Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-26 / 277. szám

Hatszáz férfi lakja //. „Itt beszéltek rá a tanulásra 99 Sokan építenek otthon, öt­ven—száz kilométernyire Miskolctól. Véglegesen be­rendezkedve az ingázó élet­formára. Jellemző: ezekben az otthon épülő házakban már nem második kamra, hanem bojlerrel berendezett fürdőszoba a fürdőszoba. — Megszokja az ember idebent... •• Önkormányzat És ugyanígy megszokják a televíziót, az újságokat, a könyveket. Legalább ennyi e fontos: megszokják a klubo­kat (minden emeleten van egy), a klubokban való be­szélgetést. A szállót tizenegy tagú vá­lasztott testület, az úgyneve­zett szállóbizottság kormá­nyozza. Vaskos dosszié őrzi a fegyelmi határozatokat. Olyan is volt már, hogy vala­kit ki kellett zárni. Szép Lajos: — Én csak ezt az új szál­lót ismerem. Sokkal rosszabb körülmények közül kerültek ide az emberek. A berendez­kedéssel még mindig nem va­gyunk készen, még sok min­den hiányzik, de az az igaz­ság, hogy maga a szálló is hát az emberekre. Nyilván­való, hogy egy tiszta helyi­ségben kevesebb ember mer szemetelni... Magunknak kell megteremtenünk azt a hangulatot, amelyben jól érezzük magunkat. Az embe- sek sokfélék. Az építőipar nehéz ipar. Van, aki írni, ol­vasni sem tud, de lakik ut olyan fiatal, aki most végzi a második technikumot. • írt, az új szállóban sikerült meg­szerveznünk a dolgozók is­koláját. Korábban erre nem volt példa, öten járnak az általános iskola nyolcadik osztályába, 14-en a hetedik, 12-en az ötödik-hatodik, ha­tan a harmadik, negyedik osztályba. Januárban huszon­öt embernek nehézgépkezelői tanfolyamot szervezünk... Száz olvasója van Tóth Gábor nehézgépkeze­lő társadalmi munkában ve­zeti a könyvtárat. Száz olva­sója van. Minden ötödik-ha­todik ember olvas tehát. Igaz, főhivatású könyvtáros, na­gyobb könyvtár kellene, de az épület még a kamaszkor felső határán él. Jövőre fél­millió forintot terveznek ar­ra, hogy barátságosabbak le­gyenek a klubok, gazdagabb legyen a könyvtár, otthono­sabb legyen az otthon. — Sajnos, én nem tudok írni... Horváth József kubi­kos. Majd háromezer forin­tot keres. — De idehoztam már a fiam is. Kőművesnek tanul. A könyvek mellől kellett felállítani Szajkó Károlyt, ö gépipari szakközépiskolába jár. Technikum és tanfolyam — Itt beszéltek rá, hogy tanuljak... Csikó Győző vízvezeték- szerelő. Tornanádaskai. — Egyéves a fiam. ö már tanulni fog ... A 21 éves Berki László egy kicsit már a holnap: — Hetenként háromszor technikumba járok, három­szor pedig gépkocsivezető­tanfolyamra. Mikor tanuljon az ember, ha nem most? Az írni-olvasni sem tudás­tól az egyetemre készülőkig mindenki megtalálható a ház- bán. És ez a sokféle ember él közös életet. Otthon, vagy szállás? Azok­nak, akik itt folytatják az ál­talános iskolát, azoknak, akik a könyvtárba járnak, azok­nak, akik a szálló dolgait tár­sadalmi munkában végzik, otthon is. Különös módon olyan otthon, ami hat a má­sodik, a nyilvánvalóan ked­vesebb távoli otthonokra is. BARTHA GÁBOR A szép térformák miatt kapta a formációs tánc nevet..' löd: a „körmagyar” (Kerényi László felvétele) Januárban: népességösszeírás (Folytatás az 1. oldalról) Az újszülött első lakóhe­lyét az anyakönyvvezető, a további lakóhelyváltozást a szülő, vagy gyám, az állami gondozásba vett gyermekek esetében a nevelőintézet ve­zetője jelenti be. Ha a gyer­mek szülője nélkül tartóz­kodik ideiglenes lakóhelyén, a szállásadónak kell három hónapon túli tartózkodás esetén bejelenteni. A gyermek állandó lakó­helyének az eltartó szülő vagy gyám állandó lakóhe­lyét, az intézeti gyámsággal állami gondozásba vett gyer­mekek esetében a nevelőin­tézetet kell tekinteni. Min­den más tartózkodási helye csak ideiglenes lakóhelynek számít. 1975. január 2—22. között népességösszeírás lesz. Az összeíróbiztosok a 14 éven aluli gyermekeket a szülő, vágj- gyám személyi igazol­ványa alapján írják össze, a gyermekek ' állandó lakóhe­lyét a személyi igazolvány­ból állapítják meg. Az el­tartó szülőtől vagy gyámtól ideiglenesen távol levő gyer­mek tartózkodási helyét ide­iglenes lakóhelyként jegyzik be az összeírólapokra. Az intézeti gyámsággal ál­lami gondozásba vett gyer­mek adatait az intézet nyil­vántartása alapján írják ösz- sze. Az intézetből nevelésre kiadott gyermekeknél a ne­velőszülő lakóhelyét, a gyer­mek ideiglenes lakóhelye­ként tüntetik fel az összeíró­lapon. A gyermekek lakóhelyvál- j tozásának bejelentésekor be kell nyújtani az összeírás­kor átvett igazoló lapot és az egy szelvényből álló kitöltött lakcímbejelentő lapot. A nyomtatványt a postahiva­talok és a dohányboltok for­galmazzák. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál szombaton kom­munista műszakot tartottak. A dolgozók ellenőrizték a távfűtési berendezéseket, biz­tosították a folyamatos, za­vartalan téli hőellátást. Komponált társastánc Mint már hírül adtuk, szombaton este a miskolci sportcsarnokban tartották meg a második országos for­mációs táncbemutatót — nyolc együttes részvételével, több mint kétezer néző előtt. Kevesen tudják, hogy tu­lajdonképpen mit is jelent az elnevezés: formációs tánc. A név Angliában született, a harmincas években, amikor is a nagy bálokat rendező vendéglők és szállodák im­pozáns báltermeiben, a kü­lönböző szintű táncversenyek kiegészítő műsoraként mu­tattak be szép térformájú koreográfiákat. Itt tehát nem egy pár nyújtja a vizuális élményt, hanem egy-egy együttes. Kezdetben show- dance elnevezéssel is illet­ték ezt, ami magyarra körül­belül így fordítható: tánc­látványosság. A műfaj ma már szinte egész Európában közkedvelt, különböző szintű versenyeket is rendeznek. Hat-nyolc—tíz-tizenkét pár mutat be egy-egy produkci­ót, többnyire nem színpadon, hanem olyan termekben, ahol a közönség „körbeülhe­ti” a táncosokat. Magyarországon is nagy hagyományai vannak a kom­ponált társastáncnak. A re­formkor nagy báljain mu­tatták be először a „kör­magyart”, amely a nemzeti érzés megnyilvánulása volt Béccsel, s a vaicerre! szem­ben. örülünk annak, hogy Miskolc lassan igazi ottho­nává válik a formációs tánc­nak. Ma még Magyarorszá­gon aránylag kevés híve van az új műfajnak, mert tény, hogy a páros versenyzés gyorsabb, könnyebb sikere­ket hozhat. A népművelők és társastánc-pedagógusok vasárnap megtartott orszá­gos konferenciája azt a re­ményt keltette, hogy Mis­kolc és a sportcsarnok a kö­vetkező esztendőkben gyak­ran ad majd helyet ilyen versenyeknek és bemutatók­nak. E. Ä. Ahol tanítják a pihenést Egy évtized az idegosztályán Felveszünk lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, magas kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat. Szállást, külszolgálati dijat biztosítunk. JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén Miskolc, Déryné u. 12. A kronológiai sorrend a meghívóval kezdődik, amely a Borsod megyei Vezető Kórház II. idegosztályának tízéves fennállása alkalmából ma, november 26-án rendezendő tu­dományos ülésre invitál. S mert néhány év alatt párszor si­került bepillantást kapni az osztály munkájába, természe­tes, hogy érdekelt: ne csak halljam, de lássam is, hová ju­tottak az évtized alatt. Két meglepetés az első pillanatban: az osztály na­gyobb lett, most már 120 ágyas, (áprilisban készült el a negyven ágyas bővítés), a vezető főorvos — dr. Tass Gyula — pedig nem beteg mellett, hanem egy diafilm- felvevőgép mögött állt szo­bájában. A röntgenfilmről — amelyet fényképezett — egy koponya világított. — Mit lehet látni ezen? — A kórosan elváltozott érpályát. S aztán egy tudományos magyarázat arról, miért lé­nyeges megismerni a pálya vonalát az agyérbántalmak­kal küszködő betegnél. Ér­tettem akkor, ám csak any- nyi rögzült bennem: itt az emberek fejébe néznek, a koponyája mögé ... S A LELKŰKBE LATNAK Nincs jobb szavunk rá: valóban a lelkűkbe látnak. Tulajdonképpen abban az összetett feladatkörben, ame­lyet ellátnak, szinte egye­dülálló az osztály. Az agyi érmegbetegedések, az elme- és idegbetegségek vizsgála­tán, kezelésén túl ők ápolják életre az öngyilkossági kí­sérletet elkövetőket, s gon­dozzák mindaddig, míg pszi­chés zavaruk fel nem oldó­dik. Az osztálynak ez az úgynevezett toxikológiai rész­lege — amelyet létrehívása óta dr. Balogh Gizella v^zet — csaknem nyolcezer, lelki­leg csődbe jutott beteg éle­téért vette fel a küzdelmet. S túlnyomó többségben — sikerrel. Mi ennek a titka? Az osz­tály minden dolgozója nem­csak szakember, de megér­tő és segítőkész ember tud lenni. Hogy mit tehetnek a gyógykezelésen túl? Ráveze­tik a lelkileg, idegileg sé­rült beteget: mérje fel saját képességeit, lehetőségeit, is­merje meg önmagát, s ne vállalkozzék erejét meghala­dó feladatokra. A LAZÍTÁS MŰVÉSZETE Üjabb és újabb utakat ke­res az osztály kollektívája a gyógyítómunkában. Ma már pszichológus segíti — sajátos módszereivel — az orvosok, ápolók munkáját. Bevezették az országosan is új, úgyne­vezett csoportos. autogén tré­ninget, hogy megtanítsák az osztályról távozókat arra, hogyan pihenjenek. Az új eljárás — amely az évezredes jógából került a modern orvostudomány fegy­vertárába — tulajdonkép­pen a „lazítás művészetére” oktat, miközben óhatatlanul akaratedzővé válik. Lényege az autoszuggesztió, amelyet száz ember közül kilencven eredményesen megtanulhat. Sokat várnak a rövidesen már bevezetésre kerülő, s az autogén tréninghez jól kap­csolódó csoportos pszicho- therápiától, amely — túl­zott egyszerűsítéssel szólva — „kibeszélteti” a feszültsé­get az idegekből. NEM EGY EMBEREN MÚLIK És ezekben a napokban történik még valami a fenn­állásának tizedik évforduló­ját ünneplő osztályon. Olyas­mi, ami még ritkaságszámba megy gyógyintézeteinkben. Szocialista brigádokat szer­veznek, amelyekben az ápo­lók és ápolónők, orvosok és gyógytornászok, a pszicholó­gus és a beteghordók egy­ként brigádtagok. — A kórházon belül soha­sem egy emberen múlik a beteg gyógyulása, hanem az osztály egész kollektíváján. Idegosztályról lévén szó, nem mindegy, hogy milyen a lég­köre mint munkahelynek sem. Arról már nem is be­szélve: egymásra vagyunk utalva, ha eredményesen akarunk dolgozni. Nemegy­szer előfordul, hogy az. ápo­lónővértől tudjuk meg, mi a baja tulajdonképpen egyik­másik betegünknek. Mert van, aki az ápolónőnek köny- nyebben kitárulkozik. Tíz év alatt csaknem húsz­ezer beteg. S az osztály dol­gozóinak létszáma — alig hetven. feftÚNYI ÉVA Építésügyi filmnap A Rónai Sándor megyei Művelődési Központban ren­dezték meg tegnap délután a miskolci építésügyi filmna­pot. Az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja és az Építésügyi Tájé­koztatási Központ Miskolci Információs Irodájának kö­zös bemutatóján Emri Lász­ló, az Építők Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának titkára mondott megnyitó be­szédet. Ezt követően a műve­lődési központ színháztermé­ben 11 filmet mutattak be. Valamennyi film azokból az újdonságokból ad válogatást, amelyet az ÉTK budapesti központi filmstúdiója ebben az évben hozott forgalomba. ' Ha lesz kivitelező, is Sok miskolci kéri: legyen „villanyrendőr” a Kun Béla út — Vörösmarty utca ke- reszteződésértél. A városi ta­nács illetékeseitől megtud­tuk, hogy miután a Vörös­marty utca a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának fel­ügyelete alá tartozik, így a jelzőlámparendszert ők fog­ják elkészíttetni. A Közúti Igazgatóság forgalomtechni­kai osztályától kapott érte­sülés szerint nemsokára hoz­zákezdhetnek — ha találnak kivitelezőt a munkálatokra.

Next

/
Thumbnails
Contents