Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-13 / 266. szám

jfc Helyreállítják az Ómassa felé vezető utat a Garadna-patak partján Jogos és jogtalan követelések Új lakás - árvíz után Három héttel a víz után a két, árvizeseket befogadó is­kolában 58 család él. Az árvízkor, csak a Sajó par­ton, 135 épület pusztult el. Ebből, az első műszaki fel­mérések szerint 10 épület lakásra alkalmatlan, 35 épü­let életveszélyes, romos volt. Kilencven öszeomlott, vagy közvetlen összeomlással fe­nyegetett. Pontosan még most sem tudom megmondani, hogy ez hány lakás. Egy bizonyos: mindenki, akinek jogos la­kásigénye van, aki az elpusz­tult házakban élt, lakott, akit az árvíz sújtott, lakást kap. A sorsokat meg kell ol­dani, bármennyire teher is ez a városnak ... Hivatalnyitástól zárásig károsultak keresik a maguk igazságát, sajnos olykor a vélt, a remélt hasznot is. Megoldások és félmegol­dások: közvetlenül az árvíz ptán csak a két iskolában több mint hatszáz árvízká­rosult kapott helyet. A szám nem pontos, mert voltak családok, akik szükséglakás­ban, mások rokonoknál hú­zódtak meg. A két iskolában jelenleg 58 család él. A ká­rosultak kétharmada kiköl­tözött. de közülük sokan az­óta visszaköltöztek. Az árvíz, amely nagyon sok családnak nehezen mér­hető veszteséget jelentett, másoknak vélt haszon, kí­nálkozó lehetőség. Példa er­re: a lakást kapó, korábban egy putriban együtt lakó családok csodálatos gyorsa­sággal bomlanak kisebb csa­ládokká a lakás kiutalásának pillanataiban. (Korábban volt sajnos példa arra is, hogy néhányan be akartak „szökni” a károsultak közé, tudván, a társadalmi támo­gatásból nekik is juthat va­lami.) A tanács folyosója bizony cseppet sem békés. Az árvíz napjaiban a társadalmi tá­mogatás remény volt. Ma úgy tűnik, hogy követelt, de nem mindig pontosan ismert jog. — Jár, vagy nem? — kér­dezik a folyosón. Különös módon itt eltűnik az, hogy ki milyen lakásban lakott, hogy ott hányán laktak egy szobában. Az emberek türelmetlen­sége bizonyos mértékig ért­hető: hetek óta élnek isko­lák termeiben, onnan jár dolgozni, aki jár, onnan jön veszekedni, aki nem dolgo­zik, mert sajnos ilyen is van, ilyenek is vannak. És elsősorban ők azok, akik képtelenek megérteni, hogy máról holnapra majd két­száz lakást biztosítani még egy Miskolc nagyságrendű városnak is óriási feladat. (Folytatjuk) B. G. Játszótéri „nagyjavítás” A Diósgyőri Gépgyár asz­talosüzemének szocialista bri­gádjai vállalták, hogy váro­sunk felszabadulásának év­fordulójára társadalmi mun­kában megszépítik a kerület játszótereit. A közelmúltban megkapták a tevékenységük­höz szükséges tervdokumen­tációt, s ennek alapján meg­kezdték az alkatrészek le­gyártását. Néhány nap múlva elkészülnek munkálataikkal, s a közeljövőben elvégzik a játszótér játékainak és beren­dezéseinek „nagyjavítását”. Tele a naptár-raktár Közeleg az év vége, s ilyenkor már megkezdődik a „naptár-vadászat”. A szenve­délyes gyűjtőknek ezúttal is bőségesen lesz részük újdon­ságokban. A PIÉRT Keres­kedelmi Vállalat miskolci ki- rendeltségének igazgatójától megtudtuk, hogy a hagyomá­nyos asztali-irodai naptárak mellett — amelyekből mint­egy 70 ezret adtak át érté­kesítésre — 15-féle zsebnap­tár és mintegy 10 féle ha­gyományos, de évenként vál­tozó témájú városkép- és reprodukció-naptár is ha­sonló mennyiségben áll a miskolci vásárlók rendelke­zésére. A PIÉRT egyébként a napokban nyitotta meg a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalataival közösen azt a november 23-ig megtekinthe­tő kiállítást a Hunyadi utca 5. szám alatti papírboltban, ahol bemutatják az idei nap­tár-újdonságokat. Egy öreg „drótár'9 emlékei Múzeumban az utolsó krosenka „Drótozni, fódozni, fazikat fódozni” — ajánlotta magát a lyukas edények tulajdono­sainak bizalmába négy évti­zeden át a Miskolc környéki falvak utcáin Ajzner Miklós nagyhutai „drótostót”. Fel- sőnyárádtól Kurityánig min­denki ''•nertc. Sajószentpé- teren tett nemrégiben pontot hosszú pályafutására: a vá­sári sokadalomban még utol­jára cinnel és drótokkal meghosszabbította néhány kiérdemesült alkalmatosság életét. Hátán hordott szerszámos­ládáját, a „krosenkát” már birtokba vették a néprajzo­sok. Kenyérkereső eszközeit, köztük a foltozáshoz használt lemezt, a „blahát”, a vésőt, a collstokot és a hidegvágót a pléhnyíró ollóval együtt talán késő unokák fogják majd megcsodálni. Az idős mester, a szakma utolsó mohikánja elmondot­ta, hogy a drótosok — aho­gyan sokfelé nevezték őket. a „drotárok” — eredetileg a törött cserépedényeket tet­ték újra használhatóvá. Ké­sőbb ezeket a horganyzott és zománcozott fémedények váltották fel, mire a dróto­sok fokozatosan átálltak a bádogosmunkára. Kétfajta drótot használ­tak; vörösrezet és alumíniu­mot, amit a lemez mellé rak­tak a krosenkába. Az öreg drotár egyszerre 8—10 kg lemezt vásárolt, ennek azon­ban csak egy részét hordta magával. A fémedényeket foltozással és fenekeléssel ja­vította. Most már bevallja: a munkadíjat rendszerint egy kis „ráhagyással” közölte, számítva az élelmes házi­asszonyok alkudozásaira. Ha­vi átlagos jövedelme annak idején 160 pengő volt. utóbb 1800 forint körül tudott ke­resni. Mindig nagyon takaréko­san élt; a keresetet maga vitte haza, csak sürgős eset­ben adta postára. Most a drótostót — ahogy az illik — megcsinálta élete munkájáról a számadást is. Legjobb emlékezete szerint naponta átlag tíz vállalása volt. összesen tehát 150 ezer edényt mentett meg rövi- debb-hosszabb időre a szo­morú végítélettől: a kido­bástól. OLÁH BÉLA Kilenc hónap alatt 1109 közúti baleset Figyelmes, fegyelmezett vezetéssel elkerülhető Dr. Koleszár István a biztonságosabb közlekedésért tett intézkedésekről A Magyar Rádió miskolci stúdiója „Emberek, utak, jár­művek” című közlekedési műsorának 100. adása alkalmával dr. Koleszár István rendőr ezredes, a BM Borsod megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács elnöke nyilatkozott a közúti gép­járműbalesetek csökkentését szolgáló intézkedésekről, s a további tennivalókról. A megyei főkapitány nyilatkozatát az alábbiakban közöljük. — Borsodban jelenleg 106 ezren rendelkeznek gépjár­művezetői engedéllyel, a gépjárművek száma pedig 87 ezerre nőtt. A forgalom nö­vekedése mellett nehezíti a helyzetet, hogy az 5584 kilo­méter hosszú úthálózatból mindössze 3500 kilométer a szilárd burkolatú. Ennek egy részét — sajnos —_ súlyosan megrongálta a nemrégiben lezajlott árvíz — mondotta dr. Koleszár István, majd a közlekedés gyorsítása és biz­tonságosabbá tételéért tett intézkedésekről szólva a for­galomtechnikai eszközök bő­vítéséről tájékoztatott. — Fényvisszaverő jelzőtáb­lával 900 kilométernyi út­hálózat van ellátva, ugyan­akkor 800 kilométeres útsza­kaszon útburkolati jelek se­gítenek a forgálom irányítá­sában. Miskolc területén újabb fényjelző készülékek nyernek elhelyezést az idén. „Villanyrendőrt” kap a Ka­zinczy utca—Madarász Viktor utca kereszteződése, a Ka­zinczy—Horváth Lajos utca kereszteződése és a Dózsa György utca—Szabó Lajos utca kereszteződése. Ugyan­akkor korszerűsítésre kerül a Kun Béla út—Bajcsy Zsi­linszky út kereszteződésénél levő forgalomirányító fény­jelző készülék. Az elmúlt év első három negyedévében 943 közúti bal­eset történt Borsodban. Idén — ugyanabban az időszakban — 1109. A statisztika szerint gyakori volt a járművek fel­borulása, megcsúszása miatt bekövetkezett baleset. — Általában a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan kanya­rodás és szabálytalan előzés, nemritkán a virtuskodás, az emberi gondatlanság idézett elő súlyos karambolt. Az ösz- szes baleset közül mindössze ,12 esetben- lehetett műszaki hibát megállapítani előidéző okként. Ez bizonyság arra is, hogy a balesetek zöme fi­gyelmes, fegyelmezett veze­téssel elkerülhető lett volna — hangsúlyozta a főkapi­tányság vezetője. — Figyel­meztető az egyre növekvő számú ittas vezetés. Az év ki- linc hónapjában 251 baleset ittasság miatt következett be. A vizsgált időszakban a mo­torkerékpárosok 316, a sze­mélygépkocsivezetők 280, a kerékpárosok 160, a teher­gépkocsivezetők 96, az autó- buszvezetők pedig 28 balese­tet okoztak. Ugyanakkor 156 esetben a gyalogosok voltak hibáztathatok. — Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a napok és nap­szakok, amelyeken a legtöbb baleset fordult elő. Kiderült, hogy a hétvége — sorrend­ben: szombat, péntek, vasár­nap — a leggyakrabban a statisztikára kerülő balesetes nap, s az összes baleset 50 százaléka a délutáni órákban történt. Az éjszakai balese­teknél ugyanakkor megálla­pítottuk: többnyire a gyors­hajtás és az' ittas vezetés miatt következnek be. — A közúti balesetek meg­előzése érdekében tovább folytattuk a balesetveszélyes területek ellenőrzését, . több mint 47 ezer szabálytalanul közlekedő járművezetőt és gyalogost bírságoltunk meg a helyszínen. Csaknem kilenc és fél ezer személlyel szemben indítottunk eljárást. Túlnyo­mórészt ittas vezetés és gyors­hajtás miatt 1300 gépjármű- vezetői engedélyt vontunk be, s mind emellett 48 ezer gépjármű műszaki ellenőrzé­sét végeztük el. Ugyanakkor KRESZ-oktató előadásainkon 61 ezer gépjárművezető vett részt. — A biztonságos közleke­dés megteremtéséért tovább fejlesztjük az oktató-, neve­lőmunkát. Miskolc és a me­gye óvodáiban és iskoláiban a pedagógusok segítik törek­véseinket : megtanítják a gyermekeket a helyes közle­kedésre. Rendőrhatósági terü­leten mindenesetre igyekez­tünk mindent megtenni a közlekedés biztonságának megszilárdításéért, s úgy ér­zem, ez a tevékenység — ha kis mértékben is — már ho­zott eredményeket — fejezte be dr. Koleszár István a nyilatkozatot. R. £. Keleti csúcsvízmű, húskombinát Ha gyorsabban készülne a belső burkolat... Az alkalmazotti létszám Kerekasztal-konferencíát rendez csütörtökön a Borsodi Vezető és Szervező Tovább­képző iskola Az alkalmazotti létszám tervezése címmel. A tanácskozáson a Kohó- és Gépipari Minisztérium tag­vállalatainak meghívott szak­emberei vesznek részt. ' Távhívás ülliredről is Értesítjük Miskolc város lakosságát, a távbeszélő-elő­fizetőket, hogy 1974. novem­ber 15-én a lillafüredi kézi- kapcsolású távbeszélőközpon­tot megszüntetjük. Egyidejű­leg az oda bekapcsolt távbe­szélő-előfizetőket a miskolci automata központba kapcsol­juk át és ezek az előfizetők is bekapcsolódnak a távhí­vás rendszerébe. Az átkapcsolt előfizetők adatait tartalmazó névjegy­zéket — a folyó havi távbe­szélő-számlához csatolva — minden miskolci távbeszélő- előfizető megkapja. Miskolci Postaigazgatóság A 7. Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat megyénkben két jelentős be- ázás építésénél is közre­működik. A gesztelyi Keleti csúcsvízmü munkálatairól kérdeztük először a vállalat főmérnökét, aki a következő tájékoztatást adta: — Ideiglenesen üzembe helyeztük a csúcsvízművet, hogy enyhíteni tudjuk Mis­kolc ivóvízproblémáit.' Job­bára csak a gépészeti mun­kákkal van gondunk, hiszen az építési munkák oly cse­kélyek, hogy azokkal min­den erőfeszítés nélkül az év végére végzünk. Jövőre, a most befejeződött első ütem után megkezdődik a bőví­tés — a II. ütem —, amely mintegy két-három évig fog tartani. Ennek elkészülte után alighanem véglegesen pontot tehetünk az ivóvíz­gondokra. — Másik fontos felada­tunk a húskombinát építése. — Az építési munkák nagy része elkészült a 400 millió forintos beruházáson. A közelmúltban megkezdték munkájukat a technikai sze­relők. E téren azonban — valljuk meg őszintén — sok gondunk van, elsősorban amiatt, hogy az Országos Szakipari Vállalat a belső burkolatok elkészítését nem a megfelelő ütemben végzi. Több tízezer négyzetméteres felület burkolásáról van szó; ez a munka rendkívül időigényes, emellett előfel­tétele a további munkála­toknak is. Ennél is nagyobb baj, hogy az Egyesült Izzó nem tudta határidőre leszál­lítani a gépeket, így az ő kivitelezésükben készülő szerelés üteme is lényege­den lassult. Veszélybe került tehát az 1975. június 30-i át­adás. Bízujiik abban, hogy megfelelő kooperációval, a munka ütemének gyorsításá­val — természetesen a mi­nőség szem előtt tartása mellett — elérhetjük, hogy az átadási határidő ne to­lódjon el.

Next

/
Thumbnails
Contents