Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-20 / 272. szám

# „Huszonkét ügyvéd védene honorárium nélkül” Látogatás Végh Antalnál Természetesen a labdarú­gásról beszélgettünk Végh Antallal, Budapesten, hűvös­völgyi lakásában. Pontosab­ban fogalmazva: közvetve beszéltünk a labdarúgásról, hiszen elsősorban a könyvé­ről volt szó. De mivel a könyv ismeretes módon a ma­gyar labdarúgás „betegségét” tárgyalja, így erről a nép­szerű (vagy csökkenő nép­szerűségül sportról is. Sovány dosszié Hamarjában egyetlen olyan könyvet se tudnánk idézni a felszabadulás óta megjelen­tek közül, mely hasonlóan nagy vihart kavart volna. Végh Antal ezen nem cso­dálkozik: — A könyvem olyan, ami­lyennek megírnom sikerült, de azt, hogy közérdekű, úgy hiszem, senki nem vitathatja. — Ehhez mérten nem mondhatjuk azt, hogy a könyvnek túlságosan nagy sajtóvisszhangja lett volna. — Inkább azt mondhatjuk, hogy jó ideig agyonhallgat­ták. Az országban a szek­szárdi lap volt az első, mély ismertetést közölt róla. Itt van, ebben a dossziéban. Az asztalra kerülő dosszié sovány. Az említett mellett még egy Lúdas Matyi-humo- reszk, a Népsport elemzőnek igazán nem mondható októ­ber 9-i írása, egy Árkus- glossza és a Magyarország rövid, tárgyilagos ismerteté­se fekszik. Kacsák keringenek — Hány példányban jelent meg a „Miért beteg a ma­gyar futball?” — Ötvenezerben. — Mi a helyzet egy eset­leges második kiadással ?-r Ilyenről idáig nem volt szó. Gépelt és fénymásolt példányokról azonban tudok. — És mi van a „betiltás­sal”? Végh Antal széleset nevet: — A legkülönbözőbb for­mában keringő kacsa. Tudok „szemtanúról”, aki látta, ami­kor a könyveimet lepecsétel­ték. Egy másik azt látta, amikor a példányokat be­zúzták Egerben. — Miért éppen Egerben? — Tudja az ég! Talán mert elég messze van ... — A Magyar Ifjúságban a közelmúltban interjúsorozat jelent meg és mellette egy szinte zseniálisnak mondha­tó fénykép. Természetesen nem a Végh-arcképre gon­dolunk. Valóban hét ügyvéd jelentkezett idáig, hogy ho­norárium nélkül ellássák a jogi védelmet egy esetleges perben? — Korrigálnom kell önma­gamat. Az ügyvédek száma azóta megszaporodott. Hu- szonketten vannak! „lllovszkvra Dem harag szom — Lejátszhatnának egy meccset. Sor kerül ilyesmire? Persze nem a pályára, ha­nem a bíróságra gondolunk... — Idáig csak Illovszky pe­relt be. Én Illövszkyra nem haragszom. Ha nem az én bőrömre menne ez a játék, most azt kívánnám, hogy leg­alább ezt a sajtópert nyerje meg, hiszen annyi meccset vesztet^ mostanában. Vaskos levélköteg kerül elő, de a fiókok még sokkal többet rejtenek. A levélírók között Kossuth-díjas akadé­mikustól sorbéli kiskatonáig szinte a társadalom minden rétege szerepel. Aligha lehet vitatni, hogy a „köz” sokat emlegetett véleményének egyik jelentkezési formája ez. A levelek 99 százaléka elismerő. — Részben ezért is egyre jobban érzem, hogy igazat írtam! Végh Antallal vitatkozni lehet, sőt talán kell is. A tények azonban ismeretes módon makacs dolgok, ezek­kel bajos vitába szállni. Már­pedig tény, hogy Végh írói- lag nem jelentős, tartalmilag talán ténybeli hibákat is rej­tő, de morális szempontból rendkívül fontos könyve or­szágos érdeklődést váltott ki. O. I. Sxerződés várható Egri szőlőművelő gépek sikere Kijevben (Tudósítónktól) A közelmúltban rendezték meg Ukrajna fővárosában, Kijevben a magyar mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítást, amelyen az egri Me­zőgép Vállalat is bemutatta saját tervezésű szőlőműve! ő gépeit. A telepítés és a kü­lönböző művelési munkákat segítő egri gépek a rangos mezőnyben is nagy sikert arattak. A kolhozokból és szovhozokból az érdeklődők százai vették körül a külön­böző gépeket, a szőlősorköz­művelőt, az altalajlazítót, s kíváncsian figyelték, hogyan működik a zöldhajtás-válo- gató, a nyesedékaprító és a talajfúrógép. Meggyorsult a betakarítás Dr. Soós Gábor államtitkár elnökletével tartott uleät teg­nap az Országos Mezögazda- sagi Operatív Bizottság. Meg­állapították: az időjárás ked­vezett a termelőknek, nem volt eső, a száraz napsütés lehetővé tette a betakarítás, valamint a vetés meggyorsí­tását. A cukorrépa 94 száza­lékát szedték fel eddig, a kukorica 68 százalékát tör­ték le. A búza 91 százalékát vetették el a gazdaságok. A következő időszakban, lehe­tőség szerint még ezen a hé­ten, a gazdaságoknak most már be kell fejezniük az őszi kalászosok vetését. A kiállítás eredményeként a napokban a Magyar Kül­kereskedelmi Vállalat már felvette a kapcsolatot a szov­jet partnervállalattal, az egri Mezőgéptől szakértőkből áiló delegáció utazott Moszkvába és így várhatóan hamarosan szerződést kötnek az egri szőlőművelő gépek folyama­tos szállítására. Hamarabb lefejtik Városunk felszabadulásá­nak évfordulója tiszteletére a lyukóbányai 5/18-as számú fronton dolgozó brigádok vállalták, hogy december 3- ra a frontmező meghosszab­bításából adódó többletfej­tést is lefejtik. Az eredeti terv szerint ezt december 31- re kellett volna elvégezniük. Vállalásuk teljesítésével egy­hónapos előnyhöz juthatnak, s még decemberben átköl­tözhetnek a déli bányamező 2. frontfejtésének bal olda­lára. A felmérések szerintiit mintegy két évig lesz mun­kájuk. A DH várospolitikai fóruma Lakás, víz, közlekedés Kialakul a rangsor Kollektív bölcsességgel A Győri kapuban (Laczó József felvétele) Még nem tudjuk, mennyi jut majd az ország kasszájából Miskolcnak, mi válhat konkrét tervvé az utóbbi hónapok­ban — a legkülönbözőbb fórumokon — elhangzott sok-sok hasznos javaslat közül. Biztos, hogy nem futja mindarra, amit szeretnénk, de az is biztos, hogy ilyen széles körben még soha nem vitatkoztunk városunk jövőjéről. S hogy így van, abbán nagy szerepet játszik a városi pártbizottság — még mindig újnak nevezhető — várospolitikai osztálya. Hétfőn a Hazafias Népfront városi elnöksége mellett mű­ködő várospolitikai munka- közösség vitatott meg két olyan jelentést, melyben sok társadalmi aktivista több hó­napi munkája fekszik. A cél az, hogy alapos megfontolás után a munkacsoportok elő­terjesztései hosszabb sávra szóló kon­cepcióvá álljanak össze a városi pártbizottságon, melyre támaszkodva a vá­rosi tanács megalapozott ötödik ötéves tervet ké­szíthet. Miről beszélgettünk, mire jutottunk hétfőn? Lassan ki ­Fiatal arcok Egy — megérett a meggy — Szeptemberben, amikor először belép­tem ebbe az osztályba, a lábam elkezdett reszketni, a szemem előtt pedig minden ösz- szefutott. A gyerekeket is csak percek múl­tán láttam külön-külön. Emlékszem, aho­gyan ültünk és bámultuk egymást — mondja Tóth Dénesné tanítónő. Közben az újonnan átadott 2. számú, Vászonfehérítő utcai álta­lános iskola folyosóján a 3/B osztály kicsi­nyeit igazgatja a sorban. Becsengettek, kez­dődik az olvasására ... Ruasi Katika feláll és éneklő hangon je­lenti, hogy „kivétel nélkül mindenki elkészí­tette mára a házi feladatot...” — Gyerekek, miről is tanultunk az előző órán? — kérdezi a tanító néni, és abban a pillanatban parányi kezek erdeje lendül a levegőbe. — Papp Emese jelentkezett legszebben, ezért ő fogja elmondani az anyagot. Kevély Kerekiről, a póruljárt gazdag em­berről, Ludas Matyi kalandos történeteiről szólnak a csodálatos mesék. De mire az iz­galom a tetőfokra hág, a jelzőcsengő meg­szakítja a tanítást. Szinte pillanatoknak tűnt csak a 45 perc. Fél tizenegy van. Nagyszü­net következik. A hetesek szellőztetnek, a tanító néni pe­dig titokzatos számokat és ábrákat rajzol a táblára. Számtanórára készül, közben hoz­zám is beszél: — Sárospatakon végeztem, 1973-ban. Ked­ves tanáromat, E. Kovács Kálmán tanár urat nem felejtem el soha. Sokszor bizony még ma is elszaladnék hozzá tanácsot kérni egy-egy óravázlat megírásakor. A pataki diákévek kitörölhetetlen emlékek. Nyáron, a szünidőben újra elmentem és bejártam a régi utcákat, sikátorokat, a Bodrog-partot, ahol életem legszebb napjait töltöttem. Amióta az évfolyam szétvált, ali-alig hallok hírt a barátnőkről. Szétszéledtünk, mindenki dolgozik, éli az életét. Eleinte még írogat­tunk egymásnak, de aztán egyre ritkultak a leveleké Manapság már levélírásra sincs idő, ha végzek az iskolában, rohanok a könyvtárba, vagy bevásárolni. Este pedig vázlatírás, füzetjavítás, készülés a következő napra. A gyerekek elé nem lehet készület- lenül kiállni. Ha egyszer észrevennék, örökre odaveszne a tekintély. A következő tanév végén már kikerülnek a kezem alól — felső tagozatosok lesznek —, de azért nekem ők a legkedvesebbek. Az első osztályom, amit végigviszek. Pedig az első nap első óráján bizony megszeppentünk mindnyájan, ők is, én is. Azt sem tudtam, mit kezdjek velük. Ereztem, az elfogultságtól meg sem tudok szólalni. Es akkor látom, hogy Károlyi Nó- rika jelentkezik. Föláll és azt mondja, hogy tud ő egy nagyon szép mondókát, el szeretné mondani. Szép tiszta hangján elkezdte: Egy —”megérett a meggy... VARGA RUDOLF alakul a várospolitikai, ezen belül a városfejlesztési fel­adatok rangsora. Abban min­denki egyetértett, hogy a következő ötéves terv során is a lakásépítkezésre kell for­dítani a legtöbb anyagi és szellemi erőt. Ám e mögött — saroktaposó közelségben — ott van a következő fel­adat: a vízellátás javítása legalább olyan mértékben, hogy 1980-ra egyensúlyi ál­lapot teremtődjön Miskolcon. Bár elmoritíhatnánk ugyan­ezt a közlekedésről is! A Miskolci Közlekedési Válla­lat főmérnökétől hallhattuk: a villamosok óránként 14, az autóbuszok pedig óránként 18 kilométeres átlagsebességgel közlekednek manapság. A Tiszai pályaudvarról in­duló ember körülbelül annyi idő alatt jut el Há­morba, mint gyorsvonattal Budapestre. A járműpark növelése, kor­szerűsítése tehát már kevés. Halaszthatatlan az északi, majd a -déli tehermentesítő út megépítése. Az előbbi a kelet—nyugati irányú közle­kedést könnyíti meg. Az utóbbin pedig egyrészt lebo­nyolódhat a város déli részén elterülő nagy lakótelepek (Avas, összekötő városrész, Kilián) belső forgalma, más­részt kapcsolatot teremt majd ez az út a 3-as számú főközlekedési út, a Tiszai pá­lyaudvar, a nagyüzemek, il­letve a Bükk-hegység között. Távolabbra tekintve, szük­ségesnek látszik egy gyors­vasút megépítése is. Hogy milyen legyen ez a gyorsvasút? Megoszlanak .a vélemények. Egyesek szerint magasvasutat kell éDÍtehi, mert ez a legkorszerűbb. Má­sok viszont a hagyományos kéregvasút mellett törnek lándzsát, mivel az ehhez szükséges pályák, kocsik el­készítésében gyakorlata van a hazai iparnak. Ezen — ha nem is sokáig — még rá­érünk gondolkodni. A továbbiakban már csak címszavakban idézhetem az előterjesztés néhány megál­lapítását és a • vitában el­hangzottakat. Tervszerűbbé kell tenni a városfejlesztési munkát, egyrészt úgy, hogy sürgősen pótolják a jelenleg hiányzó (!) rendezési terve­ket, másrészt úgy, hogy nem egyes létesítmények­ben, hanem mindig az egész városban gondolkoz­va fejlesztik tovább Mis­kolcot. Most is sokan felemlegették, hogy nem koordinálják kel­lőképpen a városépítészeti munkát, és van mit javítani, a döntések előkészítésén is Mindenki egyetértett abban, hogy jobban ki kell használni a város páratlan természeti adottságait, azaz fel kell len­díteni a fürdőkultúrát, és to­vább kell fejleszteni a hazai és külföldi turisták által egy­aránt kedvelt Lillafüredet. Tapolcát. Örömmel fogadtuk, hogy a munkacsoportok által beter­jesztett városfejlesztési kon • cepciókat szerény terjedel­mű, mégis sokat mondó szo­ciológiai tanulmány egészí­tette ki. A várostervezés ugyanis nem csupán a ter­vezők és építészek szűk szak­mai körét érintő feladat, ha­nem roppant bonyolult rend­szer, amelyben az eligazodást a szociológus is segítheti sa­játos eszközeivel. BÉKÉS DEZSŐ Pályázati hirdetmény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. építési és közle­kedési osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET, a Miskolci Kertészeti Vállalatnál FŐKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: közgazdasági egyetemi, illetve számviteli főiskolai, vagy mérlegképes könyveíői képesítés, és 5—10 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatot részletes önéletrajz, erkölcsi bizonyít­vány és a képesítést igazoló oklevél, vagy másolat mellékelésével az osztályon 1974. NOVEMBER 30-IG kell benyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents