Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-21 / 273. szám

Négy évtizede kezdődött Szöcskések Odaűainm a vitorlázógépek, idebenn — repülőterünk tár­salgójában — az emlékek; szálltak. Utóbbiakat négy évtized mélységéből hat idő­sebb férfi „repítette fel”. Az MHSZ repülőfclubja hívta meg őket, hogy az ifjú vi­torlázók tiszteleghessenek előttük, s egykori helytállá­sukról példát is vehessenek. S ők hatan — a Miskolcon lakó Bogdanovits Kálmán, Kökény Béla, Solymosi Zol­tán, Szűcs László, s évek óta a fővárosban élő Kovács Gyula és Ősz József — má­sik, sajnos már elhunyt hat társukra is emlékeztek, akik­kel együtt teremtették meg városunkban a vitorlázóre­pülés alapjait. A űlíérekből tervrajz tesz Hogyan is kezdték? Negy­venegy és fél éve, 1933 hús­vét vasárnapján két buda­pesti műegyetemista elvitor- lázott Miskolc fölé. Ámulat­ba ejtették a várost, s ösz­tönzést adtak egyazon baráti társaságba tartozó tizenkét munkásfiatalnak. — Ilyen gépet mi is csi­nálhatnánk! — mondogatták mind gyakrabban, s végül óhajuk elhatározást szült: „Megcsináljuk!” És olyan történet kezdő­dik, amelyet avatott író iz­galmas és tanulságos regény- nyé kerekíthetne. Egy sport­ág megszületésének történe­téből a negyedik éve tom­boló gazdasági válság kö­vetkeztében mindenkinél többet szenvedő munkásosz­tály lehetetlent nem ismerő gyermekeinek céltudatosságá­ra, áldozatvállalására, alko­tó erejére is fény derülne. A leleményességükre nem­különben. — Fillérenként összespó­roltunk 16 pengőt, hogy megvásárolhassu k a Zögling - típusú gép tervrajzát — ele­venítik fel azokat a heteket, hónapokat. — Pedig néha még ennivalónk is alig volt. Egyikünk eljárt a szakisko­lába is, hogy megtanulja a tervrajz „olvasását”. Senkit sem emelnek ki so­raikból, így emlegetik csak önmagukat: „Egyikünk, má­sikunk”. Ezzel is jelzik, hogy olyan kollektívát alkottak, amelyben a munka, de az alkotás öröme is közös volt. tójának segítségét kérték, aki megengedte nekik, hogy az intézmény két pincehe­lyiségéből — a válaszfal ledön­tésével — egyet csináljanak. A kezük nyomán esténként nőtt, terebélyesedett a gép — anyag, pénz nélkül azonban nem jutottak tovább a tör­zsénél. Ekkor, 1934 tavaszán, a múzeum udvarán közszemlé­re helyezték félig kész mű­vüket, s nem voltak restek tájékoztatni a nehézségeik­ről a kíváncsiakat, köztük egy újságírót is. Utóbbi cik­ket írt kezdeményezésük nagyszerűségéről, a problé­máikról is, mire egy szikszói tanító 50 pengőt küldött ne­kik. A gazdag miskolci pol­gárok erszénye azonban nem nyílott ki számukra. Hosszas fejtörés után egy szintén kíváncsi, s valamiben kitűnni akaró nyugalmazott tábornokot — jó pszichológi­ai érzékkel — rábeszéltek, hogy választassa be magát az Aero Szövetség helyi szervezetének vezetőségébe, mivel tudták, a szervezetnek nyolcezer pengője van a ta­karékban. Minden a tervük szerint történt, s a repülés­ért semmit sem tevő, csak pilótaként tetszelgő úrigye­rekek szervezetéinek pénzé­ből hozzájutották a szüksé­ges összeghez, amiből elké­szíthették gépük két szárnyát is. „Próbalovaglás” a Karakánnal Ám felbukkant még egy akadály. A repülők szövetsé­gének országos vezetősége nem engedélyezte a vitorlá­zást, írván: „Miskolc légköri viszonyai nem teszik lehető­vé a sportág üzését.” Erre a tucatnyi 22—25 éves fiatal a Budapesten élő Rotter La­jos mérnökinek, a vitorlázó- repülés Eurépa-bajnokának a segítségét kérte, aki legen­dás hírű „Kairakán”-jával berepülte a környék légte­rét, s megállapította, hogy Sajókápolna határa felett ki­tűnően lehet „lovagolni” a szelek szárnyán. Néhány hét alatt a lelkes „gépgyártók” és barátaik hangárt építettek a falu mel­lett — s 1934 októberének első vasárnapján mintegy tízezres tömeg szeme láttára és ovációzása közben levegő­be emelkedett mestermun­Harag és öröm A súlyemelők közül többen nyíltan megvallják, hogy „haragszanak” a súlyzóra. Hinnünk kell nekik, hiszen a rendkívül erőfeszítést igénylő győzelem előtt ritkán mutatnak mosolygós arcot ellenfeleiknek a sportolók. A vas súlyzó is ellenfél, de ha már a fej fölé kerül, mo­solyt csal a győztes arcára... Mint képeinken is: Balogh Attila, a IPVTK súlyemelője összpontosít, aztán elégedet­ten nyugtázza a jó ered­ményt. (Szabó István felvételei) DVTK-Rakamaz 4:1 Kötöttfogásban kájuk: a Szöcske. (A név­adás stílusérzékükre vall.) A miskolci vitorlázórepü­lés regényének sikerekben gazdag fejezetei íródtak az­óta — különösen pedig a felszabadulást követő három évtizedben ... Amíg odakint szálltak a gépek, a társalgóban pedig az emlékek, arra gondoltam: az utóbbiak „íelröppen.tői” — a Szöcske megalkotói — nél­kül az előbbiek tán nem is szárnyalhatnának oly maga­san. TARJÁN ISTVÁN nyolcadik hely nyolcadik helyén végeztek. A helyezéstől függetlenül azon­ban továbbra is NB I-esek maradtak, mivel ebben az évben sem az első, sem a második osztályból nincs ki­eső. Persze, az NB II-ből sem jut fel egy csapat sem az élvonalba. /Vem ment a világbajnoknak Az IUVSC kieseti a labdarúgó }ll\K-ból Fétis készen a múzeumudvaron További pénz hiánya miatt a fián keresztül egy fa.Se- reskedőt rávettek arra, hogy segítse őket faanyaggal. Az­tán egy cukrász fiával kötöt­tek barátságot, avégett, hogy annak apja engedje át ne­kik az üzlethelyisége alatti pincét „gépgyártó’* műhely­nek. Amikor az — az egyre növekvő géptörzs miatt — kicsinek bizonyult, Leszih Andornak, a múzeum igazga­A kötöttfogású birkózó baj­nokság „második fordulója” nem sikerült úgy a diósgyő­riek számára, mint az első. A selejtezőkben egy vereség­gel a második helyet harcol­ták ki Diósgyőrben, ami jogot biztosított számukra az NB I. 5—8. helyéért vívandó küz­delemhez. A fővárosban megrende­zett és végső helyezést el­döntő mérkőzéseken viszont győzelem nélkül maradtak a fiúk. A DVSC-től 6:4, a Szondy SE-től 8:2, az Ú. Dó­zsától pedig 7:3 arányban kaptak ki, így a bajnokság Görögország—NSZK 2:2 (1:0) Az EB-selejtezőt Athénben ját­szották, s azon a görögök l:0-ra, Rakamazon igen kellemes já­tékidőben — a nézőnek ugyan csípős volt a napos, de szeles helyi klíma — játszotta a Diós­győr nagydöntőbeli első mérkő­zését. Az ellenfél, a Rakamazi Spartacus nem is olyan régen még NB Il-es, most viszont me­gyei I. osztályban szereplő együt­tese volt. Mintegy 500 néző volt jelen a dr. Demeter vezette mérkőzésen, amelyen a DVTK a következőket szerepeltette: Veréb—Kovács (Szűcs, a szü­netben), Salamon, Hajas, Kutasi —Oláh, Horváth A. (Váradi, a 60. percben), Görgei—Horváth E., Káplár, Koleszárik. A találkozó jelentős részében nem igen lehetett érezni a há­rom osztálynyi különbséget, hi­szen most is az történt, ami az ilyen kupamérkőzéseken szokott: a kiscsapat óriási lelkesedéssel, nagy lendülettel próbálta meg ellensúlyozni vendége nagyobb tudását. Mindez azonban csak a mezőnyben járt eredménnyel, hi­szen a góllövésben akár nagyobb is lehetett volna a különbség a Diósgyőr javára. A gólok sorát Oláh nyitotta meg a 8. percben, mintegy 18 méter­ről lőtt védhetetlenül a bal felső sarokba. A 24. percben Káplár lőtt gólt egy elcsípett hazaadásból. A 45. perc végén Gárdos egy szép ha­zai akció végén szépített. A má­sodik félidőben előbb Görgei lőt­te Oláh átadását a bal alsó sa­majd 2:l-re vezettek, s Wimmer csak a 86. percben tudta megsze­rezni az NSZK egyenlítő gólját! h. k. rokba (66. p.), majd Salamon labdáját juttatta ugyanoda a vég­eredményt beállító Koleszárik (73. p.) Nagy meglepetés született az egyetlen mai — korábban elma­radt — megyei csoportdöntö mérkőzésen. A Táliyai Építők ugyanis kiverte az MVSC-t, s igy 27-én ők fogadhatják az Egri Dózsát a legjobb 32-be jutásért folyó mérkőzésre. (Tállya—MVSC l:o (0:0). G: Magyar.) ' A tegnap lebonyolított nagy­döntő óriási meglepetéseket ho­zott. Kiesett a kupa védője, a KEK-ben nagy sikert aratott FTC, de elbúcsúzott az SBTC, az MTK, és az Egyetértés is. A bor­sodiak viszont valamennyien to­vábbjutottak! Nézzük először a borsodiak további eredményeit: Kazincbarcikai Vegyész — Nyír­egyházi Mezőgép 6:0 (2:0). G: Kopa (3), Ráczi, Kendi, Mikuia. (Nyíregyházán.) Salgótarjáni ZIM Vasas—Ede- lényi Bányász 1:2. G: Németh I., Stark. Malinovszkij SE—Borsodi Vo­lán 0:0. ll-esekkel a Volán jutott tovább — 3:2 arányban. Az NB I-esek tegnapi kupa- eredményei az MNK-ért a (to­vábbjutók neveit vastag betűk­kel szedtük): Dunaújvárosi Építők—Videoton 1:1 (ll-esekkel: 4:5). Barcs—Pé­csi MSC 2:2 (ll-esekkel: 1:2), Gyoma—Békéscsaba 0:4, Budafok —Bp. Honvéd 0:2, BKV Előre— Csepel 1:1 (A ll-es rúgásokat a Csepel nyerte), Kossuth KFSE— U. Dózsa 1:3, MÁV DAC—ZTE 0:0 (ll-esekkel: 3:5), Fertőszent- miklós—Tatabánya 1:3, Pécsi BTC (megyei!)—VM Egyetértés 1:0(!), Haladás—Sabaria Cipőgyár 4:0, Péti MTE—Itába ETO 1:2, Deb­receni VSC—Salg. BTC 0:0 (ll- esekkel: 4:3), Bábolnai SE—MTK 4:2 (!!!), Vasas Izzó—Ferencvá­ros 1:1 (ll-esekkel: 4:3), Gyön­gyösi Spartacus—Vasas 0:2. H. K. Elégette a fontjait Egy 30 éves angol férfi, félve az adóhatóság bünte­tésétől, elégette nagy értékű fontjait. A pénzt apjától örökölte, s hogy az örökösö­dési adó kifizetését megke­rülje, egy faliszekrónyben rejtette el. Amikor kezdett benne elhatalmaskodni az a gyanú, hogy az adóhatóság a nyomában van, pánikba esett. Fontjainak hamuját tűzszakértők, kertjének ró­zsabokrában találták meg. A hamu laboratóriumi vizsgá­lata bebizonyította, hogy valóban angol pénzit égettek el. A félőrült örököst a leeds-i törvényszék 5000 font büntetésre ítélte adócsalás címén. Rablóból lesz a legjobb pandúr 1973-ban az ame­rikai kiskereskedel­mi hálózatban a házi szarkák mintegy 4,8 milliárd dolláros kárt okoztak. Becslések szerint ebben az év­ben 15 százalékkal nagyobb veszteségre kell számítanunk. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a lorá- sok 75 százalékát maguk az alkalma­zottak követik el. Az amerikai ke­reskedők éppen ezért egy sor szigorú in­tézkedést hoztak a lopások kiküszöbö­lésére. Elég sok vál­lalatnál bevezették már a hazugságvizs­gáló gép alkalmazá­sát. Ezek segítségé­vel vizsgálják az újonnan jelentkező alkalmazottakat. Van­nak olyan keres­kedelmi vállalatok, amelyek tanácsadó­ként hivatásos tol­vajokat alkalmaz­nak. Velük dol­goztatják ki az áruházi lopások el­leni harc straté­giáját. Ami a vá­sárlóközönséget il­leti, többnyire rej­tett kamerákkal), tükrökkel stb. el­lenőrzik őket. A fedezet nélküli csekkel vagy ha­mis pénzzel je­lentkezők elleni küz­delem során az áru­házak lefényképezik a vásárló4, feljegy­zik adatait, sőt oly­kor ujjlenyomatokat is vesznek. A na­gyobb áruházak köz­vetlen kapcsolatban állnak (általában elektronikus számí­tógép segítségével) a bankokkal, hogy a lehető legrövidebb időn belül ellenőriz­hessék üzletfeleik aláírásának hiteles­ségét. Azt v hitte, hogy szállni tud Padovában Riccardo Berti, 19 éves diák különösen nagy adag LSD-t vett be. Ügy tű­nik, első alkalommal folya­modott kábítószerhez. Hallu- cinációi voltak és mivel de­líriumos állapotában meg volt győződve arról, hogy tud szállni, levetette magát egy 60 méter mély aknába. Tes­tét egy hét múlva találták meg. Vendégek mániái „Marlene Dietrichnek egyetlen mániája van: mindig a szálloda legnagyobb ágyát kéri. Maria Callas viszont ragaszkodik hozzá, hogy a szobájában legyen zon­gora, és jaj, ha nem mindig ugyanazon a helyen áll! Noel Coward író is nagyon szőrszál­hasogató: valahányszor megér­kezett,. mindig azt akarta, hogy ruhái, gyógyszerei, párnái ugyan­azon a helyen legyenek, mint ko­rábban, sőt, még ahhoz is ra- gaszkpdott, hogy a fürdőkádban mindig egj'forma magasságig ér­jen a víz. Amikor erre rájöttünk, ahhoz a módszerhez folyamod­tunk, hogy távozásakor lefény­képeztük a szobáját, a fényké­pet pedig elhelyeztük kartoték­rendszerünkben.” A világ egyik leghíresebb szál­lodája a londoni Savoy (400 szo­ba, 100 lakoszály, 1500 takarító- személyzet, 14 londiner áll a ven­dégek rendelkezésére) kartoték- rendszerét mindig hét lakat alatt őrizték. Ez tartalmazza 120 000 vendég titkait, apró mániáit. Most azonban az International Herald Tribune munkatársának sikerült bepillantást nyernie a titkos kimutatásokba, és néhány valóban bizarr dologra bukkant. Például George Kessler, a híres bormágnás egy alkalommal saját gyártmányú pezsgőjével elárasz­totta a Savoy udvarát, majd ven­dégeinek a rögtönzött tavon egy gondolán tálaltatta fel a vacso­rát. Levél a betörőknek Éjszaka titokban, csönde­sen betörök másztak be egy nyugatnémet ipari üzem hi­vatali helyiségeibe, hegesztő­pisztollyal szakszerűen fel­nyitották a páncélszekrényt, de a remélt pénz helyett csak egy előre nyomtatott munkaszerződést találtak. A következő szerepelt rajta: „Ha hegesztőként dolgozik nálunk, jól kereshet, ezenkí­vül minden munkanapon ol­csó ebédet kap!” A másik oldalán az utóirat; „A pénzt minden este a bankba visz- szük!” A dohányosok fatalisták Pszichológusok egy idő óta tanulmányozzák a dohányzás és a személyiség közötti kapcsola­tot. A washingtoni American University munkatársa, Alan Berman és munkatársai azt ku­tatják, milyen kapcsolat van a dohányzás és a dohányos em­bernek a sorssal szemben tanú­sított magatartása között. Vizs­gálataik során kiderült, hogy a dohányosok — a nemdohány­zóktól eltérően — a dohánynak az egészségre káros hatásával kapcsolatban fatalista magatar­tást tanúsítanak. Arra is rávilá­gítottak, hogy kapcsolat van a dohányzás és a műveltségi szint között. Minél tanultabb valaki, állítólag annál többet dohányzik. A dohányzással valósággal ki akarják hívni maguk ellen a sorsot. Azt állítják: inkább él­nek jól, még ha az élet egy kis­sé rövidebb ideig tart is. A korai halál és a rákveszély — jegyzi meg Berman — nem ijeszti cl tartósan a dohányoso­kat. A dohányzás elleni kam­pányok általában tiszavirág életű eredményt hoztak, a dohányo­sok csakhamar ismét hódoltak veszélyes szenvedélyüknek. A Dél-borsodi TÖVALL felvé­telre keres autógréder gépkeze­lőt, MTZ és FRAK B—1 rakodó gépkezelőket, valamint hálózati villanyszerelőt. Minden néten szabad szombat. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezni le­het: Miskolc, Hadirokkantak u. 62. sz. alatt, a gépészetvezetö- nél. Egyedülálló idős asszonyt nagymamaként két gyermekem mellé fogadok. „Nagymama” jel­igére a Miskolci Hirdetőbe. Adminisztrációban jártas, ké­pesítéssel és gyakorlattal rendel­kező gépírónöt a Diósgyőri Mun­kás üzemi lap szerkesztőségébe (LKM IV. hivatalház) azonnal alkalmaz a Borsod megyei Lap­kiadó Vállalat. Jelentkezés: Mis­kolc, Bajcsy-Zs. u. 15. I. emelet 105. Az Eszak-mag.varországi Áram­szolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatósága gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, va­lamint gondnokot felvesz. Fize­tés megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet: Miskolc, Patak u. ?. szám aiatt, a munkaügyi cso­portnál. (Irányítószám: 3502. Pf.: 227.)

Next

/
Thumbnails
Contents