Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-20 / 272. szám

•ló néhány operatív bizottsági ülést végigizgultam, a ne­héz napokban jártam Hegyalján, beszéltem térdig sárban répát szedő asszonyokkal, kémleltem együtt a felhős eget, borongás hangulatú kukoriaakombájnossal. Hősi eposzt kel­lene írni az őszi munkák hőseiről: mezőgazdasági munká­sokról, diákokról, gépkocsivezetőkről, a betakarítást segítő üzemi munkásokról. S hogy most mégis másról írok, az ne tűnjön ünnepron­tásnak. Egy iskola és egy tsz peréről, „majdnem peréről” van szó. A történet példázza, hogy hordónyi mézet megke­seríthet az önzés egyetlen csepp mérge. Az olasziiszkai Gazdász Tsz szerződést kötött a 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel. Eszerint ezer diák indult volna szüretre... De nem ezer ment, hanem 1 csak 655. A gyerekek így is derekasan dolgoztak. A ts£ alig győzte el­szállítani a szőlőt. A munka olyan jól haladt, hogy a szüret a tervezettnél előbb ért véget. .Diákok, tanárok joggal érez­hették a jó munka örömét... De akkor megérkezett az ér­tesítés. A tsz, perrel fenyegetőzve, 12 ezer forintot követelt az iskolától, mondván, hogy a diákok részére bére't vasúti kocsikban üres helyek is voltak, s több vonatjegyért fizet­tek, mint amennyit az iskola igénybe vett. Való igaz, hogy voltak üres helyek a kocsikban. De leg­alább kényelmesen utazhattak a tsz önkéntes segítői. A srá­cok uyanis fáradtak voltak. Nemcsak a munkától, hanem a terven felüli gyaloglástól is. A tsz vezetői ugyanis rosszul mérték fel a távolságot, s odafelé 2,5, visszafelé hat kilomé­tert gyalogoltatiák i gyerekeket... Ezt ugyan nem tette szóvá az iskola igazgatója. Nem panaszkodni mentek, hanem dolgozni. Azért sem szólt, hogy a megígért meleg teával sem vendégelték meg a diákokat, pedig csontig hatolt a hűvös­ség abban az időben... Nagyobb baj az, hogy ivóvíz sem volt elég. A vasúti jegyek árát követelő tsz — nem minden külső figyelmeztetés nélkül — hamarosan elállt pereskedő szándé­kától. így hát el is felejthetnénk az egészet, ha mint elret­tentő példa nem forogna közszájon. Reméljük, a diákok fe­lejtik el leghamarabb. Azok a diákok, akik azóta már visz- szaültek a padba, vagy azok, akik tegnap is zöldséget szed­tek, kukoricát törtek Szirmán. Felejtsék is el minél hama­rabb a — munkát, egymás segítését most tanuló — fiatalok; merj az olasziiszkai eset egyetlen rossz példa volt csupán. Csak a tsz vezetői tanulhatnak belőle: 1974 őszén nem 12 ezer forintról volt szó! (brackó) Aranykoszorú, diplomával A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzem férfikórusa a Szolnok város felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mából megrendezett országos minősítő kórushangversenyen 90 éves fennállásának leg­szebb sikerét érte el. A jól összeszokott kórus Komoródy Petemé Engi Zsuzsa vezény­letével olyan kiválóan adta elő hangverseny-programját, hogy az a zsűri legmagasabb elismerését vívta ki és el­nyerték a legmagasabb ki­tüntetést : az aranykoszorús fokozatot diplomával. Országos sütői nari bemutató November 26-án Miskol­con az új kenyérgyárban or­szágos sütőipari bemutatót rendeznek. A kenyérgyár igazgatója elmondotta, hogy minőséggel kapcsolatos rek­lamációjuk még nem volt. A környező nyolc település ke­nyér- és péksütemény-ellátá­sa is kifogástalan. Kenyérből naponta 5,5—6 vagon, szom­baton pedig 8,5—9 vagon ké­szül. Hatvanféle péksüte­ményből választhatnak a vevők. Környezetvédelmi szakmai napok A levegő tisztaságáért Pulyka az ünnepekre A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes főosztályán az MTI munkatársának el­mondották, hogy a kereske­delmi vállalatok — az ipari és mezőgazdasági partnerek­kel együttműködve — min­dent megtettek a téli, ezen belül az év végi ünnepi for­galom zavartalan lebonyolí­tásáért. Az alapvétő fontos­ságú élelmiszerekből — akár­csak évek óta — kielégítenek minden igényt. Az év utolsó negyedében például cukorból a tavalyinai 4100 tonnával több, összesen 77 000 tonna áll a lakosság rendelkezésé­re, húsból és húskészítmé­nyekből 7800 tonnával több kerül forgalomba, s ez fe­dezi a megnövekedett szük­ségleteket. Baromfiból és to­jásból a tavalyihoz hasonló­an bőséges és választékos el­látással számolhatunk; az ün­nepek előtti nagyobo igények­hez igazodva az ipar 10 szá­zalékkal több pulykát és hí­zott baromfit ad az üzletek­nek. { mesevilág alakjaival Sokféle lehet a bútor gombja A hazai bútorgyárak ér­deklődésére számot tartó új terméket mutatott be tegnap az érintett szakma és a sajtó képviselőinek a Fővárosi Mű- anyagipari Vállalat: újfajta, gazdaságos módszerrel, sok­féle színben, fazonban elő­állított ízléses bútor nyitó­záró húzógombokat. A műanyag gombok színe­zésének többféle technológiá­ját dolgozták ki már eddig is; nemcsak sima, egyszínű, hanem gyöngyházszín, sőt csíkosán meiírozott gombo­kat is elő tudnál: állítani. A további tervek között sze­repel matricás bútorhúzók gyártása a gyermekszobákba a mesevilág alakjaival, a I konyhabútorokon gyümölcs­vagy más motívumokkal. Kí­sérleteket kezdtek galvani- kus, fémbevonatú húzógom­bok gyártására is. Segítsé­gükkel változatosabbá tehe­tők a sorozatban készülő be­rendezési tárgyak. A környezetvédelmi szak­mai napok házigazdái a má­sodik nap programjaként a levegőtisztaság védelmét je­lölték meg. Essék szó a házi­gazdákról: megyei tanács, Hazafias Népfront, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, az MTESZ Borsod megyei szervezete. Csak jelezni kí­vántam ezzel a széles körű társadalmi összefogást, amely a szakmai napok és a kör­nyezetvédelmi kiállítás meg­rendezését lehetővé tették. Gazdagít, de el is vesz „Hogy ne kelljen később szégyenkeznünk mai magun­kért ...” A befejezetlenséget jelző három point helyére kí­vánkozik a tudósítás a má­sodik nap programjáról. A meghívott szakembereket és gazdasági vezetőket dr. Pász­tor Pál, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte, majd dr. Árvái József, az ÉVM főosz­tályvezetője tartott előadást a környezetvédelem és a le­vegővédelem összefüggései­ről. — Az ember az egyetlen élőlény a világon, aki a kör­nyezetén, a természeten a ma­ga javára alakítani képes. Alakít, de ezzel egyensúlyt bont meg, gazdagít, de ezzel el is vesz: egyensúlyt bont meg, veszélyforrást teremt. A kiinduló gondolat jelzi: jóllehet az előadás szakem­bereknek szólt, mindőnket érdekel. A környezetvédelem nem egyes szakemberek te­endője, hanem közös feladat. Szemléletváltozásra is szük­ség van, ha eredményt aka­runk elérni. Félni keli-e a holnaptól? A tanácskozás hangulatát idézem, ha azt írom: nem állunk rosszul. Pontosabban A Csepel Autógyár 1949. november 18-án kezdte meg a munkát alig több mint ötszáz dolgozóval. Az első teherautó 1950. április 4-re készült el. A gyár mérnökei és technikusai az eltelt 25 év alatt tíz teherautó-családot fejlesztettek ki. A 25 év alatt több mint százezer darab teherautót készítettek el. A Csepel teherautókat a Szovjetuniótól Brazíliáig csak­nem harminc országba exportálják. Jelenleg a gyár a teher­autók gyártása mellett autóbusz-alvázakat is készít. (Fehér József felvétele)-jé Széchenyi vázlatai a hídhoz. Végérvényes, mint minden nagy alkotás A Lánchíd jubileuma Születésének kettős jubileumát ma ünnepli a híd. Széchenyi hídja, a Duna első állandó hídja, a Lánchíd. A két Clark remeke nemcsak Budát kötötte össze Pesttel, hanem a múl­tat a jövővel, a jobbra törekvő szándékokat a megvalósulás reményével. Szerb Antal írja, az 1842. augusztus 24-i ünnepélyes alap­kőletétel centenáriuma alkalmából közreadott szép cikkében: „Nem akarom leszólni többi tiszteletre méltó hidunkat, de a Lánchíd szépségét akkor érezzük legjobban, ha velük össze­hasonlítjuk. Mennyi nemesség van a Lánchídban, milyen előkelő hallgatagság, gőgös szerénység, bájos könnyelműség és ódon mélabú! Valahogy végérvényes, mint minden nagy alkotás; az ember úgy érzi: igen, ez az, egy hídnak ilyennek kell lennie! A Margit-hídban nincs elég méltóság; az Erzsé- bet-híd pedig először is sárga, ami egyáltalán nem hídhoz illő, másodszor is nagyon is hangosan mutogatja vaskonstruk­cióját, túlságosan büszke arra, hogy modern, éppen ezért ma már kissé elavultnak hat, olyan, mint az Eiffel-torony. A Lánchíd nem avul el soha, a Lánchíd klasszikus; olyan, mint Arany János.” A hídavatáson Széchenyi nem lehetett ott. A „legnagyobb magyar" döblingeni orvosainak foglya volt. A sors kegyetlen tréfája, hogy a 125 évvel ezelőtti avatáson elsőként Haynau, a hóhér sétált át egyik partról a másikra ... A visszavonuló németek 1945. január 15-én felrobbantották Széchenyi hídját. Négy és fél évig hevert romokban a büszke óriás. A második avatóünnepség is november 20-ra esett. A naptár 1949-et mutatott. A Roosevelt téri dísztribünön fog­laltak helyet a hídalkatrészek készítői, az ózdi és a diósgyőri munkások. Szép idő volt, sütött a nap. Tízezrek vonultak át a zászlót lobogtató acélivek alatt. B. L jobban állunk, mint az ipari­lag fejlettebb országok. A tár­sadalomnak van annyi ere­je, hogy e gondokra időben felfigyeljen, és tegyen is. A tanácskozás hangulatát idézem akkor is, ha azt írom, hogy mi itt Miskolcon, de általában a borsodi iparvidé­ken rosszul állunk. Nemcsak a vizeink fertőzöttebbek, ha­nem a levegőnk is szennye- zettebb, mint az ország más tájain. A környezet-véde­lemről rövidesen törvényt fogad el az országgyűlés. In­tézkedések, rendeletek, uta­sítások születtek már koráb­ban is. A társadalom véde­kezik. Milley Vilmos, az MÉM megbízott osztályvezetője a levegőtisztaság-védelem jogi és műszaki szabályozásainak kérdéseiről tartott előadást, majd a felkért hozzászólók beszéltek szűkebb pátriánk gondjairól. Szó esett Miskolc kedvezőtlen földrajzi adott­ságairól, az iparfejlesztés okozta gondokról. — Az ebéd csak akkor ér véget, amikor el is mosogat­tunk — mondotta felszólalá­sában Horváth Károly, az Ózdi Kohászati Üzerríek fő- energetikusa. — Mert egy darabig van tányér, de mi lesz, ha elfogy? Ez a moso­gatás az üzemeknek is köte­lező. A szennyező anyagok el­tüntetését, ártalmatlanná te­vését jelenti. Elhangzott, hogy mindez igen nagy anyagi áldozatok­ba kerül. A vegyipar például járatlan úton halad, kísérle­tezik. Többen szóltak arról, hogy a szennyezőanyagok „visszanyerése” anyagi elő­nyökkel is járhat, ám eddig el kell érnünk. Áldoznunk kell érte. Ami eddig történt Gavallér István arról be­szélt, hogy korábban hat borsodi településnek volt környezetvédelmi terve. Azóta elkészült egy közös, öc vá­rost építő nagyobb terv is, s ez egy komplex feladat elvégzésének az alapvető fel­tétele. Ami eddig történt, az nem -kevés. Miskolc egyik legna­gyobb levegő- és vízszennye­ző vállalata, az LKM millió­# Pipál a kémény... Az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet levegőegészségügyi osz­tályának munkatársai méré­seket végeznek Százhalom­battán. kát fordított eddig környe­zetvédelemre. A HCM tizen­egymilliárdos beruházásából mintegy egymilliárd forintba kerülnek a port szűrő beren­dezések. És ezt a sort foly­tathatnánk, bizonyságául an­nak, hogy a természet káro­sodásának veszélyét megér­tettük, s teszünk ellene. László László Miskolc le­vegővédelméről szólt. , ~ — Miskolc egyike az or­szág legszennyezettebb leve­gőjű városainak' — mondot­ta. — Minden nagyobb lakó­terület gyárakhoz, üzemekhez kötődik (LKM, DIGÉP, HCM, északkeleti ipartelep ...). Ré­gen a HCM-ből például napi hatvan tonna por hullt a vá­rosra. Az új üzem, a tervek szerint, „csak” 5,4 tonna port „termel” majd. Dr. Takács Sándor, a me­gyei KÖJÁL igazgatóhelyet­tese diaképekkel illusztrált előadásában ismertette a vá­ros levegőszennyezettségi gondjait, a mérések eszkö­zeit, eredményeit. A tanácskozás ma az ur­banizáció és a környezetvé­delem összefüggéseinek vitá­jával folytatódik. B. G Győrött 13, a Tiszántúlon 3 fok Novemberi „vénasszonyok nyara” A Közép-Európát elárasztó enyhe léghullámok még érezte­tik hatásukat, továbbra is kelle­mes, őszies az időjárás ^ország­szerte. Hazánkban, akárcsak kon­tinensünk más vidékein — a partvonalakat leszámítva — az évszakhoz képest meleg a leve­gő» gyakran 5—10 fokkal maga­sabb a hőmérséklet az ilyenkor szokásos átlagnál. Tegnap a kora reggeli órák­ban, meglehetősen enyhe éjsza­ka után, sok helyen mértek 10 -*12 fokot, sőt Győrött 13 fokig emelkedett a hőmérő higanyszá­la. A fővárosban felhős volt az égbolt, és 7 fokot mértek. Mind­össze a felhőtlen Tiszántúlon volt 2—3 fok. A várt ködök az enyhe légáramlás felgyorsulása miatt elmaradtak« Egyelőre még tart a novembe­ri „vénasszonyok nyara”. A Kárpát-medencét a folyamato­san érkező száraz levegő tölti be. Napközben országszerte 13— 18 fokos melegre, egy-egy he­lyen 20 fok körüli hőmérséklet­re is számítani lehet. Elsősor­ban az északnyugati ország­részen várható felhősödés, ki­sebb esőkkel, a szél néhol fo­kozatosan megerősödik, a Du­nántúlon viharos erejűvé válhat. A Meteorológiai intézet táv­prognózisa szerint a következő napokban valamelyest csökken a hőmérséklet, felhősebb időjá­rásra kell felkészülni. Napköz­ben eleinte 10—15, majd 8—12 fokra melegszik fel a levegő. Ez olasz^zkai pepi

Next

/
Thumbnails
Contents