Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-16 / 243. szám

Amíg rossz tradíciók élnek

A Yerma

műhelye

Szusszanásnyi szünetre jött ki csupán Blaskó Péter a színpadról. Victornak most éppen nincs jelenése, s nem is lesz egyhamar, de azért a színész siet vissza. Az együttes tagjai lehetőleg minél kevesebbet akarnak mulasztani a próbából; akár színen vannak, akár nem, részt kérnék a Yerma előkészületeiből. Illés István nagy mestere mindenkori stábja összetartásának. A színpadon és azon kívül is (este a színészházban, lazító beszélgetéseken), újra és újra Lorca darabja kerül az érdeklődés középpontjába.

Blaskó Péter hosszú léptekkel járkál az előcsarnokban (lazít, hogy később annál összefogóttabb lehessen), s közben beszélgetünk. Egyikünk sem érti, hogy a Yerma az elmúlt harmiric esztendőben miért nem tudott igazán tért hódítani a magyar színházi életben. Persze' a mű felületes ismerője valamiféle fülledt légkörű világot képzel el színhelyül; perzselő szenvedélyekkel, forró vérű .spanyolokkal. Egyetértünk abban, hogy nem ez a legfontosabb. Az előítéletek és babonák béklyóiban vergődő alakokat sem szabad misztifikálni...

Közben belépünk a nézőtérre, s halljuk Juan (a férj) és Yerma (a feleség) párbeszédét.

JUAN: Az ember, ha melletted van, nem érez, csak nyugtalanságot, riadalmat. Végül is bele kell nyugodnod.

YERMA: Én azért jöttem e közé a négy fal közé, hogy ne nyugodjak bele. Majd'ha a fejem fölkötik egy kendővel, hogy a szám ki ne nyíljék, a kezem mgg halotti lepelbe bogozzák, akkor majd belenyugszom.

JUAN: Akkor hát mit akarsz csinálni?

YERMA: Vizet akarok inni, s nincs sem pohár, sem víz; föl akarok menni a hegyre és nincs lábam, ki akarom az alsószoknyámat varrni, s nem lelem a szálat.”

Az asszony legrejtettebb • vágyait tárja föl, ám a férj semmit nem ért a képletes beszédből. A két ember között óriási szakadék tátong — magyarázza a rendező.

A próba leáll, boncolgatjuk az előbbi szituációt.

Paláncz Ferenc, aki a férjet alakítja:

— Az ■ ötéves együttlét minden keserűsége megfogalmazódik itt. Persze Juan is szenved. Nem képes ezt a nőt igazán birtokolni. Nem, nem szexuálisan, többről van itt szó. El tudom képzelni,

hogy ez a racionális, vagy mondhatnánk úgy, földhözragadt gondolkodású egyszerű spanyol más asszony mellett tökéletesen boldog lenne. Talán még gyerekük is születne. A tragédia az, hogy Jüanban nincs meg a repülés, sőt az együttrepülés készsége. Amiket mond, azok tulajdonképpen ésszerű dolgok. Ha nincs gyerekünk, miért nem veszed ide a bátyád fiát? — kérdezi Yer- mát. Aztán: a családoknak becsületük van, s a becsület olyan teher, amit közösen kell hordani... Sok asszony boldog lenne, ha a te életedet élhetné.

Ez papírforma szerint igaz, hiszen a férj tényleg fedelet s védelmet ad az asszonynak, s Yerma maga mondja: lágy kenyeret, túrót és sült bárányt eszem itt. .

■ ■

De azt is mondja: amit szenvedek, a húsomba van zárva ... Gyöngyössy Katalin a címszereplő: a gyerek utáni vágy végtelenül erős ebben az asszonyban, de Yerma tragédiáját nem szabad csupán ezen keresztül szemlélni. A gyerek persze mentsvár lenne, lehetne. Igazi kapoccsá azonban soha nem válna férj és feleség között. Juan minden bizonynyal továbbra is menekülne az asszony közelségéből. Óriási fáziseltolódás van a két ember között; másként éreznek, látnak, más az éhségük, a szomjúságuk.

Illés István csak egyetlen mondatot mond: Minden kapcsolatban vállalnunk kell az elvesztés bátorságát.

A rendező ezzel azt is megmagyarázza, hogy miért tartja ezt a drámai költeményt időszerűnek- A Yer- mát mindaddig játszani kell, amíg rossz tradíciók, előítéletek élnek, amíg fontosak a társadalom számára az emberi kapcsolatok.

*

A Yerma bemutatója október 25-én lesz.

(gyarmati)-)f Mennyi' nő, és mind a másé! Ez az „eszmei mondanivalója” a látszd újra, Sam! című színes amerikai filmvígjátéknak. A két évvel ezelőtt bemutatott film kritikusa így méltatja Herbert Ross produkcióját: „Elbűvölő, szellemes, megható Ross tehetséges rendezése és Woody Allen eddigi legjobb filmszerepe alighanem káprázatos kasszasikert hoz.” Nos, majd meglátjuk, mindenesetre biztató, hogy olyan jellemvígjátékot láthatunk, amely bohózati, tehát minden esetben nevettető elemekben sem szűkölködik. A filmet holnapiól a Béke mozi vetiti.-)f Háttal Mária (Jancsó Sarolta), szemben a címszereplő Gyöngyössy Katalin. Illés István „tisztáz” egy helyzetet. (Kerényi felv.)

Bolgár est a megyei könyvtárban

Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ma délután fél hatkor a megyei könyvtár tanácstermében ünnepi estet rendez a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága. Szalóky Károlynak, a Béke és Barátsági Bizottság alelnökének megnyitója után Szvetlozár Vaszilev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese mond ünnepi beszédet. Ezt követően a 3-as számú Szakközépiskola tanulói adnak műsort, majd filmet tekinthetnek meg a jelenlevők a Bolgár Népköztársaságról. Az összejövetel baráti beszélgetéssel fejeződik fc$a.

Kassákról mondják a kortársak, hogy igen 'szigorú szerkesztő volt. Szűkszavúan dicsért. Az volt az alapelve, hogy ami jó, az a természetes, s arról beszélni se kell sokat. Bírálni kell viszont azt, ami rossz, hibás, hamis. Ezért sokan nem szerették, néhányan haragudnak rá ma is. A gyarló tv- (és rádió-) recenzens hamar megkaphatja a „nagyképű” jelzőt (ha ugyan még meg nem kapta), ha Kassák gyakorlatát, alapelvét akarjg átvenni.

Mindez az óvatoskodó bevezetés azért van, mert a szombat esti műsorról (műsorokról) szeretnék szólni. Jó lenne egyszer megvizsgálni, hogy valóban csak „szórakozni” akar-e a tv-néző szombat este? A „szórakozáson” most sarkítottan a harsány hahotát kiváltó, köny- nyed emésztést szolgáló limonádé-műsorokat értve persze. Érthetetlen és indokolatlan, hogy miért éppen a hét végére színtelenedik el a műsor? Ekkor ugyanis nem akar mást, mint direkten „szórakoztatni”. Holott — szellemesen írja meg ezt Hámos György az egyik kritikájában —, amikor mindenáron „szórakoztatni”, nevettetni akarnak bennünket,

„Hallatszottak olyan hangok is/ hogy Jelky csak afféle Háry János volt, aki csavargott valahol a nagyvilágban, és itthon szédítette az embereket csodálatos kalandjaival” — írja most tanulmányában Solymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Múzeum igazgatója. Erősítette e hangokat, hogy a kutatómunka nem járt eredménnyel. Baja akkori polgármestere felkérte külföldet járó barátját, Kollár Kálmánt, hogy Hollandiában és Holland-Indiában (a mai Indonéziában) gyűjtsön Jel- ky-adatokat. Kollár azonban egy nagy holland könyvtárban, ahol a kelet-indiai holland gyarmatokról szóló

Olcsó húsnak híg a leve

akkor unatkozunk a legjobban.

Mit kínált most is a „Szombat este”? Két század eleji, ásatag bohózatot (Mozgófényképek, A vészcsengő), néhány operettdalt, villanásnyit a kölni operatársulatról, egy kis dzsesszt és végül a késő éjszakában A buszon című jellegzetes (?) angol fa-humorizálást. Különösen ezt, az utóbbit érezzük már-már értőnek. Az este, az éjszaka a tv „csúcsideje”. Máskor ilyenkorra tartogatja a „krémet”, a javát. Csak emlékeztetőül idézzük fel pl. Yehudi Menuhin Bartók- műsorát az elmúlt hétről. Ez az idétlen angol „Szabó család” a karikírozó szinkronizálással semmiféle esztétikai igényt nem elégít ki. Lehet, hogy Londonban jó vicc (néha vihorászás is hallatszik a filmben), hogy tripli hülyének ábrázolnak egy munkás (kispolgár?) családot, de miért kell ezt nekünk megvenni?

Egy magyarázat lehet csupán: ezt a filmsorozatocskát dömpingáron vette meg a magyar tv. A magyar köz- művelődés, közízlés azonban ne legyen valuta kérdése!

(horpácsi)

szinte minden nyomtatott betű megvan, Jelky címszó alatt semmit sem talált. Japánban Muto professzor, a nagaszaki könyvtár igazgatója kereste eredménytelenül Jelky nevét az okmányok, feljegyzések között.

1 Ismeretes azonban, hogy Jelky 1783. október 31-én, nem sokkal halála előtt kelt' végrendeletét Joannes Jelieke hévvel írta alá. Ebben az okiratban Consiliarius Hollandiéul szerepel, mint polgári állása. A név Jelieke változata tökéletesen megfelel a holland fonetikának. Mindezek alapján Solymos új kutatást kezdeményezett Djakartában, az egykori Ba- táviában. Felkért egy djaSZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Világhy Erzsébet és Lente Lajos nótákat énekel. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Éneklő világ. Mexikó dalaiból.

— 14.30: Nőkről, nőknek. Miért három gyerek? — 15.00: Hírek.

— 15.10: Harsan a kürtszó! —

15.45: A magyar népdal hete. Édesanyám. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: Az

Alekszandrov együttes műsorából. — 16.19: Éjszakai műszak — fiatalkorúaknak. Lengyel Anna riportja. — 16.39: Kacsóh Pong- rácz—Heltai Jenő: János vitéz — a II. felvonás fináléja. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Elizabeth

Schwarzkopf énekel. — 17.40:

Hosszú gyeplő, rövid gyeplő . ..

— 17.55: Budapesti művészeti

hetek. Bemutatjuk új felvételeinket. — 18.12: A magyar népdal hete. Találkozásom a népzenével. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Színházi esték Debrecenben. — 21.15: Hírek. — 21.18:

Adottságok, lehetőségek. — 21.38: A Beatles együttes slágereiből.

— 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Mozart: c-moll mise K. 427. — 23.20: Könnyűzene Tamássy Zdenkó . szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. —

0.10: Marenzio-kórusok.

Petőfi rádió: 12.00: A magyar népdal hete. Bartók: Improvizációk. — 12.15: . Kónya Sándor énekel. — 12.40: Házunk tája. —

kartai kufatót, Mária Th. Veent, hogy az 1700-as évek második felében Jelieke néven kelt okmányok után kutasson.

A próbálkozás alig remélt sikerrel járt: M. Th. Veen megküldte Bajára Jelky, valamint felesége, Elisabeth Seguin testamentumát, amelyet az ottani nemzeti levéltár körbélyegzője hitelesít. Az okiratban Jan Andries Jelieke és felesége, a halál bizonyosságának és a halál órája bizonytalanságának tudatában végrendelkeznek. Minden vagyonukat kölcsönösen egymásra hagyják, azzal a kötelezettséggel, hogy a túlélő házasfél köteles hitvestársát méltó körülmények között eltemettetni. A testamentumban Jelky mint a ' nyugati oldali polgárőrség hadnagya szerepelt.

A batáviai testamentum tehát az első külföldi okirat, amely bizonyítja, hogy Jelky valóban élt, tevékenykedett, és jelentős tisztséget is viselt Holland-Indiában, továbbá, hogy önéletrajza reális történéseken alapszik.

13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosok a

mikrofon' előtt. — 13.45: Időjárás.

— 14.00: Kettőtől hatig ... —

18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Húszas stúdió. „örökség a cigánysorból”.

— 19.22: Üj könyvek. — 19.25: Kis magyar néprajz. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.25: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Gidon Krémer hegeau- estje. — 20.20: Esti Krónika II.

— 21.20: A magyar népdal hete.

Fiatal előadókkal szemtől-szem- ben. — 21.41: Lajos utca 158. — a legöregebb budai ház. — 22.11: Kerekes János operettjeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Lakmé.

Részletek Delibes operájából. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés, hírek. — 17.35: A borsodi üzemekben — eredmények, gondok, tervek ... — A borsod- sziráki „Röpülj, páva” kórus helyi gyűjtésű népdalokat énekel. — 18.00: Borsodi tükör,

(ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanacsanak elnöksége; Határszemlén a bor- sodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetben; Szezon után a miskolci népművészeti és háziipari boltban; Tanácskozás a műemlékvédelemről Sárospatakon.) — 18.15: Szívesen hallgatjuk... Női gondok, női dolgok. A Szerencsi Csokoládégyar nődolgozóinak munkájáról — eleiéről. — A megye sportéletéből.

— Előadó: a szerző.

Televízió: 17.13: Műsorismertetés. — 17.15: Hírek. — 17.25: Kuckó. — 17.55: Falugyűjtés. II. Nők a faluban. — 18.35: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. — 19.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Forum a Lengyel Népköztársaságról. — 21.30: 144 nóta. A Magyar Televízió slágerlista-összeallitása. — 22.30: Tv-hiradó — 3.

Szlovák televízió: 16.30: Közép- iskolásoknak. — 17.00: Ifjú szemmel. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Angol

film Dickens életéről. — 21.25: Hirado.

Miskolci Nemzeti Szinház (7):

A madarász. Bérletszünet.

Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 oráigj: Magyar festészet a XX. században. — Szónyi ist- ván 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18 óráig): Féner Tamás fotói. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óráig): Filmpia- kátok.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8 óra): Balszerencsés Alfréd (mb. szí. francia). — Kossutn (f3, hn5 óra): A szarvassá vait fiúk (szí. magyar). — (7 óra): A vizsgálat lezárult, felejtse el! (mb. szí. olasz). — Hevesy (van Filmklub (hn5 óra): Egészségügyi kisfiliriek vetítése. — Sag- vári (7 óra): Az aranyember (szí. magyar).

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15- Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: A magyar népdal hete. Lajtha László népdalfeldolgozásaiból. — 8.42: A XX. század mítoszai. XII. rész: „Az értelmetlen univerzum”. — 9.07: Szimfonikus zene. — 10.00: Hirek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.14: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. _

8.05: Händel és Haydn operáiból.

— 9.00: Hírek. — 9.03: A magyar népdal hete. Hagyományőrző fiatalok énekelnek. — 9.26: Fúvös- esztrád. — 9.40: cim és rang. Papp Endre riportja. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hirek.

Bizonyíték Batáviából

Jelky András nem volt Háry János

1872-től napjainkig nagyon sok kiadást ért meg Hevesi Lajos könyve: Jelky András bajai f|iú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. A regényesen feldolgozott életírás Jelky András (1730—1783) világutazó „Geschichte des Hern Andreas Jelky, eines gebornen Ungarns’ címen megjelent, németül megírt önéletrajeán alapul. Az eredeti német szöveget egyébként 1794-ben magyarul is kiadták Győrött Sándor István fordításában. „Jelky Andrásnak, egy született magyarnak történetei. A’ki, minek utánna sok szerentsétlen eseteken, majd töréseken, raboskodásokon, és a’ vad emberek között életének különféle veszedelmein által ment volna, végtére Batáviában nevezetes tisztségekre hágott” — ez a terjedelmes cím olvasható a győri kiadás címlapján. Évtizedeken át Jelky önéletírása volt az egyetlen forrása annak, amit a világjáró szabólegényről tudni lehetett. Amikor a harmincas években Baja város elhatározta, hogy neves fiának emlékét szoborral örökíti meg, helyénvalónak látszott felkutatni, hiteles adatok alapján mi állapítható meg Jelky életéről, kalandjairól.