Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-23 / 275. szám
Brigádvezefők tanácskoztak Táwirut a húsipartói (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista brigádvezetők tanácskozását meLeg hangú táviratban üdvözölte Szabó Berény, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, remélve a további hasznos együttműködést. A népgazdaságnak még mindig kifizetődőbb, ha (mint az idén is, és jövőre is) a hús a hazai tárolókban van, mire- lit-készítményéket pedig nyugati országok hűtőházaiban helyezik el ideiglenesen. Harminc asszon? málnázik A felszólalók sorát a hazai pálya előnyét élvező Árvái István nyitotta meg. A miskolci hűtőház Május 1. szocialista brigádvezetője joggal mondhatta el, hogy e kongresszusi munkaver- seny olyan energiákat és tartalékokat hozott a felszínre, amely a szakmában példa nélkül álló. A gépházi dolgozók tízesztendős múltra visszatekintő kollektívája egyébként nemcsak termelési feladatait látta el kifogástalanul, hanem részt vett az árvízvédelmi munkákban is. A csepeli Kókai Lajos a vállalatnál dolgozó fiatalok vállalásairól szólt. A dunakeszi gyár küldötte, Bács Péter köszönetét mondott a békéscsabaiaknak és a ba- jaiaknak, akik segítették őket a málnaválogatásban és a szállításban. (30 csabai asszony még mindig Dunakesziben „málnázik”.) Nagyüzemi derelye-pyártás Szót kapott a feltűnően sokat dicsért békéscsabai' hűtőház dolgozóinak képviselője is. Köszönte az elismerést, s a tanácskozás résztvevőinek figyelmébe ajánlotta Kollár László újítót, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a derelye nagyüzemi gyártásának kikísérletezésében és megvalósításában. A hűtőipar 171 szocialista brigácüának nevéhez számtalan ^újítás, termelés-korszerűsítési eljárás kidolgozása fűződik. Ez az ötletesség, szakmaszeretet a garancia arra, hogy a korszerű kereskedelem és a korszerű táplálkozás feltétele, a fejlett hűtőipar; a szakmai átlagot meghaladó mértékben fejlődni fog. A tanácskozás résztvevői megnyugvással vették tudomásul, hogy a következő esztendőben a hűtőipar beruházásai 245 millió forintot tesznek ki. 80 milliót fordítanak az új zalaegerszegi tároló építésének megkezdésére, illetve a székes- fehérvári és a miskolci hűtőház bővítésére. Rekordösszeget, 105 millió forintot fordítanak az üzemfenntartásra. Ez a biztosíték ama, hogy a már meglevő nagy értékű gépek és épületek a nagy igénybevétel mellett sem mennek idő előtt tönkre. B. I. Munkahelyi testnevelés A munkahelyi testnevelés egészségügyi intézményekben való rendszeresítésének gondjairól, tapasztalatairól tartott értekezletet tegnap az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete. A tanácskozáson az egészségügyi intézmények szb-titkárai és a szakszervezet helyi sportfelelősei egyebek között elmondták: bár elvétve akadnak követendő kezdeményezések, sok helyen az intézmények vezetői ellenzik a munkaközi testedzést, s egyelőre — a gyakori zsúfoltság miatt — kevés az olyan munkahely, ahol biztosítani tudják a rendszeres és szervezett munkahelyi testmozgás feltételeit. Kőműves Kelemen A szegedi József Attila Tudományegyetem diákszínpada holnap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a Kőműves Kelemen című népballadát adja elő két előadásban: 17 és 20 órakor. A Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolájában ez év végén a tervek szerint 20 ezer díszfát, 100 ezer cserjét árusítanak ki. Nemsokára megkezdődik a fenyőszezon, melyre szintén jól felkészültek a kertészetben. Öt brigádnak köszönhetik > ,:.v (Tudósítónktól) A MÁV Járműjavító Üzem karbantartó részlegének öt szocialista brigádja kongresszusi versenyvállalásában a tmk javítási határidők előbbrehozását tűzte ki célul. Munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üzem belső átalakítási munkáinál még a téli időszak előtt elvégezhették a fontos előkészítő kőműves, villanyszerelő és gépszerelési munkákat. Még használható anyagok beépítésével csökkentették a költségeket. A KISZ szocialista brigád vállalta az új bontóműhely világításának teljes felszerelését, a kábel- fektetéssel és kábel-ároká- sással együtt. Az alapszín: arany-piros és arany-fekete Címer és zászló Hódmezővásárhelynek Hódmezővásárhelyen a város új címerére pályázatot írtak ki, melyre nyolc pályázó 40 címertervet küldött be. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus javaslatára ezek közül hármat terjesz- fették a tanácsülés elé. Végül is Sinika Mátyás egyik címerterve nyerte meg a tanácstagok tetszését. Ezen a középkék alapszínű pajzsformán, a város haladó hagyományaira, iparosodására, gazdagodó mezőgazdaságára képzőművészeti életére utaló formák arany-piros és arany-fekete színűek. A tanácsülésen ugyancsak elfogadták a város zászlajára vonatkozó tervet. Az arany alapszínű lobogó középső részén helyezkedik majd el a város címere és a Hódmezővásárhely felirat. •#- Mold László művészeti vezető és Csorba Magda berakónö — ketten az aranygyűrűsök közül. Nyomdászaink tegnapi ünnepének egyik szép pillanata volt, amikor 18 borsodi nyomdász — valamennyien az államosítás óta a nyomdánál dolgoznak — átvette a vállalati hűséget' szimbolizáló aranygyűrűt. Közülük beszélgettünk el kettővel. A nyomdában, éppen reggeliidő van. Csorba Magda berakónőnek így jut pár perc ideje, hogy emlékeiről meséljen. — Tizenhat éves kislányként lettem nyomdász. Az államosítás óta dolgozom a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Előtte megpróbálkoztam más szakmákkal is, de a szívem mindig visz- szahúzott ebbe a különös, szép világba. Mennyi minden történt vele az eltelt 25 év alatt! Meséli, hogy kezdetben még lábbal hajtott géppel kellett dolgoznia, s nem nyolc, hanem 12, vagy még ennél is több órát dolgoztak naponta. — Soserh bántam meg, hogy nyomdász lettem. Mindig szívesen tettem, amit kellett. Örülök, hogy tagja lettem az aranygyűrűs törzs- glárda-csa pátriák; s innen szeretnék nyugdíjba is menni. Vége a reggeliidőnek, újra megindulnak a nyomdagépek. Csorba Magdolna, a nyomda aranygyűrűs kiváló •dolgozója is elfoglalja helyét. Megkezdődött a 26. év. Aki csak egy kicsit is ismerős a nyomda szakmában, találkoznia kellett már Mold László nevével. — Valóban a régi nyomdászok közé tartozom már. A szakmát apámtól örököltem, akinek az államosítás előtt Putaokan volt egy kis nyomdája. Ketten dolgoztunk, ő vodt £ mester, én az KINCS / A HÁZNÁL A KINCSES KALENDÁRIUM KINCSES KALENDÁRIUM 1975 Kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél Fiatal arcok Négy—biz’oda nem mégy... Kiss László, a miskolci postás KlSZ-bi- zottság titkára képviselte városunk, megyénk fiataljait Várnában, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kilencedik kongresszusán. Amikor kerestem, még Várnában volt. Üres asztalon egy csokor virág, egy hamutartó és egy határidőkkel teleírt naptár. Az ő távollétében próbáljuk megrajzolni portréját közvetlen munkatársai segítségével. Jurcsisin Kár oly né, a KlSZ-bizottság szervező titkára: — Kiss elvtárs 18 éves korától dolgozik a városi távközlési üzemnél. Az 1971. évi választások során lett KISZ-titkár; 1973- ban újraválasztottuk. Ugyanebben az évben kapta meg a KlSZ-bizottság dicsérő oklevelét. Ö, aki maga is műszerész szakmunkásként dolgozott, nagyon jól ismeri a fiatalok gondjait, céljait. Talán ezért is olyan határozott döntéseiben, fellépésében. Az utánpótlás nevelését szinte teljesen magára vállalta. Figyeli, milyen képesség bontakozik ki a KISZ-fiatalokban, mennyire aktívak, szervezi és irányítja a munkát. Kertész István, a KISZ-szervezet agit.- prop. titkára: — Laci egyéniségét az első találkozásunk történetével tudnám jellemezni. Évekkel ezelőtt egy KISZ-összejövetelen megszólított. Elmondta, hogy már régóta figyeli a munkámat és szeretne újabb megbízatásokat adni. Vállalnám-e? Én szíves-örömest mondtam igent, mert éreztem, hogy Lacival nagyon jó dolgozni. Persze az önként tett vállalásokat, a társadalmi munkát nála nem lehet elbliccenteni. Ezekről pontos számadást kér mindig. Jelenleg 363 tagja van a kilenc alapszervezetünknek. Legutoljára a postás sportpálya építésén dolgoztunk. Amióta Laci a titkárunk, nagyon fellendült a KISZ-élet. Vidéken három új alapszervezet alakult. A vidéki KISZ-titkárok is — akiknek a munkája valójában nem is tartozik Lacira — gyakran fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. Pedig neki rengeteg munkája van anélkül is, hiszen minden rendezvényen ott kell lennie. Van egy ifjúsági klubunk a Széchenyi utca 60. szám alatt, ahol gyakorta tartunk összejöveteleket. Ilyenkor Laci csak a késő éjszakai órákban tud hazautazni Tak- taharkanyba. Most nagy izgalommal várjuk haza, kíváncsiak vagyunk, Qiilyen élményekkel és tapasztalatokkal tér vissza Várnából. x Kiss László elvtárs 1971 óta párttag. Most végzi a marxista esti egyetemet. Otthon, Taktaharkányban felesége és két gyermeke — László és Gabriella — várja minden este. Kiss elvtárs hajnalonként indul és késő éjszaka tér haza, de fiatal felesége talán még soha nem mondta neki, amikor társadalmi munkát végez, asszonyi szigorral, türelmetlenül —, hogy biz’ oda nem mégy ... VARGA RUDOLF inasa. Aztán átkerültem a miskolci Steiner-nyomdába, ott ért az államosítás 25 évvel ezelőtt. Az eltelt negyedszázad alatt volt kéziszedő,. korrektor, gyártáselőkészítő, műszaki vezető, üzemvezető, s most a nyomda művészeti vezetője. Kisujjában van a szakma. Az 1964-ben meghirdetett szakmai pályázaton (Nyomdász évkönyv) elnyerte az első díjat, amely talán nem is került még vidékre. De legalább ennyire büszke — joggal — a „Szakmai kultúra fejlesztéséért” kitüntetésre, amelyet ugyancsak ritkán kapnak vidéken. — Mindig a szakma titkainak megismerésére törekedtem. Sokan azt mondják, előnyös helyzetből indultam, hiszen már csecsemő korom óta szívhattam magamba a nyomdai levegőt. Az én véleményem az, hogy mindenki egyenlő eséllyel kezd el egy szakmát. Más kérdés az, kit hová, meddig visz, vagy ha . kell, űz, hajt a szakma imádata, a lelkesedés. Én csak azt mondhatom, ha százszor újra születnék is, akkor is csak nyomdász lennék. (nyikes) Vetélkedő Tegnap kezdődött meg a Gárdoni Művelődési Házban A szabad Miskolc 30 éve című középiskolás vetélkedő. A továbbjutók részére december elsején tartják meg a döfitőt. Huszadik születésnap A Komlói városi tanács Pártbizottságának képviselői holnap látogatást tesznek a 20. évét ünneplő Kazincbarcikán. Az ünnepségek befejező aktusaként a komlói művészegyüttes ad műsort Különös, szép világ ARANYGYÜRÜS NYOMDÁSZOK Díszfák és fenyők
