Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-13 / 266. szám
jfc Helyreállítják az Ómassa felé vezető utat a Garadna-patak partján Jogos és jogtalan követelések Új lakás - árvíz után Három héttel a víz után a két, árvizeseket befogadó iskolában 58 család él. Az árvízkor, csak a Sajó parton, 135 épület pusztult el. Ebből, az első műszaki felmérések szerint 10 épület lakásra alkalmatlan, 35 épület életveszélyes, romos volt. Kilencven öszeomlott, vagy közvetlen összeomlással fenyegetett. Pontosan még most sem tudom megmondani, hogy ez hány lakás. Egy bizonyos: mindenki, akinek jogos lakásigénye van, aki az elpusztult házakban élt, lakott, akit az árvíz sújtott, lakást kap. A sorsokat meg kell oldani, bármennyire teher is ez a városnak ... Hivatalnyitástól zárásig károsultak keresik a maguk igazságát, sajnos olykor a vélt, a remélt hasznot is. Megoldások és félmegoldások: közvetlenül az árvíz ptán csak a két iskolában több mint hatszáz árvízkárosult kapott helyet. A szám nem pontos, mert voltak családok, akik szükséglakásban, mások rokonoknál húzódtak meg. A két iskolában jelenleg 58 család él. A károsultak kétharmada kiköltözött. de közülük sokan azóta visszaköltöztek. Az árvíz, amely nagyon sok családnak nehezen mérhető veszteséget jelentett, másoknak vélt haszon, kínálkozó lehetőség. Példa erre: a lakást kapó, korábban egy putriban együtt lakó családok csodálatos gyorsasággal bomlanak kisebb családokká a lakás kiutalásának pillanataiban. (Korábban volt sajnos példa arra is, hogy néhányan be akartak „szökni” a károsultak közé, tudván, a társadalmi támogatásból nekik is juthat valami.) A tanács folyosója bizony cseppet sem békés. Az árvíz napjaiban a társadalmi támogatás remény volt. Ma úgy tűnik, hogy követelt, de nem mindig pontosan ismert jog. — Jár, vagy nem? — kérdezik a folyosón. Különös módon itt eltűnik az, hogy ki milyen lakásban lakott, hogy ott hányán laktak egy szobában. Az emberek türelmetlensége bizonyos mértékig érthető: hetek óta élnek iskolák termeiben, onnan jár dolgozni, aki jár, onnan jön veszekedni, aki nem dolgozik, mert sajnos ilyen is van, ilyenek is vannak. És elsősorban ők azok, akik képtelenek megérteni, hogy máról holnapra majd kétszáz lakást biztosítani még egy Miskolc nagyságrendű városnak is óriási feladat. (Folytatjuk) B. G. Játszótéri „nagyjavítás” A Diósgyőri Gépgyár asztalosüzemének szocialista brigádjai vállalták, hogy városunk felszabadulásának évfordulójára társadalmi munkában megszépítik a kerület játszótereit. A közelmúltban megkapták a tevékenységükhöz szükséges tervdokumentációt, s ennek alapján megkezdték az alkatrészek legyártását. Néhány nap múlva elkészülnek munkálataikkal, s a közeljövőben elvégzik a játszótér játékainak és berendezéseinek „nagyjavítását”. Tele a naptár-raktár Közeleg az év vége, s ilyenkor már megkezdődik a „naptár-vadászat”. A szenvedélyes gyűjtőknek ezúttal is bőségesen lesz részük újdonságokban. A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat miskolci ki- rendeltségének igazgatójától megtudtuk, hogy a hagyományos asztali-irodai naptárak mellett — amelyekből mintegy 70 ezret adtak át értékesítésre — 15-féle zsebnaptár és mintegy 10 féle hagyományos, de évenként változó témájú városkép- és reprodukció-naptár is hasonló mennyiségben áll a miskolci vásárlók rendelkezésére. A PIÉRT egyébként a napokban nyitotta meg a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalataival közösen azt a november 23-ig megtekinthető kiállítást a Hunyadi utca 5. szám alatti papírboltban, ahol bemutatják az idei naptár-újdonságokat. Egy öreg „drótár'9 emlékei Múzeumban az utolsó krosenka „Drótozni, fódozni, fazikat fódozni” — ajánlotta magát a lyukas edények tulajdonosainak bizalmába négy évtizeden át a Miskolc környéki falvak utcáin Ajzner Miklós nagyhutai „drótostót”. Fel- sőnyárádtól Kurityánig mindenki ''•nertc. Sajószentpé- teren tett nemrégiben pontot hosszú pályafutására: a vásári sokadalomban még utoljára cinnel és drótokkal meghosszabbította néhány kiérdemesült alkalmatosság életét. Hátán hordott szerszámosládáját, a „krosenkát” már birtokba vették a néprajzosok. Kenyérkereső eszközeit, köztük a foltozáshoz használt lemezt, a „blahát”, a vésőt, a collstokot és a hidegvágót a pléhnyíró ollóval együtt talán késő unokák fogják majd megcsodálni. Az idős mester, a szakma utolsó mohikánja elmondotta, hogy a drótosok — ahogyan sokfelé nevezték őket. a „drotárok” — eredetileg a törött cserépedényeket tették újra használhatóvá. Később ezeket a horganyzott és zománcozott fémedények váltották fel, mire a drótosok fokozatosan átálltak a bádogosmunkára. Kétfajta drótot használtak; vörösrezet és alumíniumot, amit a lemez mellé raktak a krosenkába. Az öreg drotár egyszerre 8—10 kg lemezt vásárolt, ennek azonban csak egy részét hordta magával. A fémedényeket foltozással és fenekeléssel javította. Most már bevallja: a munkadíjat rendszerint egy kis „ráhagyással” közölte, számítva az élelmes háziasszonyok alkudozásaira. Havi átlagos jövedelme annak idején 160 pengő volt. utóbb 1800 forint körül tudott keresni. Mindig nagyon takarékosan élt; a keresetet maga vitte haza, csak sürgős esetben adta postára. Most a drótostót — ahogy az illik — megcsinálta élete munkájáról a számadást is. Legjobb emlékezete szerint naponta átlag tíz vállalása volt. összesen tehát 150 ezer edényt mentett meg rövi- debb-hosszabb időre a szomorú végítélettől: a kidobástól. OLÁH BÉLA Kilenc hónap alatt 1109 közúti baleset Figyelmes, fegyelmezett vezetéssel elkerülhető Dr. Koleszár István a biztonságosabb közlekedésért tett intézkedésekről A Magyar Rádió miskolci stúdiója „Emberek, utak, járművek” című közlekedési műsorának 100. adása alkalmával dr. Koleszár István rendőr ezredes, a BM Borsod megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke nyilatkozott a közúti gépjárműbalesetek csökkentését szolgáló intézkedésekről, s a további tennivalókról. A megyei főkapitány nyilatkozatát az alábbiakban közöljük. — Borsodban jelenleg 106 ezren rendelkeznek gépjárművezetői engedéllyel, a gépjárművek száma pedig 87 ezerre nőtt. A forgalom növekedése mellett nehezíti a helyzetet, hogy az 5584 kilométer hosszú úthálózatból mindössze 3500 kilométer a szilárd burkolatú. Ennek egy részét — sajnos —_ súlyosan megrongálta a nemrégiben lezajlott árvíz — mondotta dr. Koleszár István, majd a közlekedés gyorsítása és biztonságosabbá tételéért tett intézkedésekről szólva a forgalomtechnikai eszközök bővítéséről tájékoztatott. — Fényvisszaverő jelzőtáblával 900 kilométernyi úthálózat van ellátva, ugyanakkor 800 kilométeres útszakaszon útburkolati jelek segítenek a forgálom irányításában. Miskolc területén újabb fényjelző készülékek nyernek elhelyezést az idén. „Villanyrendőrt” kap a Kazinczy utca—Madarász Viktor utca kereszteződése, a Kazinczy—Horváth Lajos utca kereszteződése és a Dózsa György utca—Szabó Lajos utca kereszteződése. Ugyanakkor korszerűsítésre kerül a Kun Béla út—Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésénél levő forgalomirányító fényjelző készülék. Az elmúlt év első három negyedévében 943 közúti baleset történt Borsodban. Idén — ugyanabban az időszakban — 1109. A statisztika szerint gyakori volt a járművek felborulása, megcsúszása miatt bekövetkezett baleset. — Általában a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan kanyarodás és szabálytalan előzés, nemritkán a virtuskodás, az emberi gondatlanság idézett elő súlyos karambolt. Az ösz- szes baleset közül mindössze ,12 esetben- lehetett műszaki hibát megállapítani előidéző okként. Ez bizonyság arra is, hogy a balesetek zöme figyelmes, fegyelmezett vezetéssel elkerülhető lett volna — hangsúlyozta a főkapitányság vezetője. — Figyelmeztető az egyre növekvő számú ittas vezetés. Az év ki- linc hónapjában 251 baleset ittasság miatt következett be. A vizsgált időszakban a motorkerékpárosok 316, a személygépkocsivezetők 280, a kerékpárosok 160, a tehergépkocsivezetők 96, az autó- buszvezetők pedig 28 balesetet okoztak. Ugyanakkor 156 esetben a gyalogosok voltak hibáztathatok. — Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a napok és napszakok, amelyeken a legtöbb baleset fordult elő. Kiderült, hogy a hétvége — sorrendben: szombat, péntek, vasárnap — a leggyakrabban a statisztikára kerülő balesetes nap, s az összes baleset 50 százaléka a délutáni órákban történt. Az éjszakai baleseteknél ugyanakkor megállapítottuk: többnyire a gyorshajtás és az' ittas vezetés miatt következnek be. — A közúti balesetek megelőzése érdekében tovább folytattuk a balesetveszélyes területek ellenőrzését, . több mint 47 ezer szabálytalanul közlekedő járművezetőt és gyalogost bírságoltunk meg a helyszínen. Csaknem kilenc és fél ezer személlyel szemben indítottunk eljárást. Túlnyomórészt ittas vezetés és gyorshajtás miatt 1300 gépjármű- vezetői engedélyt vontunk be, s mind emellett 48 ezer gépjármű műszaki ellenőrzését végeztük el. Ugyanakkor KRESZ-oktató előadásainkon 61 ezer gépjárművezető vett részt. — A biztonságos közlekedés megteremtéséért tovább fejlesztjük az oktató-, nevelőmunkát. Miskolc és a megye óvodáiban és iskoláiban a pedagógusok segítik törekvéseinket : megtanítják a gyermekeket a helyes közlekedésre. Rendőrhatósági területen mindenesetre igyekeztünk mindent megtenni a közlekedés biztonságának megszilárdításéért, s úgy érzem, ez a tevékenység — ha kis mértékben is — már hozott eredményeket — fejezte be dr. Koleszár István a nyilatkozatot. R. £. Keleti csúcsvízmű, húskombinát Ha gyorsabban készülne a belső burkolat... Az alkalmazotti létszám Kerekasztal-konferencíát rendez csütörtökön a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző iskola Az alkalmazotti létszám tervezése címmel. A tanácskozáson a Kohó- és Gépipari Minisztérium tagvállalatainak meghívott szakemberei vesznek részt. ' Távhívás ülliredről is Értesítjük Miskolc város lakosságát, a távbeszélő-előfizetőket, hogy 1974. november 15-én a lillafüredi kézi- kapcsolású távbeszélőközpontot megszüntetjük. Egyidejűleg az oda bekapcsolt távbeszélő-előfizetőket a miskolci automata központba kapcsoljuk át és ezek az előfizetők is bekapcsolódnak a távhívás rendszerébe. Az átkapcsolt előfizetők adatait tartalmazó névjegyzéket — a folyó havi távbeszélő-számlához csatolva — minden miskolci távbeszélő- előfizető megkapja. Miskolci Postaigazgatóság A 7. Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat megyénkben két jelentős be- ázás építésénél is közreműködik. A gesztelyi Keleti csúcsvízmü munkálatairól kérdeztük először a vállalat főmérnökét, aki a következő tájékoztatást adta: — Ideiglenesen üzembe helyeztük a csúcsvízművet, hogy enyhíteni tudjuk Miskolc ivóvízproblémáit.' Jobbára csak a gépészeti munkákkal van gondunk, hiszen az építési munkák oly csekélyek, hogy azokkal minden erőfeszítés nélkül az év végére végzünk. Jövőre, a most befejeződött első ütem után megkezdődik a bővítés — a II. ütem —, amely mintegy két-három évig fog tartani. Ennek elkészülte után alighanem véglegesen pontot tehetünk az ivóvízgondokra. — Másik fontos feladatunk a húskombinát építése. — Az építési munkák nagy része elkészült a 400 millió forintos beruházáson. A közelmúltban megkezdték munkájukat a technikai szerelők. E téren azonban — valljuk meg őszintén — sok gondunk van, elsősorban amiatt, hogy az Országos Szakipari Vállalat a belső burkolatok elkészítését nem a megfelelő ütemben végzi. Több tízezer négyzetméteres felület burkolásáról van szó; ez a munka rendkívül időigényes, emellett előfeltétele a további munkálatoknak is. Ennél is nagyobb baj, hogy az Egyesült Izzó nem tudta határidőre leszállítani a gépeket, így az ő kivitelezésükben készülő szerelés üteme is lényegeden lassult. Veszélybe került tehát az 1975. június 30-i átadás. Bízujiik abban, hogy megfelelő kooperációval, a munka ütemének gyorsításával — természetesen a minőség szem előtt tartása mellett — elérhetjük, hogy az átadási határidő ne tolódjon el.
