Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-26 / 277. szám

II holnap munkásosztályáért A megyei párt-végrehajtóbizottság arra kötelezte az SZMT elnökségét és a megyei KISZ-vb-t, hogy időnként, együttes ülésen tekintsék át Borsod munkásfiataljainak helyzetét. Az első ilyen közös számvetésre a közelmúltban került sor. Megyénkben 60 ezer 30 éven aluli munkásfiatal dolgozik. S mint azt Török László, a KISZ Borsod megyei Bizottsá­gának első titkára megfogalmazta: egyre jelentősebb szere­pet töltenek be megyénk gazdasági életében. Elég, ha csak azt nézzük, hogy tízezer fiatal vesz részt 11 országos és 85 helyi beruházás, munka védnökségében, vagy azt, hogy ta­valy munkásfiataljaink 341 kommunista műszakban 30 mil­lió forint értéket hoztak létre, s már láthatjuk: a társadal­munkat vezető osztály utánpótlására, fejlődésére, munka- és életkörülményeire, szociális helyzetére, politikai felkészült­ségére nagyon is oda kell figyelni. Ezt a véleményt képvi­selte számos hozzászóló is, akik tartalmas, háromórás vitá­ban, nagy felelősségtudattól áthatva elemezték munkásfia­taljainknak a megye gazdasági, társadalmi és politikai éle­tében betöltött szerepét, helyzetét. Természetesen nem csupán szép szavak hangzottak el ezen a közös tanácskozáson; a közvetlen holnap számos tenni­valóját is megfogalmazták a vita során. Azt például, hogy mit lehetne és kell tenni azokért a munkásfiatalokért — minden huszadik ilyen —, akiknek még nincs meg az álta­lános iskolai végzettségük; miért csökken a vállalati ösztön­díjas tanulók száma; mit tehetnénk a „hiányszakmák” nép­szerűségének növeléséért? Hogyan segíthetnénk még job­ban a pályakezdők beilleszkedését a munkásság soraiba; ho­gyan támogathatnánk még jobban a szoros normákkal bir­kózó kezdőket? Tóth József, az SZMT vezető titkára összefoglalójában még egyszer hangsúlyozta: helyes és időszerű volt a megyei párt-vb-nek a két testület együttes üléseiről intézkedő ha­tározata. E tanácskozás is hozzájárult a holnap munkásosz­tályának formálásáért, neveléséért, arculatának kialakításá­ért folytatott küzdelemhez. Ny. I. * Ülésezik a KISZ városi bizottsága „Lőve”, azaz szerelem — de miért tartozik ez mindenkire? (Solymos László felvétele) Uítörőparlament Szegeden Vasárnap Szegeden meg­kezdődött az V. Országos Üttö- rőparlament négynapos ülés­szaka. A kisdobosok és az úttörők két évenként sorra- kerülő „országgyűlésére” a megyei és a budapesti úttö­rőparlamentek kétszázhar­minc küldötte és több mint száz meghívott vendég ér­kezett az ország egész terü­letéről. A vendégek első­ként ünnepélyesen megko­szorúzták a' Rákóczi téri Le­nin szobrot. Ezután a Csong- rád megyei Tanács \ épületé­nek nagytermében úttörőda­lokat énekelve foglalták el a széksorokat a parlament résztvevői. A plenáris ülésen megfo­galmazódott, hogy a pajtá­sok jó munkával, szervezeti akciók szélesítésével kíván­ják köszönteni a párt közel-' gő kongresszusát, hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulóját. A parlament szek­cióülésein meg kívánják fo­galmazni azokat az „útjele- ket”, amelyeket iránytűként használhat minden pajtás az előttünk álló két évben, a következő országos parla­mentig. A vita résztvevői tolmá­csolták a megyei úttörőpar­lamentek üzeneteit, kérték az illetékeseket, jobban is­mertessék- meg velük: mi­lyen jogaik és kötelességeik vannak az úttörőszervezetek­nek az iskolákban; tegyék lehetővé, hogy a jelenleginél nagyobb kedvezménnyel utazhassanak országjáró ki­rándulásokra. Javasolták, hogy az úttörőknek is szer­vezzenek erejüknek megfe- telő építőtáborokat és mun­kájuk anyagi hasznát iskolai sportpályák építésére fordít­sák. Szóvá tették, hogy az úttörőboltokban hiánycikk a legtöbb úttörőfelszerelés. A parlament tegnap hat szekcióban folytatta munká­ját. A vidék legjobb fodrásza Összesen száz vendég ell-e a Fórum? A Ganz-MÁVAG Művelő­dési Központban adtak szá­mot tudásukról vasárnap a miskolci ifjúsági férfifodrá­szok. Nem véletlenül mon­dotta riéhány nappal a ver­seny előtt Kökény Ferenc, a világbajnokságon is előkelő helyezést szerzett budapesti mester, aki felkészítette őket. „Sok fantázia van bennük!” Ezt bizonyították is a fiúk. Az országos versenyen — ahol 76-an álltak raj hoz — a klasszikus frizura készíté­sében Váradi Tibor az elő­kelő 6., Madarász István a 7, helyen végzett. Modern di­vatfrizurában Madarász is­mét csak 7. lett, s a 7. helyet szerezte meg az összetett ver­senyben is. Miután a vidé­kieket külön is értékelték — s a miskolci fiatalembert a vidékiek közül senki sem előzte meg — így az össze­Kell-e a fiataloknak a Fórum, s ha igen, akkor miért nem? Azt hiszem, hogy ez a kérdés sokakban felvetődött, akik az elmúlt három hét végén benéztek Miskolc visszafiatalított presszójába. összesen talán száz láto­gatója sem volt idáig azo­kon a délutánokon a Fó­rumnak, amikor lekerültek a pultokról a boros flaskák, a pálinkás üvegek és felke­rült a tábla az üvagajtóra: „Zártkörű ifjúsági klub. Be­lépés csak tagsági igazol­vánnyal”. Pedig jó programok FILM dublőr- és kaszkadőr­csoportjának vezetője, csu­pán azok hiányoztak, akik az ország nyilvánossága előtt, a televízióban kérték a Fórum visszafiatalítását — a tizenévesek. Sokféle véleményt hallot­tunk már ez ügyben. Van­nak, akik azt mondják, hogy a fiataloknak csak igé­nyeik vannak, csupán pa­naszkodni, kérni és követe­lőzni tudnak, ám tulajdon­képpen nincs is szükségük egy igazán kulturált szóra­kozóhelyre. Jobban szere­tik a füstös presszókat, a deliriumos házibulikat, az olyan helyeket, ahol pálin­kát mérnek. Mások szerint csupán arról van szó, hogy ban nem jutottak el acím- zetekhez, és az asztalfiókok­ban hevernek szépen, be- főttes gumival átkötve. Népművelő ismerősöm azon a véleményen van, hogy nem programokra van szük­ség, hanem tapasztalt vita­vezetőkre, akiknek irányítá­sával beszélgetni lehetne a fiatalok közös ügyeiről. Azt is megkérdőjelezték néhá- nyan, hogy elegendő-e egy ifjúsági presszó létesítéséhez a szeszes italok kitiltása. Nem kellene-e otthonosabbá tenni a termet, mondjuk té­rítőt tenni az asztalra és fiatal felszolgálókat állítani a pultok mögé. * A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban csütörtökön 9 óra 30 perces kezdettel ülést tart a városi KISZ-bizottság. A jelenlevők tájékoztatást hallgatnak meg a középisko­lai és ifjúmunkás ifjúsági parlamentek városi tapaszta­latairól. Ezt követően szóbeli tájékoztatás hangzik el a KISZ Központi Bizottsága Ajándék­tárlat A MÁV Járműjavító Üzem MSZBT tagcsoportja aktivis­táinak gyűjtéséből, valamint a miskolci Herman Ottó Mú­zeum ajándékából tegnap délelőtt 10 órakor kiállítást nyitott. 33 tablón 45 fénykép mutatja be a felszabadulás előtti Miskolcot és a város­nak az eltelt három évtized alatt végbement fejlődését. Jóllehet, a tárlatot miskol­ciak készítették, s városunk­ról szól, mégiscsak néhány napig láthatják az érdeklő­dők a Járműjavítóban. No­vember 30-án ugyanis szov­jet testvérgyárukból, a moszkvai Ljublinói Vagonja­vító Üzemből háromtagú de­legáció érkezik, akik részt vesznek a december 3-i ün­nepségeken. A vendégeket ezt követően Varga Zoltán; a Járműjavító Üzem igazga­tója kíséri vissza Moszkvá­ba, ahová a delegáció tagjai magukkal viszik a kiállítást is. A tárlat állandó kiállttá." iesz a moszkvai üzemben. legutóbbi üléséről. Harmadik napirendi pontként a KISZ- bizottságot tájékoztatják a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról, majd szervezeti kérdésekről tárgyalnak. tett vidékbajnok Madarász István lett. A második he­lyen Váradi Tibor végzett (mindketten a 3. sz. üzlet dolgozói). A csapat harmadik tagja — Tóth György a 4. sz. üzlet dolgozója — a 6. helyen végzett. voltak Pedig jó programok is voltak, fellépett a Bojtor­ján-együttes, vendég volt itt Sándor György humora- lista, tánczenei programot is adtak a lemezlovasok, el­jött Pólyák József, a MA­az elmúlt esztendők alatt olyan kocsmává vedlett a Fórum, ahová a szülők nem szívesen engedig el gyerme­keiket és a pedagógusok óva intik látogatásától tanítvá­nyaikat. Megoszlanak a vélemények Van, aki abban látja a hibát, hogy tagsági igazol­vány szükségeltetik a belé­péshez, ezek a papírok azon­Az új tanévben a lengyel Is- kólákban bevezették a szünidők új, megreformált rendszerét. A tanulóknak az eddiginél gyak­rabban biztosítanak több napos tanulmányi szünetet a tanév fo­lyamán, valamint jobb pihenési feltételeket mind a téli, mind a nyári vakációban. Ennek igen nagy jelentősége van az iskolai munkahigiénia és a tanulók egészsége szempontjából. Az első, néhány napos oktatá­si szünetre még október folya­mán sor került. A pontos idő­pontot a helyi tanácsok oktatá­si osztályai jelölték ki az alájuk rendelt iskolák számára. Ezt az időt a különböző foglalkozásokra és a tanulók társadalmi munká­jára használták fel. A téli szünet december 23-tól 27-ig fog tartani. Azután, az első félév befejeztével, kéthetes szü­net következik, amikor a tanulók pihennek és erőt gyűjtenek a további tanulmányi munkához. A leírt vélemények min­degyikében van némi igaz­ság. Az emúlt három hét szomorú tapasztalatai után jó lenne, ha tennének vala­mit a népművelők — és a fiatalok is. Mert azt a luxust nem engedheti meg magának a város, hogy sok ezer forintnyi támogatásért, sok-sok munkáért cserébe csupán a kongóan üres he­lyiség emlékeztessen arra, hogy ifjúsági presszó nyílt ismét. E. A. Ennek a szünetnek az Időpont­jai is területileg változnak, ami megkönnyíti a tanulók téli üdü­lésének, üdülő- és sporttáborok­nak stb. a megszervezését, s változnak az iskolatípusoknak megfelelően Is. Az általános Is­kolások téli szünete január 21- től február 3-ig, a középiskolai tanulóké február 5-töl 18-ig tart. A szokottnál korábban kezdő­dik az általános iskolások nyá­ri szünete. Az utolsó tanftási nap június S. lesz, a középiskolákban viszont a vakáció valamivel ké­sőbben, június 20-án kezdődik. Ezzel kapcsolatban a követke­ző, 1975—76-os évben a tanítás szintén különböző időpontokban kezdődik: az általános iskolák­ban augusztus 21-én, a középis­kolákban szeptember 1-én. A nyári vakáció tehát hosszabb lesz1, s így a szülők jobban elő tudják készíteni a közös pihe­nést gyermekeikkel. Fiatal arcok hasad a pad — Én a lovak közt nőttem fel. Nyéklád- házán, a mi utcánkban, ahol születtem, min­den házban volt ló. Nekünk is két szép pej. Azt mondják, olyan kicsi voltam, hogy járni sem tudtam, csak az asztalba kapaszkodva, de a tatámmal már minden este lovakat pingáltattam egy irkába. Aztán én is raj­zoltam bele olyan csuda táltosokat, hogy azok inkább repültek, mintsem a földön jártak. Az volt az igazi ünnep, amikor apám maga mellé ültetett a szekérre. Azokat a perceket nem cseréltem volna semmiért — mondja Tóth Sándor, a miskolci Egyetértés Termelőszövetkezet fogatosa. — Az iskolában nem voltam valami híres tanuló. Nemegyszer megtörtént, hogy a szü­netekben elfutottam a szövetkezet istálló­jába, megnézni a paripákat. Ha meg óra közben lónyerítést hallottam az útról, én már azt sem tudtam, miről folyik a beszéd. Beteljesedett a vágyam. Fogatos vagyok mái negyedik éve. Az emődi tsz-ben már 12 éves koromban takarmányoztam a nyári szünidő­ben. A lovaimra, Bolygóra meg Pajkosra úgy vigyázok, mint a szemem fényére. Meg­kapnak ezek mindent, amit szemük-szájuk kíván. És neki tudnék menni annak a ko­csisnak, aki nem abrakolja tisztességesen a lovát. Persze már nagyon kevesen vannak, akik igazán szeretik a lovat. Hívtak engem más munkára, többet kerestem volna keve­sebb fáradsággal — itt reggel héttől délután négyig dolgozunk —, de nem volt szivem el­hagyni Bolygót és Pajkost. Ki tudja, kinek, milyen embernek a keze alá kerülnének. Ha elmennék, soha az életben nem nyugodna meg a lelkem ... Naponta 1,8 munkaegységet keresek. Negyven forintot ér egy egység. De nemcsak a pénzért csinálom. Nekem mindenem a ló. Nemrégiben jártam egy kislánnyal, nagyon rendes, jóravaló lány volt, de volt egy nagy hibája; nem szerette a lovakat. Mindig azzal maceráit, menjek máshová dolgozni. Egyszer azt mondja nekem, hogy válasszak: vagy ő, vagy a lovak. Hát én választottam. Mert hiába, kislány az van rengeteg, de ilyen két szép lovat hol találok én még egyszer? És én érzem, lesz majd egy kis­lány, aki szeret majd éngem — így, ahogy vagyok, lovastól-szekerestől. Látom én azt, amint hajtok az utcán, bámulnak meg pis­lognak felém a fehércselédek. Itt van pél­dául az öreg Szűcs bácsi... Ű világéletében fogatos volt és lám, milyen boldog ember! Az istállóban, a hídláson két dsikó dobro- kol. Kétéves mind á kettő. Az udvaron a répával megrakott szekér előtt Bolygó meg Pajkos abrakot. — Csak ez a szekér, ez már nagyon öreg Ki kéne cserélni — mondja Sándor, a foga­tos. — Nézz ide! Itt alul az öregségtől kor­had, lassan már teljesen elhasad a pad... VARGA RUDOLF Az iskolai szünidők új kalendáriuma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents