Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-08 / 262. szám

V Nem ajándék ló ez ... meg kell nézni a fogát.. I . (Szabados György felvétele) } Csak a malac kapós Országos vásár November első szerdája. Ma tartják az országos hó­napos vásárt Miskolcon, a Zsarnai-telepen. Az ónszínű ég alatt kavarog, zsibong a tömeg, de ez mégsem az iga­zi vásári hangulat már. Ami hiányzik, az a szájtátók, ve­vők és érdeklődők serege, a valamikor, eseményszámba menő vásárok izgalma, ün­nepe. # A vadonatúj sózóteknők, mint égbe készülő bárkák so­rakoznak a kerítésnek dönt­ve. A ritkaságszámba me­nő vevő végigkocogtathatja mindet, nincs-e rajtuk re­pedés, megsimíthatja és meg­karcolhatja, elég száraz-e a fájuk. Odébb meg a fanyar illatú hordók dongái daga­doznak, egyelőre még üresen. A ló- és jószágpiac bejá­ratánál Barna Gyuláné hely- pénzkezelő ácsorog. Józsi bá­csi. a szárny segéd je meg kia­bál. csak úgy megszokásból, hogy „hóha te, meg curikk már...” Közben a lovak ..útlevelét'’, a passzust néze­geti. Barna Gyuláné: — Hajnali fél 6-tól kint vagyok. Eddig 1500 forintot szedtem be. Szakértő szemmel kóvály- gok a lovak és szekerek kö­zött. Ha megállók valamelyik paci előtt, a gazda összehú­zott szemöldökkel, gyanakod­va méreget — nem néznek ki belőlem valami jó vevőt. — Mennyire tartja a lo­vacskát? — Tizennégy ezerért oda­adom. Higgyje el, ez egy két­éves csikó — mindja Szabó Sándor, aki Tiszalúcról jött. — Két hónapja még 20 ez­ret kínáltak érte, de az ár­víz miatt felment a takar­mány ára. Mindenki meg akar szabadulni a jószág­tól... Sándor Istvánnak, aki haj­nali ötkor indult Bükkszent- keresztről, eddig 200 meg 500 forintot kínáltak a három fölöst járó dereséért. — Hány éves a cocó? — kérdezem tőle. — Honnan tudjam én azt? Nem voltam ott a keresztelő­nél. ötezren alul nem adom, punktum — fortyan fel mér­gesen. — Hagyjon már engem békén. Maga csak ugrat... — mondja zordon egy bá- ránybőrkucsmás atyafi. — Nem mondok magának sem­mit ... * A szomszédos sertésvásár hangulata már sokkal élén- kebb. Itt valamivel több a vevő. A sarokban egy lócsa­lád: lóbácsi, lónéni és a ló­gyerek szórakozottan ropog­tatják az abrakot. Méltóság­gal tűrik a malacok visíto- zását, tüntetőén jelezve, hogy nekik semmi közük ehhez az egészhez, ök csak idefuva­rozták a saroglyábán szuszo­gó kocát. Közvetlen a bejáratnál egy tiszta szalmával bélelt falá­dában a riadtan összebúvó rózsaszín „pólyás” malacká­kat nézegetem. A láda előtt toporgó bácsi bizalmasan megsúgja nekem, hogy most hathetesek, és 16 darab volt az anya alatt ötszázért ide­adná párját. Kéri Sándorral, a piac és vásárcsarnok intézményveze­tőjével a mérlegházban talál­kozom : — Nincs itt kereslete más­nak, csak a sertésnek. Haj­dú megyéből, Hajdúhadházá- ról, Hajdúböszörményből ér­keztek a legtöbben:-A «ültö­ket szemre, a hízott disznó­kat pedig kilóra adják. A mai napon még öt helyen van hónapos vásár az ország­ban. Mi körülbelül 11—12 ezer forint bevételre számí­tunk. Évről évre kisebb a forgalom. * A sarat és tócsákat kerül­getve botladozom visszafelé, amikor a bejáratnál a rúdra aggatott portékát meglátom. — Nagyon gyengén megy az üzlet. Hat istrángot, két marhakötelet adtam el össze­sen. A príma kötőfékekből senki sem vett. Inkább Ónod­ra kellett volna mennem — gondolkodik hangosan Tóth Pál kötélgyártó mester, aki Polgárról jött a vásárra mo­torkerékpáron. Mustrálgatom a mester munkáit. Egy-kettőre megal­kuszunk és a tarisznyámba kerül életem első „príma kö- tőfékje”... VARGA RUDOLF Veszett macska és róka w Érintése is veszélyes! A közegészségügyi szolgálat felhívása Egy tizenegy éves ómassai kislányt a napokban repülőgép­pel szállítottak Budapestre, a László Kórházba. A szerencsét­len gyermeket egy veszett macska marta meg. A kislány állapota — sajnos — életveszélyes. Kedden érkezett az újabb, óvatosságra intő hír: Miskolcon, a Fonoda utcában egy ró­katetemet találtak, amely a vizsgálat során veszettnek bizo­nyult. ' A városi közegészségügyi felügyelőség felhívással for­dult a lakossághoz, hogy mindazok, akiket a róka ne­tán megmart, vagy akár élő, akár döglött állapotban meg­fogták az állatot, saját érde­kükben jelentkezzenek a vá­rosi KÖJÁL felügyelőjénél (Miskolc, Lévay József u. 2. sz. alatt). A bükki erdőkben tehát nyilván ismét nagyobb szám­ban jelentkezik a vadállatok között a veszettség. S a fer­tőzött vadak — mint a ró­katetem is bizonyítja — be­húzódhatnak a városba, de kóbor macskák és beoltatlan ebek útján is terjeszthetik a veszedelmes kórt. — Hogyan lehet védekez­ni ellenük? — tettük fel a kérdést dr. Bársonyos Jenő­nek, a Miskolc megyei váro­si Közegészségügyi és Jár­ványügyi Szolgálat vezető fő­orvosának. Nem szelíd — hanem beteg — Kétféleképpen védekez­hetünk: a kóbor kutyák és macskák irtásával, a rend­szeres dúvadirtással, vala­mint a kutyák évenkénti vé­dőoltásával. Ez tulajdonkép­pen a megelőzést szolgálja. Ám ha felmerül a gyanú, hogy egyes területeken — mint például ’a bükki erdők­ben — a dúvadak körében a veszettség terjedőben van, a legnagyobb óvatosságra kell törekedni. A betegség idején „szelíddé”, kevésbé félénkké vált rókákat, vagy más vad­állatokat — bármennyire \ csábító —, ne érintsék meg, lehetőleg irtassák ki mihamarabb, s ha bár­hol vadtetemet találnak, azonnal jelentsék be a fel­ügyelőségen, de hozzá ne nyúljon senki. — Miért nem szabad meg­érinteni az ilyen állatot, vagy tetemet? — Azért, mert az állat szőrzetén megtelepedő nyál is fertőz. Tudni kell, hogy a veszettség — tudományos nevén lyssa — az egyik leg­régebben ismert fertőző be­tegség. Még időszámításunk előtt fél évezreddel Démokri- tosz, később pedig Arisztote­lész írta le a kutyák veszett­ségét, amit az ókorban ter­mészetfeletti erőkre vezettek vissza. Csupán a XVIII—XIX. században fedezték fel, hogy e megbetegedést az állat nyá­lában levő „méreggel” való fertőzöttség okozza. Erre ala­pozta Pasteur korszakalkotó felfedezését, hogy tudniillik a kórokozó a beteg állat köz­ponti idegrendszerében, az agyban telepszik meg. (En­nek a felismerésnek az alap­ján sikerült munkatársaival együtt kidolgoznia a veszett­ség elleni védőoltás anya­gát.) Ha kitör — gyógyíthatatlan — Hogyan jelentkezik a veszettség az embernél? — A fertőzés forrása min­den esetben a veszett állat, amelynek a nyála terjeszti a kórokozó vírust. A betegség lappangási ideje két hét—hat hónap között ingadozik, függ a sérülés helyétől (ha marás útján fertőzött!), és súlyos­ságától. A legrövidebb a lap­pangási idő a fej- és kézsé­rülések esetében. A betegség egy-három napos előjele: a beteg nyugtalanságról, ál­matlanságról és a sérülés he­lyén jelentkező fájdalmakról panaszkodik. A betegség ki­törése után úgynevezett csen­des és dühöngő tünet-alako­kat különböztet meg az or­vostudomány. Legjellemzőbb tünete a nyelőizmok görcs­készségének gyors fokozódá­sa, aminek következtében a beteg folyadékot nyelni nem tud, gyakran a víz látása vagy csepegésének hallása is fájdalmas görcsrohamot idéz elő. — Gyógyítható-e a veszett­ség? — Ha kitör, gyógyíthatat­lan. Gyógyulással végződő és minden kritikát kiálló esetet eddig nem közölt az orvos- tudomány. Éppen ezért a fertőzés legcsekélyebb gyanú­ja esetén, a megmart egyén­nek, vagy annak, aki veszett­ségre gyanús állatot simoga­tott meg, mihamarabb az il­letékes közegészségügyi fel­ügyelőséghez kell fordulnia, ahol intézkednek beoltásáról, helyesebben az oltássorozat megkezdéséről, szükség ese­tén a kórházba való szállí­tásáról — fejezte be dr. Bár­sonyos Jenő. * Lapzártakor érkezett a hír: újabb veszettségre gyanús róka teteméről kapott beje­lentést a városi KÖJÁL. A bejelentés szerint a rókate­tem farkát valaki levágta, s Budapestre vitte „trófeaként”. Ha bárki felvilágosítással szolgálhat erről vagy az elő­ző esetről, saját érdekében, de közérdekből is jelentse a köz­egészségügyi felügyelőségen (Miskolc, Lévay u. 2. sz.)! RADVÁNYI ÉVA Ittas STOP! EGY PERCRE! tehenek Verdun, francia város kö­zelében egy paraszt október 21-én teljesen részegen ta­lálta 14 tehenét. A hango­san hortyogó tehenek ugyan­is erjedt szilvát ettek, ame­lyet egy héttel azelőtti vi­har vert le a fáról. Nem elég csak leállítani Autósok, motorosok rovata A CSÖSZERELŐIPARI VALLALAT 1. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEME azonnali belépéssel felvesz HMB minősítéssel rendelkező hegesztőket, minősítés nélküli hegesztőket, központi fűtés-, csőhálózat- és víz-gázszerelőket, betanított és segédmunkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. jelentkezés és felvétel: Miskolc, Kabar u. 16. 0. á. Szerelésvezetőség;- Leninváros, Új Hőerőmű, 1. sz. Szerelőipari Üzem munkaerőgazdálkodásán. BÉLYEGGYŰJTÉS November 11-én hozza forga­lomba a Magyar Posta a lapké­ket ábrázoló, 7 címletből álló, 15 forint névértékű bélyegsoro- zato-t, amely 510 000 fogazott és 6000 fogazatlan példányban, több színű mélynyomással az Állami Nyomdában készült, Zombory Éva grafikusművész terVc alap­ján. A bélyegek 20 bélyeget tar­talmazó nyomdai ívekben ké­szültek. A bélyegek alaprajza közös, csupán az ábrázolt kép és az értékjelzés változik cím­letenként. Mindegyik bélyeg egy-egy lepkét (háttérben egy- egy virággal) ábrázol. A bélye­gek bal felső sarkában a lepke neve olvasható. Az egyes bélye­geken (címletenként emelkedő sorrendben) eredeti színeikben az alábbi lepkék szerepelnek: bíbor medvelepke, sakktábla­lepke, Apolló-lepke, kutyatej szender, kék övesbagoly-lepke, nagy színjátszó lepke és havasi tűzlepke. ★ Novemberben az alábbi bé- lyegújdonságokra adhatnak még le igényléseket a szervezett bé­lyeggyűjtők köreikben, illetve a szakköreikben: magyar festők sorozat {li forint), festmény­blokk (10 forint), közgazdász bé­lyeg (2 forint). Az általános gyakorlat szerint a megrendelé­seknek a hó végéig kell beér- kczniök a MABÉOSZ Területi Irodához, de az említett fest­ménysor és — blokk igénylési és pénzbeérkezési határidejét november 15-ben állapították meg. E határidő után beérkező igények nem teljesíthetők. ★ Vasárnap, november 10-én 10 órától Miskolcon, az SZMT- székház földszinti termében, a Miskolc városi bélyeggyűjtő kör összejöveteli helyiségében bé- lyeggyorscsere lesz. Minden szer­vezett bélyeggyűjtő részt vehet a gyorscserén, mely kiváló al­kalmat nyújt a gyűjtemények kiegészítésére. ★ A Bőcsi Sörgyár bélyeggyűjtő köre elhatározta, hogy decem­berben bélyegbemutatót rendez a bélyeggyüjtés népszerűsíté­sére. Az egy éve működő bé­lyeggyűjtő körnek ez lesz az el­ső kiállítása. V. Oy. Amikor kellemetlenül hi­degre fordul az idő, síkossá válnak az utak. sokan lete­szik a gépkocsit, s inkább villamoson, autóbuszon köz­lekednek. Az autót azonban nem elég egyszerűen beállí­tani a garázsba. Tanácsos például kivenni az akkumulátort. A legtöbb autós az ablakmosó tartály­ban vizet, legfeljebb deszti- lált vizet tart. Ezt télen nem lehet a kocsiban hagyni, le kell ereszteni. A kocsit gondosan meg kell tisztítani kívül és belül, majd mosás után szárazra törölni a karosszériát. Ahol a festékréteg megsérült, vagy korróziónyomok fedezhetők fel, a szükséges előkészítés után célszerű elvégezni a festést. A felmelegített motorból ajánlatos leereszteni a ben­zint. Miután a téliesített kocsi legközelebb csak tavasszal kerül ki a garázsból, a lég­szűrőt nyári állásba lehet helyezni. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a ventillá­tor ékszíját is meg kell la­zítani. A télen garázsban tartott autók gumiabroncsaiban ajánlatos csökkenteni a leve­gőnyomást és a kocsit fém- vagy fatartókra (tuskókra) állítsuk. A jármű motorré­szét is tanácsos letakarni por ellen. Csak a megfelelően téliesí­tett, jól karbantartott gép­kocsira lehet számítani ta­vasszal, amikor újra kedve­zőbbé válnak az útviszonyok. Azok számára pedig, akik az utcán, tereken parkíroz­nak a téli időben, minden­képpen ajánlatos a jármű le­fedése. Az erős fagyok ellen az ilyen gépkocsikat fokozot­tabban védeni kell. Ehhez a szakboltok sokféle, megbíz­ható minőségű téli olajokat, különböző karbantartó szere­ket kínálnak. N. i. . \

Next

/
Thumbnails
Contents