Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-21 / 273. szám

öt év után... Irodalmi Egy nyitott iskola jf: A fiatalok e borítólapok alapján keresik az érdeklődésük­nek megfelelő könyvet. (Vadas Zsuzsa felvétele) Ha jól emlékszem, már ott voltunk az alapkőletételnél, figyelemmel kísértük az épít­kezést, s hírt adtunk arról is, hogy az új falak közit megkezdődött egy intézmény szellemi alapozása. Mennyi minden fér bele rövid öt esztendő történeté­be, különösen, ha egy iskola fél évtizedéről van szó. Igaz, hogy a megnyíló tantermek első növendékei most még csak hatodikosok, de már so­kan tekintik ezt az iskolát a korábban távozottak közül alma maternek. Az új épü­let jól illeszkedik a Győri kapui lakótelep nagy házai közé, s nemcsak azokkal azo­nos építészeti stílusával. Egy kicsit szellemi központja — vagy ha úgy tetszik, köz- művelődési intézménye — lett a városrésznek. Mindez különösen érezhe­tő volt most, a november 7- én kezdődött iskolai héten, amikor az intézmény az ér­deklődés középpontjába ke­rült. Tulajdonképpen nem is a látványos, zászlódísaes programokról szeretnénk be­szélni,, hanem például arról a foglalkozásról, amelyet „Játszani szeretünk” cím­mel az iskola könyvtárában tartottak, bizonyítván — a kívülállók előtt is — a gye­rekek könyv iránti fogékony­ságát, s könyvtári tájékozó­dási képességüket. Ismétlem, a kívülállók előtt, mert egyik sajátossága volt ennek a hét­nek, hogy még nyitottabbá vált az egyébként is nyílt iskola. A szülők, barátok és ismerősök előtt is fel,tárult az oktatási folyamat egy-egy szakasza. A vendégek nem­csak az ünnepi csapatgyűlé­sen vettek részt vagy a sport- bemutatón meg a miskolci színművész önálló irodalmi estjén, hanem több esetben is beültek a tantermekbe, hogy a gyerekekkel együtt részesei legyenek az oktatás­nak, nevelésnek. ■ ■ Néhány szülő elmondta, hogy másképp látja azóta az iskolát, a tanár munkáját. S A Fáklya A Fáklya új száma vezető helyen foglalkozik a békés egymás mellett élés politiká­jával: az információ- és a szellemi értékek cseréjével. A cikkíró rámutat e cserék nemzetközi enyhülést terem­tő szerepére. természetesen másként látja önmagát is. Általában fale- lősségébresztő egy-egy ilyen (tanár-gyerök-szülő) hármas találkozás. Persze nem hiányozhat a jubileumi iskolai hét alkal­mával a látvány sem. A ki­állított gyerekrajzok már ön­magukban is sok mindenre engednek következtetni. Nemcsak a „40-es”-ben fo­lyó rajzaklatás, esztétikai ne­velés színvonalára, hanem a gyerekek hovatartozására (szinte valamennyien egy most épüilt városnyi város­rész lakód), élményvilágára is. De a kiállítás tárgyai — például a mestermívű tab­lóik — bizonyítják azt is, hogy mennyi felnőtt (szülők és vállalatok) költődák ehhez az intézményhez. ■ ■ A 40-es számú általános iákola, melynek lépcsőzete­sen emelkedő nagy előadó­terme szinte naponta új meg új tanácskozó, művelődő, szórakozó csoportokat fogad be, kedden kétszáz gyerek előtt nyüt meg. Az iskola­hétnek ugyan már vége, de hát Győri Ernő színművész- szél még november 9-én megígértették (akkor mutatta új száma tánczene képviselőivel, a tu­domány és az érdekes em­beri egyéniségek iránt ér­deklődőik pedig képet kapnak a híres szovjet sebész, Nyi- kolaj Amoszov munkásságá­ról. be a színész „Az eljött jö­vendő” című műsorát), hogy rövidesen ismét eljön, s ak­kor Petőfiről beszél. Külön lehetne írni arról, hogy egy kétszázas létszámú „osztály­ban” mennyi pedagógiai, pszichológiai felkészültséggel és találékonysággal lehet fi­gyelmet teremteni. De ezút­tal csak annyit, hogy Győri Ernő: „Fölöttem a szív” cí­mű műsora hatvan percen át fogva tartotta az ötödi­keseket épp úgy, mint a nyolcadikosokat, s persze bennünket, felnőtteket is. A színész azt mondta el — jól válogatott szemelvények segít­ségével —, hogy milyen em­ber és milyen költő volt Pe­tőfi, hogyan szeretett hazát, barátot, feleséget, mi min­dennel kellett megküzdenie, s hogyan fejeződött be ez a gazdag élet. Irodalomtörté­net? Irodalmi mese? Előadói est? Tanítási óra? Mindegyik és egyik sem. Nevelői és mű­vészi teljesítmény. A tanul­sága többek között az, hogy — akár van jubileum, akár nincs — mindazok előtt meg kell nyitni az iskolát, akik szép, okos szóval képesek szólni gyermekeinkhez. (gyarmati) Elhunyt Majczen Mái Majczan Mária Jászai-dí­jas színművésznő, a Veszp­rém megyei Petőfi Színház művésze, a Magyar Színház­művészeti Szövetség elnöksé­gének tagja november 19-én, életének 37. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. folyóiratok vidéken A napokban ülnek össze tanácskozásra a Debreceni Irodalmi Napok részvevői. A téma: a vidéki irodalmi fo­lyóiratok helyzete, feladatai. A Magyar Rádió ez alka­lomból a 3. műsorban bemu­tatja a Tiszatáj, az Alföld, az Életünk és a Forrás című folyóiratokat. Tegnap este a Napjaink költőinek és írói­nak művei hangzottak el. Leonardo, a muzsikus Legszélesebb körű alkotó szellemiségének állandó han­goztatása és szemléltetése mellett is ' viszonylag igen kevés szó esett még a leg­utóbbi évekig is a Leonardo da Vinciről szóló művekben a zenéhez való kapcsolatáról. Leonardo igen sok időt szentelt a muzsikának, ját­szott hangszereken és tanított is muzsikát, foglalkozott a zene elméleti és gyakorlati kérdéseivel, különösen fog­lalkoztatták az akusztika problémái. A legutóbb fellelt madridi kéziratai ezt bizonyítják. * A kolostor, ahol Rublj 0Y festett Számos meglepetést készí­tenék elő a restaurátorok a turisták számára, akik ezré­vel látogatják a Moszkva- kömyéiká Zagorszkat, a tör­ténelmi múltjáról és kultu­rális hagyományairól neveze­tes várost. A jövő óv vágón befejezőik a múlt összes mű­emlékeinek a helyreállítását, köztük a nevezetes Szergijevi Szentháromság főkolostorét. Ezt a várszerű kolostort a XIV. század derekán építet­ték Moszkva eűóitit. Nagy ha­dászati jelentősége volt: észak felöl védte a fővárost. A kolostor falainak magas­sága 8—14, vastagsága 6, hossza 12G4 méter. Épületei az akikori kor építőenűvósae- tének csúcsát jelentik. A ko­lostor székesegyházának fres ­kóit a nagy orosz festőmű­vész, Andrej Rubljov és ta­nítványai festették. Vala­mennyi freskót restaurálták. Borsodtól a Karib-tengerig Négy könyv ­öt világ Hogyan lett a Szovjetunió a békés atom nagyhatalma? — erről szól Nyikolaj Dole- zsal, a Szocialista Munka Hőse, Lenin- és Állami dí­jas, az első — obnyinszki — szovjet atomreaktor főkonst­ruktőrének cikke, az első szovjet atomreaktor megépí­tésének 20. évfordulója al­kalmából. Ismét gazdag a lap szov­jet—magyar kapcsolatokkal foglalkozó anyaigválogatása. Megtudjuk többet között, hogy a grúz főváros, Tbiliszi legkedveltebb városi közle­kedési eszköze a Magyar IKARUS, hogy Magyarorszá­gon több mint 3000 azoknak a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembereknek a száma, akik a Szovjetunió­ban végezték tanulmányai­kat, s hogy Petőfi az egyik legnépszerűbb költő a Szov­jetunióban: műveit 17 nyel­ven, összesen negyennégyszer adták ki, 1 millió 650 ezres összpéldányszámban. A könnyűzene kedvelői színes képriportban ismer­kedhetnek meg a szovjet Milyen volt a múlt század Borsod megyéjéből elindult Szemere Miklós dzsentrivilága, és a két világháború között, sőt, azután is — habár csak letörve — élő Szemző Gyula főispán élete? — Hogyan tá­madt fel a Horthy-korszakban egy kis cselédlányban az öt gyilkossá tevő indulat, és ho­gyan élt a római korban az a császárrá lett dilettáns, akit so­kan követtek még (utoljára egy Hitler Adolf nevű elfuserált festő szadizmusában jelentke­zett az egykori Nero)? — Mi­lyen volt a nagy francia forra­dalom, majd Thermidor és Na­póleon visszfénye a Karib-ten- geren? — Hogyan élt Coubert, a kommünárrá lett nagy festő? Ezekre a kérdésekre ad választ néhány, legutóbb megjelent könyv. Kellér Andor Zöld gyep — zöld asztal című regényének új kiadása egy borsodi föld- birtokosnak, a legendás Sze­mere Miklósnak, a verhetet­len kártyásnak és lóverseny­zőnek az életét meséli el színesen., azét a Szemeréét, akii dúsgazdaggá vélt a zöld gyepen és a zöld asztalnál. — Azután beszámol Keliér a nagy kártyásról. Szemző Gyula főispánról, aki minde­nét elvesztette a kártyán, és akire még én is emlékszem gyermekkoromból, ment mel­lettünk lakott: ha nyerít a klubban, taxin tért haza, ha vesztett — gyalog. Ezt még nagyanyám mondta el nekem és eszerint figyeltem a „bá­csi” hazatértét. Kosztolányi Dezső két re­gényéit egy kö-teitben adták ki újra. Az Édes Anna a magyar pszichológiai regény remekműve, a feudalizmussal egyidőben erősen kacérkodó Kosztolányinak ebben a kor­szakában írott tökéletes „kri­mije”, amelyre illik a babitsi mondás: „de nagy dolog eigy krimi, ha jó”. — A Nero vi­szont a római korba ülteti az örök dilettánst, aki „művé­szi” ambícióját, hatalomra kerülve, az emberek meg- kínzósábam éli ki. Horthy fe­hérterrorjának már utána voltunk, amikor Kosztolányi ezit megírta, de Hitler még csak élkövetkezendőben. A könyv mégis jellemző őrá is. A hitleri önkény elől Me­xikóba menekült Anna Seghers három kisregénye, a Karib-tengeri történetek tulajdoniképpen egységes vi­lágot tár fel: a nagy francia forradalom alatt felszaba­duló, majd isimét elnyomott négerek világát a Karib-ten- ger partján és az őket fel­szabadító jakobinusok tragé­diáját is. Végül Maurice Choury szép képekkel illusztrált könyve, a Jó napot, Courbet úr! a nagy francia festő éle­tének könnyed, népszerű le­írása, egyben a nagy forra­dalmárnak állított emlék. (Szépirodalmi, illetve Kos­suth Könyvkiadó) MÁTÉ IVAN Egyre többet hallunk róla, és ezek a hangok olyan erő­sek, hogy visszhangzik tőlük az egész világ, mégis keve­set tudunk Chiléről. Annyi­ra, hogy amit A sakál című filmben látunk, '‘mindenek­előtt komorságával döbbent meg. A testi-szellemi nyo­mor feneketlen mélységével riaszt az a világ, amely a távoli dél-amerikai országra még pár évvel ezelőtt is jel­lemző volt. Az író-rendező Miguel Lit- tin 1969-ben forgatta a (ná­lunk ezen a héten a második hálózatban látható) chilei filmet. Megtörtént esetet — egy nyolcszoros gyilkosság aktáit — használ a forgató­könyv alapjául. Pontosabban lépésről, lépésre feldolgozza a történteiket. A bírósági tárgyalást, az ítéletre vára­kozók börtönének világát, a kivégzést. Mindez többé-ke- vésbé a filmszerűség rovásá­ra megy, de a rendező nem bánja. Élsősonbain a doku­mentumok erejével akar hatni. Megmutatja, hogy a husza­dik század második felében van olyan társadalmi rend, amely a legsötétebb tudat­lanságban tartja az embert. A filmnek talán legmegindí- tóbb mondata az, amit a „sa­kál”, a gyilkossággal vádolt és azt beismerő paraszt a börtönben mond: engem so­lia senki nem tanított sem­mire. És ez a szó szoros ér­telmében értendő. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: A méregládától a kisgépekig. Ri­port — 14.00: Kórusmuzsika. — 14.12: Arany János élete és mű­vészete. m. rész. — 14.32: Ma­gyar fúvószene. — 14.49: Az elő népdal. Budapest. 15.00: Hírek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: A revizor. Rádiójáték Gogol vigjátéka nyomán. — 16.40: Sárdy János nótafeivételeiból. — 17.00: Hírek. — 17.05: Szimfoni­kus zene. — 17.37: Körmikroíon. Vita.T.üsor. — 18.02: Szituációk — megoldások. Zűrzavar. Kertész Iván operaösszeállítása. — 18.53: Hídavatás. Arany János balladá­ja. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Nép­zenei magazin. — 20.15: Dupla vagy semmi___ Schubert élete és művészete. — 21.15: Hírek. — 21.15: Készletek Szirmai Gábor: Mágnás Miska című operettjéből. — 22.00: Hírek. — 22.20: Athéni nyitás. Jelentés a görög válasz­tásokról. III. rész. — 22.30: Hang­verseny. — 23.40—0.25: Magyar táncdalok — külföldi előadók. Közben 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Bajazzók. Részletek Leoncavallo operájából. — 12.43: Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. Záhony, a vasutas­város. — 13.00: Hírek. — 13.03: Mozart-művek. — 13.45: Idöjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ket­tőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Rádióhangversenyekről. — 19.44: Mit olvashatunk a Béke és Szo­cializmus című folyóiratban? — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00- Hírek. — 20.10: üj könyvek. — 20.13: Közvetítés Uppsalából, a Románia—Magyarország Világ Kupa nemzetközi férfi kézilab­datornáról. — 20.45: Zord folyó. Siskov regényének rádióváltoza­ta. Befejező rész. — 21.34: XX századi muzsika. — 22.06: Holnap Közvetítjük . . . Mozart: Don Juan című operájának felújítása. — 22.36: A hanglemezboltok köny- nyűzenei újdonságai. — 23.00 • Hírek. — 23.15: Nóták. — 23.40: Három Chopin-noktürn. — 24.00 • Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Be­szélgetés a majorban ... — Falu­gyűlés Nyékládházán. — Szóra­koztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Egy fontos közművelő­dési tanácskozásról: Szocialista brigád a szocialista otthonért; A tömegsport és a testnevelés hely­zetéről tárgyaltak.) — 18.15: ver­sek — zenével. — Ifjúsági kör­kép. (Küldött volt Várnában; Feladataink az ifjúság családi életre nevelésében; 25 éves jubi­leumára készül .egy szakközépis­kola.) — Beat-kedvelők 10 perce. Televízió: 17.58: Műsorismerte­tés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Ne­vező. Szakma és világnézet. — 18.35: A tették váíosa. Négy év­A kisgyerek az utcára ke­rül, majd egyik gazdától a másikhoz hányódik. Ügy nő fel, hogy a létezéséivel azok sem számolnak, akiknek (időnként, ha van munkája) dolgozik. Él az anyja, akit szeret, tudja hogy hagy hív­ják, hogy ha éhes, enni kell, ha fázik, fedél kell az em­ber feje fölé. Minden mást a börtönben tanul meg. Mi­re agyonlövik, tud írni, ol­vasni, ismer néhány mester­séget, sőt katolikussá, és *— mint mondja — a „hazav hű fiává válik. Belátja, hogy a törvények értelmében a büntetést megérdemli. Ez a filmben az igazi bor­zalom. A törvényesség nevé­ben ítélik el azt, aki felnőtt úgy, hogy soha nem ismer­hetett törvényt. Egy olyan társadalom ítéli el, amely vele együtt mélységes nyo­morban élő tömegeket, em­bertelen viszony okait produ­kál. Amely eljuttatja a leg­végsőkig. Az emberség ne­vében mond ítéletet, és mo­rálról beszél az elítéltnek, aki azt sem tudhatja, hogy létezik erkölcs. Végül pedig felteszi a művére a koronát: a börtönben már ad jó ru­hát és barátságos szót, hí­vévé teszi a megnyomorított szerencsétlent. Ki a sakál, mi a bestiális? A néző válasza aligha lehet kétséges. M— vei a nőpolitikái határozat után Ozdon. — 19.15; Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A ta­vasz 17 pillanata. Szovjet tévé­filmsorozat, VIII. rész. — 21.10: Jogi esetek. — 21.50: Tv-híradó 3. — 22.00—22.30: A Tv Galériája. Szabó Marianne textiltervezd iparművész. szlovák televízió: 16.40: Hírek a jégkorongpályákról. — 17.00: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.40: A néphadsereg műsora. — 16.10: Gerald Philippe. — 19.00: Híradó, publicisztika. — 20.00: A be nem ért nyár. Tévéjáték. — 21.15: Híradó, publicisztika és sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: (7): A madarász. Huszka-bérlet. Filmszírházak: Béke: (Í4, hn6, C): Váltságdíj egy halottért (mb. szí. amerikai). — Kossuth (f 3, hn5, 7): Piknik a sasok hegyén (szovjet kalandfilm). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): A sakal (chilei). — Fáklya (Í5, f7): La Mancha lovagja (szí. olasz—ame­rikai). — Petőfi (15, f7): A be­tyárkapitány kincse (szí. román). — Szikra (5, 7): Az Olsen banda nagy fogása (mb. szí. dán). — Táncsics (5, 7): A mesterdetek- tív (mb. szí. angol). — Ady—Ta­polca (7): Banditák hálójában (szí. angol). — Hámor (6): Az ördög atamánja (szovjet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Műtárgyak meg­mentése. — Fiatal művészek Cso­konairól. — Kohász Galéria: Miskolci grafikusok kiállítása. — Szőnyi István terem (9.30—18): Zoltánfy István festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Battonyától Nemesmedvesig Bé­lyegkiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Víz, levegő, élet. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. péntek Kossuth rádió: 8.08: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: programjából. — 8.22: Kamara- prorgamjából. — 8.22: Kamara­zene. — 9.00: Az elmés, nemes Don Quijote de la Mancha. Cer­vantes regénye folytatásokban. VI. rész. — 9.20: Beethoven: II. szimfónia. — 10.00 :'Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Énekóra. Tanuljunk magyarul! — 10.30: Édes anya­nyelvűnk. — 10.35: Szerelmi dal- keringők. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 11.00: Vegyész-szemmel a Louvre kincsei között. — 11.10: Gwyneth Jones és Boris Chris­toff énekel. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Polkák. — 8.20: Nóták. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy dél­előtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. Közben 10.59: Lottóeredményeit* — 11.00: Hírek. nrmrn

Next

/
Thumbnails
Contents