Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-02 / 258. szám
Hóekék, hómarók, bevetésre Síészen Novemberben már mindennap lehet számítani havas esőre, síkosságra, hóra, fagyra. A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál már a nyár közepén megkezdődött a téli időszakra való felkészülés. Szemléken vizsgálták át a télen használatos gépeket, felszereléseket. Ilyenkor már minden készenlétben áll, hogy az esetleges hirtelen időváltozás miatt még csak órákra se legyen fennakadás az utakon. A vállalat karbantartó részlege október 31-ig — ez volt a határidp — bevetésre készen felsorakoztatta a vállalat udvarán a hóeltakarításhoz nélkülözhetetlen gépeket. Szükség esetén a szemét- szállításból öt teherkocsit is ki lehet vonni. A miskolci vállalatok eddig 35 teherautót ígértek. A legtöbbet az ÉPFU és a szövetkezetek, a Volán és a Miskolci Mélyépítő Vállalat bocsátja majd a köztisztasági vállalat rendelkezésére, nagyobb hóesés esetén. A síktalanító, sószóró gépek fűrészporral kevert sót visznek majd ki az utakra. Ha szükséges, nyomban felszerelik mind a 17 hóekét. Közepes havazás idején négy hóeke is elegendő az utak letakaritásához. Segít a hóeltakarításban majd egy ZIL-típusű seprőgép és két hófelrakó, amelyek az út szélére eltakarított havat szállítószalaggal tehergépkocsikra rakják. A KPM Közúti Igazgatóságán Dávid Tivadar osztály- vezető közölte, hogy a téli előkészületeket megtették, a hóekék felszereléséhez szükséges adaptereket már a kocsikra erősítették. Az ügyelet éjjel-nappal megbízható tájékoztatást ad a Borsod if Felkészült a télre a Miskolci Köztisztasági Vállalat. A képen balra a szóróanyagok tárolására vásárolt edények; ezekben viszik ki az utak mellé a homokot. Előkészítik a téli útmunk'ákhoz a gépeket is (a képen eV. ra). " megyei utak állapotáról. Tegnap reggel például a Zempléni-hegységben már szükség volt a síkosság elleni szórásra. A téli munkákhoz rendelkezésre áll 12 hómaró és any- nyi szórókocsi, amennyire szükség lesz. Az úgynevezett őrjáratos utak összesen 1000 kilométert tesznek ki Borsodba^ Ezeken állandó felügyeletet tart az igazgatóság, vagyis őrjáratos kocsik ügyelnek arra, hogy a biztonságos közlekedés feltételei mindenütt biztosítva legyenek. A KPM Közúti Igazgatósága a közeljövőben egyezteti terveit a közúti közlekedésben legtöbb gépjárművel részt vevő nagy vállalatokkal. A gépek mellett csaknem minden évben szükség van lapátos hómunkásokra. Minden télen gondot okoz viszont, hogy a jelentkezők száma egyre csökken. Néhány esztendővel ezelőtt még 300—400 alkalmi hő-” munkás segédkezett a város útjainak, átjáró szakaszainak tisztán tartásában, az elmúlt télen már, csak 90 jelentkező akadt. Jóllehet, a hómunkáért járó bérek emelkedtek; a nappali műszakért 90, az éjszakaiért 110 forintot fizetnek. NAGY JÓZSEF Felhívás A Csorba-telepen 1974. október 23-án az árvízből kimentett sertéseket november 4-én 9 órától 12 óráig a III. kerületi „öz- ugró” major SZEFU-telepén átvehetik azok, akik hitelt érdemlően, két tanúval és járlallevel- lel igazolni tudják tulajdonjogukat, s a sertések továbbtartá- sáról megfelelő módon gondoskodni tudnak. A tulajdonosok kötelesek a helyszínen kifizetni az állatok 12 napi takarmányozását és gondozását. Akik az állattartási szabályoknak megfelelő elhelyezésről gondoskodni nem tudnak, azoktól az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képviselője a helyszínen felvásárolja a sertést. Az állattartók saját érdeke az állatok átvétele, mert az 1017/1970. (V. 30.) Korm. számú rendelet külön kártalanítást nem tesz lehetővé. Akik el akarják szállítani sertéseiket, szállítóeszközről maguk gondoskodjanak. Miskolc m. Város Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Védett vaddisznók Veszprém megye több vadásztársasága az utóbbi napokban úgy döntött, hogy időszakos védettség alá helyezik a Bakony vaddisznóállományát. A dúvadként kezelt állatok védelmét azért határozták el, mert az utóbbi években — elsősorban az úgynevezett szórós vadászat miatt — létszámuk erősen csökkent. A módszer lényege, hogy azonos területre hosszú időn át takarmányt szórtak, s arra rendszeresen jártak a vaddisznók. Csupán az elmúlt évben a Bakonyban és Balatonfelvidéken 1068 vaddisznót lőttek ki ezzel a módszerrel. A Győri kapu északi oldalán megindul a forgalom A KPM Miskolci Közúti Igazgatóság értesíti a lakosságot, hogy a 2505. sz. eger— hollóstető—miskolci összekötő út miskolci átkelési szakaszának bal oldalát (Győri kapu észak) 1974. november 3-án 0 órától forgalomba helyezi. Ezen időponttól Diós- győrvasgyár és Diósgyőr— Lillafüred felé a terelőútvonal érintése' nélkül lehet közlekedni. Csökkent munkaképességűek Teljes értékű munkát végezhetnek A csökkent munkaképességű embereket egyre kevesebb országban tekintik csökkent értékű munkaerőnek. Aki színvak, nem vezethet gépkocsit, aki tériszonyban szenved, nem lehet darukezelő, de ettől még valamennyien teljes értékű embernek számítanak, csak bizonyos foglalkozásokra nem alkalmasak. Ugyanez a helyzet a rokkantakkal, a testi — sőt, jórészt a szellemi — fogyatékosságúakkal is. Megfelelő helyen, megfelelő módon foglalkoztatva őket. épp olyan fontos, értékalkotó munkát végezhetnek, mint a minden tekintetben egészséges társaik. Önszántukból ritkán Az országos tapasztalatokat tekintve úgy tűnik, hogy az iménti megállapításokat nálunk még rendkívül nehéz megértetni a munkáltatókkal. Tisztelet a kevés kivételnek, lepereg róluk a humánum által diktált legsúlyosabb érv; mindent el kell követni, hogy a bármilyen okból csökkent munkaképességű emberek ne érezzék magukat csökkent értékű embernek. Eddig nem késztették gondolkodásra a munkáltatókat a kézenfekvő gazdasági előnyök; a munkaerőhiány enyhítésének, a bérköltségek .és nyugdíjter- hek - csökkentésének lehető-1* sége sehr. Be kell látni: a munkahelyek önszántukból — az e célra létrehozott vállalatoktól, szövetkezetektől eltekintve — vajmi keveset, tesznek a rehabilitáció érdekében, a probléma megoldását ezért állami kézbe kell venni, s ha másként nem megy, szükségessé válhat az adminisztratív eszközök alkalmazása is. Az irányító szervek eddig jobbára csak agitáltak az ügy előmozdítására. Egy-két évvel ezelőtti, e témával if Hamarosan felszerelik a teherkocsikra a gumiélű hóekéket. , (Kerényi László felvételei) Nyugdíjasok, figyelem! Az MKV november 10. és december 5. között a nyugdíjas bérletjegyek váltásának jogosultságát ellenőrizni fogja. A kedvezményes bérletváltás jogosultságának megállapításához az alábbi okmányok szükségesed: nyugdíjas-igazolvány; utolsó havi postai nyugdíjszelvény; személyi igazolvány; (ha a személyi igazolványban munkaviszony szerepel, ez esetben az alkalmaztatásra vonatkozó munkáltatói igazolás is szükséges). A nyugdíjas házastársának a fenti okmányokon túlmenően az az együttélés igazolására \aját személyi igazolványát is be kell mutatni. Az ellenőrzés során az erősen elhasználódott bérletigazolványok kicserélésre kerülnek. Az új igazolvány kiállításához 1 db 4x4 cm-es nagyságú, más célra még nem használt fénykép szükséges. Az igazolvány kicserélési díja 1 Ft. Kérjük nyugdíjas utasainkat, hogy a torlódások elkerülése érdekében a jogosultság igazolását ne a bérlctkiadás időszakában eszközöljék. Az ellenőrzés ideje alatt mind a régi, mind az új bérletigazoiványok egyaránt érvényesek. December 6-án üzemkezdettől a le nem ellenőrzött bérletjegyek utazásra nem érvényesek, bevonásra kerülnek. A jogosultság igazolása az alábbi helyeken és időben eszközölhető: Tiszai pu-i jegyárusító pavilon (5—22), Ady-hídi jegyárusító pavilon (5—22), Búza téri jegyárusító pavilon (5—22), Szemere utcai jegyárusító pavilon (5—22), Marx téri jegyárusító pavilon (5—22), vasgyári jegyárusító pavilon (5—19), kiliáni jegyárusító pavilon (5—19), diósgyőri jegyárusító pavilon (5—19). Miskolci Közlekedési Vállalat Tekintse m eg Ön is! r Árusítássá / egybekötött Mß\v SM1 U £ ls november 4-től 9-ig a Tulipán Divatházban a Férfi Fehérneműgyár termékeiből: az Észak-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében! foglalkozó kormányhatározatokból kiderült: ennél hatásosabb intézkedésekre lenne szükség. Akkor a kormány előírta, hogy meg kell vizsgálni, milyen módon és eszközökkel lehetne befolyásolni és érdekeltté tenni a vállalatokat a rehabilitációs módszerek továbbfejlesztésében, illetve abban, hogy egyáltalán foglalkozzanak a rehabilitációval. Most elkészült a javaslat, amit a kormány legutóbbi ülésén megvitattak. / Elvonják a pénzt Eszerint, a körülbelül 270 ezer embert érintő gond megoldása továbbra is jórészt állami vállalatok feladata (jórészt: mert a rehabilitációra szoruló emberek dolgoznak magánmunkáltatóknál és szövetkezetekben is). A Munkaügyi Minisztérium vizsgálata megállapította, hogy a csökkent munkaképességűek nagy része jelentős értékű termelőmunkát, vagy más hasznos tevékenységet végezhetne, ha részükre megfelelő szakképző, illetve átképző tanfolyamokat szerveznének, ha a vállalatoknál — legalább a nagyobbaknál — rehabilitációs munkahelyek lennének. S mert a vállalatok nem, vagy csak immel-ámmai hajlandók mindezek megszervezésére, nem marad más hátra, mint hogy kötelezzék őket pénzeszközeik egy részének rehabilitációs célokra- való elkülönítésére. Ezzel persze még semmi sem oldódna meg, legfeljebb lenne egy újabb vállalati pénzügyi alap, amit esetleg nem használnak fel. Ezt elkerülendő: célszerűnek látszik, hogy ha a vállalat, bizonyos türelmi idő — 2—4 év — után sem hajlandó a csökkent munkaképességűek rehabilitációját- intézményesen megoldani,, akkor az erre a célra szolgáló pénzt el kell tőle vonni és a rehabilitációt központilag elősegítő intézkedésekre fordítani. Hiányzik és mégsem kell? Mindezek elrendelése és 1976-ban történő bevezetése után remélhetően többet törődnek majd a vállalatok a rehabilitációval. Ami mindezek után sem érthető: miért kell a legelemibb szociális intézkedés megtételére — aminek közvetlen gazdasági haszna is ‘lenne — kormányintézkedésekkel rászorítani a vállalatokat? Egyebek között olyan vállalatokat is, amelyek szünet nélkül panaszkodnak a munkaerőhiányra, amelyek látványos intézkedésekkel próbálják bizonyítani a szociális problémák iránti fogékonyságukat, de közben alapvető — s nem túl nagy erőfeszítéseket kívánó — emberi gofidok megoldásáról feledkeznek meg, amelyek a belső tartalékok feltárására nagyszabású1 terveket készítenek, s közben nem figyelnek, nem ügyelnek a legkézenfekvőbb lehetőségekre sem. Arról már nem is beszélve, hogy emberekről van szó. Sérült, úgymond „csökkent munkaképességű” emberekről, akik ennek ellenére teljes értékű munkát végezve, dolgozni szeretnének, ha a szükséges feltételek megteremtésével hagynák őket, ha tervezésnél számítanának rájuk. VÉRTES CSABA
