Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-09 / 263. szám
Árvíz után es Hámorban s#c A Szinva már a régi medrében folyik Hámorban. Hámorban, a Losonczi utca 1. szám alatti ház korha- dozo fakerítésén még jól látszik a halvány csík, ami azt mutatja, meddig ért a víz. A máskor oly vidáman csobogó, itt még áttetszőén tiszta vizű Szinva három hettel ezelőtt zavaros, kávébarna hullámaival nyaldosta a környék házainak falát. Váratlan vendég — Éppen hétfőn múlt két hete, — egyszer csak azt vesszül észre, hogy vendégünk van; folyik befelé a Szinva a konyhaajtón — magyarázza Szilágyi Zoltán nyugdíjas gépkocsivezető, akinek a háza éppen az erdőgazdaság kocsimosója mellett van, a kicsinyke Szinva-hidnál. — Estére már bokáig ért a viz a szobában. Szerencsénkre félórán belül megérkeztek a munkásőrök, meg az árvízi mentők egy markológéppel. Mi, utcabeliek is nekigyűrkőztünk és bontottuk a híd mellett az útburkolatot. — ki hogy tudta. Az a baja ennek a hídnak, hogy nagyon szűk az áteresztője. A víz hordta lefelé a gallyakat, törmeléket, ami szinte gátat képzett a pillér alatt. Akkor nyolc családot telepítettek ki az utcából, akik még ma sem költöztek visszak. Várjuk már nagyon, hogy megcsinálják itt is az utat. Az erdőgazdaság kocsijai is csak a Palota utcán át közlekednek azóta. A Lillafüred felé vezető úton, az Alsó-Hámor helységjelző tábla után két helyen is ki van téve az útburkolat-javítást jelző tábla. Az árvíz alaposan alámosta a bitument, de a környező természet már újra megnyugodott. A bükki ősz csöndes, szelíd, mintha semmi sem történt volna. A kirándulóbuszok turistái már megcsodálhatják a rezzenéstelen Hámori tavat zöld méltóságában. Csak följebb —, a tó túlsó végén — az Ömassa felé vezető út melletti ártérben látszik a pusztítás nyoma. Mintha megriasztott elefántcsorda csörtetett volna végig a fák között. • • Özönvíz sem mozdítja el Közvetlen a Garadna patak mentén vezető, nadrág- szíjvékony úton a Miskolci Közúti Építő Vállalat encsi üzemegységének munkásai: Matlák István, Mata Rudolf és Fejér József brigádvezető dolgoznak. — Olyan keskeny itt az út, hogy el sem férnénk többen — mondja Matlák István kubikos. — Alaposan ellátta a baját a Garadna ennek a résznek. A múlt hét elejétől egyfolytában foltozgatjuk. — Nézze, addig ért a víz! — mutat az út másik oldalán a bokrokra Fejér József. — Most jól aládúcoljuk dolomitkővel a támfalat. Némelyik szikla kétmázsás is megvan. Ezt aztán még az özönvíz sem mozdítja meg többé. — Először nyolcán dolgoztunk itt, az egész Radóczi- brigád, de a többieknek el kellett menni Répáshutára egy sürgős munkához — kapcsolódik a beszélgetésbe Mata Rudolf is. A töltés alatt csodálatosan csillog a patak vize az őszi verőfényben. Időnként egy- egy dolomitszállító teherkocsi, vagy kirándulóbusz húz el mellettünk. 42 helyen a megyében Érdeklődésünkre a Miskolci Közúti Építő Vállalat főmérnöke elmondta, hogy Ómassa környékén jelenleg három helyen végeznek út- helyreállítási munkát. A munkában két brigád, ösz- szeseb 25 fő vesz részt. Megemlítette azt is, hogy a tavaly megjavított lillafüredi támfal az árvíznél nem szenvedett károsodást. Ezt már úgy építették, hogy a vizet, nedvességet könnyen áteressze. Papp István, a Miskolci Építési Vezetőség építési vezetője; — A megyében jelenleg 42 helyen folyik az árvíz következtében megrongálódott utak javítása. A sátoraljaújhelyi, encsi, szerencsi építési vezetőségeket is be kellett vonni a munkába, mert most minden erőt a Sajó medrébe kell összpontosítanunk. Külön gondot jelent az, hogy az alacsonyabb rendű utakra átterelt forgalom következtében keletkezett károkat is helyre kell állítanunk. VARGA RUDOLF-X- Matlák Istvánék a Garadna patak partján javítják az útburkolatot. (Kerényi László felvételei) Új növsityvédiszer-újdonság Dorogról Fiatalok az önlödében Városunk felszabadulásának 30. évfordulóját társadalmi munkafelajánlással is ünnepük a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóság I. KISZ-alapszervezet ifjúkommunistái. A kollektíva által felajánlott 300 óra társadalmi munka jelentős részét ma dolgozzák le a fiatalok, akik az acélöntöde kikészítő üzemében segédkeznek majd. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi üzemegységében az év első negyedében az imporból származó nyersanyagok hiánya akadályozta a folyamatos termelést. Miután az első hónapokban nem tudták teljesíteni a tervet, az üzem műszaki és fizikai dolgozói a pártkongresszus tiszteletére arra vállalkoztak, hogy új termékek előállításával növelik az árbevételt, illetve pótolják a termeléskiesést. E törekvés jegyében kísérletezték ki az üzem első növényvédőszerét. A sikeres kísérletek után már megkezdték a nagy hatású szelektív gyomirtó szer folyamatos gyártását. Ezenkívül több új kozmetikai- és gyógyszer alapanyag gyártását is megkezdték. Közgazdisági . napok Madárfütty nélkül? A Magyarország című hetilap múlt heti számában érdél ikket olvashattunk arról, hogyan kívánják megóvni a M; ■a természeti kincseit, mit tesznek a következő évekb Vi rT-ir o ViotórnlrAn +11I íc i cm ovi íirliíl őViol A miskolci Közgazdasági Szakközépiskola 1974. november 11-től november 13-ig közgazdasági napokat rendez. Hétfőn a rendezvénysorozatot Tok Miklós elvtárs, Miskolc megyei város Tanácsa vb- elnökhelyettese nyitja meg. Ezt követően Fabulya László, az OPI docense tart előadást. Kedden Jánossy Lajos akadémikus lesz az iskola vendége, szerdán Korolovszky Lajos PAF-osztályvezető tart előadást. Mindhárom napon tanulmányi versenyek és vetélkedők lesznek, melyeken a rendező iskola diákjain kívül az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulói vesznek részt. Rozsdagátló újdonság Űj korrózióvédő anyagot állítottak elő a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakemberei Klorotex néven. A nagy hatású ve- gyület a víztartályokban, a vizeket vezető csövekben gondoskodik a védelemről, helyettesíti az egészségre ártalmas bitument. A kipróbálás sikeres volt és a Buda- lakk még ebben az évben megkezdi gyártását. Dorogiak, Dorogért A pártkongresszus tiszteletére nagyszabású társadalmi munkaakció bontakozott ki „Dorogiak — Dorogért” elnevezéssel. Kommunista szombatok, és más akciók szervezésével segítik a munkások a település fejlesztését. A Petőfi óvoda bővítéséhez például a szocialista brigádok eddig 16 000 társadalmi munkaórát teljesítettek, s ennek értéke csaknem 400 000 forint. A Magyarország című hetilap múlt heti számában érdekes cikket olvashattunk arról, hogyan kívánják megóvni a Mátra természeti kincseit, mit tesznek a következő években azért, hogy a határokon túl is ismert üdülőhelyek (Gallya- tető, Kékes, Mátraháza) még kellemesebb kikapcsolódást nyújtsanak a turistáknak. A kormány 1971. júniusában hozott határozatot a Mátra és a Bükk üdülőterületté való fej/ lesztéséről, ezért — bár kizárólag a Mátrával foglalkozik — a cikk különös érdkelődésre tarthat számot a borsodi idegenforgalom és természetvédelem irányítóinak körében is. Sok szépet olvashattunk arról, hogy Heves megye, illetve Gyöngyös város mit kíván tenni a turizmus fejlesztéséért, az új gyöngyösi turistaszálló felépítésétől a fizetővendégszolgálat bővítéséig. Ám van ebben a cikkben néhány olyan bekezdés is, ami elgondolkoztatja és egy kicsit elszomorítja az olvasót. Kiderül például, hogy a visontai hőerőmű füstje, valamint a gyógyszanatórium derítetlen szennyvize fertőzi a vidéket, a kőbányák zaja zavarja a pihenni vágyó embert, s a Mátra egykor gazdag madárvilága kihalóban van. A madarak nyilván azért pártolnak el a Mátrától, mert a túlzott ütemű fairtás miatt sok a hegyen a kopár rész és a gépek állandó zaja sem kedvez a nyugalmat kedvelő kis szárnyasoknak. Csakhogy ahonnan a madarak elmenekülnek, ott az ember számára sem kínálkozik teljes értékű pihenés. Félő tehát, hogy a sok millió forintba kerülő idegenforgalmi beruházások ellenére is évről évre veszít vonzerejéből a Mátra, ha a környezetkárosító hatásokat nem tudják megszüntetni. Természetesen nem azon múlik a dolog, hogy Heves megye illetékes vezetői nem ismerték fel: a természeti kincsek kiaknázása közben egyben károsodik is a természet. A Mátrában kitermelt sok ezer köbméter fára szüksége van a népgazdaságnak, mint ahogy szüksége van a hegyvidék lignitvagyonára is, melyre a már említett hőerőmű épült. Ám a figyelmeztető példák azt mutatják, hogy valami baj van az arányokkal. A Mátrából elvett kincsekért cserében többet kell áldozni a jövőben a még meglevő értékek védelmére. Félmunkát végez az, aki- gyógyszanatóriumot épít, de nem gondoskodik például a szennyvíz derítéséről. Mert így ugyanez az ember, aki pihenést, egészséget keres a szanatóriumban, egyben egészségtelen környezetet is talál. A Mátra nemcsak a Heves megyeieké, hanem mindannyiunké, hiszen a turistaszezonban hétvégi napokon oda látogató 40—50 ezer ember között szép számmal előfordulnak Borsod megyeiek csakúgy, mint az ország más tájáról érkezők. Ily módon közvetlenül érdekeltek vagyunk mindabban, ami ezen a szép tájon a következő években megvalósul. Mi, borsodiak azonban különös érdeklődéssel kell, hogy figyeljük a mátrai üdülőterület sorsának alakulását, hiszen — mint a bevezetőben utaltam rá — a kormányprogram szerint a Bükkel együtt alkot majd egységes nagy turistaparadicsomot. Miközben a bükki turizmus fejlesztését tervezzük, tanulságként elkönyvelhetjük mindazt, ami a szomszédban máris nagy gondot okoz. Mert nemcsak a Mátrában, hanem a bükki karsztvidéken is sokfelé derítetlenül ömlik a szennyvíz az üdülőkből, ránk is ásítanak kopár hegyoldalak, és a bükki madárvilágról is elmondhatjuk ugyanazt, amit a mátrairól. A madárfüttyöt pedig nem lehet megvásárolni milliókért sem, ha egyszer elhallgat. S ahol elhallgat, ott a minden komforttal ellátott szállodában sem lesz teljes értékű a pihenés. BÉKÉS DEZSŐ Szívbetegek is használhatják Orvos a szaunáról Beszélgetés a Finn Szauna Társaság elnökével Az elmúlt hetekben néhány napig hazánkban tartózkodott dr. Harald Teir professzor, a Helsinki Orvostudományi Egyetem Il-es számú kórbonctani intézetének tanszékvezetője. A tüdős magyarországi látogatása alkalmával előadást tartott a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a szaunázás orvosi vonatkozásairól. Megkértük dr. Harald Teir professzort — aki egyébként a Finn Szauna Társaság elnöke —, hogy nyilatkozzék a Déli Hírlap olvasóinak a szaunázás egészségügyi hatásairól. A téma azért is aktuális, mert néhány hónapja OTiskolciíak is van szaunája. Kísérletek 100 fokon' Finnországban a szaunázás évezredes hagyományokra tekinthet vissza. Ennek a népszokásnak különösen az északi országokban hódolnak sokan: Finnországban 4 millió 800 ezer lakosra egymillió szauna jut. A szaunázás egyébként világszerte terjedőben van. 1974 szeptemberében nemzetközi szaunakongresszust is rendeztek. Dr. Harald Teir professzor és munkatársai összeállították a szaunázás szabályait, és külön erre a célra felépített szaunában kísérleteket folytatnak a szaunázás szervezetre gyakorolt hatásáról. A helyiségben általában 80— 100 Celsius fok a hőmérséklet. Serkenti a hőszabályozást és az anyagcserét Szaunázáshoz 100 foknál magasabb hőmérséklet semmiképpen sem ajánlatos. A páratartalom és nedvesség növelése érdekében, az izzó parázsra időnként vizet öntenek. A szauna melege után következik a test felfrissítése, jéghideg fürdő formájában. Legfontosabb orvosi hatása a bőr-hőmérséklet és a szervezet belső hőmérsékletének növelése. Mindezen hatások beindítják a szervezet hőszabályozó rendszerét, — thermoregulációját —, amelynek központjai az agy hypothalamus nevű részében vannak. A hőmérséklet változása ingerli a szervezet hőreceptorait, amelyekből az ingerület az előbb említett központokba jut. Itt azután a válaszreakciók olyan sorozata indul meg, amely szinte az egész szervezetre kihat.. Kedvezően befolyásolja például testünk só- és elektrolit-háztartását, ezenkívül a tüdő légzési kapacitását. A szaunázás serkenti az anyagcserét, és jó irányban hat a hormontermelő, úgynevezett endokrin-szervek funkciójára is. Bizonyára sokan tudják, hogy a szaunázás velejárója a test nyírfavesszőkkel való csapkodása. Ezek szerepéről is megkérdeztük dr. Harald Teir professzort, aki a következőket válaszolta: — A nyírfavesszőkkel való csapkodás, amellett, hogy kellemes illatot áraszt, mechanikai úton tovább fokozza az előbbiekben említett hőmérséklet változás okozta bőringereket. Nemcsak egészségügyi célokat szolgál Beszélgetésünk végén a Finn Szauna Társaság elnöke elmondta, hogy náluk a szaunázás nemcsak a hygié- nés célokat és a szervezet felfrissítését szolgálja, hanem a társas együttlétnek is egyik formája. És végül még egy jótanács a szaunázók- nak: szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők is szaunázhatnak, de óvatosan, és csak orvosi ellenőrzés mellett. BÚTA SÁNDOR
