Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-19 / 271. szám

Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Emíékeink és az emlékek « ' 1 \ i • Testnevelés loracsarnA» és folyosón Egy éve adták át a Zalka Máté Gépipari Szakközépis­kola új tornatermét. Az alig öt hónap alatt felépített csar­nok 3,6 millió forintba ke­rült. A terem azóta otthont ad a testnevelési óráknak, a tömegsportnak és öt szakosz­tály edzéseinek is. Reggel 7- től este 8-ig nonstop követik egymást a foglalkozások. Egy­szerre két osztály is (körül­belül 60 tanuló) tud tornázni anélkül, hogy zavarnák egy­mást. A Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskola már korántsem büszkélked­het ilyen szép létesítménnyel. Az iskola november 30-án ünnepli 25 éves fennállását, de tornaterme sajnos még most sincs. Majoros István testnevelő tanár diákjai 25 éve dübörögnek a folyosókon, és a lépcsőházban, zavarva az osztályokban tanuló társai­kat. Á folyosó és a lépcső a futópálya; az előcsarnokban gimnasztikáznak és a pince­lejáratnál súlyzóznak. Nem éppen ideális körülmények ezek a testnevelés számára. Pedig ebben az iskolában kü­lönösen szükség van a jó kondícióra; a tanmenet nem­csak szellemi, de nehéz fizi­kai megterhelést is ró a ta­nulókra. A házi öntödében, a lakatosműhelyben a gyakor­latokon erősen meg kell fog­ni a szerszámokat. A gépipari szakközépiskola tavaly, tornatermének ava­tásakor, hatvanegynéhány éves volt. Reméljük, a kohó- iparinak nem kell megvárni, míg ugyanannyi idős lesz ... (Kerényi László felvételei) Kertészek jubileuma Negyedszázados jubileumát ünnepli ebben a hónapban a Miskolci Kertészeti Vállalat. A november 29-i ünnepségen szép eredményekről adhat­nak majd számot, hiszen ez idő alatt hatszor érdemelték ki a Kiváló vállalat címet és kilenc alkalommal hoztak el díjat a debreceni virágkar- neváltól. A jubileumi ün­nepség előtt, 23-án még kommunista, műszakkal kö­szönti a 30 éve felszabadult Miskolcot a 25 éves Miskolci Kertészeti Vállalat. Külön csomagban a karaj, a tarja A kereskedők munkáját könnyítik A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának Fórum-sorozatá­ban november 25-én, hétfőn este 18 óra 15 perctől 19 órá­ig a téli ellátással és szolgál­tatással foglalkozó vállalatok illetékes vezetői válaszolnak a feltett kérdésekre. Érdeklődni lehet az AGRO- KONZUM-nak és a Miskolci Áfésznek a zöldség- és gyü­mölcsellátással kapcsolatos munkájáról, továbbá a TÜ- ZÉP és a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat távfűtési osz­tályának téli tevékenységé­ről. A kérdéseket levélben leg­később november 24-ig a Magyar Rádió Miskolci Stú­diója címére (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) küldjék meg. Érdeklődni lehet még az adás időpontjában is, amikor a 16-427-es és a 35-510-es te­lefonon tartunk ügyeletet. A fiatal mint állampolgár Az LKM hidegüzem tan­műhelyében ma 12 órától „A fiatal mint állampolgár” címmel előadást tartanak a Bartók Béla Művelődési Köz- oont rendezésében. liánr Hazánk gazdasági helyzete címmel rendez előadást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi szer­vezete. A Gazdaságpolitikánk­ról — népszerűén című sza­badegyetemi sorozat része­ként tartott összejövetel ma délután 2 órakor lesz a TIT Kazinczy-klubjában. A téma előadója dr. Juhász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. háza Szeretni és becsülni azt tudjuk igazán, amit ismerünk. Érteni korunkat legalább annyira fontos, mint ismerni a tá­jat, a várost. Érteni a kort pedig annyit jelent,- mint tudni a tegnapok történelmét. Közeledvén hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához, egyre többet hallatnak magukról a honismereti szakkörök, a múzeumbarátok körei. Borsod, és ezen belül Miskolc, gazdag munkásmozgalmi hagyományai valósággal terített asztalt jelentenek még ma is a gyűjtőknek. Mérhetetlen gazdagsá­gú és a telő idővel egyre értékesebbé váló anyag ez, amiből nap mint nap elvész, pótolhatatlanul vész el valamennyi. Megyénkben, a miskolciakkal együtt, több mint félszáz ilyen kör működik. Iskolákban, üzemekben és intézmények­ben, vagy egyszerűen lakóterülethez kötődőn. Gyűjtik, vala­miféle rendszerbe szedik egy-egy üzem, község, utca vagy város munkásmozgalmi emlékeit. Megírják egy-egy üzem történetét, a késő utódok számára megmentik a veteránok emlékezéseit. Távol áll tőlem, hogy azt sürgessem: adjuk ki ezeket az emlékezéseket, csináljukn üzemi krónikákat, írjunk belőlük könyveket. Nem erről van szó, pusztán arról, hogy mentsük meg az emlékeket. Pedagógusok vallanak lelkendezve arról, hogy mennyivel könnyebb történelmet tanítani azoknak a gyerekeknek, akik a történelembe ilyesfajta gyűjtéssel már belekóstoltak. Tu­dunk szocialista brigádokról, akik ugyanígy gyűjtenek. De legyünk őszinték magunkhoz: nem egy olyan brigád dolgo­zik ma már, amelynek a brigádnaplója magában is mun­kásmozgalmi emlék, hiszen a ma mindig a tegnapból való. örülni lehet annak, hogy a Hazafias Népfront egyik fel­mérése szerint a legtöbb honismereti szakkör és múzeum­barát kör korban igen fiatal. Iskolák gyűjtötték és gyűjtik a még elérhető értékeket. Ugyanígy örülhetünk annak is, hogy egyre több szocialista brigád vállalásában szerepel ilyen jel­legű feladat. Más dolog, de ismét csak szólnunk kell arról, hogy Miskolcnak, az ország második legnagyobb városának, e nagy munkásvárosnak ma sincs munkásmozgalmi múzeu­ma. 1966—67. táján már tanácsülésen fogalmazódott meg egy ilyen múzeum létrehozásának igénye. Itt rendszerezhe­tők majd az ismeretek, tárgyi emlékek, magnetofonszalagra mondott emlékezések, üzem-intézmény-történetek. De ilyen múzeum ma sincs. Félig-negyed bontottan áll a ház, amely­ben a Kommunisták Magyarországi Pártja miskolci szerveze­te megalakult. Áll és vár. Várostervezők, építészek vitat­koznak megmentésének lehetséges formáiról. Döntés nincs, jóllehet az idő sürget. Félő, hogy ha sokáig vitatkozunk még, a gyorsan növő város elnyeli ezt az emléket is, amely pedig — úgy gondolom — alkalmas lenne arra, hogy ott­hont adjon a most összegyűlő értékeknek. Hiszen senki előtt sem vitás, hogy igazán szeretni csak azt lehet, amit isme­rünk. B. G. míthatnak is az élelmiszer- kereskedelem dolgozói. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazga­tójától megtudtuk, hogy a jö­vő év közepén átadásra ke­rülő kombinátból a nagyobb boltok számára már hűtő­konténerekben, adagolva szállítják ki a húsárut, kü­lön a karajt, a combot stb. így a bontást nem a boltok­ban kell majd elvégezni. Ha­sonló megoldást keresnek a húskészítmények szállításá­hoz is. Az előrecsomagolás költsé­geinek egy része a vevőt ter­heli. Ott, ahol ezt már rend­szeresen alkalmazzák, a fő­városi Csemege Kereskedel­mi Vállalat Győri kapui áru­házában, a félkilós húscso­maghoz csak a fólia árát számolják hozzá, vagyis 50 fillért. A díszesebb habszi­vacstálcával készülő csoma­gok a fólia és a tálca 84 fil­léres árával kerülnek többe. Az előrecsomagolás bővítésé­vel feltehetően ezek az ár­arányok továbbra is meg­maradnak. A hús, a húskészítmények persze csak egy részét képe­zik az élelmiszerüzletek áru­készletének. A gépesítési tö­rekvések, az előrecsomagolás csak fokozatosan enyhítik a szakmában dolgozók gondjait. NAGY JÓZSEF — Nálunk is tapasztalható, hogy képzett kereskedők el­mennek könnyebb munka­körbe, nagykereskedelmi vál­lalatokhoz, raktárakba vagy ruházati boltokba, ahol még­iscsak könnyebb az áru — hallottuk Mátyás Lajos igaz­gatótól. — Milyen bérfejlesztésre nyílt lehetőség az idén? A tévé nyilvánossága előtt többször érintették az illeté­kesek a bérrendezés szüksé­gességét. — A bértömeget tekintve 4,5 százalékos, a bérszínvo­nalat nézve 2,5 százalékos volt az idei bérfejlesztésünk. Jövőre három százalékot ter­vez a vállalat. Kétségtelenül ráférne a szakmára a bér­rendezés, mint ahogy ezt a szakszervezet vezetője is em­lítette. A munkaerőhiány, a szak­képzettek elvándorlása miatt nőtt a szakképzetlen eladók száma. Ez is közrejátszik ab­ban, hogy előfordulnak ösz- szetűzések a vevővel. A szakképzetlenek száma jelen­leg 450, jóllehet az ideális 150—200 volna. Alig kerül többe Segíthetne a gondokon a gépesítés. Erre az új hús­kombinát átadása után szá­A borsodiak sok tejet isznak mai rendezi meg az országos formációs táncbemutatót. A hét hazai és egy külföldi klub táncosai november 23- án, szombaton este hét óra­kor mutatkoznak be a sport- csarnokban. A találkozó jó alkalom rá, hogy a társas­tánc szerepét, helyét a köz- művelődésben, a látottakat meg is vitassák a népműve­A miskolci tejüzemben fel­mérést végeztek öt évre visszamenőleg az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasz­tásról. Örvendetes, hogy Bor­sod megye kiémelkedően ma­gas helyen áll a tejtermék­fogyasztásban, ami az elmúlt évek komoly beruházásának, az új technológiának is kö­szönhető. Az ízesített tejter­mékek fogyasztása 1969 óta a tizennégyszeresére nőtt, a tejfel fogyasztása pedig meg­duplázódott, a sajtfogyasztás 15 százalékkal emelkedett.. A Népművelési Intézet, Miskolc megyei város Taná­csának Művelődésügyi Osztá­lya és az Ady Endre Műve­lődési Ház második alkalom­lők és a táncpedagógusok. Az országos konferencia novem­ber 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Művész­klubban. A szakma erősen elnőiese­dett. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1700 dolgozója közül 1330 nő. Számukra különösen meg­erőltető a cipekedés. Országos táncbemutató . és konferencia (Folytatás az 1. oldalról) A nagyobb boltok, áruhá­zak úgynevezett napicikk- igénye olyan tetemes, hogy annak mozgatása komoly fi­zikai munkát kíván. Egy na­gyobb üzlet például naponta tíz mázsa kenyeret ad el, s ezt a mennyiséget háromszor- ötször kell mozgatni, amíg a vevő kosarába kerül. Ugyan­csak súlyos mázsákat kell ci­pelni lisztből, cukorból, rizs­ből stb. A nőknek nehéz

Next

/
Thumbnails
Contents