Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-14 / 267. szám

a miskolciaké a szó Miért csak Budapesten ? Csak Budapesten hívják elő a diafilmeket. Miskolc az or­szág második városa, miért nem lehet itt erre a célra egy színes laboratóriumot létrehozni? — tette szóvá Szécsi Pál, Lyukóbánya 14. sz. alatti olvasónk. Az Ofotért Vállálat a cikkre reagálva a következő­ket írta: „Vállalatunk nem rendelkezik önálló színes ki­dolgozó laboratóriummal. Megbízásunkból a Fővárosi Fotó Vállalat, illetve Forte színes filmek esetében a For­te laboratóriuma végzi ezt a munkát. Mindkét vállalatnak a központi laborja Budapes­ten van, mert a több milliós értékű berendezések kapaci­tását csak így tudják kihasz­nálni.” Az utolsó szalaggal írva Tisztelt Déli Hírlap, közkedvelt panaszrovatunk! Engedtessék meg, hogy most — kivételesen — mi is helyet kérjünk a „Miskolciaké a szó”-ban! Kérésünk ugyanis lét- fontosságú, panaszunk mindennapi megjelenésünkkel kap­csolatos. Kérjük tehát, hogy továbbítsa kívánságunkat mind­azoknak, akik az ügyben tehetnek valamit. Az iparnak, az országos kereskedelmi szerveknek! (Ezt azért kell hangsú­lyozni, mert a megyeszékhelyen már minden lehetséges ösz- szeköttetésünket igénybe vettük!) Tehát: utolsó kérésünk következik ez ügyben, amit a kész­letünk utolsó, még ép írószalagján keresztül írtunk! Utolsó? Igen, hiszen nem lesz mivel írni, ha nem segítenek! Kézírást ugyanis a nyomda nem fogad el (De nem ám! A szedő), és az MTI telexanyagainak leadására sem „állhatunk át”, mert a telexgépbe is kell szalag! Apropó! Telexhez való írógép- szalag! Hát az aztán végképp kaphatatlan! Állítólag Pesten sincs. (Csak tudnánk, hogy ott és a többi megyében a szer­kesztőségek, s a vállalatok hogyan boldogulnak írógépszalag nékül.) Montecuccolit másítva valljuk, hogy az újságíráshoz három dolog kell: szalag, szalag és szalag! Reméljük, hogy panaszrovatunk is átérzi a téma fontos­ságát (neki se igen van már mivel írnia!), s eleget tesz kéré­sünknek: megjelenteti panaszunkat, segít eljuttatni könyör­gésünket az illetékesekhez szalagra éhező gépeink, s az újsá­gunk megjelenése érdekében. A rovat támogatását előre is köszönik ' A DÉLI HÍRLAP MUNKATÁRSAI. Vasárnapi társadalmi munka A 33-as számú tanácstagi választókerület, a Szentpéteri kapui domboldal lakói vasárnap társadalmi munkájukkal járultak hozzá lakótelepük parkjainak fejlesztéséhez, szépí­téséhez. Fáknak és díszbokroknak ástak gödröket. A munkát a következő vasárnapokon az időtől függően szeretnék foly­tatni. Molnár Miklós tanácstag elégedetten számolt be a végzett munkáról és a napi teljesítményről. Elégedetlenül nyugtázta azonban a lakók kifogásolható hozzáállását, segí- teniakarását, ugyanis a 110 meghívottból 14 felnőtt jelent meg. Ha a 10-es számú általános iskola úttörőcsapata nem segít, lényegesen kevesebb munkát tudtak volna elvégezni. Szabad szombat A szabad szombat arra jó, hogy az ember jobban kipihenje magát, több ideje legyen az ön­művelésre, kirándulásra, ker­tészkedésre. De arra is jó, hogy elintézze ügyes-bajos dolgán! Ha, ... ha csak ott, ahol intéz­kedni szeretne, nem tartanak szintén szabad szombatot. A kéthetenkénti plusz szabad napot elrendelő intézkedések azonban — ha jól sejtem — azt is előírták, hogy a szabad szom­batok szervezésénél figyelemmel kell lenni az előbbiekben felso­rolt összes szempontra. Például arra, hogy aki a szabad szom­batján akarja a hivatali ügyeit elintézni, találjon is ott valakit, ahová menni kíván. Például az egyébként nyitva tartó OTP-fi ókban, a Győri ka­pui szolgáltatóházban, abból a célból, hogy kifizessék a bevál­tásra váró békekölcsönkötvényt. (Az igazság kedvéért azt is megjegyzem, hogy: a központi ..nagy*’ OTP-ben, a Széchenyi utcán kifizették.) Más. Gázszámla. Szép **árga papíron írta a TIGÁZ, hogy — mert nem találtak otthon — a számlát szombaton 7—11 óra kö­zött is kiegyenlíthetem, a meg­élőit helyen. Ez a hely, a bé- 1-cgző tanúsága szerint, a Hu­nyadi u. 2. ázám alatt található. A helv azonban szombaton 10- l:or zárva volt (november 9-én, szombaton!).. Viszont ki volt ir- v’. horrv befizetni bárom hét­köznapion 4—C óra között, ked- drm és csütörtökön 3—6 óra kö­zött lehet. Ami ráadásul a sárea papíron egyéb napokra közölt nvitva tartási idővel sem egye­zik,* hiszen ott a hétköznapokra egésznapos látogatási időt ígér­nek. Szóval, a gáz nem lett befi­zetve. Még jó (!), hogy nem is adtak „rá” pénzt az OTP-ben. H. K. Miskolc U. i.: Csak utólag jöttem rá — hiszen ki hinné, hogy egy pa­R Cl V ÁTVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON; 18-221 píron két változatot közölnek —, hogy a bélyegzőn ez is rajta van: „Kedden és csütörtökön 15—18 óra között.” Hát most igazodjon el az ember ... Erősítést a portásnak! Valamelyik este a Kato­wice étterem felé vitt az utam. Miután autóbusz még nem jött, bementem. Éppen a színház művé­szeinek szokásos hétvégi műsora „ment”, ezért az elő­csarnokból a bárba vezető ajtót bezárták. Amíg vár­tam, hogy beengedjenek, szemtanúja voltam annak a keserves küzdelemnek, ame­lyet a jegyszedő és a por­tás folytatott a nem éppen józan, követelődző, betörtet­ni óhajtókkal. Attól kezdve, hogy „holnap maga már nem lesz itt, mert kidobá­som, ha nem enged be”, egé­szen addig, hogy majdnem tettlegességre került sor, mindennek tanúja lehettem. Valóban elismerést érde­mel az a nyugodt határo­zottság, amellyel az étterem két alkalmazottja — . nem egyszer testi épsége veszé­lyeztetésével — visszaverte az ostromot. Ügy gondolom, ilyenkor még valami erősítés kellene a vállalat részéről, mert ezeknek az őröknek nem­csak az idegei vannak ve­szélyeztetve, de fizikai ép­ségük is. M. I. Pirosodik már a Mikulás-virág... Városunk lakossága 20 százalékkal több virágot vásárolt az idén, mint az elmúlt évben — kaptuk a tájékoztatást a Miskolci Kertészeti Válla­lat igazgatójától. Ennek megfelelően több virágot nevelnek. Telepítés alatt van az új 1000 négyzetméteres növényházuk, amely az év végére készül el. A kertészetben pirosodik már a nagy népszerűségnek örvendő Mikulás-virág levele. Az új levelet eresztő növényt fénytől védett sötét helyen tárolják, s ez váltja ki a színváltozást. A napokban már a boltjaikban is árusítják e keresett virágot. (Kerényi László felvétele) Féhon-vásár Az idén már a harmadik nagy sikerű, bemutatóval egybekötött áruvásárát tar­totta a Tulipán Divatház. Mint a bolt vezetőjétől meg­tudtuk, e legutóbbi, a Fékon Fehérneműgyár termékeit be­mutató rendezvény is nagy sikerrel zárult. Napi forgal­muk ez idő alatt mintegy hatszorosára emelkedett. A Tulipán Divatház kísérlete tehát — a nagykereskedelmi vállalattól kérték, rendszere - 'sen tartsanak bemutatóval egybekötött vásárokat — jó hírverésnek bizonyult, hi­szen ezt megelőzően a Buda­pesti Harisnyagyár és a Mo­sonmagyaróvári Kötöttáru- gyár termékei is kelendők­nek bizonyultak. Jövőre is több alkalommal terveznek hasonló árubemutatót a di­vatházban. A régi Rómáról A Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat Bor­sod megyei Szervezetének székházában a Művészklub­bal közösen ma a Művészet, főváros szabadegyetemi soro­zat keretében A régi Róma, az antik világ közepe címmel tart előadást ár. Végvári La­jos művészettörténész. A ve­tített képekkel illusztrált rendezvény 18 órakor kezdő­dik. Késik a javítóműhely átadása Néhány hete elkészült, de még mindig nem helyezték üzembe a Miskolci Közleke­dési Vállalat új telephelyét. A fényezőüzemben még nincs meg a szellőzőberéndezés, s az árvíz következtében tönk­rement az aknavilágítáp, amelynek átépítési munkála­tai folyamatban vannak. A műszaki átadást november 29-re tervezik, és ekkor ke­rülne sor az átköltözésre is. Ennek feltétele Äonban az elmondottak mellett az is, hogy az ÉMÁSZ-tól az Üteg utcai szekunder végvezetéket kiváltsák, a felső vezeték ugyanis csak ezután kerülhet áram alá, a villamosok csak ezután közlekedhetnek az új sínpáron. lUcnje'.cnl a borsodi statisztikai évkönyv Hány mozi van Miskolcon? Új lakás - árvíz után A kérelmek elbírálása Az elmúlt évben 11G ezer borsodi utazott külföldre. Ez az adat már csak azért is érdekes, mert a megyéből a határon túlra látogatók szá­ma hosszú évek óta 72 ezer körül mozgott. Az utazók döntő többsége egyébként (csaknem százezer a sza­muk) Csehszlovákiába, illet­ve Lengyelországba ment. A Borsodban legalább egy éj­szakát eltöltő külföldiek szá­ma 43 ezerre rúg. Külünös, de igaz, hogy vendéglátóhe­lyeink sokkal több kanadait vagy angolt fogadtak, mint például bolgárt. Az adatok a napokban megjelent Borsod megyei sta­tisztikai évkönyvből valók. A félezer oldalas kiadvány hű tükre a számokkal is nehezen követhető borsodi változá­soknak. Orvos és bába nélkül Miskolcon az elmúlt négy évben nem kötöttek annyi házasságot és nem született annyi gyermek, mint tavaly. (Egyébként a megyében szü­letett 12 581 csecsemő közül 128 orvos és bába- közremű­ködése nélkül láítu meg a napvilágot.) S ha már a rekordoknál tartunk, elmondjuk, hogy az egy miskolci polgárra jutó beruházás értéke az elmúlt évben — a többi nagyváros adatával összevetve — a leg­több (22 281 forint) volt. Egy fővárosira ennek mintegy kétharmada jutott. Békéscsa­bán, Kaposvárott a tízezer forintot sem érte el. Lenin- varosban viszont ennek több­szöröse volt. Tavaly egyéb­ként minden, beruházásra szánt száz forintból tízet Borsodban költöttek él. Félmillió múzeumlátogató Nézzünk néhány táblázatot a művelődésügy területéről. A megye 370 filmszínházából húsz Miskolcon található. Egy előadást . átlagosan 175-en néznek meg, s egy miskolci évente átlag nyolcszor megy moziba. A legszorgalmasabb mozilátogatók a leninvárosi- ak. Az ózdiak viszont fele­annyira sem szeretik a fil­met. A múzeum-látogatottsági listát a sárospataki Rákóczi Múzeum vezeti. Több mint kétszázezren tekintették meg. Tizedannyian látogattak Ka­zinczy kertjébe. Széphalomra, de mindössze 810-en jártak Szendrőn, a Festőházban. Mindent összevetve, a megye 16 múzeumának tavaly fél­milliónál több vendége' volt. Fekete krónika Lapozzunk bele a fekete krónikába is. Tavaly 642 eset­ben vonultak ki a borsodi tűzoltók. Az anyagi kár 12,5 millió forintra rúg, a lán­gok között 14/ ember lelte ha­lálát. A tüzek leggyakoribb oka a dohányzás, a gyerek­játék és az elektromos hiba. A villámcsapás mindössze 12 esetben riadóztatta a tűzol­tókat. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1250 volt, kevesebb, mint az elő­ző három esztendőben bár­mikor. Közlekedési baleset következtében 102-en haltak meg, s 620-an szenvedtek sú­lyos sérülést a borsodi uta­kon. A leggyakoribb, balese­tet előidéző ok változatlanul a gyorshajtás. (brackó) . II. — Remélem, e hét végéig az ideiglenes megoldást min­den család életére megtalál­juk — mondta Kammel La­josné. Milyenek ezek az ideigle­nes megoldások? Mi dönt ab­ban, hogy ki milyen lakást kap? Néhány példa. Kútai László — hét gyer­mekével — a déli Avas-olda­lon kapott új bárházi lakást. — A vállalatom igazolta, hogy becsületesen dolgozom. A hét gyerekből öt iskolás. Tudja, mit jelent nekünk az a fürdőszoba? A lakás ennek a kilenctagú családnak kicsi, de megoldás. Jobb megoldás, mint ami volt. — Milyen segítséget kaptak még? — Kilencszáz forintot a ta­nácstól. Fejenként száz fo­rintot. A vállalattól is kap­tam ezer forintot. Aztán el­hozhattuk a matracot, taka­. rót, amit az iskolában adtak. A személyenként biztosított száz forintot, a matracot, a kapott ruhákat, vaságyat, gyerekágyat mindenki egy­formán magával vihette. Ugyanígy kitisztítva, fertőt­lenítve, vasalva kapta meg a megmentett ruhákat. Vállala­ti segítséget természetesen csak azok remélhettek, akik munkaviszonyban vannak. A legszerencsésebbek azok a családok, akiknek érvényes biztosításuk volt. Az árvíz utáni élet rende­zéséhez tehát mások és má­sok a feltételek. . Mások ab­ban is, hogy a lakások sem egyformák. A legnagyobb vi­ta, a legtöbb indulat ekörül kavarog. Hogyan lehetne differenci­álni, különbséget tenni káro­sult és károsult között? El­sősorban a munkaviszony alapján, a munkaadók véle­ményei alapján. És társadal­milag ennél tiszteségesebb el­bírálási mód nem lehet. Iváncsik György, az LKM nyugdíjasa: — Még nem kaptunk sem­mit, de ugye ha valaki húsz évig dolgozott egy helyen, ak­kor...? Megnyugtatják: ha valaki húsz évet dolgozott egy he­lyen, akkor bízhat benne, hogy az adott lehetőségek kö­zött nem neki jut a rosz- szabb... — Én megmondtam, hogy csak kertes ház kell, mert nekem lovam van, abból élek... Vannak olykor túlzottnak tűnő követelések, amelyeket meg lehet érteni, de az ok­fejtés folytatása már inkább indulat, mint józan kérés: — Vagy engedjenek visz- sza.. 1 És ezt sokan kérik hiszen a házuk áll. A világ legegy­szerűbb dolga lenne, ha a ta-' nács mindenkit visszaenged­ne, aki ezt kéri. Kevesebb lakás kellene akkor. Miskol­con ezer és ezer ember vár lakásra. A most kiutalt la- lásokkal ők is később kapják meg az övéket. Ugyanakkor a világ legembertelenebb dol­ga lenne visszaengedni az embereket. Az átázott falak fagyot kaptak. Néhány áll még, ám ha bent fűteni kez­denének, kártyavárként om- lanának össze. Zsong a folyosó. Iváncsik Gyuri bácsi megnyugszik, de mellettem valaki dühösen magyarázta: — Lefogyott a disznóm és még pénz is kértek... A másiknak a lova fogyott le. A disznóját panaszolónak 14 malaca csavargóit szaba­don a várost ölelő földeken. Ugyanezt a szinte ingyenes jószágtartási lehetőséget, amely csak a társadalomnak kerül sokba, valóban lehetet­len biztosítani. A Csorba-telepen mindösz- sze három családnak volt be­adott lakásigénylése. Nagyon szép családi házak is elpusz­tultak, de tartozunk magunk­nak annyival, hogy kimond­juk: egy idejétmúlt életfor­mát is elsodort ott a víz. B. G. *

Next

/
Thumbnails
Contents