogyasztani egészségünk veszélyeztetése nélkül. A boszorkány mindenre képes. Arra is, hogy megfejje az ajtófélfába ütött fejsze nyelét. Mennyi higany lehet a halakban? Leánycsalogató „Gentleman, 30 éves, jelentékeny vagyon birtokosa, nőül venne olyan fiatal úrihöl- gj/et, aki legalább 3000 font hozománnyal rendelkezik.” Íme, a házassági apróhirdetés őse, amely 1695-ben jelent meg egy londoni, magyarra fordítva — „A gazdálkodás és kereskedelem megjavítását célzó gyűjtemény” cimű újságban. Mint Ráth-Végh István híres, Szerelem, házasság című könyvében írja: „a közönség nem akarta bevenni a furcsa újdonságot. Azt hitték, a szerkesztő tréfája az egész.” Ámde a házassági apróhirdetés — miután kiderült, hogy csakugyan sikerült a gentleman házasságát ennek révén nyélbeütni — „elfoglalta helyét az elismert közhasznú intézmények sorában”. És hogy mennyire, arra legékesebb bizonyíték; ma is tart népszerűsége. S micsoda remekbeszabott magányosok, micsoda tökéletes — ámde meg nem értett — egyedül- levők próbálkoznak — olykor hihetetlen kitartással — megtalálni a mesebeli boldogságot e közhasznú intézmény segítségével! A sziporkázóan ötletes szövegelésben főként a férfiak tesznek ki magukért. Valahogy így: „Magányos vadgerle keresi párját. Azt a 25 évesnél nem idősebb, diplomás, jó lábú, karcsú, lehetőleg szőke hosszú hajú, ép fo- gazatú, üde leheletű, kimondottan csinos és ápolt, intelligens, zenét kedvelő, lehetőleg több nyelven beszélő, a háztartási munkát kedvelő, jól főző, lelkiekben gazdag, megértő leányt, aki gyermekeinek jó anyja, neki hűséges felesege tud-na lenni. Berendezett két- szoba-hallos lakás szükséges jeligére.” Tulajdonképpen klasszikus a szöveg. Tiszteletreméltó igényességről árulkodik. Mert mit is mond: hajlandó vagyok bármilyen szépséges fiatal nőnek adni a nevem, nyújtani a kezem, aki jól keres, aki kiszolgál, aki otthont ad. Csak egy a bökkenő: ma már elavult az ilyen „vadgerle”. Nem vonzza a minden feltételnek megfelelő leányokat. Nekik is vannak elképzeléseik a maguk jövendő „vadgerléjéről”, s valamit csak valamiért hajlandók adni. Az ilyen szövegre tehát nem mennek lépte. Másként kell tehát megfogalmazni a leánycsalogatót. Valahogy úgy, ahogyan egyik napilapunk december 19-i számában közölt apróhirdetésében: „Két vezető beosztású fiatalember, 22 és 23 évesek, 166 és 180 cm magasak, keresik korban hozzájuk illő, komoly gondolkodású ' lányok ismeretségét, házasság céljából. »Megtaláltalak 16 499« jeligére a kiadóban.” Hát igen. Ez már döfi! Ez az igazi Leánycsalogató ’74—'75! Ebben van romantika: „Megtaláltalak”! Van biztatás: 22 és 23 évesek! Van objektivitás: 166 és 180 cm magasak! Van választási lehetőség: Kettő! És van ajánlat: vezető beosztású! És van perspektíva. Mert ugyebár, aki már 22—23 éves korára vezető beosztású, az 30 éves korára már fővezető lehet. Aztán — határ a csillagos ég! Dilemma: kit vagy mit vezetnek?! Dehát ez csekélység... ! (rév a)
