Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-15 / 242. szám
A város közegészségügye Ik. Védőoltással a járványok ellen A város közegészségügyével foglalkozó sorozatunkban eddig a csatornázással, szemétgyűjtéssel és -szállítással, az ivóvíz-ellátással, az élelmiszeriparral és kereskedelemmel, valamint a gyermek-konyhákkal foglalkoztunk. Ügy hisszük, senkinek sem kell különösebben bizonygatni, hogy a szóban forgó területeken előforduló hibák — kisebb vagy nagyobb mértékben — befolyásolják a város lakosságának egészségi állapotát, szerepet játszanak abban, hogyan alakul évről évre a járványos megbetegedések száma. if. Molnár Laciék centiméterenként araszolnak előre a szűk vágatban... Eurüdiké? ... Nem. Csak egy barlangászlány, aki a mélybe szállt... (Laczó József felvételei) Víznyelő, zsoÉo'yian A barlangászok mari kalandjai Az AQUA expedíció július 13-tól 29-ig — Miskolci Bányász, az Ady Művelődési Ház Herman Ottó bar- langkutató csoportja, valamint lengyel és csehszlovák vendégbarlangászok közreműködésével — szállt alá a Bükk gyomrába a Létrástető és Jávorkút környéki karsztos területen. A kutatás célja a Miskolc vízellátásához szükséges tudományos adatgyűjtés volt. A fiatalok víznyelőkbe, zsombolyokba ereszkedtek alá, s körülbelül egy kilométer hosszú, eddig ismeretlen barlangszakaszt tártak fel. A szíton, mint rágógumi A Miskolci Vízügyi Igazgatóság Sajó parti telepén tegnap Mészáros Károllyal, Molnár Lászlóval és Pásztor Bélával beszélgettem nyári kalandjaikról. Mindnyájan a Herman Oltó barlangkutató csoport tagjai. — A bolhási víznyelőbe szálltam le Kiss Pállal — mondja Molnár László. — Béla mester készítette el a gátat. Megvizsgáltuk, valóban jó volt. Már negyven méterre lent jártunk — alattunk még 40 méter —, amikor észrevettük, hogy ömlik fejünkre a víz. A kötél elázott, mászógép nem volt velünk. Percenként vagy 600 liter víz dörgött ránk. (Nemrégiben esett az eső.) Ordítoztunk fölfelé, hogy állítsák meg. Ök meg vissza, hogy ereszt a gát, másszunk ki kötéllel! De ekkorra már az egycentis szilon vagy 11 métert nyúlt velünk, mint a rágógumi. Így akármilyen gyorsan másztunk fölfelé, egyre lejjebb kerültünk. Ugvanígy jártunk a disznós- kúti zsombolyban. Bámultuk a rózsaszín meg fehér cseppkőfolyást, közben a kötél megvicceít bennünket. Négyen voltunk lent srácok. Egymás vállára álltunk, a kislány pedig 'a gúla tetejére, úgy érte el a kötél rögzítését. „Ereztem, hogy lélegzik ’ Béla, a csoport „szimatkutyája” veszi át a szót. A név onnan ragadt rá. hogy ahol lyukat talál, rögtön megkaparja. — A teknősvölgyi víznyelőt jártuk be éppen. Jónak nézett ki, de össze volt törve, be volt szakadva. Akkorács- ka volt, mint egy rókalyuk, de szédületesen nagy huzat jött ki belőle. Leereszkedve éreztem, hogy „lélegzik”: szív, meg fúj. Negyven méter függőleges zsombolyt ta- , láltam itt. — A Szirén-barlang új, 500 méteres ágát is ugyanúgy találtuk meg térképezés közben — veszi át a szót Molnár Laci. — Évek óta mindenki elment mellette. Ezt a helyet Lengyel—magyar barátság ágnak neveztük el. Ha nem jövök, húzzál! — Az expedíciónk neve AQUA volt, magyarul vizet jelent — mondja Mészáros Károly, a tábor vezetője. — Mindenütt vízben dolgoztunk, vizet kerestünk. Ezenkívül a helyi meteorológia részére rendszeres mérést végeztünk. Nemegyszer szifonúszást tartottunk. A 40 kilós vasbukót a végén már két ujjal emelgettük kínunkban. — Ocsenás Ágnessel szálltam le egy szifon-úszáshoz. Nyolc óráig áztattuk magunkat a jéghideg vízben — mondja Molnár Laci. — A 15—20 méteres hasadékban percenként három köbméter víz dögönyözött minket. Egyszercsak szifon állta el az utunkat. Búvárruhában voltam, de oxigénpalack nélkül. A derekamra kötöttem egy kötelet, mondtam Áginak: számolj «25-ig, ha nem jövök, húzzál! Szerencsére jó erőben volt a kislány. A munka nem ért véget. A Bükkben járó turisták minden szombat-vasárnap találkoznak velük a barlangok környékén. V/ytGA RUDOLF Közvetlen összefüggés van az úgynevezett enterális (emberi és állati ürülék útján terjedő) fertőző megbetegedések számának alakulása, valamint az ivóvíz-ellátásban és a szennyvizek elvezetésében mutatkozó hiányosságok között. A hastífuszt, paratífuszt, dizentériát és több más bélfertőzést nem is sikerült mindmáig száműzni a városból, bizonyos számban minden évben előfordulnak. Száműzték a gyermekbénulást A tífuszos, illetve a gyer- mekbénulásos betegségélv ellen védőoltással harcolhat tunk. Ennek tulajdonítható, hogy gyermekbénulásban már hosszú idő óta nem betegedett meg egyetlen gyermek sem Miskolcon. Ugyanezt mondhatjuk a diftériáról. A szamárköhögést csak három, még oltatlan csecsemő kapta meg az idei év első felében. Az egészségügyi szervek nagy gondot fordítanak a rendszeres kötelező védőolREFLEKTOR Ma Budapestről Ppst megyei szakmunkástanulók az NDK-ba utaznak. & Győrött néprajzi kiállítás nyílik. Hódmezővásárhelyen új áruházát avatnak. # Kőszegen osztrák vízszabályozó gépet mutatnak be a szakembereknek. * Pécsett megkezdi próbaüzemelését az új hőközpont. •)£ Tatabányán megkezdődött a KÖJÁL-szak- emberek országos tanácskozása. tások végrehajtására. Sajnos, az egyébként is rossz egészségügyi körülmények között élő cigánytelepi gyerekeket szüleik nem mindig viszik el védőoltásra. Elkülönítették a betegeket D Külön kell szólni egy igen súlyos fertőző betegségről, a májgyulladásról; Ez a kór 1972 második fél évétől járványos formában jelentkezett. Csak 1973 első negyedévében hagyott alább a járvány és az idei év első felében már mindössze 65 megbetegedés volt Miskolcon. A járványt azzal szorították vissza, hogy a hepatitises betegeket azonnal elkülönítették, kórházban kezelték, és környezetükben gamma-glo- bulin védőoltást alkalmaztak. Az a másfél ezer ember, akit 1974 első fél évében „gam- máztak”, nem betegedett meg. A kisgyermekek kötelező védőoltásával védekeztek a kanyaró ellen is, mely korábban szintén járványszerűAz elsőosztályos kicsinyeknél előforduló tanulási „kudarcok” egyiK oka: számosán közülük minden átmenet nélkül kerülnek az iskolapadba. Legutóbb az elsősök soraiból ugyan több mint 91 ezer gyerek járt óvodába — de mi történt a többiekkel, akik hely hiányában nem részesültek az óvodai előnyökben? Ez a körülmény késztette az illetékeseket az iskolára előkészítés más formáinak kísérleti jellegű megvalósítására. Az iskolaelőkészítő foglalkozásokat négy esztendővel ezelőtt szabályozta a miniszteri utasítás. A tanítók, óvónők és az iskolaigazgatók egyre több gyereket vontak be az április ^-től a tanévzáró értekezletig tartó iskolaelőkészítő foglalkozások változatos programjába. Így legutóbb már elérték: több mint 36 ezer gyermek úgy kezdte meg általános iskolai munkáját, hogy iskolaelöké- szítő foglalkozásokon vett részt, (az elsőosztályos kisfiúk és kislányok egynegyede.) A gyakorlati munka során felmerült az a vélemény, hogy az iskolaelőkészítők 72 órás időtartama kevés. Így került sor kísérleti jelleggel az ötéves korban kezdődő, Az ország szinte minden részéből érkeztek vezető beosztású dolgozók arra a kéthetes tanfolyamra, amely tegnap kezdődött meg a Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskolán. Az üzem- és munkaszervezés kérdéseién jelentkezett. A rubeola általában enyhe /tüneteket okoz az óvodáskorú gyermekeknél, ám annál veszélyesebb a terhes anyákra, ugyanis károsíthatja a magzatot. Azok a terhes nők, akik a beteg kisgyermekekkel érintkezhettek — terhességük első három hónapjában — szintén gamma-globulin védőoltást kaptak. Vihart kavart Befejezésül egy sok vihart kavart témáról: a féregirtásról. A házgyári épületek klímája és az a tény, hogy a távfűtő- és vízvezetékcsövek mellett könnyen vándorolhatnak emeletről emeletre, igen kedvez a csótányok és más rovarok szaporodásának. Ellenük védekezni elszigetelten egy-egy lakásban lehetetlen. A MIK féregirtási terv alapján rendszeresen „elgázosítja” lépcsőházanként az épületeket, ám ezt a közérdekű munkát sokan gátolják. Tiltakoznak az ellen, hogy a — kétségkívül hercehurcával járó — vegyszeres féregirtást náluk elvégezzék. Pedig egyetlen lakástól is újrafertőződhet az egész épület. Ha másképpen nem megy, szabálysértési eljárással kell elejét venni, hogy néhány lakó miatt mások se szabadulhassanak meg a fertőzést terjesztő rovaroktól. B. D. egy évig tartó iskolaelőkészítő foglalkozások szervezésére. A kísérletek bevezetésére Baranya, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár megye, valamint Budapest és Pécs vállalkoztak. Az október 1-tői május 31- ig tartó időszakban a legtöbb helyen egy nevelő vezette a csoportot. Év végére a kicsinyek többsége elsajátította a viselkedés alapszabályait, kialakult bennük a tisztaság igénye és jól beilleszkedtek a közösségbe, melyet a közös játék, az együttes tevékenység segített. A kísérletekben részt vevők számára a közeljövőben jelenik meg az előkészítő foglalkozások vezetésének kézikönyve. Az előkészítő csoportot vezető pedagógusok foglalkoztatási javaslatot is kapnak. Lépéseket tesznek a szükséges tárgyi feltételek megteremtésére és bevonják a munkába azokat a gyermekeket is, akiket például testi fejletlenségük miatt egy évre felmentettek a rendszeres iskolai munka alól. Az új típusú iskolaelőkészitők alkalmat adnak arra is, hogy a fejlődésben elmaradt gyermekek a különféle fejlesztési gyakorlatok segítségével mihamarabb felzárkózzanak a többiekhez. vei foglalkozva, előadásokat hallhatnak majd a jelenlevők a legkorszerűbb eljárásokról, módszerekről és gyakorlati foglalkozás keretében ismerkednek meg néhány vállalat ilyen irányú tevékenységével. T-dugó és társai Tegyük fel, hogy egy borsodi háziasszony tavaly egy nap száz forintot költött az üzletekben. Az idén már 113 forintot költ, s ez még akkor is jelentős növekedésnek számit, ha ebből leszámítjuk a két százalék körüli árszínvonal-emelkedést. Többet vásárolunk, mert több pénzünk van, s a növekedés mértéke kétszerese az előző esztendők átlagának. Tulajdonképpen elégedettnek kellene lennünk. Ha csak hátrafelé nézünk, nincs is okunk panaszra. De há a tényleges helyzetet a holnaphoz, vagy pedig egyszerűen csak a lehetőségekhez mérjük, tehát azt vesszük számba, hogy azért jobban is mehetne a bolt; akkor a szóra nyíló szájon már nemcsak a fenntartás nélküli elragadtatottság formál véleményt. Nem a kákán is csomót kereső okoskodás ez. Az alapvető fogyasztási cikkekből megoldottuk az ellátást, de néha még adódnak olyan bosszantó dolgok, mint nem is olyan régen a nevezetes gyufa- vagy élesztő-ügy. A T-dugó már úgy él a köztudatban, mint a vevő bosszantására kitalált, állandó hiánycikk, s az elemről is az elemhiányt magyarázó nyilatkozatok jutnak az ember eszebe, nem pedig az a minitelep, amely a rádiót működteti. Az utóbbi hónapok nevezetes hiánycikke a citrompótló volt. Hogy változnak az idők! Évekkel ezelőtt még fordított volt a helyzet. Akkor a citromért emelt szót- a vásárló. Most a citrompótlót követeli. Persze, oktalanság lenne a vásárlóban keresni a hibát... A hiánycikkeknek az a sorsa, hogy egyszer megszűnnek hiánycikkek lenni. Remélhetően ez a sors vár a pillanatnyilag sehol sem kapható tubusos ragasztóra is. Viccelődhetnénk, hogy gyenge volt a ragasztó-termés, de ez olyan pici ügy, hogy ezzel kár foglalkozni. Már tudniillik nekünk! Ugyanis valahol, valakinek az a munkaköri kötelessége, azért kapja a fizetést,' hogy az üzletekben állandóan legyen tubusos ragasztó. De nincs. Automata mosógép sincs. Pedig már az ára is felment. A kritikus megjegyzések ellenpontozására szerettem volna fényképpel illusztrálni ezt a kis dolgozatot, bemutatva, hogy az üzletek polcai azért zsúfoltak, mert tavalyhoz képest nemcsak több árut veszünk, hanem többől is választhatunk... Fájdalom, de a fényképről le kellett mondani. Fotós kollégám ugyanis nem kapott filmet' a Yashicájába . . . (braéké) Téma: az üzem- és munkaszervezés Kevesebben vallanak kudarcot Előkészítés az iskolára
