Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-06 / 261. szám

kincseket szállít i Aranyat ér, Épül a Eajkál—Amur vas­útvonal. Nem múiik el egyet­len nap sem anélkül, hogy valamilyen formában ne je­lennék meg tudósítás a mun­kákról. Űjabb kilométerek, újabb akadályok legyőzéséről folyamatosan érkeznek a hí­rek a grandiózus építkezés­ről. A BAM (már az első perctől kezdve így rövidítet­ték a vasútvonal nevét) ügyét, sikerét jóformán min­denki személyes ügyének érzi a Szovjetunióban. A Bajkól—Amur vasútvo­nal építését indokolja és sür­geti, hogy Kelet-Szibéria és a Távol-Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a Szovjet­unió gazdasági vérkeringésé­ben. A geológusok már év­tizedek óta tanulmányozzák az északi területek. Irkutszk, Csita, Burjatija és Haba­rovszk körzetét. Az eddig rit­kán lakott vagy éppenséggel lakatlan területeken sok ás­ványkincs-lelőhelyet tártak fel, de csak a vasútvonal megépítésével férnek hozzá. Hatalmas réztartalékok Milyen ásványkincseket is­mernek ezen a vidéken a geológusok? Első helyre kívánkozik az Észak-Burjátiában található undokani rézlelőhely. Hatal­mas, nagy réztartalmú réte­gek vannak ott, amelyeket a részletes feltárások után kül­színi fejtéssel is kitermelhet­nek. A geológusok eddig a lelőhelynek csak egy részét vizsgálták meg. Annyira gazdag, hogy máris érdemes oda kombinátot telepíteni. Ugyanakkor további számot­tevő készleteket is sejtenek, de azokat csak akkor tárják majd fel. amikor az un­dokani bányát megnyitották. A földkéreg kutatói úgy vé­lik, hogy az érckészletek egész medencét alkotnak, te­hát nem túlzás, hogy Kelet- Szibériáról mint hatalmas réztartalékok körzetéről be­széljünk. Dél-Jakutiában, Aldan kör­nyékén vasércmezőket talál­tak, gazdagságukat 1,5 mil­liárd tonnára tartják. Az érc jó minőségű: vastartalma több mint 40 százalékos. Máris felkészültek három lelőhely kiaknázásához. Eb­ben az övezetben van a gye­szovi. valamint a tU-ergini vasérckészlet is, amelynél: létezéséről először az ötvenes években szereztek tudomást. Most azokat is tanulmányoz­zák, s pontosan meghatároz­zák az ércmennyiséget. Köz­vetlen közelében kokszolható szén hatalmas lelőhelyéit tár­ták fel. A bányászati feltéte­lek rendkívül kedvezőek, ugyanis a szén külszíni fej­téssel elérhető. Pl. Csulmn mellett a szénréteg vastagsá­ga a 30 métert is eléri. A Bajkál—Amur vasútvo­nal mentén, méreteiben és minőségében egyedülálló az- beszt-előfolrdulásokra is buk- bantak. A lelőhely olyan minőségű nyersanyagot tar­talmaz, amely megfelel a textilipari feldolgozás köve­telményeinek. A keleti kör­zetekben •— különösen a Ba.ikál-tó és az Amur mellett már régóta bányásznak ara­nyat. A földtani kutatómun­kák kiterjesztésével az arany- érc-előfordulások nagysága kiterjeszthető, s újabb ipari létesítményeket építhetnek feldolgozásukra. Szült if, írarcit, mágneses anomália A már ismert ásványi elő­fordulások korántsem merí­tik ki a terület nyersanyag­potenciálját. A geológusokra további megfeszített munka vár, hogy a vasútvonal men­tén és a kapcsolódó körze­tekben is feltárják a hatal­mas lelőhelyeket. A Bajkál északi része nagy polifém- lelőhelyeket ígér. AIsó-An- garszk környékén szulfit-réz- nikkel érceket gyanítanak. A vasútvonal mentén keletre, Csat és Olekmins^k környé­kén vasszerű kvarcitot talál­tak, feltételezik, hogy a föld mélye legalább annyi érckin­cset rejt, mint a kurszki mágneses anomália. A geoló- ■ gusok arra következtetnek, hogy ezen a vidéken moiib- dén-, wolfram-, bauxit-elő- íordulásokat is találnak más ritka elemekkel együtt. A habarovszki körzetben foszfor-előfordulásokat talál­tak. És természetesen ked­vező távlatai vannak az olaj- ’ és gázkutatásnak, -feltárás­nak is. Sok tudós szerint egész Szibéria aia'tt szénhid­rogéntenger található. 3200 kilométer A BAM építése, amint a felsoroltakból is kitűnik, nagy hatással lehet majd az eddig még jószerivel isme­retlen vidék gazdasági fejlő­désére 3200 kilométer hosszú­ságban. A vasútvonal gazda­sági jelentőségét értékelhet­jük más oldalról is. Nagyon fontos szerepet tölt majd be az átmenő forgalomban. A szovjet—japán árucserefor­galom a múlt években átlag 30—33 százalékkal növeke­dett. Hasonlóan dinamikusan fejlődnek a szovjet külgazda­sági kapcsolatok Ázsia más országaival is. Az eddigi szállítási vonalak ma már nem tudnak lépést tartani a ! kívánalmakkal. Ha figye­lembe vesszük a Szibéria és Távol-Kelet fejlesztésére ki­dolgozott közös terveket, még inkább „aranyat” ér a Baj­kál—Amur vasútvonal. FARAGÓ ANDRÁS ADH várospolitikai f / i Folytatják a fásítást Tíirimiíi zöid gyürü iililil I Erdősáv a cementmű k A borsodi erdőgazdaság néhány éve a város köré — mindnyájunk örömére — csodálatos zöld-, fás öveze­tet kezdett telepíteni. Hogy ezt az ügyet mennyire szi­vükön viselik a miskolciak, nem is bizonyíthatnák job­ban, mint azzal, hogy milyen szép számban és mekkora lelkesedéssel vesznek részt a társadalmi munkában.. lisőbeal ok, sza onnasiilők Várfalvi József erdőműve­lési vezetőhelyettes: — Tapolcán és a Csanyik- ban folytatjuk a fásítást. A barlangfürdő háta mögé sé­tautat építünk, ami a tónál kezdődik és a Gátya-telőre. fut fel. A vízmosások fölé fahidakat terveztünk. Ezen­kívül más városokhoz hason­lóan, mi is pihenőerdőket telepítünk a Miskolchoz leg­közelebb eső helyekre: Lil­lafüredre, Csanyikba és Ta­polcára. Ezeket az erdőket padokkal, sétaösvényekkel tesszük még hangulatosabbá. A következő gyűrű a séta­erdő, ami a pihenőerdőket fogja körül, ezeket kiránduló­erdő-övezet zárja le, amit már csak több órás gyalog­lással érhetnek el a turis­ták. Bükkszentkereszt hatá­rában, Szentléleken, Jávor- kúton és Ortástetőn esőbeál­A imSáimíis fellegvára Több minisztérium, a Va­sasszakszervezet, a Fejér me­gyei Tanács és a Dunai Vas­mű több mint 37 millió fo­rintos közös beruházásaként Dunaújvárosban a munkás- művelődés fellegvárát hozták létre, amelyet tegnap Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Vil­lamosipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára adott át rendeltetésének. Az új kulturális létesítményben 160 ezer kötetes könyvtár, 20 klub és szakkör kapott he­lyet) továbbá zene- és játék­szobákat, nyelvi laboratóriu­mot, előadótermeket alakítot­tak ki. lókat, turista pihenőhelyeket, szalonnasütöket létesítettünk. Csak talajcsere után — Az idei őszön folytat­juk a Gyermekvárostól a strandfürdőig tartó, körülbe­lül tizhektáros parkerdő te­lepítését a tapolcai műút és a Hejő közötti részen, ahol tavaly kezdtük meg a föld­töltés képzését. A híd mel­letti régi nyárfaliget helyére — amelyet négy éve sajnos ki kellett termelnünk — most Új telepítés kerül. A 3-as ki­lométerkőnél az idősebb égerfás ligetet szintén park­erdővé »alakítjuk átx Az új Hejőcsabai Cementmű köré tervezett 15 hektáros védő­sáv csemetéinek ültetését még nem tudjuk megkezde­ni, mivel az építkezés any- nyira megrontotta az itteni talajviszonyokat, hogy csak alapos talajcsere után kezd­hetjük meg a tölgy-, fenyő-, nyár-, nyír-, és juharfák le­rakását. Vöröslőinek a Dunántúlról — A telepítéshez az erdé­szet maga termeli meg a fá­sítási anyagot garadnai, szendrői, színi csemetekert­jeiben. Ha szükséges, a társ­gazdaságokból szerezzük be Régi gondot igyekezett megszüntetni a Borsodi Szén­bányák Miskolci Bányaüzeme. Kongresszusi felajánlásuk között vállalták, hogy meg­oldják a lakossági és az il­letményszén minőségének ja­vítását. Ennek megvalósítása többek között egy új kaliber­rosta béépítését tette szüksé­gessé. Gondjukat növelte, hogy olyan méretű kaliber­rostát, amelyet a lyukóbá- nyai szénosztályozóban kel­lett volna felszerelni, a ke­a fácskákat. Most például Nyíregyházáról platánsuhán- got, a Dunántúlról pedig vöröstölgyet hozatunk, remi­ből Tapolcára is jut bőven. A parkerdőket a város bel­ső pontjaira is behozzuk. A Szentpéteri kapui kórházzal szemközti domboldalra, va­lamint Pereces-Erenyőbe már ilyen hűsítő ligeteket telepí­tettünk. , Es végül a meglepetés Gém'esi István, a Miskolci Erdőgazdaság műszaki veze­tője: — Csanyikban, a Király­asztalnál erdei tornapályat építünk. A pálya kát kilomé­teres szakaszon a Köpüs- volgyig húzódik. Egyik sza­kaszát kezdők, a másikat ha­ladók, a harmadikat pedig versenyzők használhatják. A múlt hét szombatján a pos­taigazgatóság 40 dolgozója, valamint a miskolci erdé­szettől egy fogatos és egy gépkocsivezető vett részt a tár­sadalmi munkában. És végül az LKM, a DIGÉP és más vállalatok szocialista brigád­jainak meglepetése: a kö- püsvölgyi szánkópálya, ami a KISZ-táborral szemben lassan már el is' készül. Re­méljük, mire ott is leesik az első hó, már birtokba vehe­tik a szórakozni, felüdülni vágyó miskolciak. (varga) található kiselejtezett vas­anyagokból készítik el a be­rendezést. Csaknem egy hó­nappal az általuk vállait ha­táridő előtt, a közelmúltban Krajnyák István és Aranyosi József brigádja átadta ren­deltetésének a kaliberrostát. A sikeres munka elsősorban rajtuk múlt, de emellett a forgácsolók jól szervezett te­vékenysége is hozzájárult, hogy vállalt határidejük előtt beszerelték a fontos beren­Haíáridő előtt beszerelték Kaliberrosta segíti a szénosztályozá Pihenöerdő reskedelmi forgalomban nem kaptak. Az üzemnek két bri­gád ajánlotta fel segítségét. A szocialista kollektívák vál­dezést. A mintegy 600 ezer forint értékű gépi berendezés beépítése a kocka-darabos szén szemhullási arányát 8 lalták, hogy a területükön százalékkal javítja. A kis, abauji faluban, első lépéseim földjen ha valaki a tanyá~a készült a termelőszövetkezet telepére, akár gya­logosan, akár valami járművel —, min­dig előre eltervezte: „a Fihenőerdönél megállók néhány percre”. A Pihenöerdő kicsi akácos, a tanya és a falu között mintha a nagy, össze­függő erdőség nyájának eltévedt kis- báránya volna. Aki nem ismerős erre­felé, talán észre sem vette, az erdő szé­létől néhány méterre egyszerű fejfa állt, körberakva gyeptéglákkal és fehér terméskővel. Katonasir. Kisiskolás koromban örsi gyűlések alkalmával kijártunk ide a tanítóval, rendben tartottuk a sírhantot. Nya­ranta meg, ha valamelyikünknek eszé­be jutott játszás közben a szovjet ka­tona, egyhúzomra kifutottunk a sírig mezítláb a forró porban. Az útközben szedett, összenyomorgatoit tarka mezei virágokat úgy tettük a fejfa tövébe, mintha az ugráló, kalimpáló szívünk­ből nőtt volna egyenest. Az akácos, a katonasír képe azóta is meglep. Emléke ajtónyitással bejön, mint a hideg. Ilyenkor újra kiskorúvá lepnék, és futnék arrafelé. * A rézgálic színű fák fölött forgott a fagy, nappal is sötét volt a hófel- höktől. Inszaggató késes szél fújt a he­gyek felől. A hóhullással lerántott me­zőkön ember nem járt azon a télen, csak az apróvadak lábnyomainak hie­roglifái látszottak mindenfelé. Hetek óta le sem tette ködsüvegét a hegy. Páncéljával mindent befedett a tél. A táj fölött mintha megállt volna az idő. Az égnekt szaladó kertek között, be­vert homlokú házaival, néhány öreg emberével és gyerekeivel ott lapult a falu a hó alatt. A télben, a visszhan­gok évszakában hallgatásba és féle­lembe burkolózott. Az emberek össze­húzódtak a nyirkos szobákban, mint a gyökerek. Reggelre az utcácskán és a kicsi udvarokban mindig új ablaka volt a pocsolyáknak, mintha éjszaka titokban lejöttek volna a magas he­gyekből a vándor ablakosok és beüve­gezték volna friss, sima jéggel a tócsá­kat. Egyébként semmi sem változott, amíg egy nap németek jöttek a faluba. A szegényszagú konyhákat büdösnek találták, hát kihajtották az embereket a házak elé. a • hóra. Partizánokat és szovjet katonákat kerestek. De a resz­kető vének, ha a szájukat késsel feszí­tették volna szét, akkor sem mondtak volna semmit. Igazából nem is tudtak volna mit mondani, hiszen sem parti­zán, sem szovjet katonát nem láttak soha még. Mondják, késő este jött az első szov­jet katona. A fekete felhők felfalták a Holdat, mintegy szelet kenyeret. A ka­tona kúszva közelítette meg a szélső házakat. Fagycsípte kezei, mint élő rá­kok vöröslőitek a géppisztoly jeges vasán. Hamar felfedezték a német őr­szemek. Egyedül vette fel velük a har­cot. Nem tudja senki, hol sebesült meg. A tanya felé menekülve a hóban/vér- cseppek, vörös virágok nyíltak nyomá­ban. A Pihenőerdőig hajszolták a né­metek, de itt már a szovjet géppiszto­lyok kerítésén fennakadtak. Másnap reggel az erdőtől néhány méterre ott feküdt a katona. Körülötte a vér csillag alakban olvasztotta meg a havat. Feje alatt a domb, mint fe­hér párna. Temetésénél kevesebben voltak, mint kevés éveinek száma. Csend volt kö­rülötte mindenfelé. Tüzeket kellett rak­ni az akácos szélénél, hogy fel tudják ásni a fagyos földet. Nem tudni, a csí­pős füst csavarta-e ki az emberek könnyét, vagy valami más... * Ha megkondvl a tél, az emlék fel­dereng ma is. A katona emléke a szív­verésnél tovább él. Teste itthoni földdé változott már. A Pihenőerdő örök pi­henőjévé vált... VARGA RUDOLF fl Borsodi Érceiőkészítű Mű felvesz gyakorlattal rendelkező bérelszámolót és SZTK-ügyintézőt, továbbá alkalmaz lakatos, festő, hegesztő szakmunkásokat, általános segédmunkásokat, ezenkívül női munkaerőket szállítószalag-kezelőnek. A betanított munkakörökbe a betanítást vállaljuk. Heti 42 és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents