Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-12 / 265. szám

KISZ-hitünteiések Kiemelhető ifjúsági iKUiikásrt A hagyományoknak meg­felelően, a KISZ Miskolci városi11 Bizottságán is ki tűn-, fették az eredményes úttö­rő-, MHSZ- és KISZ-mun- kát végzett aktivistákat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából. A KISZ Köz­ponti Bizottságának kitünte­téseit Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára bensőséges ün­nepségen adta át. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legmagasabb ki­tüntetését, az Ifjúságért Ér­demérmet kapta dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titká­ra, aki több mint egy évtize­des városi vezetői munkája során kiemelt feladatának tekintette Miskolc szervezett ifjúságának patronálását, a KISZ-munka segítését. KISZ-érdemérem kitünte­tésben részesült dr. Wal- lacher Lászlóné, a II. szá­mú Szakközépiskola neve­lési igazgatóhelyettese, Bé­res Gyuláné, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa poli­tikai munkatársa és Czélé- nyi Dezső, az ÉMÁSZ KISZ- alapszervezetének titkára. Kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként tizenketten vették át az aranykoszorús KISZ-jelvényt, heten a Ki­váló ifjúsági vezető kitün­tetést, harmincnyolcán a KISZ KB dicsérő oklevelét. Nyolc kiemelkedő munkát végző szervezetnek a KISZ KB dicsérő oklevelét adták át. A városi KISZ-vh napirendjén Ülést tart pénteken a KISZ Miskolc városi Végre­hajtó Bizottsága. A részve­vők jelentést hallgatnak meg arról, milyen tapaszta­latokat adott az új szerve­zeti formára való áttérés az Erősáramú Szakközépiskolá­ban. Ezt követően tájékoz­tató hangzik el a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház idei munkájáról és 1975. évi ieladattervéről. Harmadik napirendi pontként tájékoz­tatót hallgatnak meg a Fia- , tál Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsa 1974. évi mun­kájáról. A végrehajtó bizottság ülése elé kerül az a javas­lat is, amely az 1974. de­cember 3-i önkormányzati nap előkészítésének tenni­valóit ismerteti. Ezt köve­tően a Lenin Kohászati Mű­vek, a 3-as számú Volán, a Borsod megyei Tanács és a Centrum Áruház KlSZ-szer- vezete számol be a KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17-i határozatából adódó feladatok végrehajtá­sáról. „Gólyák” a föld alatt — Rakd fel a hátadra a ,.T” betűt, hogy a bányarém könnyebben eligazodjon. — Akinek tériszonya van, ne nézzen felfelé — ugratták a össze — mondotta Bársony László, a bányamérnöki kar valéta-bizottságának elnöke. L. J. Biztosan lesz jobb Hosszul sikerült a Fórum premierje Fórumnak hívták az óko­ri római városok piacteret, amelyen a közélet nyilvános eseményei zajlottak. A Fo­rum Romanum volt a római élet központja. így hát való­színűleg némi célzatossággal nevezték el Fórumnak tíz esztendővel ezelőtt az Ady- hídnál nyílt ifjúsági presz- szót. Annak idején a tele­vízió riportfilmet is készí­tett a nagyszerű miskolci kezdeményezésről, amely az akkor sarjadó .klubmozga­lom legjobb törekvéseit va­lósította meg. Vitatkozó fia­talok, ragyogó programok és kiváló zene volt itt minden este. Azután szép lassan le­került az „ifjúsági” felirata' Fórum és a presszó szavak közül. A tévc-műsorban kérlek A Jó estét, Miskolc! című tv-műsorban fiatalok kér­dezték: nem kaphatnák-e vissza a szép emlékű he­lyet? A tanács egyik veze­tője akkor — az ország nyil­vánossága előtt — megígér­te, hogy visszafiatalítják a Fórumot. Szombaton meglehetősen korán, már három órakor zárórát hirdettek a presszó­ban és az ajtóra kikerült a tábla: Szombaton és vasár­nap délután 4-től este 9-ig 7 ‘-------------------­Átmeneti lakás fiatal házasoknak A Borsodi Vegyikombinát Tardona-parti munkásszállá­sain garzonlakásokát alakí­tottak ki fiatal, családos há­zaspárok részére. Már 93 ilyen átalakított szobában laknak fiatalok, akik így mentesülnek a magas albér­leti díjaktól. A vállalat ve­zetői most fontolóra vették további garzonlakások kiala­kítását is a saját lakásra várók részére. felsőbb éves társak azokat az elsőéves bányamérnök­hallgatókat, akik először is­merkedtek a föld alatti vi­lággal, először vettek részt bányajáráson. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák rudabányai üze­me látta vendégül a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem bá- * nyamérnöki karának kétszáz fős csoportját. A vendége­ket Murvai László, a helyi Bányászati és Ásványtani Múzeum igazgatója kala­uzolta végig a termeken. Ezt követően két csoportban le­szálltak a föld alá. — Már hagyomány, hogy minden évben megszervez­zük elsőéves társainknak a bányajárást. Kedves ven­déglátóink nagyszerű és vál­tozatos programot állítottak össze számunkra. A múze­um megtekintése után — melyet egy legújabb dísz­egyenruhával, egy valéta- szalaggal és kupával most mi is gyarapítottunk — két csoportban a föld alatti munkahelyekkel ismerke­dünk. A napot közös szak­estély zárja, amit vendéglá­tóink tiszteletére állítottunk ir Új felirat a Fórum pultján.,'. (Laczó József felvétele) zártkörű ifjúsági lelub. A premier lehangoló volt. Az elképzelések szerint ugyan­is csak a külön e célra nyomtatott igazolványok tu­lajdonosai lehetnek látogatói a hétvégi délutánokon a Fó­rumnak. Szombaton és va­sárnap ilyen belépővel sen-» ki sem érkezett az ifjúsági presszóba. Úgy látszik, az igazolványok nem jutottak el a címzettekhez, a fiata­lokhoz. Talán az asztalfiók­ban maradtak... Az igazság­hoz tartozik az is, hogy a KISZ-bizottság csupán 48 (!) órával a nyitás előtt szerzett tudomást a premier időpont­járól. Gazdag programot ígérnek Pedig a jó szórakozás minden feltételét biztosítot­ták a szervezők. Zenés dia­előadás, disc jockey-prog­ram várta a látogatókat. A borosflaskák és pálinkás üve­gek lekerültek a pultról, az üdítő italok mellett csak Ki­nizsit szolgáltak fel. Biztosak vagyunk abban, hogy a sikertelen premier nem a fiatalok érdektelen­ségének tudható be. Rossz volt a szervezés. Azon is ér­demes elgondolkozni, hogy nem lenne-e célravezetőbb a helyszínen szétosztani a klubigazolványokat. Ahhoz, hogy a Fórum valóban fó­rummá válhasson, nem elég a helyiséget felszabadítani. Ügy érezzük, nem vonták be a Fórum visszafiatalítá- sának ügyébe a legilletéke­sebbeket — a fiatalokat. A következő szombat-va­sárnapokra a Molnár Béla Ifjúsági Ház jó programok­ról gondoskodott. (Sándor György humoralista estje, népzenei műsor, Játék és muzsika Antal Imrével; Vendégünk az olimpiai baj­nok stb.). * Szükség van ezekre a mű­sorokra, de a Fórum ne ve­gye át egyetlen művelődési■ ház funkcióját sem. (Még az ifjúsági házét sem...) Ta­pasztalt mozgalmi vezetők és népművelési szakemberek türelmes segítőkészségére van szükség ahhoz, hogy a vállalkozó kedvű fiatalokkal összefogva, valóban jó hírű ifjúsági klubbá válhasson a Fórum. Az első lépés meg­történt ... ERDŐS ÁKOS Párizsi levél Spórol az egyetem A hallgatók kenyérkeresők Egy régi francia egyetemi hagyomány szerint a tanév októberben kezdődik — nem tanítással, hanem vizsgák­kal. Az egyetemi hallgatók egy részé ilyenkor pótolja a nyári vizsgaidőszak elmu­lasztott lehetőségeit, másik része paciig a pótvizsgáit: örömeiben részesül. Mivel a Toussaint (halottak napja) hivatalos munkaszüneti nap az egész országban — ez elég űrügy arra, hogy az ok­tatást csak a 'roussaint után, azaz gyakorlatilag no- vemoerben kezdjék el. Le­galábbis elvben. Az utóbbi evek gyakorlata azt mutat­ja, hogy nemcsak a hallga­tók ismereteinek számonké­rése történik meg, hanem számon kérik a felsőbb ok­tatási hatóságoktól az évek óta hiányzó pénzt és státu­szokat is. KRÉTÁRÓL A TANÁR GONDOSKODIK Párizs tizenhárom egyete­mének némelyike „fázik és éhezik”, közönséges anyagi gondokkal küzd. A VIII. számú vincennes-i egyetem nem tudja kifizetni a vil­lany- és telefonszámláját, időnként a tanár „otthonról” visz krétát, és modern nyel­vi laboratóriumok állnak üresen, mert nincs pénz a technikus bérére. A vincen­nes-i egyetemnek egyébként nem ez a legfontosabb gond­ja, — mivel az egyetem ál­lami, az áramszolgáltató vállalat és a posta is az, a kifizetetlen számlákból leg­feljebb vita támadhat két minisztérium között; sokkal súlyosabb az oktatási állam­titkár (a tiltakozás hatására azóta részlegesen módosí­tott) rendelete a tanulmá­nyok korlátozásáról. A vincennes-i egyelem évek óta kísérletezik, a ha­gyományos oktatási módsze­rek megváltoztatásán fára­dozik. Az egyetem — és új szelleme — az 1963-as diák! megmozdulások után szüle­tett. 18 000 hallgatójából 6000 érettségi vizsga nélkül iratkozott be. A hallgatók 50%-a teljes munkaidőben dolgozik, kenyérkereső mun­kát végez, 25%-a pedig fél­napos munkaidőben dol­gozik valahol. Az egyete- dolgozik valahol. Az egyete­mi órákat ennek megfele­lően délután és főleg este tartják. A hallgatók 8%-a munkás, 25°;0-a alkalmazott, aktív munkás és aktív al­kalmazott. Ez a legnagyobb ilyen jellegű százalékarány Franciaországban, ahol a munkás-paraszt származású­ak aránya az egyetemeken nem éri el a 3%-ot sem. Az oktatási államtitkár októberben rendeletet ho­zott, hogy a 6000 érettségi nélkül beiratkozott hallgató nem tehet szigorlatot a má­sodik év végén és ezzel megfosztották őket a továb­bi tanulástól, a diplomaszer­zéstől. A rendelet nyomán kirobbant tiltakozás és sztrájk hatására azonnal vissza kellett vonni ezt a döntést. ÁTMENT, DE MEGBUKOTT... A diplomákkal kapcsolat­ban nem ez az első botrány Franciaországban. Az el­múlt évben hónapokig fog­lalkoztatta a sajtót a híres „requ-collé”, azaz az „át­ment, de megbukott” eset. Párizsi orvostanhallgatók egy része járt így. Miután sikerrel letette az első szi­gorlatot —, amely feljogo­sítja a klinikai gyakorlatra —, a hallgatók egy részét — mivel a klinikákon, kórhá­zakban nem volt elég hely a gyakorló orvosok fogadá­sára — „bukottnak” nyilvá­nították. Választhattak: vagy újra levizsgáznak egy évvel később -és bíznak a szeren­csében, vagy más orvosi szakterületre kérik áthelye­zésüket — vagy egyszerűen elhagyják az egyetemet. A felsorolást lehetne folytatni, legutóbb — az egyik okta­tó politikai nézetei miatt — érvénytelennek kívánták nyilvánítani a poitiers-i egyetem szociológiai tanszé­kének egyik vizsgáját, annak ellenére, hogy az egyetem egyhangúlag megvédte a tanszéket és oktatóját. ÉHEZTETÉS - „SEGÍTŐ KÉZ". Az ilyen külső beavatko­zás a hagyományosan nagy önállósággal és sérthetetlen­séggel ' rendelkező francia egyetemek belső életébe; az új idők szellemét tükrözik. Sokat beszélnek az utóbbi években áz egyetemek ún. privatizálásáról, a fonto­sabb, főleg a technikai szak­emberképzést biztosító egye­temeknek a magánszektorba való átszervezéséről. Az egyes egyetemek dip­lomáinak fel- vagy leérté­kelése az első lépés ahhoz, hogy az egész országban azonosnak számító ún. „nemzeti diplomákat” fel­számolják, vagy legalábbis számukat csökkentsék. Az egyetemek „kiéheztetése” pénzügyi gondjaik meggyor­síthatják ezt a folyamatot, és az egyetem vezetői köny- nyebben fogadják majd el a magántőke ajánlatait, „segí­tő kezét”. (ot)

Next

/
Thumbnails
Contents