Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-19 / 271. szám
Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Emíékeink és az emlékek « ' 1 \ i • Testnevelés loracsarnA» és folyosón Egy éve adták át a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola új tornatermét. Az alig öt hónap alatt felépített csarnok 3,6 millió forintba került. A terem azóta otthont ad a testnevelési óráknak, a tömegsportnak és öt szakosztály edzéseinek is. Reggel 7- től este 8-ig nonstop követik egymást a foglalkozások. Egyszerre két osztály is (körülbelül 60 tanuló) tud tornázni anélkül, hogy zavarnák egymást. A Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskola már korántsem büszkélkedhet ilyen szép létesítménnyel. Az iskola november 30-án ünnepli 25 éves fennállását, de tornaterme sajnos még most sincs. Majoros István testnevelő tanár diákjai 25 éve dübörögnek a folyosókon, és a lépcsőházban, zavarva az osztályokban tanuló társaikat. Á folyosó és a lépcső a futópálya; az előcsarnokban gimnasztikáznak és a pincelejáratnál súlyzóznak. Nem éppen ideális körülmények ezek a testnevelés számára. Pedig ebben az iskolában különösen szükség van a jó kondícióra; a tanmenet nemcsak szellemi, de nehéz fizikai megterhelést is ró a tanulókra. A házi öntödében, a lakatosműhelyben a gyakorlatokon erősen meg kell fogni a szerszámokat. A gépipari szakközépiskola tavaly, tornatermének avatásakor, hatvanegynéhány éves volt. Reméljük, a kohó- iparinak nem kell megvárni, míg ugyanannyi idős lesz ... (Kerényi László felvételei) Kertészek jubileuma Negyedszázados jubileumát ünnepli ebben a hónapban a Miskolci Kertészeti Vállalat. A november 29-i ünnepségen szép eredményekről adhatnak majd számot, hiszen ez idő alatt hatszor érdemelték ki a Kiváló vállalat címet és kilenc alkalommal hoztak el díjat a debreceni virágkar- neváltól. A jubileumi ünnepség előtt, 23-án még kommunista, műszakkal köszönti a 30 éve felszabadult Miskolcot a 25 éves Miskolci Kertészeti Vállalat. Külön csomagban a karaj, a tarja A kereskedők munkáját könnyítik A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának Fórum-sorozatában november 25-én, hétfőn este 18 óra 15 perctől 19 óráig a téli ellátással és szolgáltatással foglalkozó vállalatok illetékes vezetői válaszolnak a feltett kérdésekre. Érdeklődni lehet az AGRO- KONZUM-nak és a Miskolci Áfésznek a zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatos munkájáról, továbbá a TÜ- ZÉP és a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat távfűtési osztályának téli tevékenységéről. A kérdéseket levélben legkésőbb november 24-ig a Magyar Rádió Miskolci Stúdiója címére (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) küldjék meg. Érdeklődni lehet még az adás időpontjában is, amikor a 16-427-es és a 35-510-es telefonon tartunk ügyeletet. A fiatal mint állampolgár Az LKM hidegüzem tanműhelyében ma 12 órától „A fiatal mint állampolgár” címmel előadást tartanak a Bartók Béla Művelődési Köz- oont rendezésében. liánr Hazánk gazdasági helyzete címmel rendez előadást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi szervezete. A Gazdaságpolitikánkról — népszerűén című szabadegyetemi sorozat részeként tartott összejövetel ma délután 2 órakor lesz a TIT Kazinczy-klubjában. A téma előadója dr. Juhász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. háza Szeretni és becsülni azt tudjuk igazán, amit ismerünk. Érteni korunkat legalább annyira fontos, mint ismerni a tájat, a várost. Érteni a kort pedig annyit jelent,- mint tudni a tegnapok történelmét. Közeledvén hazánk felszabadulásának 30. évfordulójához, egyre többet hallatnak magukról a honismereti szakkörök, a múzeumbarátok körei. Borsod, és ezen belül Miskolc, gazdag munkásmozgalmi hagyományai valósággal terített asztalt jelentenek még ma is a gyűjtőknek. Mérhetetlen gazdagságú és a telő idővel egyre értékesebbé váló anyag ez, amiből nap mint nap elvész, pótolhatatlanul vész el valamennyi. Megyénkben, a miskolciakkal együtt, több mint félszáz ilyen kör működik. Iskolákban, üzemekben és intézményekben, vagy egyszerűen lakóterülethez kötődőn. Gyűjtik, valamiféle rendszerbe szedik egy-egy üzem, község, utca vagy város munkásmozgalmi emlékeit. Megírják egy-egy üzem történetét, a késő utódok számára megmentik a veteránok emlékezéseit. Távol áll tőlem, hogy azt sürgessem: adjuk ki ezeket az emlékezéseket, csináljukn üzemi krónikákat, írjunk belőlük könyveket. Nem erről van szó, pusztán arról, hogy mentsük meg az emlékeket. Pedagógusok vallanak lelkendezve arról, hogy mennyivel könnyebb történelmet tanítani azoknak a gyerekeknek, akik a történelembe ilyesfajta gyűjtéssel már belekóstoltak. Tudunk szocialista brigádokról, akik ugyanígy gyűjtenek. De legyünk őszinték magunkhoz: nem egy olyan brigád dolgozik ma már, amelynek a brigádnaplója magában is munkásmozgalmi emlék, hiszen a ma mindig a tegnapból való. örülni lehet annak, hogy a Hazafias Népfront egyik felmérése szerint a legtöbb honismereti szakkör és múzeumbarát kör korban igen fiatal. Iskolák gyűjtötték és gyűjtik a még elérhető értékeket. Ugyanígy örülhetünk annak is, hogy egyre több szocialista brigád vállalásában szerepel ilyen jellegű feladat. Más dolog, de ismét csak szólnunk kell arról, hogy Miskolcnak, az ország második legnagyobb városának, e nagy munkásvárosnak ma sincs munkásmozgalmi múzeuma. 1966—67. táján már tanácsülésen fogalmazódott meg egy ilyen múzeum létrehozásának igénye. Itt rendszerezhetők majd az ismeretek, tárgyi emlékek, magnetofonszalagra mondott emlékezések, üzem-intézmény-történetek. De ilyen múzeum ma sincs. Félig-negyed bontottan áll a ház, amelyben a Kommunisták Magyarországi Pártja miskolci szervezete megalakult. Áll és vár. Várostervezők, építészek vitatkoznak megmentésének lehetséges formáiról. Döntés nincs, jóllehet az idő sürget. Félő, hogy ha sokáig vitatkozunk még, a gyorsan növő város elnyeli ezt az emléket is, amely pedig — úgy gondolom — alkalmas lenne arra, hogy otthont adjon a most összegyűlő értékeknek. Hiszen senki előtt sem vitás, hogy igazán szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. B. G. míthatnak is az élelmiszer- kereskedelem dolgozói. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától megtudtuk, hogy a jövő év közepén átadásra kerülő kombinátból a nagyobb boltok számára már hűtőkonténerekben, adagolva szállítják ki a húsárut, külön a karajt, a combot stb. így a bontást nem a boltokban kell majd elvégezni. Hasonló megoldást keresnek a húskészítmények szállításához is. Az előrecsomagolás költségeinek egy része a vevőt terheli. Ott, ahol ezt már rendszeresen alkalmazzák, a fővárosi Csemege Kereskedelmi Vállalat Győri kapui áruházában, a félkilós húscsomaghoz csak a fólia árát számolják hozzá, vagyis 50 fillért. A díszesebb habszivacstálcával készülő csomagok a fólia és a tálca 84 filléres árával kerülnek többe. Az előrecsomagolás bővítésével feltehetően ezek az árarányok továbbra is megmaradnak. A hús, a húskészítmények persze csak egy részét képezik az élelmiszerüzletek árukészletének. A gépesítési törekvések, az előrecsomagolás csak fokozatosan enyhítik a szakmában dolgozók gondjait. NAGY JÓZSEF — Nálunk is tapasztalható, hogy képzett kereskedők elmennek könnyebb munkakörbe, nagykereskedelmi vállalatokhoz, raktárakba vagy ruházati boltokba, ahol mégiscsak könnyebb az áru — hallottuk Mátyás Lajos igazgatótól. — Milyen bérfejlesztésre nyílt lehetőség az idén? A tévé nyilvánossága előtt többször érintették az illetékesek a bérrendezés szükségességét. — A bértömeget tekintve 4,5 százalékos, a bérszínvonalat nézve 2,5 százalékos volt az idei bérfejlesztésünk. Jövőre három százalékot tervez a vállalat. Kétségtelenül ráférne a szakmára a bérrendezés, mint ahogy ezt a szakszervezet vezetője is említette. A munkaerőhiány, a szakképzettek elvándorlása miatt nőtt a szakképzetlen eladók száma. Ez is közrejátszik abban, hogy előfordulnak ösz- szetűzések a vevővel. A szakképzetlenek száma jelenleg 450, jóllehet az ideális 150—200 volna. Alig kerül többe Segíthetne a gondokon a gépesítés. Erre az új húskombinát átadása után száA borsodiak sok tejet isznak mai rendezi meg az országos formációs táncbemutatót. A hét hazai és egy külföldi klub táncosai november 23- án, szombaton este hét órakor mutatkoznak be a sport- csarnokban. A találkozó jó alkalom rá, hogy a társastánc szerepét, helyét a köz- művelődésben, a látottakat meg is vitassák a népműveA miskolci tejüzemben felmérést végeztek öt évre visszamenőleg az egy főre eső tej- és tejtermékfogyasztásról. Örvendetes, hogy Borsod megye kiémelkedően magas helyen áll a tejtermékfogyasztásban, ami az elmúlt évek komoly beruházásának, az új technológiának is köszönhető. Az ízesített tejtermékek fogyasztása 1969 óta a tizennégyszeresére nőtt, a tejfel fogyasztása pedig megduplázódott, a sajtfogyasztás 15 százalékkal emelkedett.. A Népművelési Intézet, Miskolc megyei város Tanácsának Művelődésügyi Osztálya és az Ady Endre Művelődési Ház második alkalomlők és a táncpedagógusok. Az országos konferencia november 24-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Művészklubban. A szakma erősen elnőiesedett. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1700 dolgozója közül 1330 nő. Számukra különösen megerőltető a cipekedés. Országos táncbemutató . és konferencia (Folytatás az 1. oldalról) A nagyobb boltok, áruházak úgynevezett napicikk- igénye olyan tetemes, hogy annak mozgatása komoly fizikai munkát kíván. Egy nagyobb üzlet például naponta tíz mázsa kenyeret ad el, s ezt a mennyiséget háromszor- ötször kell mozgatni, amíg a vevő kosarába kerül. Ugyancsak súlyos mázsákat kell cipelni lisztből, cukorból, rizsből stb. A nőknek nehéz