Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-30 / 281. szám

\ A nyáron még új Trabant egy hónap múlva már csak tavalyinak számít... böngészés az árindexben Aut óbörze Miskolcon „A Szinva és a Pece foly keresztül99 Sorok a város könyvéből Gyermekcipők A Sabaria Cipőgyár dol­gozói szerdán teljesítették a kongresszusi munkaverseny­ben tett vállalásukat: 80 000 pár Siesta gyermekcipőt ké­szítettek terven felül. Az egészséges és tetszetős láb­belik rövid idő alatt népsze­rűek lettek hazánkban. Az első esztendőben, 1972-ben 21 000, 1973-ban 224 000, az idén pedig csaknem 400 000 párat adtak el. A keresletre tekintettel határozták el áp­rilisban a tervtúlteljesítést. A minőség is tovább ja­vult. Az arányt, hogy 100 pár cipő közül 90,5 százalék 1. osztályú legyen, sikerült 94,3 százalékra fokozni. 1975. január 1-től védje­gyes termék lesz a Siesta. jV vállalat megfelelő minősé­get garantál, továbbá bővíti a választékot. Közérdekű közlemény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. I. kerületi Hivatala II. igaz­gatási osztályának népesség-nyil­vántartási csoportja értesíti Mis­kolc város lakosságát, hogy az állami nepesség-nyilvántartással kapcsolatos lakcímbejelentési rendelkezések módosításáról szóló 6/1974. (XI. 20.) BM sz. rendelet alapján a lakcímbe;je­lentési ügyeket, 1974. december hó 1. napjától Miskolc I. kér. hivatal népesség-nyilvántartási csoportja végzi. Ügyfélfogadás: Miskolc, I. kér. Vörösmarty u. 16. fszt. belső ud­var, hétköznapokon reggel 8 órától déli 12 óráig. A lakcímbejelentés új szabá­lyairól a lakosságot a helyszí­nen is tájékoztatjuk. A lakcímváltozással kapcsola­tos nyomtatványok nem változ­tak. Népesség-nyilvártartási csoport A hideg idő ellenére vasár­naponként újra és újra be­népesül a Szeles utcai börze. Igaz, üzletkötésnek egyre rit­kábban lehetünk szemtanúi, alkudozásnak, érdeklődésnek annál inkább. Ahogyan kö­zeledünk az 1975-ös év felé, mind reálisabbá válnak az eladási árak. Ennek igen egyszerű a magyarázata: a használt autók vásárlói kí­váncsiak az évjáratra is. A ma még új autó jövőre már nem számít annak, vagyis: egy hónap múlva már nem mondhatják rá tulajdonosaik azt, hogy „idei”. S a „tava­lyi” jelző ezer forintokat je­lenthet ... Természetesen, kivételek lehetnek ; megtörtéhhet, hogy egy 1971-es évjáratú Skoda jobb állapotban van, s ezért többet ér, mint két évvel idősebb társa. Ám, hogy mennyire nem érdemes „vat­tában” tartani autónkat, azt érzékelteti az a megállapítás, hogy ha egy Zsiguli egyet­len kilométert sem tesz meg egy évben, akkor is 10 szá­zalékot veszít az értékéből... Az árindex minden bi­zonnyal érezteti majd hatá­Miskolc. A város neve a „bennszülöttnek” otthonát juttatja eszébe, a kollégium­ban lakó diáknak az iskolát, a turistának pedig Tapolcát vagy Lillafüredet. Éjjel lövöldözlek a németekre És tegyünk most egy nagy­ívű fordulatot: mit jelentett Miskolc Hans Freissner né­met vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport főparancs­noka számára? „A Miskolc körüli helyzet kiéleződésével meglevő harci gondjainkhoz még egy járult, amelyre nem számítottunk: az ipar­városban 20 000 munkás kelt fel, miközben a harc a ka­puk előtt tombolt... A mis­kolci munkások fenyegető magatartást tanúsítottak a csapatokkal szemben. Éjjel lövöldöztek a német kato­nákra. Az iparvidéket nyil­vánvalóan lehetőleg sértetle­nül akarták a szovjeteknek kiszolgáltatni.” Anonymustól kezdve Mis­kolc neve gyakran szerepel a krónikákban. Egy cigaretta- szívásnyi időre lapozzunk bele a város történelemköny­vébe. A napokban megjelent Mindenki Lexikona szűk­szavú. S ráadásul spórolós is. Adata szerint a városnak 172,4 ezer lakója van. Vajon mit szól ehhez az a húszezer, aki ezen felül még itt él, és miskolcinak vallja magát? melyeket a Szinva és a Pece patak foly keresztül, rende­sen s csinosan vanak építve, külvárosai egyszerűbbek s inkább falusias jellegűek.” Még inkább visszafelé hát­rálva az időben, Bizáky Puki Károly 1833-ban kiadott könyvében így látja a várost: „Miskólcz kiterjedésére, és népességére tekintve az or­szágban lévő mezővárosok között a 3-dik helyen áll... A’ piacza a’ gabonára nézve felső Magyar országba a leg­első, a’ tekintetes nemes vár­megye itten tartja gyűléseit, sok és jó borokat termő szőllő hegyekkel bővelkedik.” A csaknem ötven évvel ez­előtt megjelent Miskolci Mo­nográfia írja az első világ­háború utáni viszonyokról: „Égig meredő hegyek magas­ságáig kellene felemelked­nünk, ha vissza akarnánk pillantani arra az útra, me­lyet Miskolc közgazdasági fejlődése az utolsó évtizedek­ben elért. Hosszú az út a patriarchalizmusból alig ki­emelkedő ipari kezdetleges­ség korától a technika szé­dületes haladásáig, mely Mis­kolcon ma lépten-nyomon a szemünkbe ötlik, úton-útfé- len, paloták között, avagy a szép sétányokon járva, gyá­rakban, műhelyekben, üzle­tekben egyaránt.” Az öreg Avas szerelmesei 0 A város nemrég elhunyt ciak jó kedélyének mindig ez volt a kiapadhatatlan for­rása. Régen nem volt divat csónakázni a Sajón, ritkán jártak fürödni Tapolcára, még ritkábban kószáltak a Bükk rengetegeiben: itt volt kéznél az öreg Avas, benne a jó bor, oldalán árnyas fák, friss levegő, tetejéről szép kilátás a távolban kéklő Kárpátokra és a délibábos Alföld szélére. A város pol­gárai ide jártak szórakozni, időt tölteni.” Az Avast most sem, régen sem kerülte a várost látogató idegen. Móra Ferenc is szí­vesen időzött itt. Ezt igazolja a Nagyavas egyik borházá­nak falán látható emlék­tábla: „Itt volt utoljára gondtalan és boldog Móra Ferenc, 1933. május 16-án.” Móricz Zsigmond is gyak­ran szerepel a város képze­letbeli vendégkönyvében. A Nyugat 1930. augusztus 1-i számában így summázza mis­kolci tapasztalatait: „Miskol­con aki berúg, a temető jó- zanítja ki. Az Avason fent a tetőn vannak a pincék s a hegyoldalban a temető, ame­lyen át kell jönni annak, aki mámorosán hazaballag. Ezért lett Miskolcon mindenki filo­zófus ...” * Kösse csokorrá az emléke­zés virágait Sztálin 1944. de­cember 3-án kelt parancsa: „A győzelem megünneplésére azokat a csapatokat és oszta­Hogy ez mennyire így igaz, azt fényesen bizonyítja az Autó-Motor „Mjt ér ma a kocsim?” című árindexe. Az összeállítás szerint az eredetileg 74 ezer forintba kerülő Skoda S—100-as, ha 1973-as évjáratú, már csak 65 ezret, ha 1972-es, 58 ez­ret, ha 1971-es, 52 ezer fo­rintot ér. Vagy: az 1973-as évjáratú, eredetileg 80 ezer-> be kerülő Zsiguli 67 ezret, az egy évvel idősebb 56 ez­ret, az 1971-es 48 ezret ér. Érdekes, hogy az eredetileg csak 68 ezerbe kerülő Wart­burg 353-as 1971-re a teszt szerint még mindig 52 ezer forintot ér, vagyis négyezer­rel többet, mint az új álla­potban 12 ezerrel drágább, hasonló évjáratú Zsiguli... Az új állapotban 46,6 ezer forintért vásárolható Tra-' bánt 601-esek közül az 1973- as évjáratúak 43, az 1972- esek 40, az 1971-esek 35 ezer forintot érnek. Itt is kisebb az áresés, mint a Zsigulinál vagy például a Polski Fiat­nál, ahol az 1971-es évjárat az eredeti árnak alig a felét éri. —————————— Felveszünk lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, magas kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat. Szállást, külszolgálati díjat biztosítunk. JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén Miskolc, Déryné u. 12. Iskola épül az Avas-délen. (Farkas Ida felvétele) sát az autópiacokon is. Hol­nap az ország 15 helységé­ben rendeznek autóvásárt. Kíváncsian várjuk, milyen árak alakulnak ki a holnapi Szeles utcai börzén. Ny. I. A Merkúr gépkocsiátvételi sor­számai a ma reggeli rint az alábbiak: közlés sze­Skoda S—100 57 263 Skoda S—100—L. Bp. 5 042 Skoda S—110—L. Bp. 4 558 Skoda Coupé 704 Trabant Lim. 68 814 Trabant Com. 12 057 Trabant Hyc. 2 497 Zsiguli Bp. 60 504 Zsiguli Debrecen 22 296 Zsiguli Kom. 5 731 Wartburg Lim. 26 367 Wartburg de Luxe 24 422 Moszkvics 412 35 372 Dacia 4 270 Polski Fiat 1500 9 679 Zaporozsec 21 196 A technika szédületes haladása A jó öreg Pallas így írja le a nyolcvan évvel ezelőtti várost. „Miskolc belső részei, Stan és Pan a Bartókban Holnap, december 1-én a nagy nevettetők lesznek az érdeklődő fiatalok vendégei a Bartók Béla Művelődési Központban. Az ifjúsági filmmatiné keretében 10 órá­tól Stan és Pan meg a többiek címmel vetítik a két mulatságos figura kalandjai­ról szóló némafilmet. mindentudója, szerelmese, krónikása, Marjalaki Kiss Lajos himnikusan szép so­rokban vall Miskolc Gellért­hegyéről, az Avasról: „Társa­dalmi jelentősége is nagy volt az Avasnak. A miskol­A házasságkötő termek dí­szítésére kiírt országos pályá­zat anyagából nyílik kiállítás december 3-án délután 5 óra­kor. A tárlatot — amelyen térítőkét, könyvborítókat és különböző, a házasságkötő termekben használatos díszí­tőelemeket vonultatnak fel — Bánczki Pál, a Népműve­lési Intézet osztályvezetője gokat, amelyek Miskolc város elfoglalásáért folytatott har­cokban különösen kitűntek, »Miskolciak« megjelölésre és kitüntetésre kell előterjesz­teni.” BRACKÖ ISTVÁN nyitja meg. Az országban először városunkban bemuta­tásra kerülő kiállítás anya­gának jelentős része házas­ságkötő termek, társadalmi ünnepségeket és szertartáso­kat szervező irodák és ma­gángyűjtők között már el is kelt. A kiállítást — amely december 17-ig tekinthető meg — hármas névadó ün­Házasságkötő termek díszítése Fiatal arcok 1 íz — tiszta víz — Tessék, mivel szolgálhatok? — lép mo­solyogva az asztalomhoz a felszolgálónő. — Egy kávét kérek — mondom —, és ha ráér, néhány percre a türelmét. Jó időbe telik, amíg kivárom, hogy min­den vendég eltávozzék a helyiségből. A fel­szolgálónő, Konrád Krisztina csak akkor hajlandó helyet foglalni a pici asztalkánál. Azt mondja: munkaidőben ez is tilos. Aho­gyan ül, a tartásán látszik, hogy most is szolgálatban van. A beszélgetés sehogyan sem akar megindulni. — Meghívhatom egy fél cseresznyére? — kérdezem Krisztinát, amit vonakodva ugyan, de a főnök külön engedélyével elfogad. Most már talán minden rendben menne, de sze­rencsétlenségemre újabb vendégek érkez­nek. Rendelnek és fogyasztanak. Krisztina ott sürög-forog körülöttük és csak jó félóra múlva tudunk szót váltani. — Két éve dolgozom itt — mondja. — Azelőtt vidéken, a szülőhelyemen, egy kis­vendéglőben voltam tanuló. De az egy másik világ. Hogy miért? fTudjaf nem jó dolog, ha egy pincért túl sokan ismernek közvetlenül. A szolgálat mellett tekintélyt is tartani kell. Egy jó ismerősnek, szomszédnak nagyon kí­nos azt mondani, hogy ittas, már nem szol­gálhatom ki... Itt más a helyzet. Hozzánk főleg fiatalok járnak, könnyebb boldogulni velük. Olyan ritka nálunk a részeg ember, mint a fehér holló. Inkább egy kávéra, kó­lára jönnek be a fiatalok. Igaz, hogy a bor­ravaló sokkal kevesebb, mint másutt, de őszintén szólva én ezt nem is bánom. Sok­szor megalázó a gesztus, ahogy adják. Most még a teljes fizetésemet magamra költhe- tem, amíg a szüleimnél lakom. Szeretek szépen öltözködni, a legújabb cuccokban járni. De a nagypénzű vendég előtt nem tudnék hajlongani soha. Az valahogy nem az én formám. — Sokan azt gondolják, hogy a mi mun­kánk csupán szórakozás, mivel szórakozó­helyen dolgozunk. Ha tudnák, hogy állandó figyelemmegosztásban élünk, egyszerre négy­öt rendelést is fejben tartunk. A számolás­nál pedig pontosnak kell lenni, még tíz fil­lért sem szabad tévednünk. Mindig üdének, frissnek kell látszanunk, mert ide kikapcso­lódni, szórakozni jönnek az emberek. Szá­momra valahogy furcsának tűnik az italo­zás. Én magam sohasem tudnám megszokni. Talán életemben egyszer vagy kétszer kós­toltam szeszes italt. — Ne haragudjon az őszinteségemért — vetem közbe —, ebben kételkedem, hiszen éppen az előbb ... — ... magának megsúgom, hogy mi volt abban a pohárban — mondja nevetve Krisz­tina. — Víz volt, tiszta víz... VARGA RUDOLF, népséggel kapcsolták egybe a rendezők. A Miskolci Fodrász Szö­vetkezet 146. számú női fod­rászatának Madán? és Kállai brigádja vasárnap délután férfi- és női fodrász-, vala­mint kozmetikai bemutatót rendez az üzletben, fél 3 órai kezdettel. Ezt követően a Méretes Ruházati Szövetke­zet tart őszi—téli divatbemu­tatót. FELVESZÜNK 1 fő villanyszerelő szakmá­val, legalább 2 éves elekt- rikusi gyakorlattal rendel­kező ELEKTRIKUST, «^valamint 1 fő, legalább 5 éves szakmai gyakorlat­tal rendelkező VILLANYSZERELŐT. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés a gyár munka­ügyi osztályán: Kazincbarcika, Könnyübetongyár. /

Next

/
Thumbnails
Contents