Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-14 / 267. szám
Szőlő a krumplitörőben, sör a lombikban t Kóstolni kötelező Itt kicsit minden másként lésében, szállításában, feldolvan.. Aki itt rágógumit dug a szájába, az nem kedvtelésből teszi. Dolgozik! Az a dolga, hogy rágjon. S aki hétszámra a csokoládéval bíbelődik, az sem gyanúsítható avval, hogy édesszájú. Sörös-, borospalackokat bontani, munkaidőben, itt nem tilos. Kötelező! Kóstolni is muszáj. Persze, szigorúan tudományos alapon. A hely, amely a kívülállónak talán az álmok netovábbjának tűnik, takaros, csendes épület Diósgyőrben. Tábla hirdeti: Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet. Fertőzött volt a víz Csont Miklós igazgató beszámolója a közelmúlt nehéz napjait idézi. A rendkívüli időjárás és az árvíz munkát adott az intézetnek is. — Több ezer ember volt kénytelen elhagyni lakását, hidak rongálódtak meg, utak váltak használhatatlanná. Ez bizony éreztette hatását a mezőgazdasági cikkek termegozásában. Azt szerettük volna — mi is, mások is —, hogy ezek a nehézségek ne érződjenek a lakossági ellátásban. Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán ivóvíz-korlátozást kellett elrendelni. Fertőzött volt a víz. Ez visszavetette az élelmiszeripari üzemek termelését. A korábbi nehezebb körülmények között, árvízveszély közepette kellett változatlan minőségű terméket előállítani. Tarlálv kocsi Nyék felől A kritikus napokban a miskolci tejüzem a szokásosnál ötvenezer literrel kevesebb tejet kapott. Ideiglenesen szüneteltették a tejpor- gyártást, hogy az ellátás zavartalan legyen s különös gonddal kellett megszervezni a víz fertőtlenítését. Az eredmény, a tejellátás zavartalansága, a tejgyáriakait dicséri. Hasonló volt a helyzet az Ital- és Vegyicikkgyárban is. Az október 23-i víztilalom után tartálykocsikban NyékA vegyész boszorkánykonyhájának bonyolult műszerei a fogyasztói érdekeket védik. (Kerényi László felvételei) if A radiológiai laboratóriumban az élelmiszerek radioaktivitásai ellenőrzik. ről szállították a tiszta vizet Miskolcra, az üdítő italhoz. A Borsodi víz palackozását Ede- lénybe, a mélyfúrású kutak mellé telepítették át. A must savanyú, a szaloncukor édes A Hernád vizét használó bőcsi sörgyár két kútja is fertőzött lett. Némileg mérséklődött a sör- és a cola-gyár- tás. De az üzletekből nem fogyott ki az üdítő ital. A húsipar és a gabonaipar termelése is megsínylette a nehéz napokat, de a csökkentett mennyiség garantált minőségű volt. Ezen reskedHmi Minisztérium hatszáz vagon, soron kívül adott élelmiszerrel biztosította a borsodi ellátást. Alaptalan volt tehát az itt-ott tapasztalható felvásárlási láz. Az idő mindenkit meggyőzhetett arról, hogy indokolatlan volt az otthoni készletgyűjtés. Az árvízi csata nehéz napjaiban az intézetben két fontos vizsgálatot ejtettek meg. A laboratóriumban vallatták a Hegyaljáról hozott szőlőt, s a földekről begyűjtött répát. Nem titok, a napfényeién ősz miatt a must és a répa cukorfoka elmaradt a várttól. A tokaji szomorú szüret már a patikatisztaságú épületben előrevetette árnyékát. A háziszüreten, a szőlőszemekből a krumlitörővel kisajtolt must savanyú volt... Most édesebb dolgok adnak munkát a minőségellenőrző intézetben. A karácsonyra zánt édességeket vizsgálják. SátSyf' csokoládéfigurát, szaloncukrot faggatnak a műszerek. Az analízisek édes ünnepet ígérnek. (brackó) Megelőzni a munkahelyi ártalmakat I nagyüzemi delgozék egészségéért Jól élünk-e azokkal a lehetőségekkel, adottságokkal, amelyek az üzemegészségügyi szolgálat rendelkezésére állnak városunk sok ezer dolgozót foglalkoztató, országos hírnevű és Jelentőségű két nagy gyárában? Lehetne-e — és hogyan — még eredményesebben kamatoztatni azt az energiát, szellemi és anyagi kapacitást, amely az ott dolgozó munkásság egészségének őrzését van hivatva szolgálni? Lényegében ezek voltak a legfőbb kérdései a miskolci egészségügyi pártvégrehajtóbizottság tegnapi ülése elé terjesztett, a nagyüzemi dolgozók üzemegészségügyi ellátásáról szóló tájékoztatónak. S legkivált a vita során feszegették e kérdéseket a végrehajtó bizottság tagjai. Valahogy olyasféleképpen fogalmaztak többen is: ma már a továbblépést, a fejlődést gátolhatja a két gyár esetében az általános egészségügyi ellátástól elszigetelt üzemorvosi munka. Elaprózzák az erejüket Miről is van szó? Húsz-egynéhány évvel ezelőtt —, amikor megalakultak az üzemegészségügyi szolgálatok, a nulláról indulva — rendkívülit kellett produkálniuk. S produkáltak is. Majdhogynem nagyobb tekintélyre tettek szert, mint az akkoriban bizony még mostoha gyógyítási feltételekkel küszködő kórházak vagy általános orvosi rendelők. Csakhogy miközben ez utóbbiak szakadatlanul —. s különösen az utóbbi tíz évben — lendületesen fejlődtek (főként szakmai vonalon), addig az üzemegészségügy — kissé elbarikádoz- ta magát — már nem volt képes lépést tartani. Hogy mennyire okolhatók emiatt az objektív, helyileg talán meg sem oldható problémák, s mennyire a szubjektív, szemléletbeli kérdések, nehéz lenne megállapítani. A tények azonban mindenképpen azt mutatják: a jelenlegi szervezeti formában nagyüzemeink üzemorvosi hálózata erejét fölösleges, nem közvetlenül a léte értelmét szolgáló dolgokkal elaprózza. Mit jelent ez? Nem az az üzemorvos feladata, hogy receptet írjon, hogy az üzem tövébe telepített rendelőkben betegeket gyógyítson, táppénzeljen. De elsősorban és mindenekfelett az, hogy feltárja a munkahelyi ártalmakat, ennek megfelelően szűrővizsgálatokat végezzen az ott veszélyeztetett dolgozók körében, s megoldást keresve és találva, megelőzze a betegségeket, gondozza azokat, akik gyógyulás után visszatérnek munkahelyükre. Elválaszthatatlan feladatok Hogy nagyüzemeink üzemorvosi hálózata létének célját elérhesse, s tulajdonképpeni feladatára koncentrálhasson, szükséges, hogy — az egészségügyi törvény szellemében — beépüljön a gyógyító-megelőző munka komplex egységébe. Magyarán: a kórház-rendelőintézeti egység szervezetébe. A végrehajtó bizottság tagjai mélységesen egyetértettek a vb elé terjesztett tájékoztatónak azzal a megállapításával, hogy ma már nem lehet szétválasztani a nagyüzemek dolgozóinak az üzemen belüli egészségügyi ellátását a fekvőbeteg-ellátástól, s a szakorvosi járóbeteg-ellátástól. Már csak azért sem lehet szétválasztani, mert mindhárom intézmény egyazon munkásember egészségének védelmet szolgálja. R. É. Edzésben a fiatal fodrászok A jövő vasárnap Budapesten rendezik meg a fiatal fodrászok országos versenyét, amelyen esélyesként indulnak a Miskolci Fodrász Szövetkezet háromtagú csapatai. A fiatalok minden héten rendszeresen edzenek — szerdánként budapesti mesterek segítségével. Tegnap délután például Kökény Ferenc, a világbajnokságon is eredményesen szerepelt férfifodrász segítette a miskolci fiatalok felkészülését. Őszintén, kritikusan A vasútépítő pályamunkás, úgy ahogy azt Veres Péter örökbecsű művéből megismertük, lassan eltűnik a sínek mellől. Jóllehet mindmáig szükség van még a krampácsolók hagyományos kézi szerszámaira, az új pályák építését olyan gépekkel, pontosabban gépláncokkal végzik el, melyek a legmodernebb technikát egyesítik. Ennek megfelelően a munka és maga a munkás is változik. Változnia kell, hogy megértse a gépek működési elvét, alkalmas legyen az irányításukra. A MÁV Miskolci Igazgatóságának pártbizottságán beszélgettünk erről a közelmúltban. A pártépítési munkabizottság ülésezett, a tanácskozás témája a párt belső helyzetével foglalkozó beszámoló-tervezet volt, mely — finomítás, átdolgozás után — fontos részét képezi majd a beszámoló taggyűlés anyagának. De mi köze van a vasútépítés műszaki korszerűsítésének a pártélethez? Nagyon is sok, de hogy ezt megértsük, idéznem kell a vitát elindító egyik megállapítást. „A vasutas dolgozók összetétele az ország, és ezen belül a vasút általános fejlődésével, különösen a szállítás technikai, műszaki színvonalának gyors emelkedésével párhuzamosan állandóan fejlődik. Növekszik a magasabb műveltségű, szakképzett vasutasok aránya és szerepe a szállításban és a társadalmi életben.” E megállapítás igazságát nem csupán a bevezetőben említett példával lehet alátámasztani. Gondoljuk csak el, milyen alapos műszaki felkészültség szükségeltetik például egy korszerű villany- vagy Diesel-mozdony irányításához, a bonyolult gépezet esetleges hibájának gyors kijavításához. A vasút számos munkaterületén technikusi vagy még inkább mérnöki képzettség szükséges a feladatok ellátásához. Mindezek ismeretében megértjük, hogy — mint a beszámolótervezetben és a vitában is megfogalmazódott — az általános és politikai műveltség emelkedése pezsdítően hatott a pártmunkára. Egyre több munkahelyre érvényes az a megállapítás, hogy a helyi pártvezetőség „nem csupán szemlélője, hanem határozott, tevékeny irányítója az eseményeknek”. Másképpen fogalmazva: tovább javult a MÁV Igazgatóság minden területén a gazdasági és társadalmi szervek pártirányítása. Élénk vitát váltott ki a tanácskozáson az a megállapítás is, hogy lényegesen élénkebb a bíráló szellem azokban az alapszervezetekben, ahol a tagság túlnyomó többsége munkás. Nem a vélemény igazát vitatták a munkabizottság tagjai, hanem azt, hogy mivel magyarázható? Volt, aki így fogalmazott: — A jól képzett, becsületes szakmunkásnak nincs féltenivalója. Nem úgy, mint azoknak, akik tartanak tőle, hogy nem ülhetnek többé íróasztaluk mellé, ha felhívják a vezetőség figyelmét valamilyen hibára. Mindjárt hozzátették a felszólalók azt is, hogy az ilyenféle óvatosság ráadásul indokolatlan is, mert nem tapasztaltak retorziót. Éppen ellenkezőleg: köszönet jár azoknak, akik a kollektíva nevében, igaz ügyért szót emelnek. Valami régi beidegződés alapján tartózkodnak tehát egyesek a kritikától. Vagy táján túlzott tekintély tiszteletből ? Pedig a MÁV Igazgatóság pártszervezetében érdemes -elmondani, ami az ember szívét nyomja. A tanácskozás után megmutatták a pártbizottságon azt a vaskos dossziét, melyben a dolgozók részéről elhangzott kritikai észrevételeket, javaslatokat gyűjtik, melléjük fűzve mindig a válaszokat, illetve az észrevételek nyomán tett intézkedésekről adott tájékoztatást is. Itt tehát nem pusztába kiáltott szó, ami a közösség nevében elhangzik. Mindössze néhány gondolatot ragadtunk ki a párt belső helyzetével foglalkozó beszámolótervezetből, s a vitából igazolandó, hogy a pártépítési munkabizottság kritikus, izgalmas beszámoi#tervezetet készített. Lesz miről vitatkozni a beszámoló taggyűlésen! (békés) Munkavédelmi vetélkedő Szellemi vetélkedőt rendezett kedden a Gyár- és Gépszerelő Vállalat diósgyőri ki- rendeltsége. A téma a munka- védelem volt. A hengerműi és csőszerelő gyáregységi brigádok három-három fős csapatokban mérték össze tudásukat. A kérdések az Általános Balesetelhárítási Óvórendszabályok és a vállalati munkavédelmi vizsga anyagát fogták át. A szellemi vetélkedőhöz a technikát is segítségül hívták a rendezők: filmeket vetítettek, s fel kellett ismerni az ezekben elkövetett szabálytalanságokat. A 16 brigád közül — 11 csapat a hengerműi, öt a csőszerelő gyáregységből — a hengerműieknél a Kossuth, a csőszerelőknél a Május 1. brigád bizonyult a legjobbnak. Jelentős munkaerő-kapcsolatok A város környéki falvak fejlesztéséről tanácskoztak A városok és a város környéki falvak kapcsolatáról rendeztek országos tanácskozást tegnap Kapuvárott. A résztvevők megvitatták a városok és város környéki falvak szorosabb kapcsolatát szorgalmazó irányelveket, amelyeket a Minisztertanács Tanácsi Hivatala dolgozott ki. A városokat és a város környéki falvakat sokféle gazdasági, földrajzi, kulturális kapcsolat köti össze. Jelentősek a munkaerőkapcsolatok is. A városok fontos szerepet töltenek be a falvak áru- és egészségügyi ellátásában. Ezért célszerű összehangolni a közép- és hosszútávú fejlesztéseket. A megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak fontos feladata a jövőben, hogy kiemelten foglalkozzanak a városok és város környéki falvak kapcsolatával. Külön tanácstagi csoportok is alakulnak, amelyek ezeket a kapcsolatokat lesznek hivatva ápolni. Milyen a közéleti ember? A Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjának ismeretterjesztő rendezvénysorozata korábba^ már nagy sikert aratott a fiatalok körében. Az előadások — amelyeken a szocialista brigádok tagjai is előszeretettel vesznek részt — most folytatódnak. Ma délután fél négykor Milyen a közéleti ember? címmel hangzik el az első előadás, amelyet hetenként követ a többi. Ezekben többek között arról lesz szó, mi értendő az egészséges életmód alatt, s milyen lesz lakóhelyünk 2000-ben. %
