Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-25 / 276. szám

A „hagyományon” eredmény született OVIK—Salgótarján 0:0 # Horváth előtt a lehetőség, de Magyar, a salgótarjáni ka­pus egy pillanattal gyorsabb volt és elcsípte a labdát a diós­győri középcsatar elől. (DVTK—SBTC 0:0.) (Szabó István felvétele) Bizonyos ■dolog, hogy a tegnapi, viszonylag nagy számú nézőse­reg nemcsak a ragyogó napsütésnek és a DVTK jó szereplésének volt köszönhető, hanem annak is, hogy a találkozót nem szombaton, hanem vasárnap rendezték meg. Az is bizonyos, hogy a több mint ötezer ember nem távozott megelégedetten, hiszen egy részük — az egyik szektor közönsége — még „bundát” is kiáltott. Ennek termé­szetesen, elsősorban az volt az oka, hogy a DVTK fölénye ellenere sem nyert, de az is, hogy valaki egyszer azt nyilatkozta a sajtóban: „ha a közönség bundát kiált, akkor abban kell lenni valaminek ...” Ez ugyanis visszafelé is hathat: ha valaki így nyilatkozik, akkor a közönség biztatva érzi magát, hogy bundát kiáltson. A tegnapi kó­rust pedig csak ilyen okok ösztönözhették, hiszen a mérkőzésen lá- lottak nem igazolták a „gyanúsítást”. A végig nagy küzdelmet hozó mérkőzésen a Salgótar­ján nagyobb fegyelmezettsé­ge és lelkesedése döntött, hi­szen már az első percekben látni lehetett, hogy nemcsak alaposan megszervezték vé­delmüket, hanem érezték is a leszakadás veszélyét. Ké­sőbb pedig a felzárkózás le­hetősége is felcsillanhatott előttük. Hiába támadott ugyanis többet a DVTK, fá­radtnak tűnő csatársora nem tudott igazán veszélyes gól­helyzetet teremteni. Ha iga­zán igazságosak akarunk lenni, akkor nyugodtan azt is mondhatjuk, hogy a ven­dégek álltak közelebb a győ­zelemhez, hiszen ők több. va­lóban nagy helyzetet hagytak kihasználatlanul. Nem volt túlságosan érthető az sem, hogy a szoros és nehezen át­törhető védekezés láttán sem próbálkoztak a diósgyőriek az „átlövésekkel”. Pedig ezt a lehetőséget korábban, az Egyetértés ellen, már nagyon jól kihasználták. A távoli lö­vésekre most is meg lett vol­na a lehetőség, hiszen a 20— 25 m-es körzetben többször voltak egyedül a „bombá­zók”, de jóformán meg sem próbálkoztak kapura lőni. Adatok, események A mérkőzést Somlai vezet­— Kovács, Salamon, Hajas, Kutasi — Oláh (V aradi), Horváth A., Görgei — Hor­váth E. (Udvarev), Káplár, Koleszárik (a cserék a 74. percben történtek). SBTC: Magyar — Gecse, Kmetty, Varga (Kajái a szünetben), Vertig — Répás, Básti — Szoó, Horváth F., Kovács I., Jeck. Az első lövést Répás küld­te kapura, illetve mellé, a 4. percben. Görgei a 6. perc­ben „válaszolt”: éles szögből Magyar kezébe lőtt. Egy perc múlva Oláh szép cselsorozat­tal tört be, jobbra adott, de Horváth E. jobb külsőjéről lecsúszott a lövés. Ezt köve­tően Görgei fölé lőtt, majd a 15. percben, ugyanerről a helyről Koleszárik lőtte fölé Görgei beadását. A 22. percben jó labda szállt Hajastól Koleszárik elé, de Répás és Kmetty biztosan őrizte a 11-es pont környékét. A 28 percben jó helyzet ala­kulhatott volna ki, de Gör­gei beadását Magyar vetőd­ve elcsípte. A 32. percben Horváth András átívelt sza­badrúgását Oláh a sorfal mö­gül lőtte a kapuba, de Som­lai lest jelzett. A 33. percben adódott az A második félidőben is a tarjániak előtt adódott az első nagy lehetőség, de a Jeck labdájával kiugró Kaj­ái beadásszerű lövését Hajas a jobb kapufa tövénél szög­letre hárította. A 29. perc­ben végrehajtott cserék sem sokat javítottak a diósgyőri­ek támadójátékán, bár a ha­zai fölény folytatódott. A 34. percben szögletet végzett el a DVTK, a beívelést Hajas lőtte kapura, s a védőkről lepattanó labda Görgeihez került. A csatár ugyan si­keresen „átlőtte” a kapu előt­ti tömeget, de a labda mint­egy fél méterrel a jobb alsó sarok mellé szállt. Az utolsó negyedórában a vendégek kétszer is nyerhettek volna, de Veréb önfeláldozó előre- vetődésekkel szedte le a lab­dát, előbb Szoó, majd Jeck lábáról. Tegnap egyébkent a DVTK- nak még három csapata lépett pályára — nem teljes sikerrel. A II. csapat 3:l-re kapott ki itt­hon az SBTC tartalékaitól, míg a Borsodi Volán II. 2:1 arány­ban győzte le az NB-s tartalék­bajnokság keretében a DVTK m-at. Győzni csak az ifjúsági csapat tudott, ők az OIB Bükk csoport­jában — idegenben — 5:1 arány­ban győzték le a Borsodi Volán együttesét. Az ifik góljait Fodor (2), Horváth. Borostyán és Fükő szerezték. HORVÁTH KÁLMÁN Ma délelőtt Budapesten az MLSZ székházában kel­lett jelentkezniük, hogy csat- csatlakozzanak az NDK-ba induló fiatal válogatottak­hoz. Oláh Ferenc (fent) a 23 éven aluliak —, Szabó László pedig a 21 éven aluliak ma­gyar válogatottjában kapott helyet. A folyosón is vívtak! — „Szorít a cipő” — indo­kolta a DVTK országos II. osztályú tőrversenyének re­kord létszámú mezőnyét Ár- vay Zoltán szakosztályi el­nök — mivel az év végén a „szalmaszálat” is meg kell ragadni a minősítés megszer­zésére, vagy megtartására, így aztán nem csoda, hogy Szentestől Győrig, szinte va­lamennyi ismertebb klub el­küldte hozzánk vívóit. — Lesz is nagy „vereke­dés” — fűzte tovább az előbbieket Tóth József ver­senyelnök — mivel a viadal csak egy első, illetve nyolc másodosztályú minősítést ad. A tizennégy klubból pedig 42 versenyző lép pástra! így van az, amikor „kevés a fóka és sok az eszkimó”! * Tettlegessegre persze, nem került sor, de az izgalmak itt- ott túllépték még a vívóverse­nyeken gyakran látható határo­kat is. Habos Péter, a BVSC turözöje például korántsem azért fejezte be alig fél óra alatt a versenyt, mert valami más dolga akadt. Egyszerűen nem bírta idegekkel a küzdelmeket, s olyan sport­szerűtlenséget követett el, mely­hez hasonlóra Miskolcon 25 év óta nem volt példa! Még az első „kanyarban” — a selejtezőben — történt, hogy a diósgyőri Ónodi elleni csörtéjé- ben gyors egymásutánban négy „egylámpás” találatot kapott. A negyedik után tőrével dühödten rácsapott a pástra és el is ká­romkodta magat. Irsa Tibor, a pást elnöke, figyelmeztette ezert. A fővárosi vívó azonban a rend- reintés végét meg sem várta, hanem a találatjelző zsinórt ma­gáról letépve, sisakját a falhoz vágta... Mi is következhetett ezután? A kizárás! „Folyt, köv.”, majd a Magyar Vívó Szövetség fegyelmi tárgya­lásán . . * Még egy kizárás történt, s bizonyos mértékig ez is sportszerűtlenség következ­ménye. Ugyanis a technikai felkészültség hiánya is mi­nősíthető ennek. Csernátony, a sárospatakiak vívója, egyetlen olyan fegyvert sem hozott magával, mely igazán használható lett volna! így őt is „elbúcsúztatták”. Egyébként Ardey Barna, a verseny fegyvermestere is jócskán bosszankodott. A sok induló miatt ugyanis négy páston kellett a versenyt ren­dezni, s azokból kettőt az emeleti folyosókon, kettőt pe­dig az edzőteremben helyez­tek el a nagyterem más irá­nyú elfoglaltsága — egy NB Il-es kosárlabdameccs és egy női labdarúgó-edzés! — miatt. Nem csoda hát, hogy a vé­gén ő is kifakadt. — Fegyverek és találatjel­zők javítása miatt jöttem, nem pedig gyaloglóverseny részvevő jekéntl Mi pedig azt tesszük hoz­zá: egy országos versenyt ilyen mostoha körülmények között nem szabad megren­dezni ! * — Állj! Párád, ríposzt, kontra riposzt; jobbra a talá­lat. Négy „lesz!” — rögzítet­te a csörte eredményéi Pa- lócs Béla, az egyik pást bí­rója. — Miért „lesz” — kérdez­tem tőle —, amikor mar „van”? — Nem is tudom — tarta szét karját kissé meglepődve — amikor már tényleg van. De olyan hagyomány ez ná­lunk, mint a futballban a null-null. Ott is hiába erő­szakolják a nulla-nullat. Hát persze. Az eredmény azért nem változik. * Nem változott különben a ver­seny végeredménye sem — az előzetes számításokhoz képest. A papírforma érvényesült, de szik- rázóan kemény összecsapásokban, és igen jó színvonalú küzdel­mekben. A végeredmény: 1. Michalik (BHSE) 6 gy„ 2. Pákái (Szolnok) 5 gy„ 3. Szilágyi (BVSC) 4 gy., 23 kt„ 4. Zombor (BSE) 4 gy., 27 kt„ 5. Galánta (Ny. Sparta­cus) 3 gy. 25 kt„ 6. Emődi (Ny. Spartacus) 3 gy., 29 kt, 7. Vasz- kun (Sárospatak) 2 gy., 8. So! tész (BEAC) 1 gy., 9. Zsigó (Szentes) 0 gy. MONOSTORI GYULA Volán-bravúr, MVSC-kudarc — idegenben Karpov játszani szeretne A Csajkovszkij koncertterem­ben köszöntötték Karpovot és Korcsnojt, a két kiváló szovjet nemzetközi sakknagymestert, akik több mint két hónapon ke­resztül hatalmas harcot vívtak egymással, s küzdelmük az egesz sportvilág érdeklődését felkel­tette. Karpov Max Euwe-hez, a Nem­zetközi Sakkszövetség (FIDE) elnökéhez intézett beszédében többek között a következőket mondotta: — Rendkívül nehéz utam volt, amíg eljutottam a Fischer elleni világbajnoki döntőig. A világ- bajnokság selejtező mérkőzésein hatvan játszmát kellett sikerrel megvívni. Nagyon nehéz volt. Remélem, hogy a világbajnoki döntőre, 1975-ben az amerikai Fischer ellen megteremtik mind­azokat a feltételeket, amelyek a tisztességes, becsületes versen­géshez szükségesek, és nem is­métlődnek meg azok a kelle­metlen események, amelyek 1972-ben Szpasszkij Fischer elle­ni bajnoki döntőjét kísérték. / oíóeredmények 1. Komló—SZEDI. 3:0 1 2. Ózd—Budafok o:o x 3. FÖSPED—Olajbany. 5:3 l 4. Eger—SZMTE 1 :o 1 5. Kaposvár—Oroszlány 1:0 1 6. Kecskeméti SC Vasas Izzó l.T x 7. Kiskunhalas— Kecskeméti TE i:l x 8. SZVSE—Szabó L. SL 2:0 1 9. ÉRDÉRT—BVSC 2:4 2 10. Bologna—Torino 1:3 2 11. Ccsena—Napoli o:o x 12. Lanerossi—Ternana l:ü 1 13. Sampdoria—Inter. 1:1 x Pótmérkőzés: 14. Brescia—Verona l:0 1 A labdarugó NB III. utolsó előtti fordulója alaposan fittyet hányt a papírformá­nak a két miskolci csapat szempontjából. Mert ki gon­dolta volna, hogy a sorozat­ban négy mérkőzésen pontot sem vesztett, s legutóbbi baj­noki mérkőzésén kitűnően játszott MVSC Nagybátony- ban egészen alárendelt sze­repet játszva, sima veresé­get szenved attól a csapattói, mely a múlt vasárnap ugyan­csak simán kapott egy hár­mast Salgótarjánban? S ab­ban ki reménykedett, hogy a kisesési zónából kétségbe­esetten kifelé kapaszkodó Volán — az ellenfél edzőjé­nek véleménye szerint is — nagyon biztosan nyer a baj­nokságra törő DMTE ottho­nában?... Pedig ez történt! B. Volán—DMTE 2:1 (2:0) — Kikopott a fű a két 16-os környékén, olyan fölényben ját­szottunk — mondta Szentmarjai Tibor, a DMTE edzője a meccs végén — és mégsem tudtunk egyetlen valamirevaló helyzetet teremteni, sőt a közlekedésiek akár négy góllal is nyerhettek volna! Ez a vélemény pedig nemcsak a találkozórá vonatkozó bírálatot jelenti, hanem egyúttal a határ­talan lelkesedéssel küzdő, takti­kai fegyelemből kitűnőre vizsgá­zó Volán dicséretét is jelenti. Valóban, az első perctől kezdve a hazaiak léptek fel támadólag, ám a 90 perc alatt csupán né­hány — és eléggé rosszul célzott — távoli lövéssel igyekeztek be­venni a miskolciak kapuját. Ez­zel szemben a ritkán, de annál veszélyesebben támadó közieke« désjek kétszer is megzörrentet- ték a DMTE hálóját, sőt egy les­gólt is elértek a két kihagyott nagy helyzeten kívül! A 20. percben Kertész szerzett 20 m-es óriási lövéssel vezetést, amelyet Previtzer 5 perc múlva — Né­methi hibáját kihasználva — nö­velt.. Szünet után a 20. percben, szöglet után Lója talált a háló­ba, amit les címén nem adott meg a játékvezető. Egy perc múlva Farkas ütközött Fazekas­sal, s a játékvezető meglepetés­re 11-est ítélt. A büntetőt Ke­rekes a bal felső sarokba lőtte. Ezután még Lója és Jónás előtt nyílt gólszerzési alkalom, de az eredmény már nem változott. A Volán Szakos — Fazekas, Takács, Körösi, Vári — Tóth, Vasvári — Lója, Jónás, Kertész. Previtzer összetételű gárdájából minden játékos átlagon felüli tel­jesítményt nyújtott! Nagybátony—MVSC 2:0 (2:0) Fergeteges hazai rohamokkal indult a találkozó, s a tartalékos MVSC — az első 45 percben szinte végig — védekezésre kényszerült. A ritka ellentáma­dások sem tudtak helyzeteket teremteni az eléggé gyámoltala­nul játszó zöld-fehér támadók előtt, s a nagybátony iák teljesen megérdemelten jutottak kétgólos előnyhöz. Az elsőt Loch már a 3. percben közelről megszerezte, majd 5 perc múlva Nagy be­adását, a menteni akaró Szabó Z. rosszul találta el, s fejéről a labda saját kapujába vágódott, öngól. Szünet után mintegy 10 percen keresztül görcsösen eről­ködött a szépítés érdekében a miskolci gárda, ám eredményt nem tudtak elérni. A Kun — Szűcs, Locher, Leiszt (Tóth), István — Szabó Z., Gal- ló — Lukács (Nagy Gy.), Dem- kó, Nagy Z., Kiss összetételben játszó miskolci együttesből sen­ki sem játszott az átlagosnál jobban! (monostori) te, akit a 15. percben meg­tapsoltak, mert fekete színű mezét sárgára cserélte fel — hogy ne zavarja a feketében játszó salgótarjániakat. A két csapat a következőket szerepeltette. DVTK: Veréb első, igazán nagy helyzet — a vendégek előtt. A lest rek­lamáló diósgyőri védelem le­állt, Kovács kiugrott, de a messzire kifutó Veréb elrúg­ta előle a labdát. *• Ökölvívás Borsod— apróhirdetés adős-wétel A VASVILL Kereskedelmi Vállalat központja villamosmér­nököt, üzemeltetés vezetői, SO- EMTRON 383. tip. számlázógé­pet ismerő műszerészt karban­tartó és gépkezelői képesítéssel rendelkező dolgozót számítógép­kezelő munkakörbe felvesz. Fi­Természetjárás Györ-Sopron 14 sB Az MTSZ hegymászó bizottsá­ga felkérésére a hét végén Agg­teleken rendezte meg á miskolci Egyetemi Alpin Club és a KPVDSZ Vörös Meteor termé­szetbarát egyesület „Téry Ödön” hegymászó csoportja az őszi or­szágos hegymászó találkozót. A megnyitóra szombaton 14 órakor került sor a Baradla-szállóban. Ezt kővetően a hegymászó fotó- pályázat kiállítását nyitottak meg, majd a diaversenyre je­lentkezettek színes filmanyagát is levetítették. A találkozón a küldöttek megvitatták az 1974. év hegymászó eseményeit, s vázol­ták elképzeléseiket a következő évre vonatkozóan is. A válogatott ifjúsági csa­pat mérkőzést a fővárosban bonyolították le. A borsodi fiatalok nagyszerűen szere­pelve, biztos győzelmet arat­tak. Győzelmük azt jelenti, hogy az ifjúsági válogatot­tak országos tornájának legjobb négy csapata közé kerültek, s rövidesen részt vehetnek a négyes döntő küzdelmeiben. A borsodi 'if­júsági válogatott győzelmeit a szorítóban Soós. Vidove- nyecz, Gendrács, Pereszlényi, Engi és Musiosz aratták. Farkas ellenfél nélkül szer­zett két pontot. Dobfelszerelés eladó. Miskolc, III. ker„ Zenta u. 8. alias Adminisztrációban jártas, ké­pesítéssel és gyakorlattal rendel­kező gépírónőt a Diósgyőri Mun­kás üzemi lap -szerkesztőségébe (LKM IV. hivatalház) azonnal alkalmaz a Borsod megyei Lap­kiadó Vállalat. Jelentkezés: Mis­kolc, Bajcsy-Zs. u. 15. I. emelet 105. zetés megegyezés szerint. A pá­lyázatokat kérjük a Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. alatti munka­ügyi osztályra beküldeni 1974. december 10-ig. Tervezési gyakorlattal rendel­kező, valamint kezdő építész­mérnököket, általános mérnökö­ket, valamint építész és mély­építési szerkesztőket felveszünk. Jelentkezés: AGROBER, B.-A.-Z. megyei kirendeltsége, Miskolc, Szemcrc u. 15. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents