Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-09 / 263. szám

Árvíz után es Hámorban s#c A Szinva már a régi medrében folyik Hámorban. Hámorban, a Losonczi ut­ca 1. szám alatti ház korha- dozo fakerítésén még jól lát­szik a halvány csík, ami azt mutatja, meddig ért a víz. A máskor oly vidáman cso­bogó, itt még áttetszőén tiszta vizű Szinva három hettel ezelőtt zavaros, kávé­barna hullámaival nyaldosta a környék házainak falát. Váratlan vendég — Éppen hétfőn múlt két hete, — egyszer csak azt vesszül észre, hogy vendé­günk van; folyik befelé a Szinva a konyhaajtón — magyarázza Szilágyi Zoltán nyugdíjas gépkocsivezető, akinek a háza éppen az er­dőgazdaság kocsimosója mellett van, a kicsinyke Szinva-hidnál. — Estére már bokáig ért a viz a szobában. Szerencsénkre félórán belül megérkeztek a munkásőrök, meg az árvízi mentők egy markológéppel. Mi, utcabe­liek is nekigyűrkőztünk és bontottuk a híd mellett az útburkolatot. — ki hogy tudta. Az a baja ennek a hídnak, hogy nagyon szűk az áteresztője. A víz hordta le­felé a gallyakat, törmeléket, ami szinte gátat képzett a pillér alatt. Akkor nyolc családot telepítettek ki az utcából, akik még ma sem költöztek visszak. Várjuk már nagyon, hogy megcsi­nálják itt is az utat. Az er­dőgazdaság kocsijai is csak a Palota utcán át közlekednek azóta. A Lillafüred felé vezető úton, az Alsó-Hámor hely­ségjelző tábla után két he­lyen is ki van téve az út­burkolat-javítást jelző tábla. Az árvíz alaposan alámos­ta a bitument, de a környe­ző természet már újra meg­nyugodott. A bükki ősz csöndes, szelíd, mintha sem­mi sem történt volna. A ki­rándulóbuszok turistái már megcsodálhatják a rezzenés­telen Hámori tavat zöld mél­tóságában. Csak följebb —, a tó túlsó végén — az Ömassa felé vezető út mel­letti ártérben látszik a pusztítás nyoma. Mintha megriasztott elefántcsorda csörtetett volna végig a fák között. • • Özönvíz sem mozdítja el Közvetlen a Garadna pa­tak mentén vezető, nadrág- szíjvékony úton a Miskolci Közúti Építő Vállalat encsi üzemegységének munkásai: Matlák István, Mata Ru­dolf és Fejér József brigád­vezető dolgoznak. — Olyan keskeny itt az út, hogy el sem férnénk többen — mondja Matlák István kubikos. — Alaposan ellátta a baját a Garadna ennek a résznek. A múlt hét elejétől egyfolytában foltoz­gatjuk. — Nézze, addig ért a víz! — mutat az út másik olda­lán a bokrokra Fejér József. — Most jól aládúcoljuk do­lomitkővel a támfalat. Né­melyik szikla kétmázsás is megvan. Ezt aztán még az özönvíz sem mozdítja meg többé. — Először nyolcán dolgoz­tunk itt, az egész Radóczi- brigád, de a többieknek el kellett menni Répáshutára egy sürgős munkához — kapcsolódik a beszélgetésbe Mata Rudolf is. A töltés alatt csodálatosan csillog a patak vize az őszi verőfényben. Időnként egy- egy dolomitszállító teherko­csi, vagy kirándulóbusz húz el mellettünk. 42 helyen a megyében Érdeklődésünkre a Miskol­ci Közúti Építő Vállalat fő­mérnöke elmondta, hogy Ómassa környékén jelenleg három helyen végeznek út- helyreállítási munkát. A munkában két brigád, ösz- szeseb 25 fő vesz részt. Meg­említette azt is, hogy a ta­valy megjavított lillafüredi támfal az árvíznél nem szen­vedett károsodást. Ezt már úgy építették, hogy a vizet, nedvességet könnyen át­eressze. Papp István, a Miskolci Építési Vezetőség építési ve­zetője; — A megyében jelenleg 42 helyen folyik az árvíz következtében megrongáló­dott utak javítása. A sátor­aljaújhelyi, encsi, szerencsi építési vezetőségeket is be kellett vonni a munkába, mert most minden erőt a Sajó medrébe kell összpon­tosítanunk. Külön gondot je­lent az, hogy az alacsonyabb rendű utakra átterelt forga­lom következtében keletke­zett károkat is helyre kell állítanunk. VARGA RUDOLF-X- Matlák Istvánék a Garadna patak partján javítják az út­burkolatot. (Kerényi László felvételei) Új növsityvédiszer-újdonság Dorogról Fiatalok az önlödében Városunk felszabadulásá­nak 30. évfordulóját társa­dalmi munkafelajánlással is ünnepük a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatóság I. KISZ-alapszervezet ifjúkom­munistái. A kollektíva által felajánlott 300 óra társadal­mi munka jelentős részét ma dolgozzák le a fiatalok, akik az acélöntöde kikészítő üze­mében segédkeznek majd. ­A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi üzemegységében az év első negyedében az imporból származó nyers­anyagok hiánya akadályozta a folyamatos termelést. Mi­után az első hónapokban nem tudták teljesíteni a ter­vet, az üzem műszaki és fi­zikai dolgozói a pártkong­resszus tiszteletére arra vál­lalkoztak, hogy új termékek előállításával növelik az ár­bevételt, illetve pótolják a termeléskiesést. E törekvés jegyében kísérletezték ki az üzem első növényvédőszerét. A sikeres kísérletek után már megkezdték a nagy ha­tású szelektív gyomirtó szer folyamatos gyártását. Ezen­kívül több új kozmetikai- és gyógyszer alapanyag gyártását is megkezdték. Közgazdisági . napok Madárfütty nélkül? A Magyarország című hetilap múlt heti számában érdél ikket olvashattunk arról, hogyan kívánják megóvni a M; ■a természeti kincseit, mit tesznek a következő évekb Vi rT-ir o ViotórnlrAn +11I íc i cm ovi íirliíl őViol A miskolci Közgazdasági Szakközépiskola 1974. novem­ber 11-től november 13-ig közgazdasági napokat rendez. Hétfőn a rendezvénysorozatot Tok Miklós elvtárs, Miskolc megyei város Tanácsa vb- elnökhelyettese nyitja meg. Ezt követően Fabulya László, az OPI docense tart előadást. Kedden Jánossy Lajos aka­démikus lesz az iskola ven­dége, szerdán Korolovszky Lajos PAF-osztályvezető tart előadást. Mindhárom napon tanul­mányi versenyek és vetélke­dők lesznek, melyeken a rendező iskola diákjain kívül az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola ta­nulói vesznek részt. Rozsdagátló újdonság Űj korrózióvédő anyagot állítottak elő a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóinté­zet szakemberei Klorotex néven. A nagy hatású ve- gyület a víztartályokban, a vizeket vezető csövekben gondoskodik a védelemről, helyettesíti az egészségre ár­talmas bitument. A kipróbá­lás sikeres volt és a Buda- lakk még ebben az évben megkezdi gyártását. Dorogiak, Dorogért A pártkongresszus tisztele­tére nagyszabású társadalmi munkaakció bontakozott ki „Dorogiak — Dorogért” el­nevezéssel. Kommunista szombatok, és más akciók szervezésével segítik a mun­kások a település fejleszté­sét. A Petőfi óvoda bővíté­séhez például a szocialista brigádok eddig 16 000 társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek, s ennek értéke csaknem 400 000 forint. A Magyarország című hetilap múlt heti számában érdekes cikket olvashattunk arról, hogyan kívánják megóvni a Mát­ra természeti kincseit, mit tesznek a következő években azért, hogy a határokon túl is ismert üdülőhelyek (Gallya- tető, Kékes, Mátraháza) még kellemesebb kikapcsolódást nyújtsanak a turistáknak. A kormány 1971. júniusában ho­zott határozatot a Mátra és a Bükk üdülőterületté való fej/ lesztéséről, ezért — bár kizárólag a Mátrával foglalkozik — a cikk különös érdkelődésre tarthat számot a borsodi ide­genforgalom és természetvédelem irányítóinak körében is. Sok szépet olvashattunk arról, hogy Heves megye, illetve Gyöngyös város mit kíván tenni a turizmus fejlesztéséért, az új gyöngyösi turistaszálló felépítésétől a fizetővendég­szolgálat bővítéséig. Ám van ebben a cikkben néhány olyan bekezdés is, ami elgondolkoztatja és egy kicsit elszomorítja az olvasót. Kiderül például, hogy a visontai hőerőmű füstje, valamint a gyógyszanatórium derítetlen szennyvize fertőzi a vidéket, a kőbányák zaja zavarja a pihenni vágyó embert, s a Mátra egykor gazdag madárvilága kihalóban van. A ma­darak nyilván azért pártolnak el a Mátrától, mert a túlzott ütemű fairtás miatt sok a hegyen a kopár rész és a gépek állandó zaja sem kedvez a nyugalmat kedvelő kis szárnya­soknak. Csakhogy ahonnan a madarak elmenekülnek, ott az em­ber számára sem kínálkozik teljes értékű pihenés. Félő te­hát, hogy a sok millió forintba kerülő idegenforgalmi beru­házások ellenére is évről évre veszít vonzerejéből a Mátra, ha a környezetkárosító hatásokat nem tudják megszüntetni. Természetesen nem azon múlik a dolog, hogy Heves me­gye illetékes vezetői nem ismerték fel: a természeti kin­csek kiaknázása közben egyben károsodik is a természet. A Mátrában kitermelt sok ezer köbméter fára szüksége van a népgazdaságnak, mint ahogy szüksége van a hegyvidék lignitvagyonára is, melyre a már említett hőerőmű épült. Ám a figyelmeztető példák azt mutatják, hogy valami baj van az arányokkal. A Mátrából elvett kincsekért cserében többet kell áldozni a jövőben a még meglevő értékek vé­delmére. Félmunkát végez az, aki- gyógyszanatóriumot épít, de nem gondoskodik például a szennyvíz derítéséről. Mert így ugyanez az ember, aki pihenést, egészséget keres a sza­natóriumban, egyben egészségtelen környezetet is talál. A Mátra nemcsak a Heves megyeieké, hanem mindannyi­unké, hiszen a turistaszezonban hétvégi napokon oda láto­gató 40—50 ezer ember között szép számmal előfordulnak Borsod megyeiek csakúgy, mint az ország más tájáról érke­zők. Ily módon közvetlenül érdekeltek vagyunk mindabban, ami ezen a szép tájon a következő években megvalósul. Mi, borsodiak azonban különös érdeklődéssel kell, hogy figyel­jük a mátrai üdülőterület sorsának alakulását, hiszen — mint a bevezetőben utaltam rá — a kormányprogram sze­rint a Bükkel együtt alkot majd egységes nagy turistapara­dicsomot. Miközben a bükki turizmus fejlesztését tervezzük, tanul­ságként elkönyvelhetjük mindazt, ami a szomszédban máris nagy gondot okoz. Mert nemcsak a Mátrában, hanem a bük­ki karsztvidéken is sokfelé derítetlenül ömlik a szennyvíz az üdülőkből, ránk is ásítanak kopár hegyoldalak, és a bük­ki madárvilágról is elmondhatjuk ugyanazt, amit a mátrai­ról. A madárfüttyöt pedig nem lehet megvásárolni milliókért sem, ha egyszer elhallgat. S ahol elhallgat, ott a minden komforttal ellátott szállodában sem lesz teljes értékű a pi­henés. BÉKÉS DEZSŐ Szívbetegek is használhatják Orvos a szaunáról Beszélgetés a Finn Szauna Társaság elnökével Az elmúlt hetekben néhány napig hazánkban tartózko­dott dr. Harald Teir pro­fesszor, a Helsinki Orvostu­dományi Egyetem Il-es szá­mú kórbonctani intézetének tanszékvezetője. A tüdős ma­gyarországi látogatása alkal­mával előadást tartott a bu­dapesti Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen a szau­názás orvosi vonatkozásairól. Megkértük dr. Harald Teir professzort — aki egyébként a Finn Szauna Társaság el­nöke —, hogy nyilatkozzék a Déli Hírlap olvasóinak a szaunázás egészségügyi hatá­sairól. A téma azért is ak­tuális, mert néhány hónap­ja OTiskolciíak is van szau­nája. Kísérletek 100 fokon' Finnországban a szaunázás évezredes hagyományokra te­kinthet vissza. Ennek a nép­szokásnak különösen az észa­ki országokban hódolnak so­kan: Finnországban 4 millió 800 ezer lakosra egymillió szauna jut. A szaunázás egyébként világszerte terje­dőben van. 1974 szeptembe­rében nemzetközi szauna­kongresszust is rendeztek. Dr. Harald Teir professzor és munkatársai összeállítot­ták a szaunázás szabályait, és külön erre a célra felépí­tett szaunában kísérleteket folytatnak a szaunázás szer­vezetre gyakorolt hatásáról. A helyiségben általában 80— 100 Celsius fok a hőmérsék­let. Serkenti a hőszabályozást és az anyagcserét Szaunázáshoz 100 foknál magasabb hőmérséklet sem­miképpen sem ajánlatos. A páratartalom és nedvesség növelése érdekében, az izzó parázsra időnként vizet ön­tenek. A szauna melege után következik a test felfrissíté­se, jéghideg fürdő formájá­ban. Legfontosabb orvosi hatása a bőr-hőmérséklet és a szer­vezet belső hőmérsékletének növelése. Mindezen hatások beindítják a szervezet hő­szabályozó rendszerét, — thermoregulációját —, amely­nek központjai az agy hypo­thalamus nevű részében van­nak. A hőmérséklet változá­sa ingerli a szervezet hőre­ceptorait, amelyekből az in­gerület az előbb említett központokba jut. Itt azután a válaszreakciók olyan soroza­ta indul meg, amely szinte az egész szervezetre kihat.. Kedvezően befolyásolja pél­dául testünk só- és elektro­lit-háztartását, ezenkívül a tüdő légzési kapacitását. A szaunázás serkenti az anyag­cserét, és jó irányban hat a hormontermelő, úgynevezett endokrin-szervek funkciójá­ra is. Bizonyára sokan tudják, hogy a szaunázás velejárója a test nyírfavesszőkkel való csapkodása. Ezek szerepéről is megkérdeztük dr. Harald Teir professzort, aki a kö­vetkezőket válaszolta: — A nyírfavesszőkkel való csapkodás, amellett, hogy kellemes illatot áraszt, mechanikai úton tovább fo­kozza az előbbiekben emlí­tett hőmérséklet változás okozta bőringereket. Nemcsak egészségügyi célokat szolgál Beszélgetésünk végén a Finn Szauna Társaság elnö­ke elmondta, hogy náluk a szaunázás nemcsak a hygié- nés célokat és a szervezet felfrissítését szolgálja, ha­nem a társas együttlétnek is egyik formája. És végül még egy jótanács a szaunázók- nak: szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők is szaunázhatnak, de óvatosan, és csak orvosi ellenőrzés mellett. BÚTA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents