Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-12 / 265. szám

ízlés

és közművelődés

i.

Mindennapi tapasztalatunk: az egyik műalkotásnak — legyen az film, tévéjáték, köztéri szobor, színházi előadás, új zenemű, regény vagy bármi más — sikere van; a másikat alig veszik észre, vagy megbukik. Izgalmas kérdés: mi befolyásolja a művészet és a befogadók találkozásának a kimenetelét, mi van a művészi alkotások fogadtatásának hátterében, min múlik a siker vagy a bukás? Milyen egyszerű volna művészeti életünk, ha az értékes alkotások nyernék el a közönség tetszését, és a silányakat vetné el! Ám nem ritkán ennek ellenkezője történik.

Az MSZMP Központi Bizottságában ez év márciusában megvitatott közművelődési előterjesztést — és a vita alapján elfogadott határozatot — többek között az a felismerés jellemzi, hogy a lakosság, a tömegek művelődését nem elegendő mennyiségileg, számadatok alapján értékelni (hányán olvasnak, járnak színházba, moziba, tömegeket mozgat-e meg az amatőr művészeti mozgalom, mekkora a különböző szakkörök tábora stb.), hanem elsősorban a művelődési alkalmak és szokások tartalmát kell szemügyre venni. Szakított a határozat azzal a szemlélettel is, amely a régi népművelést csupán úgy tekintette, mint közvetítő rendszert, amely kultúrát ad, s az emberek ezt a kultúrát mintegy magukba fogadják. A művelődő ember ugyanis nemcsak kulturáltabb-lesz (ez sem kevés!), hanem — ha a hangsúly a művelődés szocialista jellegére esik — mássá is lesz: változik az életmódja, a művelődési szokásai, a világnézete, a magatartása, az erkölcsi felfogása, fejlődik az igénye, az ízlése, „magának való” emberből mindinkább közösségi emberré válik.

A művelődés lényegének egyik mozzanata az ízlés fejlődése.

Joggal merül fel a kérdés: mi is valójában a művészeti ízlés? Röviden szólva azt mondhatjuk, hogy az ízlés az ember egyfajta érzelmi készenléti állapota, amely a művészeti értékek (vagy értéktelenségek) válogatási képességében és készségében nyilvánul meg, és meglehetősen nagyfokú következetességgel működik. Abban, hogy kinek-kinek milyen az ízlése, rendkívül sok körülmény játszik szerepet (iskolázottság, környezet, világnézet, egyéni érdeklődés és ambíciók, művelődési lehetőségek stb.). Ebből következik, hogy a „közízlés” csak igen nehezen megragadható, hiszen egyénenként nagyon eltérő az ízlés fejlettsége. Szociológiai vizsgálódások különböző társadalmi rétegekre jellemző képet festenek fel, ám ahogyan egyénekre vonatkoztatva az egyetemi diploma birtokosai is olykor igen rosszul „vizsgáznak” ízlésből, úgy az önművelődésben következetesen előrejutó, alacsonyabb iskolai végzettségű emberek is kifejezetten fejlett ízlésről tesznek tanúságot. E szélső esetek között azonban felismerhető egy általános törvényszerűség: a művészeti ízlés , meglehetősen konzervatív, maradi természetű, igen nehezen változik, fejlődik, nem ritkán a világnézeti, politikai meggyőződéssel is „felesel”. Vagyis a közéletben, gondolkodásban elöl járó emberek is nemritkán elutasítják maguktól a leghaladóbb, progresszív művészeti alkotásokat!

Az ízlés nem tanítható — mint az ismeretek —, de megalapozott munkával fejleszthető, alakítható. Éppen ezért várhatunk sokat a közművelődéstől, amely az iskolán már túljutott — tehát a népesség nagyobb részét képező — emberek között fejtheti ki hatását. Ha sikerül felszámolni az ízlés jelentőségét lebecsülő régebbi nézeteket, s ha nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az ízlésállapotok minden mástól — például az iskolai nevelés korszerűsítésétől, az általános iskolázottsági szint emelésétől, a szabad idő kulturált felhasználásától és egyéb tényezőktől — függetlenül is fejleszthetők, eredményes lesz ízlésfejlesztő közművelődési munkánk.

FÜLEKI JÓZSEF

(Folytatjuk)

Hangverseny

kisiskolásoknak

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozata zenetanárainak és az Országos Filharmónia szólistáinak közreműködésével általános iskolásoknak rendeznek hangversenyt holnap fél hattól Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A felszabadulási emlékműsorban a gyermekeknek szóló, szovjet és magyar zeneműveket adnak elő.

Szkok István tárlata

Pénteken délután 4 órakor nyílik Özdon, a Kun Béla Művelődési Ház kiállítócsarnokában az a tárlat, amely Szkok István festőművész munkásságát mutatja be. A megnyitó után tárlatvezetés lesz. A kiállítás november 27-ig várja a látogatókat, naponta 14-től 19 óráig.

Titkuk:

Milyen módszerrel dolgoznak a fejszámoló-művészek ? Velük születik kivételes tehetségük, vagy gyermek, esetleg ifjúkorukban alakul ki? Évek óta foglalkoztatja a kérdés pszichológusainkat, akik ezt a képességet a rendkívüli emlékezőtehetséggel, a „hipermemóriával” magyarázzák.

Hózzáteszik: bizonyos mértékben valóban csodálatos emlékezőtehetség megnyilvánulásáról van szó, de csupán ezzel nem magyarázható a jelenség lényege. Véleményük szerint akár nagyon fiatal korban, akár később jelentkezik ez az adottság, megjelenése mindig spontán. A fejszámolók képessége életük folyamán általában tovább tökéletesedik. De előfordul az is, hogy lassacskán megkopik, mégpedig annak arányában, ahogyan szert tesznek további ismeretekre. Ampere például elvesztette korábbi fejszámoló-ké- pességét, oly mértékben, ahogy bővültek a klasszikus ma tematika, területén szerzett ismeretei. Gaussnál és

Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vasárnap nyújtotta át a moszkvai Kis Színház társulatának a színház fennállásának 150. évfordulója alkalmából odaítélt „Októberi Forradalom” érdemrendet. Ami a franciáknak a Comédie Francaise, az angoloknak az Aldwych, a magyaroknak a Nemzeti — az az oroszok számára a Moszkvai Kis Színház. Története 1824-ben kezdődött, amikor a Moszkvai Nagyszínházból kivált és önálló épületbe költözött a prózai társulat. Valóban kis színhátról volt szó akkoriban, mindössze 600-an fértek el a nézőtéren. A XIX. század közepén átépítették, nézőtere már ezer személyt fogadott be, de hagyományos

Kis Színház nevét megtartotta. A kiváló színészgárdának az a törekvése, hogy műsorra tűzzék az orosz irodalom nagyjainak alkotásait, a Kis Színházat a cári reakció és sötétség idején a XIX. század haladó eszméinek tolmácsolójává tették. A szovjet hatalom megteremtése után elsőnek a Kis Színház karolta fel a proletár drámairodaimat. 1919. január 1-én tartották Gorkij: öreg című drámájának premierjét. Az első előadások egyikét Lenin is megnézte. A híres együttes sokat tett a soknemzetiségű szovjet drámairodalom megismertetéséért. (Képünkön: jelenet a nagy sikerű Fjodor Joannovics cár című drámából. A cár szerepét Szmoktunovszkij alakítja.)

Közgazdasági napok

Jánossy professzor a mai előadó

Háromnapos tanítási szünet van a Közgazdasági Szakközépiskolában. A diákok délelőttjeiket nem az iskolapadokban töltik, hanem a Kossuth moziban. Itt nyitotta meg tegnap délelőtt Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese a közgazda- sági napokat. A diákoknak tartanak előadást Jánossy Lajos akadémikus, Koro- lovszky Lajos külpolitikus, Fabulya László főiskolai docens és más szakemberek. Most bonyolítják le a különböző tanulmányi versenyek döntőit is, melyeken az iskola tanulói számot adnak törekvéseikről, felkészültségükről. A versenyekbe bekapcsolódtak az egri testvériskola tanulói is, és meghívott vendégként itt tartózkodnak a rimaszombati köz- gazdasági iskola képviselői is.

ffiűsor

November utolsó hetében

Kamarazenei napok

• Zenei életünk évenként nyomon követhető változásának, színvonalasabbá válásának újabb bizonysága az a rendezvény, amelyet november 26. és. 30. között — az Országos Filharmóniával közösen — rendez a Művészeti és Propaganda Iroda. A kamarazenei napok ’74 az első alkalom, amikor az ország más városaiból érkező együttesek közreműködésével ilyen fórumot kapnak Miskolcon a komolyzene művelői.

A városban a századforduló óta van .intézményes zeneoktatás, működtek kamaraegyüttesek, kórusok és zenekarok, de az elmúlt három évtized ezen a téren is jelentős változást hozott. A két zeneiskola, a Zeneművészeti Szakközépiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozata mellett itt van az ország egyetlen függetlenített vidéki szimfonikus zenekara, amely több kis együttest is ad a városnak. Így ez a rendezvény, a kamarazenekarok több napos találkozója egyszerre köszönti a felszabadulás 30. évfordulóját és elismerés is (a Kulturális MiEilernél ezzel szemben egészen halálukig megmaradt zsenialitásuk mindkét összetevője.

Néhány évvel ezelőtt a franciaországi Lille-ben Maurice Dagberre versenyre kelt egy elektronikus számítógéppel, amely másodpercenként egymillió műveletet tudott elvégezni. Dagberre kijelentette, hogy csak akkor ismeri el veszteségét, ha a gép hét feladatot hamarabb old meg, mint ő tizet. A fejszámoló művész tíz feladatát három perc 43 másodperc alatt oldotta meg: versenytársa, a számítógép mindezt 5 perc 18 másodperc alatt.

Nemrégiben az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében is lebonyolítottak egy hasonló versenyt. Egyik részvevője, Igor Seluskov, a Gorkij Műegyetem aspiránsa, egy „Mir” elektronikus számítógépnél mérte össze tudását. Egyforma versenyfeltételek mellett folyt a küzdelem: Seluskov megnyerte a mérkőzést, akár csak francia „kollégája”.

nisztérium zenei főosztálya és a város jelentős anyagi segítséget ad a rendezvényhez) a városban élő művészeknek.

A találkozó részvevői az egymást követő napokban egymást követő napokon este 7 órakor állnak pódiumra a Kossuth Művelődési Ház nagytermében. November 26-án külföldi vendég hangversenyével kezdődik a koncertsorozat; Josef Schwab NDK-beli gordonkaművésznek lesz önálló estje, majd az Ars Renata együttes és a Pécsi Trip bjangversenye következik. ’Fellép a Debreceni rézfúvós kamaraegyüttes, a Miskolci ütősegyüttes, a Jeunesse fúvósötös, a Miskolci, a Gál- és a Bartók- vonósnégyes.

Az öt hangversenyt bérletes előadások keretében tartják, és így mód van rá, hogy az utolsó koncert előtt a (minden bizonnyal állandó) közönség véleményét is meghallgassák a rendezők. A kamarazenei napok ugyanis nem verseny, a részvevőket emléklappal és Asszonyi Tamás szobrászművész szép plakettjével jutalmazzák.

A tudósok szerint az olyan fenomenális számolási tehetség, amilyen a felnőtt fejszámolóknál figyelhető meg, bizonyos mértékben szerzett képesség, rendszeres gyakorlás eredménye. A fejszámolóművészek gyakran alkalmaznak olyan fpgásokat, amelyek lehetővé teszik a számolási idő csökkentését. J. Trachtenberg, zürichi matematika- professzor a második világháború éveiben tudományos rendszert dolgozott ki a fejszámolás meggyorsítására. 1941-ben a nácik koncentrációs lágerbe vetették. A professzor — hogy megőrizze szellemi frisseségét — hozzáfogott a gyors számolás elveinek kidolgozásához. A háború után megalapította a zürichi Matematikai Intézetet, amelynek ő lett a vezetője és amely később világhírnevet szerzett. Neki is köszönhető, hogy a gyors számolás már nem hétpecsétes titok, hanem tudományosan kidolgozott rendszer. Ha pedig rendszer, akkor tanulmányoz- itó, követhető, elsajátítható.

GYŐRI MARGIT

KEDD

Kossuth rádió: 12.00: Déli

Krónika. — 12.20: Ki nyer ma':

— 12.35: Melódiakoktél. — 13.54:

Szép ez is! Az út. — 14.05: A Gyermekrádió műsora. — 14.49: Éneklő ifjúság Budapesten. Hangversenyrészletek. — 15.00:

Hírek. — 15.10: Rádióiskola.

Pszichológia — mindenkinek 111 Zenei felfedezőutakon. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bágya András dalaiból. — 16.25: Megengedhetetlen! Juhász Judit riportja. — 16.45: Szimfonikus

táncok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. — 17.30: Ab- rahám Pál operettjeiből. — 17.45:, Hol járt — mit csinált?

— 18.00: Slágermúzeum. — 18.30:

A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Nótaest. —

20.10: Gyurkovics Mária operaáriákat énekel. — 20.27: Elet a születés előtt. III. rész:.A magzati élet első fele. — 20.57: Hírek. — 21.00: Házimuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Sárgarigó és az alkirály. Részletek Kerekes— Hárs zenés játékából. — 22.40: A közgazdaságtudomány műhelyeiben. — 23.00: A Magyar

Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Magyar müvek rézfúvós hangszerekre.

Petőfi rádió: 12.00: Földön, vízen, levegőben. Ütirány Karlovy Vary. — 13.00: Hírek. — 13.03: Törvénykönyv. Vádlott,

álljon fel! — 13.20: Mozart: Kis semmiségek — balettzene. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig . . .

— 18.00: Hírek. — 18.06: A XX.

század mítoszai. V. rész: A lázadás útvesztői. 18.31: Régi hangszerek világa. Az oboáról és a fagottról. — 18.48: Martin: In Terra Pax — oratórium. — 19.35: Kossuth Lajos haragja újra szólal. Hegyi Füstös István műsora. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika

H. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Egy fehér macska sírköve. René Puissesseau rádiómonológja. — 21.34: Fél óra sanzon. — 22.03: A kísértetkastély. Részletek Moniuszko operájából.

— 23.00: Hírek. — 23.15: Népdalcsokor. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35:

Látogatás az ÉSZAKTERV műtermeiben. — „Én nem tudtam azt, kérem . ..” Koncz Zsuzsa énekel. — 18.00: Borsodi tükör (Téli felkészülés a Közúti Igazgatóságon; 25 esztendősek köz- művelődési könyvtáraink és művelődési házaink; A bútortervezésről; A munkások közéleti érdeklődése.). — 18.15: Tegnap este hallottuk... A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyén. — Technikai öteletek, érdekes újításé#. — Kedveit dallamok.

Televízió: 17.08: Műsorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Jegy Sidneybe. Ausztrál rövidfilm. — 17.30: Amíg a répából cukor lesz. Riportműsor. — 18.05: Mindenki közlekedik. —

18.35: Játék a betűkkel. —

I9.lü: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Utazás Jakabbal. Magyar film. — 21.25:

Olombetűs vallomások. Bajor Nagy Ernő. — 22.05: Tv-hirado

— 3. — 22.15: Vélemény.

Szlovák televízió: 15.50: Hírek.

— 15.55: Iskolásoknak. — 16.25:

Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzés. — 18.50: A

Szövetségi Bűnügyi Központ keresi .. . — 19.00: Híradó, publicisztika. — 20.00: Osztrovszki.i: Az acélt megedzik. Szovjet filmsorozat, 5. rész. — 21.05:

Híradó, publicisztika. — 21.45: Hangverseny Beethoven és Ja- nácek műveiből. — 22.30: Sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (5) :

Yerma. Bérletszünet.

Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óráig): Magyar festészet a XX. században. — Műtárgyak megmentése. — Fiatal művészek Csokonairól. Grafikai kiállítás.

— Miskolci Galéria (10—18 óráig): Máger Ágnes festőművész és Marosits István szobrászművész kiállítása, — Kohász-galéria: Miskolci grafikusok kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig): Battonyától Nemesmedvesig. Be- lyegkiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10—18 óráig): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó Emlékház (10—18 óráig): Herman Ottó élete és munkássága.

Filmszínházak: Béke (í4, 6, 8 óra): Nagyezsda (mb. szí. szovjet). — Kossuth (f3, hn5, 7 óra): Halló, itt Iván cár! (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (í5, f7 óra): Iván gyermekkora (mb. szovjet). — Fáklya (f5, f7, óra): A harmadik tettes (szí. NDK). — Petőfi (f 5* Í7 óra): Vörös tulipánok völgye (mb. szí. szovjet). — Szikra (5,

7 óra): Nagyezsda (mb. szí. szovjet). — Táncsics (5, 7 óra): Az utolsó száguldás (szí. csehszlovák). — Ságvári (5, 7 óra): Merénylők (mb. szí. francia- olasz).

SZERDA.

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —

— 8.05: Műsorismertetés. —

8.15: Budapest és a vidék kui- ^ turális programjából. — 8.22:

Életutam. Beszélgetés egy csepeli munkással. — 8.59: Az elmés nemes Don Quijote de ia Mancha. Cervantes regénye folytatásokban. H. rész. — 9.18:

Verbunkosok, nóták. — 10.00:

Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”.

Kisiskolások műsora. — 10.40:

Műszerfal. Bán János jegyzete. — 10.50: Kamarazene. —

11.30: A Szabó család.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szimfonikus zene. — 8.45: Válaszolunk Veszprém megyei hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. 9.03: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek. —- 11.45: Az emberré válás élettana. I. rész. Az egyenes testtartás történél*.

a hipermemória?