Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-23 / 275. szám

Brigádvezefők tanácskoztak Táwirut a húsipartói (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista brigádveze­tők tanácskozását meLeg hangú táviratban üdvözölte Szabó Berény, az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, re­mélve a további hasznos együttműködést. A népgaz­daságnak még mindig kifi­zetődőbb, ha (mint az idén is, és jövőre is) a hús a ha­zai tárolókban van, mire- lit-készítményéket pedig nyugati országok hűtőházai­ban helyezik el ideiglene­sen. Harminc asszon? málnázik A felszólalók sorát a ha­zai pálya előnyét élvező Ár­vái István nyitotta meg. A miskolci hűtőház Május 1. szocialista brigádvezetője joggal mondhatta el, hogy e kongresszusi munkaver- seny olyan energiákat és tar­talékokat hozott a felszín­re, amely a szakmában pél­da nélkül álló. A gépházi dolgozók tízesztendős múlt­ra visszatekintő kollektí­vája egyébként nemcsak ter­melési feladatait látta el kifogástalanul, hanem részt vett az árvízvédelmi mun­kákban is. A csepeli Kókai Lajos a vállalatnál dolgozó fiatalok vállalásairól szólt. A duna­keszi gyár küldötte, Bács Péter köszönetét mondott a békéscsabaiaknak és a ba- jaiaknak, akik segítették őket a málnaválogatásban és a szállításban. (30 csabai asszony még mindig Duna­kesziben „málnázik”.) Nagyüzemi derelye-pyártás Szót kapott a feltűnően sokat dicsért békéscsabai' hűtőház dolgozóinak képvi­selője is. Köszönte az elis­merést, s a tanácskozás résztvevőinek figyelmébe ajánlotta Kollár László újí­tót, aki elévülhetetlen érde­meket szerzett a derelye nagyüzemi gyártásának ki­kísérletezésében és megva­lósításában. A hűtőipar 171 szocialista brigácüának nevéhez szám­talan ^újítás, termelés-kor­szerűsítési eljárás kidolgo­zása fűződik. Ez az ötletes­ség, szakmaszeretet a ga­rancia arra, hogy a korsze­rű kereskedelem és a kor­szerű táplálkozás feltétele, a fejlett hűtőipar; a szakmai átlagot meghaladó mérték­ben fejlődni fog. A tanácskozás résztvevői megnyugvással vették tudo­másul, hogy a következő esztendőben a hűtőipar be­ruházásai 245 millió forin­tot tesznek ki. 80 milliót fordítanak az új zalaeger­szegi tároló építésének meg­kezdésére, illetve a székes- fehérvári és a miskolci hű­tőház bővítésére. Rekord­összeget, 105 millió forintot fordítanak az üzemfenntar­tásra. Ez a biztosíték ama, hogy a már meglevő nagy értékű gépek és épületek a nagy igénybevétel mellett sem mennek idő előtt tönk­re. B. I. Munkahelyi testnevelés A munkahelyi testnevelés egészségügyi intézményekben való rendszeresítésének gond­jairól, tapasztalatairól tartott értekezletet tegnap az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete. A tanácskozáson az egészségügyi intézmények szb-titkárai és a szakszerve­zet helyi sportfelelősei egye­bek között elmondták: bár elvétve akadnak követendő kezdeményezések, sok helyen az intézmények vezetői ellen­zik a munkaközi testedzést, s egyelőre — a gyakori zsú­foltság miatt — kevés az olyan munkahely, ahol biz­tosítani tudják a rendszeres és szervezett munkahelyi testmozgás feltételeit. Kőműves Kelemen A szegedi József Attila Tudományegyetem diákszín­pada holnap a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen a Kőműves Kelemen című népballadát adja elő két előadásban: 17 és 20 óra­kor. A Miskolci Kertészeti Vállalat faiskolájában ez év végén a tervek szerint 20 ezer díszfát, 100 ezer cserjét árusítanak ki. Nem­sokára megkezdődik a fe­nyőszezon, melyre szintén jól felkészültek a kertészet­ben. Öt brigádnak köszönhetik > ,:.v (Tudósítónktól) A MÁV Járműjavító Üzem karbantartó részlegének öt szocialista brigádja kong­resszusi versenyvállalásában a tmk javítási határidők előbbrehozását tűzte ki célul. Munkájuk nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy az üzem belső átalakítási munkáinál még a téli időszak előtt elvé­gezhették a fontos előkészítő kőműves, villanyszerelő és gépszerelési munkákat. Még használható anyagok beépítésével csökkentették a költségeket. A KISZ szocia­lista brigád vállalta az új bontóműhely világításának teljes felszerelését, a kábel- fektetéssel és kábel-ároká- sással együtt. Az alapszín: arany-piros és arany-fekete Címer és zászló Hódmezővásárhelynek Hódmezővásárhelyen a vá­ros új címerére pályázatot írtak ki, melyre nyolc pá­lyázó 40 címertervet küldött be. A Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus javaslatára ezek közül hármat terjesz- fették a tanácsülés elé. Végül is Sinika Mátyás egyik cí­merterve nyerte meg a ta­nácstagok tetszését. Ezen a középkék alapszínű pajzs­formán, a város haladó ha­gyományaira, iparosodására, gazdagodó mezőgazdaságára képzőművészeti életére utaló formák arany-piros és arany-fekete színűek. A ta­nácsülésen ugyancsak elfo­gadták a város zászlajára vonatkozó tervet. Az arany alapszínű lobogó középső ré­szén helyezkedik majd el a város címere és a Hódme­zővásárhely felirat. •#- Mold László művészeti vezető és Csorba Magda berakónö — ketten az aranygyűrűsök közül. Nyomdászaink tegnapi ün­nepének egyik szép pillana­ta volt, amikor 18 borsodi nyomdász — valamennyien az államosítás óta a nyom­dánál dolgoznak — átvette a vállalati hűséget' szimbo­lizáló aranygyűrűt. Közülük beszélgettünk el kettővel. A nyomdában, éppen reg­geliidő van. Csorba Magda berakónőnek így jut pár perc ideje, hogy emlékeiről meséljen. — Tizenhat éves kislány­ként lettem nyomdász. Az államosítás óta dolgozom a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Előtte megpró­bálkoztam más szakmákkal is, de a szívem mindig visz- szahúzott ebbe a különös, szép világba. Mennyi minden történt vele az eltelt 25 év alatt! Meséli, hogy kezdetben még lábbal hajtott géppel kel­lett dolgoznia, s nem nyolc, hanem 12, vagy még ennél is több órát dolgoztak na­ponta. — Soserh bántam meg, hogy nyomdász lettem. Min­dig szívesen tettem, amit kellett. Örülök, hogy tagja lettem az aranygyűrűs törzs- glárda-csa pátriák; s innen szeretnék nyugdíjba is men­ni. Vége a reggeliidőnek, új­ra megindulnak a nyomda­gépek. Csorba Magdolna, a nyomda aranygyűrűs kiváló •dolgozója is elfoglalja he­lyét. Megkezdődött a 26. év. Aki csak egy kicsit is is­merős a nyomda szakmá­ban, találkoznia kellett már Mold László nevével. — Valóban a régi nyom­dászok közé tartozom már. A szakmát apámtól örököl­tem, akinek az államosítás előtt Putaokan volt egy kis nyomdája. Ketten dolgoz­tunk, ő vodt £ mester, én az KINCS / A HÁZNÁL A KINCSES KALENDÁRIUM KINCSES KALENDÁRIUM 1975 Kapható a hírlapárusoknál és a postás kézbesítőknél Fiatal arcok Négy—biz’oda nem mégy... Kiss László, a miskolci postás KlSZ-bi- zottság titkára képviselte városunk, megyénk fiataljait Várnában, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség kilencedik kongresszu­sán. Amikor kerestem, még Várnában volt. Üres asztalon egy csokor virág, egy ha­mutartó és egy határidőkkel teleírt naptár. Az ő távollétében próbáljuk megrajzolni portréját közvetlen munkatársai segítségé­vel. Jurcsisin Kár oly né, a KlSZ-bizottság szer­vező titkára: — Kiss elvtárs 18 éves korától dolgozik a városi távközlési üzemnél. Az 1971. évi választások során lett KISZ-titkár; 1973- ban újraválasztottuk. Ugyanebben az évben kapta meg a KlSZ-bizottság dicsérő okleve­lét. Ö, aki maga is műszerész szakmunkás­ként dolgozott, nagyon jól ismeri a fiatalok gondjait, céljait. Talán ezért is olyan hatá­rozott döntéseiben, fellépésében. Az után­pótlás nevelését szinte teljesen magára vál­lalta. Figyeli, milyen képesség bontakozik ki a KISZ-fiatalokban, mennyire aktívak, szervezi és irányítja a munkát. Kertész István, a KISZ-szervezet agit.- prop. titkára: — Laci egyéniségét az első találkozásunk történetével tudnám jellemezni. Évekkel ez­előtt egy KISZ-összejövetelen megszólított. Elmondta, hogy már régóta figyeli a munká­mat és szeretne újabb megbízatásokat adni. Vállalnám-e? Én szíves-örömest mondtam igent, mert éreztem, hogy Lacival nagyon jó dolgozni. Persze az önként tett vállalá­sokat, a társadalmi munkát nála nem lehet elbliccenteni. Ezekről pontos számadást kér mindig. Jelenleg 363 tagja van a kilenc alapszervezetünknek. Legutoljára a postás sportpálya építésén dolgoztunk. Amióta Laci a titkárunk, nagyon fellendült a KISZ-élet. Vidéken három új alapszervezet alakult. A vidéki KISZ-titkárok is — akiknek a mun­kája valójában nem is tartozik Lacira — gyakran fordulnak hozzá tanácsért, segítsé­gért. Pedig neki rengeteg munkája van anél­kül is, hiszen minden rendezvényen ott kell lennie. Van egy ifjúsági klubunk a Széche­nyi utca 60. szám alatt, ahol gyakorta tar­tunk összejöveteleket. Ilyenkor Laci csak a késő éjszakai órákban tud hazautazni Tak- taharkanyba. Most nagy izgalommal várjuk haza, kíváncsiak vagyunk, Qiilyen élmé­nyekkel és tapasztalatokkal tér vissza Vár­nából. x Kiss László elvtárs 1971 óta párttag. Most végzi a marxista esti egyetemet. Otthon, Taktaharkányban felesége és két gyermeke — László és Gabriella — várja minden este. Kiss elvtárs hajnalonként indul és késő éjszaka tér haza, de fiatal felesége talán még soha nem mondta neki, amikor társa­dalmi munkát végez, asszonyi szigorral, tü­relmetlenül —, hogy biz’ oda nem mégy ... VARGA RUDOLF inasa. Aztán átkerültem a miskolci Steiner-nyomdába, ott ért az államosítás 25 évvel ezelőtt. Az eltelt negyedszázad alatt volt kéziszedő,. korrek­tor, gyártáselőkészítő, mű­szaki vezető, üzemvezető, s most a nyomda művészeti vezetője. Kisujjában van a szakma. Az 1964-ben meg­hirdetett szakmai pályáza­ton (Nyomdász évkönyv) el­nyerte az első díjat, amely talán nem is került még vi­dékre. De legalább ennyire büszke — joggal — a „Szak­mai kultúra fejlesztéséért” kitüntetésre, amelyet ugyan­csak ritkán kapnak vidé­ken. — Mindig a szakma tit­kainak megismerésére tö­rekedtem. Sokan azt mond­ják, előnyös helyzetből in­dultam, hiszen már csecse­mő korom óta szívhattam magamba a nyomdai leve­gőt. Az én véleményem az, hogy mindenki egyenlő eséllyel kezd el egy szak­mát. Más kérdés az, kit ho­vá, meddig visz, vagy ha . kell, űz, hajt a szakma imádata, a lelkesedés. Én csak azt mondhatom, ha százszor újra születnék is, akkor is csak nyomdász len­nék. (nyikes) Vetélkedő Tegnap kezdődött meg a Gárdoni Művelődési Házban A szabad Miskolc 30 éve cí­mű középiskolás vetélkedő. A továbbjutók részére de­cember elsején tartják meg a döfitőt. Huszadik születésnap A Komlói városi tanács Pártbizottságának képviselői holnap látogatást tesznek a 20. évét ünneplő Kazincbar­cikán. Az ünnepségek befe­jező aktusaként a komlói művészegyüttes ad műsort Különös, szép világ ARANYGYÜRÜS NYOMDÁSZOK Díszfák és fenyők

Next

/
Thumbnails
Contents